Amerikai Magyar Szó, 1967. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)
1967-04-06 / 14. szám
2 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, April 6, 1967 INNENONNAN Seymore Epstein biztositási ügynök évente 15 ezer dollárt keresett. Keresete felét egy 600,000 dolláros életbiztosítási kötvényre költötte. Közben, szabad idejében, 482,000 dollárt sikkasztott. Amikor minden kiderült — öngyilkosságot követett el. A bíróság úgy döntött, hogy a hátramaradt özvegy nem “élvezheti” a 600,000 dollárt. A biztositó társulat nem köteles az összeget kifizetni. • • • Zátonyra futott a Torrey Canyon nevű amerikai olajszállító teherhajó, majd darabokra tört és a kifolyó 118,000 tonna olaj megfertőzte az angliai Cornwall és több más déli megye tengerpartját, tönkretette a turistaüzletet. Az állami közegek és a lakosság vegyszerekkel próbálta az olajat eltüntetni. A vegyszerek és az olaj azonban megölte a környék halkészletét és igy megfosztották a halászokat a megélhetésüktől. Sokszor ilyen "véletlen" események döntik el emberek sorsát. • • » Egyre gyakoribbak a vasúti kisiklások az Egyesült Államokban. A szervezett vasúti munkások szerint ez annak tulajdonítható, hogy a vasutválla- latok állandóan csökkentik a karbantartó munkások létszámát és ezáltal a vasúti pálya »és a sinek karbantartását elhanyagolják. Csupán a véletlennek köszönhető, hogy amikor a Milwaukee Vasút - vállalat tehervonata kisiklott Centralia, Wash, közelében, a teherkocsikon szállított 250—500 fontos bombák nem robbantak fel. Vajon a következő kisiklást is ilyen “szerencsésen” fogjuk megúszni? • • • A tejárusitó tröszt nem elégszik meg azzal, hogy 26—30 centet számit egy quart tejért, melyért a tröszttulajdonosok csak 7—10 centet fizettek a tejtermelőknek. Még meg is csalják a vevőt azáltal, hogy 2—3 ounce-al kevesebbet tesznek a quartos tartályba. • • • “NINCS PÉNZÜNK RUHÁZKODÁSRA.” — Eugene George 39 éves. Foglalkozása: tejtermelő. 30 tehene van. A tehenek etetése, tisztán tartása, fejése, a tejkannák mosása, a száz és száz teendő munkában tartja őt, feleségét és öt lánya, egy kisfia közül az idősebbeket, reggeltől estig, látástól vakulásig. • • • George Wisconsin állam Barron megyéjében élő 1,200 tejtermelő egyike. Az 1,200 kisgazda közül 500-an a Nemzeti Kisgazdák Szervezetébe tartoznak és sztrájkban állnak. Követelik, hogy a tejterméket feldolgozó trösztök két centtel többet fizessenek egy quart tejért, mint a jelenlegi 7—10 centet. • • • “Dolgozunk látástól vakulásig, hét napot egy héten, az év minden hetében — mondta Eugene George a New York Times riporterének — de még ha fogunkhoz verjük a garast, akkor is nagy nehézséggel tudjuk adósságainkat fizetni.” • • • "Nincs pénz ruhára, gyermekeink oktatására, szórakozásra, vagy még csak édesvizek vételére sem" — vágott közbe Georgene, a kisgazda felesége. "Igen — folytatta az asszony — mi is szeretnők gyermekeinket egyetemi oktatásban részesíteni, de keresetünkből nem telik erre." Douglas E. Kneeland, a N. Y. Times tudósítója megkérdezte George kisgazdát: Szándékában áll-e otthagyni a farmot és a városba költözni? "Szeretném családomat itt a farmon felnevelni — válaszolt a fiatal, hatalmas termetű kisgazda. — Nem szeretem a városi környezetet és ha csak egy lehetőség van rá, szeretnék itt maradni." A tejtermelő kiszgazdák százával hagyják ott farmjukat, mert szorgos munkájuk ellenére sem tudnak tisztességes megélhetést teremteni sajátmaguknak és családjuknak. * • • Sok találgatásra adott okot, hogy a Szenátus Külügyi Bizottságának többsége ellátogatott New Yorkba, U Thanthoz, az ENSZ főtitkárához. Több őrás beszélgetésük tárgya a vietnami háború volt. A magzatelhajtásról Más nótát huzat a Cl A Nemrégen még a kényszerszaporodást huzattá. Mint Freidin, a hidegháborús újságíró irta, a magyar lányoknak is muszáj volt szülni, hogy a Szovjet sok kényszermunkást kapjon. A néhai Fábián Béla szerint sok utánpótlás kellett a szibériai nyilvános házakban. Kiérkezett magyarok megtanulták a leckét, azzal jöttek, hogy Magyarországon a jelszó: gyermeket szülni asszonynak kötelesség, lánynak dicsőség. De meg sem melegedtek, amikor uj nóta jött, a CIA (Central Intelligence Agency) és leányvállalata a “Szabad Európa” vezényletére. A, nagybaju- szu püspök, emigráns politikusok felvonultatták- őket, tiltakozni a magyar genocide (népirtás) ellen, mert szerintük azért engedélyezték (törvényes előfeltételek mellett) Magyarországon a magzat elvételét, hogy a nemzet kihaljon. Igaz, hogy az utóbbi években a magyar születési arányszám a legalacsonyabbak között volt; de annak az ellenkezője igaz, hogy a magyar, (vagy éppen a szovjet) kormány a magyarságot csökkenteni akarta volna. Itt nem tárgyalom a sokát vitatott problémákat, a gyors szaporodás csökkentésének,- a születések szabályozásának szükségét és erkölcsi jelentőségét. De nincs a világon állam, ahol többet tesznek nagyobb gyermekáldás érdekében, mint Magyarországon: példátlanul hosszú szülés előtti és utáni segéllyel, ingyen operációval és ápolással, napközi otthonnal, gyermekkerttel, iskolával, családi pótlékkal. A magyar kormány minden erővel akar a nemzetnek több gyermeket. Mi tehát íz oka a kevés születésnek? Semmiesetre sem az, amit a nemzet hivatlan védői mondanak: a szegénység. Először is, Magyarország nem szegény. Nincs annyija, mint a néhány gazdag országnak, de a világ népeinek nagy többsége alacsonyabb színvonalon él. A szegénység annál kevésbé lehet ok, mert a legszegényebb nemzetek szaporodnak a leggyorsabban, a leggazdagabbak a legkevésbé; s mindenütt a legszegényebb osztályok a legszaporábbak. A magyar születési arányszám száz év óta folyton csökkent. A múlt század nyolcvanas éveiben ezer lakosra 44 volt, az 1930-as években 21, legújabban évi 13—14. Ennek sok oka volt: korábban a falusi egyke, a kivándorlás, városba tódulás stb.; újabban a háborús veszteségek, 1956 után a fiatalok külföldre csábítása és az igények növekedése. Amikor az anyaságot törvényesen és kockázat nélkül el lehetett kerülni, sok nő folyamodott ehhez; de az első roham nyilván elmúlt, amit mutat, hogy 1965-ről 1966-ra a természetes szaporodás 50 százalékkal nőtt. így sem sok, de azok tiltakoznak legkevésbé, akik idecsábitják a fiatalokat, hogy a U.S. ingyen kapja a magyar nép áldozatával nevelt szakerőket. Itt ugyanazt a magyarellenes propagandát látjuk, mint mindenütt. Úgy festik a helyzetet, mintha ez a baj (ha ugyan baj) magyar különlegesség volna. Holott kivéve a legszegényebb és legműveltebb országokat, mindenütt ez az irányzat. Sok helyütt tudatos kormánypolitika a születések csökkentése, mint Japánban, ahol az arányszám fele a háború előttinek; vágj' Indiában, ahol azonban a konzervatív és műveletlen nép nehezen fogható a reformra. Gazdag országokban — mint a skan-. dinávoknál — a magyaréhoz hasonlóan rendezték a kérdést; Angliában most kerül sor ilyen törvényre. A U.S.-ban a protestáns és a zsidó egyházak. tudósok és orvosok követelik ezt. És akár szabad a fogamzás meggátlása és a magzat elvétele, mindenütt kevesbedik a születés, néhol gyorsabban mint Magyarországon. A U.S.-ban 1947-ben ez 25.8 ezrelék volt, 1966-ban csak 18.5 ezrelék. A fiatal Izraelben az európai zsidók születési arány száma nem magasabb, mint a magyar; hogy ott a természetes szaporodás aránylag több, ennek oka a lakosság többségét kitevő keleti (arab, afrikai) zsidók szaporodása és különösen az arab kisebbségé, amely a leggyorsabban szaporodó nép a világon. E száraz statisztika azonban nem mutatja a szörnyű helyzetet, ott ahol elzárkóznak attól, hogy a kérdésnek szemébe nézzenek. Például a U.S.-bap, ahol Stokes professzor szerint “csak a középosztály és a gazdagok női jutnak biztonságos abortus- hoz, mig a slumok asszonyai az amatőrök, kuruzs- lók, gyakran a gyilkosok kezére jutnak” és ahol — törvény nemlétében is — egymillió ilyen operációt hajtottak végre 1966-ban, amelyek közül százban csak egyetlen egy volt törvényes. Hogy ez mennyi áldozattal és szenvedéssel jár, azt mindenki tudja, a legnagyobb álszentesség tehát az ellen a rendszer ellen tiltakozni, amely már sok kulturországban érvényben van (többé-kevésbé minden szocialista országban, bár például a lengyel és a román tör* vények kevésbé engedékenyek a magyarnál) és ahol ennélfogva oly biztos és higiénikus a műtét; hogy pl. a múlt évben Csehszlovákiában 140,000 operációnak egyetlen egy halálos áldozata sem volt. Ettől féltik a magyarokat? Ott is ki akarják tenni a.,nőket az amerikai mészárlásnak — és sze--> retnék ha a házasságon kívüli születések 5%:.Q3::. aránya (1938-ban még 8.4% volt) felemelkednék-, ä; washingtoni 15%-ra, vagy éppen a hithü katolikus Guatemalának 76%-ára? Szeretnék ha Budart. ' pésten is olyan áldatlan üzletezés folynék a szerei)-, csétlen . leányanyák magzataival, mint New York - ban? _ Szociológus Hirdetésekkel ámítják az öregeket Dr. James L. Goddard, Food and Drug Commissioner mondotta: “Az öreg polgárok nagyon hisznek a hirdetésekben. Elolvassák az újságokban, folyóiratokban kinyomtatott hirdetéseket, ugyanezt hallják a rádión, látják a televízión és több- nyire elhiszik, amit ezek a hirdetések állítanak. Sok esetben nem mennek orvoshoz, hanem saját maguk próbálják kezelni magukat.” A Food and Drug Administrationnak a fogyasztók ügyeivel foglalkozó minden egyes szakértője azt jelentette, hogy az izületi gyulladások ugyne-- vezett “gyógymódjai”, a különféle kuruzsló módszerek képezik a vita legfőbb tárgyát az öregkornak klubjaiban. Az egyik szakértő kihangsúlyozta azt az aggasztó jelenséget, hogy az öregkoruak, — különösen a kevéssé iskolázottak és a nyomorvidékeken lakók — előszeretettel vásárolják a nagyban hirdetett fájdalomcsillapítókat és a promóciós patent gyógyszereket. ahelyett, hogy orvoshoz mennének. Goddard commissioner azt is megjegyezte, hogy úgy látszik, az orvosok, egészségügyi szolgálatok nem működtek olyan sikeresen, hogy jótanácsukkal elérjék az idős polgárokat, mint a hirdetővállalatok és klienseik Moszkvában véget ért az a nemzetközi tudományos konferencia, amelyet “Az imperializmus, mint a kapitalizmus legfelső foka” cimü lenini mü megjelentésének ötvenedik évfordulója alkalmából rendeztek. Az értekezleten 34 ország több mint 100 marxista tudósa vett részt. Magyar részről Er-, dős Péter, az Akadémia Közgazdaságtudományi Intézetének osztályvezetője és Sipos Aladár, az MSZMP Pártfőiskolája politikai-gazdaságtan tanszékének vezető tanára vett részt a tanácskozáson, • A Szovjetunióban felbocsátották a Kozmosz 151- et. A Kozmosz 151-nek a Föld felszínétől váló maximális távolsága 630 kilométer. Minden jel szerint a szenátorok és a főtitkár uj utakat keresnek a háború tárgyalások utján való felszámolásához. a me rí kai ^ y »★★★*■*•*★■*★★★*■****■+*■★★*★+★*+*★★★★★★*'*'** Published every week by Hungarian Word, Inc. 130 East 16th Street, New York, N. Y. 10003. Telephone: AL 4-0397 Ent. as 2nd Class Matter, Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879 to the P.O. of New York, N;Y. Előfizetési árak: New York városban, az Egyesült Államokban és Kanadában egy évre $10,00, félévre $5.50. Minden más külföldi ország4 fRAO^lHÍKFlcOUNCII-t ....................................
