Amerikai Magyar Szó, 1967. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)

1967-04-13 / 15. szám

Thursday. April 13, 1967 AMERIKAI MAGYAR SZO — HUNGARIAN WORD 9 Schalk Gyula: ARIZONAI JEGYZETEK Bamutatjuk lapunk legújabb külmunkatár- sát, Schalk Gyulát, aki a budapesti Uránia Csillagvizsgáló Intézet munkatársa és nem ré­gen itt járt az Egyesült Államokban. Alábbi cikkét itteni élményeiről irta. I. Hazatérésem óta sokan kérdezték tőlem, hogy mi volt a leginkább emlékezetes számomra ameri­kai utamból. Sokan vártak feleletként továbbad­ható izgalmas storykat, furcsa amerikanizmusokat, az amerikai életre leginkább rávilágitó, és néhány hónap alatt is jól felismerhető jellegzetességeket. És bár ilyenekkel is szolgálhattam, ’ mégis meg kellett mondanom minden esetben, hogy a legma­radandóbb élményt számomra Arizona nyújtotta. Arizona, mely oly mélységeibe vezetett vissza a múltnak, mely mélységeibe legfeljebb a jövőnek vágyna látni az ember. Titkon hiszem is, hogy a Föld történetének egy távoli jövőjében, talán túl az emberi faj életén is, újra és újra megismétlőd­nek majd azok a földtörténeti mozgások, azok a gigászi események, amelyek a múlt e roppant mélységeiben már annyiszor végbementek, és ame­lyeknek nyomaiból kevés fantáziával is emberfe­letti erőkre lehet következtetni. Ebben a vonatkozásban pedig mégiscsak Arizona adta meg a lehetőséget számomra, hogy a múlt mélységein át valamelyest a jövő gigászi időskálá­jának hosszában előre is tekinthessek. Az itt következő sorokban ezekről a soha nem feledhető élményekről szeretnék néhány szóval megemlékezni. Minden elfogyott lassan amit a nyu­gati féltekéről magammal hoztam. Egy-két örökös használati tárgy kivételével elkoptak lassan az ap­róbb dolgok. De tisztán él bennem a nyugati fél­teke óriás kontinensének e délnyugati szögletében levő tája. Úgy térnek vissza legszebb részei mint egy álom. mint egy gigászi vízió. Ezeket az értékeket nem lehet pénzben kifejezni, ezek az emlékek értéken felüliek, mindennél értékesebbek a számomra. Ami kor papírra vetem őket újra és újra megelevened­nek, soha nem merülnek a feledés homályába. Sok­szor átlapozgatom feljegyzéseimet, és sokszor tű­nődöm felettük. Újra és újra felvillan egy-egy emlék: valahogy igy: Az útjelző táblák Lupton város, és egyben Ari­zona közeledtét jelzik. Fullasztó meleg járja át a kocsinkat. Ha nem tudnám, hogy októbert írunk, ugyancsak forró nyárba képzelhetném magamat. Éppen befejezem legújabb mérföld és kilométer átszámításaimat, amikor hü'telen leeresztett sorom­pó állja utunkat. Csikorog a fék, és az apró őrház­ból kiugorva vagy négy rendőr veszi közre kocsin­kat. Önkéntelenül is útlevelem tapogatom, de ha­marosan kiderül, hogy a rend derék arizonai őrei nem a papírjainkra, hanem azoknál súlyosabb dol­gokra kiváncsiak: egyre csak azt hajtogatják, hogy mutassuk meg az általunk Arizona területére be­vinni kívánt kő- és fadarabokat, mert mindezeket kötelesek vagyunk az átadott nyomtatványra téte­lesen feljegyezni. Az állam túlsó oldalán csak azo­kat vihetjük ki, amelyeket itt jegyzékbe vettek. E példátlanul szigorú fogadtatás a legelső arizo­nai meglepetés, amely a második meglepetésnek, az innen néhány mérföld távolságban levő, és a földkerekség legnagyobb megkövesült erdejének, a Petrified Forest National Park-nak a védelmét ÚJBÓL KAPHATÓ! ORSZAGH LÁSZLÓ: !j Angol-magyar és magyar angol j ZSEBSZÓTÁR | ji. két kötetben Ára kötetenként $2.50 Ji és 25 cent posta- és csomagolási költség ! Megrendelhető J \\ a Magyar szó Kiadóhivatalában, j ]! 130 East 16th Street, New York, N. Y. 10003 ! címen /WVWVVMn/WWVWVt/VVVVVVWaVlW^WVVVVVVA) szolgálja. A több mint százezer négyszögölnyi te­rületen fekvő parkból ugyanis egy gombostüfejnyi követ vagy fát sem vihet magával senki. De nézzük sorjában. Már az első- mérföldek is meggyőznek arról, hogy a Föld egy különös, számunkra szokatlan és idegen vidékére vetődtem. Fantasztikus alakzatu sziklahegyek, groteszk hegyhátak, megszámlálha­tatlan mennyiségű jégkorszaki eredetű folyóvíztől és gleccsertől kivájt meredek falu völgy. Kanyo­nok.. Ez a világ legnagyobb és legszebb kanyon­jait hordozó terület. Minden méterrel beljebb és beljebb hatolunk egy a mai em^r számára már ismeretlen, korunktól és életünktől idegen tájba. Úgy érzem, mintha idegen égitesten járnék. Aki Arizona óriás é zaki fennsíkjára lép, ké..százmillió évvel lép a muLba vissza,' men itt műiden rög a múltról, Földünk múltjáról beszél. Csak az ut, amelyen száguldur.k jelzi, hogy mo­dern korban élünk. Az Egyesült Államok egyik legszebb és legkorszerűbb útja ez, a 66-os Inter­state ut. Több mint kétmillió kocsi halad rajta évente keresztül. A New York—Los Angeles kö­zötti távolságot ezen szelhetjük a legrövidebb idő­ben át. Hanem aki nyitott szemmel ér ez utón Arizona területére, az maradni kényszerül. Pedig egyetlen négyzetméter megművelt földet sem lá­tok erre? Arizona szépsége nem a müveit földek, nem a vadvirágos rétek szépsége — ezek a fogal­mak ismeretlenek erre. De bármennyire furcsán hangzik is ennek a földnek a szépsége a terméket­Két április elseje a N. Y. Times-ban 1966. (AP) A Magyarországból kimenekült Gogolák család boldog élete. — Borzalmas volt, mondja a doktor, nem tudtam, kikerülünk-e élve. Körülöt­tünk magyar és orosz rendőrök. . . egész éjjel gya­logoltunk . . . végre elértük az osztrák határt. . . Tiz évvel ezelőtt. És itt vagyunk Amerikában, bol­dog, elégedett az életünk, jó volt az Isten. Dr. Gogolák János, addig előkelő budapesti or- vas-fogorvos, habozó, töredezett angolsággal mond­ta el menekülésüket a kommunista terrorból. . . Ő most pszichiáter New York államnak a gyenge tehetségüek részére fenntartott iskolájában; ott élnek az iskola melletti szerény, tiszta házukban, a Catskill-hegyekben... A két fiú az ország legis­mertebb footballistái közt van. Pete, hatalmas, szé- lesvállu 23 éves atléta a Cornell egyetem csapatá­ban rekord eredményt ért el különleges gól-lövő- stilusával... majd főrésze volt abban, hogy uj csapata, a Buffalo Bills, megnyerje a football-baj- nokságot. . . Példája a család annak, hogyan telje­sülnek az üldözöttek reményei a Szabadság-szobor alatt. .. “Fáj a szivem hazámért — mondja az or­vos — de nem kívánok visszatérni.” 1967 “Pvt. Pete Gogolák, the soccer-style place-kicker for the New York Giants”, vagyis Gogolák Péter közlegény a N. Y. Giants soccer-góllövője, két hét óta a Fort Dix katonai kórházban fekszik hátfájás­sal, miután hat lépcsőn leesett. . . Jan. 24-én beso­rozták két évre, miután előzőleg őt a katonai or­vosok többször alkalmatlannak nyilvánították vele­született gerinc-baja miatt. Apja szerint “spina bifida occulta” a betegség neve. “Nagy fájdalmai vannak — mondotta —, alig tud járni. . . számos esetben jelentett beteget hátfájás miatt, ami már egy éve tart. .. Konzervativan kezelték, fekvéssel és terápiával. . . amikor a lépcsőn leesett, nagy fájdalmai voltak hólapátolás után. . . Gogolák az érdeklődőket newyorki ügyvédjéhez, Mr. W. J. O’Hara-hoz utasította.. . Nem régen irta alá szer­ződését a Giant csapathoz, évi 30,000 dollár fize­tésért ... Szovjet—spanyol kulturális cseretervet hagyott jóvá a külföldi kulturális kapcsolatok szovjet bi­zottsága. Nyáron Spanyolországban vendégszere­pei a leningrádi szimfonikus zenekar, áprilisban és májusban spanyol együttesek látogatnak a Szovjet­unióba. Tervbe vették tudósok, irók és filmművé­szek kapcsolatfelvételének megteremtését is. lenségben rejlik. Ez a sivatagos, évmilliók óta ha­lott vidék élettelenségében is a Föld legszebb tájai közé sorolható. Ameddig a szem ellát vakítón ragyog a vöröses­barnás, végtelennek tűnő sivatag. Itt-ott néhány bozótot görget a szél. Silány gyökereik nem sokáig bírják a rekkenő, viztelen homok és kőtengert. Kiszakadnak belőle, és megkezdik csigalassuságu görgedezésüket Arizona színes, csillogó kőrenge­tegében. Az úttól pár méfföldnyire jégkorszaki eredetű hegyhátak húzódnak. Színesek. Főként lilák. Leg­magasabb csúcsaik éppen úgy növénytelenek. mint az ut széléig nyúló lankás hegylábak hullámzó kő­halmai. A Hutch Mount legmagasabb csúcsa 2.636 méterről tekint le ránk. Mintha vasból lenne. Fel­színén egyetlen fűszál sem terem. Furcsa óriásként áll, és teljesen sima tükörfényes oldaláról vissza­csillan a Nap fénye. Távolabb alacsony színes hegy­hátak végetnemérő lánca követi az utat. Víznek nyoma sincs az egész vidéken. Arizonában csak folyómedreket láttam, azokat is jobbára térképeim alapján leltem meg. A régen kiszáradt medrekbe tanyákat is építettek az indiánok. Miből élnek itt a sivatag kellős közepén? — ki tudja. Nyugati irányban viszonylag apró, néhány millió éves vulkánikus csúcsok. Némelyiket kétszer-há- romszor kellene egymásmellé rakni, hogy kiadják a mi Gellérthegyünket. Fekete lávafolyásaik félel­metes hatást keltenek a rozsdavörös szinü rop­pant hőséget hordozó sivatagban. Kiszállok a kocsiból és megtapogatom az egészen az ut széléig nyúló ősi vulkáni anyag fekete köveit. Ég a kezem utána. Hiába, a hőmérő higanyszála itt még októberben is 35 C°-ot mutat. (Folytatjuk) H—U—M—O—R Pincér, a türelmetlenül sürgető vendéghez: — Addig örüljön, amig nem hozok semmit.. . • A fogház ablakából az egyik rab lekiabál egy járókelőhöz: — Kedves uram, legyen szives, hívjon egy la­katost! — Minek? — Be vagyok zárva! • — Mi az apád, kisfiam? — Féregimitátor. — Hát az mi? — Ő csinálja a szulyukakat az antik bútorokba. A derék ember Az áruházi segéd, finom porcelánokkal megra­kodva elcsúszott. A drága holmi darabokra tört. a vevők nagy megrökönyödésére. Egy jólöltözött ember vált ki a tömegből: — Gondolom, a bolt ezt önnel fogja most meg­fizettetni? — Sajnos igen — mondta a segéd —, hosszú hó­napokig levonják majd ezt a fizetésemből. — Nahát! — mondta az úriember, — miért ne segítsünk ezen a szegény fickón. Ha mindenki ad egy dollárt, kihúzzuk a csávából! Gyorsan összeszedett 60 dollárt, átadta a segéd­nek és eltűnt. — Milyen finom ember! — mondták a megha­tott vevők. — Bizony — mondta a fiatalember — de még milyen jó üzlettulajdonos is! • Az orvos megvizsgálja a pácienst, majd igy szól: — Nincs semmi komolyabb baja, barátom. Ezzel a betegséggel elélhet akár hetvenéves koráig is. — De doktor ur, hiszen én már hetvenéves vagyok! — Na, mit mondtam? • — Kétségbe vagyok esve. Ma délelőtt jött a gáz­számla, és több mint kétszáz forintot kellett fi­zetnem. — Nagyon sok. Hogy lehet az? — Ebben a hónapban öngyilkos is voltam. Sikeres ember Nemrég találkoztam valakivel, aki egy cipőmad­zaggal kezdte és most már megháromszorozta a be­fektetését. De most aztán mit csinál három cipő­madzaggal?

Next

/
Thumbnails
Contents