Amerikai Magyar Szó, 1967. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)
1967-03-30 / 13. szám
4 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, March 30, 1967 írja: Rev. Gross A. László B. D„ Th. M. HA ÉNU THANT LENNÉK... Mikor U Thant, az ENSZ főtitkára tavaly ősszel nyilvánosságra hozta azt az elhatározását, hogy terminusa lejártával visszavonul a világszervezet vezetésétől és újabb öt évi szolgálatra a jelöltséget nem vállalja, a világ közvéleményének nem sokat kellett spekulálnia a főtitkár elkedvetlenedésének az okai felől: diplomatához illő stílusban ugyan, de félreérthetetlen szavakkal tette mindenki számára világossá: az Egyesült Államok megrögzötten háborús vietnami politikája, amely szerinte elkerülhetetlenül egy sokkal nagyobb méretű hadjárathoz vezet, a legfőbb oka az ő tervezett visszavonulásának. U Thant-nak ez a megnyilatkozása nem érte meglepetésként azokat, akik szimpatikus figyelemmel kisérték a derék főtitkár ismételt — és eleinte mindig sikerrel biztató — béketörekvéseit, amelyeknek mindegyike később hajótörést szenvedett Washington konok, megalkuvást nem ismerő — és tegyük hozzá — ésszerűtlen magatartásán. Mindenki, aki esak egy hüvelyknyivel tovább látott az orra hegyénél, megsejtette, hogy ilyen kiábrándító körülmények között U Thant, aki egész életét a béke ügyének szentelte, lehetetlennek fogja találni, hogy ezt a lesújtóan meddő munkát újabb öt esztendőn keresztül folytassa, csak Washington mutatott valódinak látszó meghökkenést, amikor U Thant nyilatkozata elhangzott. . . Ami érthető is, hiszen washingtoni filozófiával roppant nehéz megérteni, hogy egy ázsiai diplomata hajlandó válna megválni óriási tekintélyt, magas (és adómentes!) fizetést, fényűző lakást és életmódot biztositó tisztségétől “csak” azért, mert a vezetése alatt álló világszervezet egyik alapító-országa önkényes, erőszaka lépéseivel egyre-másra sárbatüpossa a szervezet legelemibb elveit, szabályait és célkitűzéseit -rv-máközhen Talleyrand-t is megszégyenítő képrrra- tatással»őrök szerelmet és hűséget esküszik a^ béke “Szent”; ügyének. . . Ki hallott még olyasmit, hogy- ilyen csekélységért egy jelentéktelen ázsiai ország fia; akinék otthon — az Isten háta mögött! — legjobb esetben egy egyetemi katedra vagy egy aránylag alaceónyan dotált miniszteri tárca jutná, képeslegyen feladni egy fejedelmi”eletmóddal, .hatalmas befolyással:s tekintéllyel járó, államfőkével egyenrangú méltóságot?! A dollárban és presztízsben gondolkodó washingtoni agyak számára az ilyen viselkedés: megfoghatatlan “ázsiai misztérium”.,. Nos,- mikor Washington ráeszmélt, hogy U Thant nem tréfálkozik, Johnson elnöktől Goldberg nagykövetig az adminisztráció minden számottevő tagja lázas buzgalommal mobilizálni kezdte az ENSZ tagállamait, hogy együttes erővel eltérítsék a főtitkárt visszavonulási szándékától. Mert igaz ugyan, hogy Washington számára egy U Thant-fajta, szókimondó ENSZ-titkár éppoly irritáló jelenség, mint egy tövis az eleven testben, de az adott pillanatban egy különb — és a többség szempontjából elfogadhatóbb — jelöltet még Diogénesz lámpásával sem találhattak volna — nosza, megindult minden oldalról a hízelgés, rábeszélés, füt-fát ígérgetés, könyörgés áradata, aminek végül is az lett az eredménye, hogy U Thant elvállalta az idegölő munkát újabb öt esztendőre. Maga az elnök is ünnepélyes kijelentésekkel biztosította a főtitkárt, hogy,.béketörekvéseit a legnagyobb mértékben támogatni fogja, sőt egyenesen felkérte őt, hogy-, kövessen . el. mindent a béke létrehozása érdekében. . U Tjipt tehát abban a tévhitben tartotta meg az állását, hogy békekereső igyekezetében ezután bizton számíthat az Egyesült Államok komoly és őszinte támogatására és még az eddiginél is nagyobb buzgósággal vetette bele magát a béke hely-- reállitásának a munkájába, de minden próbálkozása újra csődöt mondott — hála Washington “komoly és őszinte” támogatásának... A nyugati műveltséggel és keleti türelemmel megáldott U Thant hamarosan rájött, hogy Washington minden Ígérete és biztatása csak fortély volt, aminek az volt a rendeltetése, hogy őt egy újabb ötéves terminus, vasalásába beugrassza. A máskülönben igen szelíd természetű burmai diplomata végül is elveszTámogassuk a társadalombiztosítási törvény módosítási javaslatait A társadalombiztosítási törvény módosítására irányuló javaslatok a közeljövőben kerülnek tárgyalásra a képviselőházban és a szenátusban. E javaslatok lényege az, hogy a nyugdíjazottak és baleset- vagy betegségbiztosításra szorulóknak a járulékát átlagban 20 százalékkal felemelnék. Noha a képviselők és a szenátorok többsége úgy nyilatkozott, hogy támogatja a javaslatokat, a sza. vazó polgároknak levélben kell kérniük képviselőiket, hogy szavazzanak e javaslatokra. A Golden Age Club tömeggyüléseket rendez április 12-én az ország különböző városaiban. Legyünk jelen e gyűléseken. A szervezett munkások ellenzik a kötelező egészségi biztosítást ALBANY, N. Y. — Jay Rubin, az éttermi munkások országos elnöke, New York állam szervezett munkásai nevében bejelentette, hogy ellenzi Rocke feller kormányzó javaslatát, mely kötelezővé tenné mindenki részére az egészségbiztosítási kötvény kivételét. “A szervezett munkásság ellenzi e törvényjavaslatot — mondotta Rubin —, mert ez újabb 250 dollár évi kiadást jelentene éppen azok részére, akiknek nincs módjukban ily nagy összeget elvonni a megélhetésre előirányzott összegből. A lakosság egészségbiztosítása a társadalom, a kormány feladata.” Zsákutcába jufoflaz ujságtulajdonosok és alkalmazottak közti tárgyalás NEW YORK. N\ -Y. -*-* A fix-napilap munkásai, és a munkáltatók között fennálló kollektiv munkaszerződés március 30-án jár le. A iriaükások tiz különböző szakszervezetbe tartoznak. A tiz közül kilenc “Egység Bizottság” utján próbálja összhangban tartani a különböző szakmákban dolgozó és. különböző szakszervezetekbe tartozó “munkások követeléseit, de nem a legnagyobb sikerrel. Egyés szakszervezetek, mint pl. a nyomdászunió százalékos béremelést követelnek, mivel ez többet jelent számukra, mig más szervezetek, mint pl. a postások: szakszervezete, meghatározott dollárokban óhajtja a munkabért felemelni. George E. Powers, a nyomdászok szervezetének elnöke kijelentette: “Ez évben sokkal magasabb béremelést remélünk, mint két évvel ezelőtt.” 1965-ben a nyomdászok $12.63 béremelést kaptak két év folyamán. A minimum bérük hét: $151.85-ra emelkedett. tette a türelmét és csalódásérzetének félreérthetetlen szavakban adott kifejezést — Washington alig titkolt bosszúságára... Most hire jár, hogy U Thant egy újabb béketerven szorgoskodik. Alapos okunk van azt hinni, hogy ez az ő utolsó ilyenirányú kísérlete. Ha ez; sem jár sikerrel, U Thant számára csak egyetlen logikus konklúzió marad: az Egyesült Államok kormánya semmi áron sem akar békét! És ha legujább próbálkozásainak balsikere következtében U Thant valóban kénytelen lesz ráeszmélni erre a megrendítő valóságra, vajon mi lesz — mi lehet —fa sokat csalódott főtitkár következő lépése? Nem próbálom U Thant lelkiségét analizálni: nem próbálok agytekervényeibe behatolni és találgatni, miképpen reagálna Washingtonnak egy! újabb negativ gesztusára — az eféie vizsgálódás túlhaladja szerény képességeimet. De azt elmondhatom, mit tennék én az ő helyében: összehívnám az ENSZ plénumát és ott kronologikus sorrendben, történelmi hűséggel, őszintén és minden kertelés nélkül feltárnám a nagyvilág leghivatottabb fóruma előtt, mi mindent próbáltam megtenni az oktalan, embertelen és céltalan vérontás beszüntetése érdfkében; elmondanám és okmányszerűen bizoUj szerződést kötött 50,000 olajfinomitó WASHINGTON, D. C. — Az olajfinomitó munkások szervezete bejelentette, hogy az ország különböző részeiben működő nagy olajfinomítók uj két éves szerződést Írtak alá, mely az első évben 29, a második évben 15 centes órabéremelést’ biztosit a munkásoknak. MASSILON, O. — A Perry Rubber Co. 600 munkása évi 6 centes órabéremelést kap az uj, két éves munkaszerződés értelmében. A munkások hét heti sztrájk után kényszeritették a munkáltatót a szerződés aláírására. Véget ért a hírlapi alkalmazottak 148 napig tartó sztrájkja TOLEDO, O. — A város két napilapjánál, a Toledo Times és a Toledo Blade-nél dolgozó több mint 1,000 munkás sztrájkja véget ért. A sztrájk 148 napig tartott. Az uj két évre szóló munkaszerződés 21 dollár heti béremelést, hosszabb fizetett szabadságot, jobb orvosi és kórházi biztosítást, magasabb nyugdijat biztosit a munkásoknak. A GE 7,500, az RCA 2,900 munkást bocsátott el LOUISVILLE, Ky. — A General Electric Co. itteni üzeméből 200 munkást bocsát el véglegesen, 7.500-at pedig bizonytalan időre. John R. Baldwin üzemvezető szerint “szükséges a munkások létszámának csökkentése, mert egyensúlyba kell hoznunk a raktárakban felhalmozott készítményeket a kereslettel.” ^ A gyár porszívókat, mosó- és száritó-gépeket, s. más háztartási felszerelést gyárt. INDIANAPOLIS, Ind. — A Radio Corporation of America Bloomington, Ind., Marion, Ind. és Memphis, Tenn.-i üzemeiből 2,900 munkást bocsátanak el.' 'mert .túl sok színes tv-készülekét gyártották, többet, mint amennyit el tudnak adni. . Munkáselbocsátásokról érkezik hir másTv-keszŰ- lékekét gyártó üzemekből is országszerte. wwtftn/vwtAnMWV «»wJwnflMWWWWWW» ELŐZETES JELENTÉS! A Magyar Szó newyorki lapbizottsága junius 11- én, vasárnap egész nap tartja nagy KELETI NÉPÜNNEPÉLYÉT a Castle Harbour Casinoban, 111S Havemayer Ave., Bronx, N. Y. címen. Már most: felhívjuk olvasóinkat és barátainkat, hogy ezt a napot tartsák fenn és szóljanak ismerőseiknek is, hogy vegyenek részt a Népünnepélyen. A Magyar Szó tájékoztat az óhazáról, csatlakozzon Ön is az olvasók táborához! nyitanám, miképpen reagáltak e kísérleteimre a szembenálló felek; beszámolnék a hiábavaló törekvések minden mozzanatáról és világosan kifejteném, hogy meggyőződésem szerint ki tz eka annak, hogy minden igyekezetem balsikerrel járt és beszédem végén — a lehető legdrámaibb stílusban — lemondanék a főtitkári tisztségről . . . Utána összecsomagolnám a cókmókomat és hazamennék Burmába — de nem pihenni és búsulni, hanem azért, hogy — most már mipt hivatali béklyóktól ' mentes, szabad egyén —- felébresszem Ázsia népeit arra a veszélyre, amely eket a nyugati félteke leghatalmasabb országa részéről fenyegeti.:.. Rámutatnék -— szóban és írásban — arra, hogy e közeli veszedelem ellen csak úgy lehet hathatósan!; védekezni, ha a hatalmas kontinens.,minden.-népei* összefog és kimondja, hogy: Ázsia az ázsiai népeké, csakúgy, mint Amerika az amerikai népeké! (Lásd. a Monrce-doktrinát!) A fenyegető közös veszedelem felismerése a legbiztosabb módja annak, hogy Ázsia népeinek nagytöbbsége egy táborban egyesüljön és erélyes “megállj-t” kiáltson minden neo- kolóniális fondorlatnak és az ezzel járó embertelen vérontásnak! (Ez a cikk márc. 19-én Íródott.)
