Amerikai Magyar Szó, 1967. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)
1967-05-04 / 18. szám
Vol. XXI. No. 18. Thursday, May 4, 1967 Ent. as 2nd Class Matter Dec. 31. 1952 under the Act of March 2, 1879, at the P.O. of N.Y., N.Y. AMERICAN HUNGARIAN WORD, INC., 130 E. 16th St., New York, N.Y. 10003. Telephone: AL^397. GYŐZÖTT A KATOLIKUS TANÁROK SZTRÁJKJA “Nem tudjuk és nem akarjuk hivatásunkat teljesíteni . .mindaddig, amig Charles Curran atyát állásában vissza nem . helyezik." c így szólt a határozati javaslat, melyet 400 szavazattal 18 ellenében a washingtoni Katolikus Egyetem tanszékének tagjai elfogadtak. A szavazás után a pap- és apáca-tanárok kivonultak az egyetem elé, felállították a sztrájkörséget és megbé- ^ nitották az egyetem életét. Az egyetem 6,600 tanulója csat- ^ lakozott a sztrájkhoz. j. Amikor a papok, apácák és a katolikus diákság síkra ^ szállt Curran atya mellett, akit azért mozdítottak el helyettes ^ tanári állásából, mert a katolikus egyház egyes vezetőinek r reakciós, dogmatikus, merev és maradi álláspontjával ellen- ^ kező nézetet vall és hirdet — akkor világosan elénk tárul az r a mélyenszántó, minden szervezetet és egyént érintő erjedés, mely végighullámxik az amerikai társadalmon. ^ e A katolikus egyház nem mentes ezen áramlattól. A béke j( szeretők és a háborúra uszitók, a szólásszabadság hívei és j annak eltiprói, az emberi jogok harcosai és a faji megkülön- f böztetés hívei a katolikus egyház kebelén belül is megtalál- hatók. A harc a két tábor között egyre élesebb. A Katolikus ^ Egyetem tanárainak és hallgatóinak dicső magatartása egyik ^ megnyilvánulása ennek a harcnak. s A pap- és apáca-tanárok méltányos elvi harca száz száza- < lékos sikerrel zárult. Patrick A. O'Boyle, Washington érseke, kijelentette, hogy Charles Curran ayát visszahelyezik állásába, sőt helyettes tanári tisztségéből rendes tanárrá léptetik ® elő. ? “A katasztrófa felé halad hazánk” — mondja dr. Blake Az Egyházak Világtanácsának elnöke, dr. Eugene Carson Blake csatlakozott a békét követelők táborához. — Egyre több szenátor emeli fel szavát a béke érdekében TÖRTÉNELMET IR A NÉP 1967 április 15.-e vörösbetüs ünnep lesz az ország történetében. Ezen a napon az Atlanti-óceán partján fekvő New Yorkban és a Csendes-óceán partján fekvő San Franciscóban 400 ezer őslakó, bennszülött és bevándorolt, fizikai munkás és in- tellektuel, férfi és nő, ifjú és idős, fehérek és négerek, reformátusok, katolikusok, zsidók és felekezetnélküliek kivonultak az utcára és félre nem érthető módon követelték a Johnson- kormánytól: BÉKÉT, MOST! 1967 április 15 fordulópontot jelent az amerikai nép békemozgalmában. Ezen a napon 400 ezer amerikai polgár bebizonyította, hogy a békét, a háború befejezését nem elszigetelt kis csoport, hanem az amerikai nép zöme követeli. Hazánkban a békemozgalom népmozgalommá fejlődött. Minden jel arra mutat, hogy egyre több azoknak a száma, akik belátják, hogy azok szeretik a nemzetet, azok az igazi hazafiak, akik követelik a vietnami nép mészárlásának beszüntetését, fiainknak Vietnamból való kivonását, az 1954. évi genfi egyezmény élet- beléptetését. A vietnami háború egyre feszültebb helyzetet teremt az Egyesült Államok és a Szovjetunió között. Tartós béke csupán e két világhatalom közti békés .egymás mellett élés alapján jöhet létre. Ezt a békés egymás mellett élést veszélyezteti a vietnami háború további folytatása. Az amerikai nemzetet nem veszélyezteti a vietnami nép. A vietnami nép függetlenségének kérdése azonos az amerikai nép érdekével. Csupán az amerikai monopolisták, a háborúból milliárdokat harácsolok érdeke a vietnami háború további folytatása. Április 15 óta megerősödött a békéért harcolók tábora. Többek között Eugene Carson Blake, az Egyházak Világtanácsának elnöke kinyilvánította: "A vietnami háború felfokozásával hazánk, az Egyesült Államok, minden nap közelebb jut a végső katasztrófához." Dr. Blake szervezete világszerte 400 millió és országszerte 30 millió protestáns hivőt képvisel. 1967 április 15 csupán az egyik mérföldkő azon az utón, melyen az amerikai békeszerető polgárok egyre növekvő száma egyre hangosabban és egyre világosabban követeli: BÉKÉT, MOST! WASHINGTON, D. C. — A világ 400 millió protestáns hivőjét képviselő Egyházak Világtanácsának elnöke, dr. Eugene Carson Blake, csatlakozott a békét követelők táborához, amikor b e s zé dében kijelentette: "Egyre nehezebb részünkre más álláspontra helyezkedni, mint a szabad világban élő szövetségeseinknek kik egyre reménytelenebbül szemlélik, miként halad hazánk, az Egyesült Államok a katasztrófa felé a háború felfokozása következtében.” Az Egyházak Világtanácsa 30 millió protestáns hivőt képvisel az Egyesült Államokban. Szenátorok a békéért WASHINGTON, D.C. — Az elmúlt hét folyamán George McGovern, South Dakota szenátora éles támadást intézett a Johnson-kormány vietnami politikája ellen. “Meggyőződésem, hogy a háború újabb felfokozása, mely az észak-vietnami hadirepülő bázisok bombázásában nyilvánul meg, egy lépéssel közelebb hozta a mindent elpuszti- tó harmadik világháborút, ami azt jelenti, hogy szembe kell néznünk a kinai nép millióival és a Szovjetunió nagy katonai erejével. “Éppen ezért nem vagyok hajlandó szó nélkül, tétlenül szemlélni ezt a politikai őrültséget, noha tisztában vagyok azzal, hogy politikai életemet kockáztatom,” mondotta McGovern szenátor. South Dakota szenátorának! bátor felszólalását támogatta Robert F. Kennedy, New York szenátora, aki többi közt ezt mondotta: “Oly biztos, ahogy itt állunk, hogy Kina és a Szovjetunió lépéseket foganatosítanak hogy ellensúlyozzák a háborút felfokozó lépéseinket.” Ugyancsak McGovern szenátor álláspontját támog atta Church, Nevada, Percy, Illinois és Fulbright, Arkansas állam szenátora is. gátjuk. 1946-ban minden segítséget megadtunk a francia gyarmatosítóknak és azt követően megakadályoztuk, hogy a vietnami nép, szabad választások utján, egyesitse Vietnamot Ho Chi Minh vezetése alatt. Azóta is egyre nagyobb katonai hatalommal óhajtjuk a vietnami népet szabadságáMartin Luther King azt a vádat emelte Johnson elnök ellen, hogy azért hívta haza Westmoreland t á b o rnokot, hogy az ő segítségével elfojtsa az amerikai nép egyre növekvő békemozgalmát. * 14 Dr. King üdvözli Cassius Clay-t “Üdvözlöm Cassius Clayt, aki megtagadta a katonai szolgálatot. Remélem, hogy egyre több néger hasonló magatartást fog tanúsítani. Mi, az Egyesült Államok a világforradalomban a rossz oldalt támoMADRID. — Spanyolország 14 városában a rendőrség véres támadást intézett a Május Elsejét ünneplő munkások ellen. Több városban katolikus papok álltak a tüntető menet élén. A támadás következtében sokan megsebesültek, szazakat letartóztattak. A nagy demonstrációk jelzik a fasiszta diktatúra elleni harc egyre szélesebb kiterjedését. KUDARCBA FULLADT A HÁBORÚT TÁMOGATÓ FELVONULÁS New Yorkban a Május Elseje nemzetközi munkásünnepet ellensúlyozni célzó un. “Loyalty Day Parade” csúfos kudarcba fulladt. A Veterans of Foreign Wars idei, immár 21. felvonulása egyúttal a vietnami háború ellen egyre növekvő hangulatot is igyekezett ellensúlyozni. A parádé szervezői nagyban ígérgették, hogy legkevesebb 150,000 részvevő fog felvonulni és hogy létszám ban túltesznek majd az április 15-i béketüntetésen, melynek részvevőit a rendőrség hivatalosan 125 ezerre becsülte. A tárgyilagos megfigyelők, számlálók általános véleménye szerint április 15-én legkevesebb 3—400 ezren vettek részt egyedül New Yorkban a békedemonstráción Mi történt szombaton, április 29-én? A háborút pártoló, un. “hazafias” felvonuláson, végig a Fifth Avenuen, a részrehajló rendőrség számítása szerint 6,841 személy menetelt. A Times egyik riporterének mechanikus számológépe 3,380 személy részvételét mutatta, egy másik Times riporter 3,717 személy felvonulását irta fel jegyzőkönyvébe. A felvonulás szervezőbizottságának vezetője, maga is csalódottságának adott kifejezést, amikor beismerte, hogy sokkal kevesebben jelentek meg, mint amennyire számítottak. “Sok csoport egyszerűen nem jött el, nem tudjuk miért”, mondotta. Nem különb eredményt mutatott a brooklyni felvonulás, ahol a Times munkatársa 4472 a rendőrség 4500 személy részvételéről jelentett. Még a járdán, a szemlélők is gyéren mutatkoztak, egyes helyeken üres járdák mellett vonultak fel. Kik vonultak fel ezeken a “hazafiságtól” csöpögő, ame-j rikai zászlót lengető, dobbal, | zenével, parádévezető lányok-j kai masírozó parádékon? Fő- j leg katonai, vagy katonai jel- i legü szervezetek, a veteráno-j kon kivül cserkészek csoport-j jai és a vallásos iskolák nővén-1 dékei, díszes egyenruhájukban. Határozottan lehet állítani, hogy a tömeg jelentős részét apró, óvodáskorú gyermekek képezték. A nagy felhajtás és a hatóságok pártfogása, valamint a pódiumon való részvétele ellenére csak ilyen elenyésző számú “tömeget” tudtak összehozni. A pódiumról a vietnami háborúval kapcsolatban sokszor elismételt demagóg kijelentéseket hangoztatták és belföldi viszonylatban a béke növekvő erőit a “kommunizmus” veszedelmes erősödésének nevez-' ték. Még messze vannak az Egyesült Államokban a béke erői attól, hogy döntően befolyásolhassák az ország politikáját, de mindenesetre elgondolkoztató és örvendetes jelenség az, amikor a háborucsinálók' a legnagyobb erőfeszítéssel sem tudnak ügyük érdekében nagy tömegeket kihívni az utcára és lelkesíteni. Nagy változás megy végbe az amerikai közvéleményben!
