Amerikai Magyar Szó, 1967. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)

1967-03-23 / 12. szám

6 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, March 23, 1967 Az ebben a rovatban kifejtett nézetek nem szükségszerűen azonosak a szerkesztőség álláspontjával. A fogyatékos Medicare-ről Minden iparkodó embernek van rendes lakása, stb. Az alábbi magyarországi levél-részletet Skapi- netz munkástársék küldték be, Perth Amboyból: Szeretett, drága nénje és drága Bertalan sógor- kám! Találják ezen soraim mindkettőjüket erőben és egészségben, az uj esztendőben, legyen sok örömük és boldogságuk a hátralevő napjaikra. Január elsejétől nyugdíjba vonultam, fáradtan és betegen. Éppen eleget küzdöttem azért, hogy mire abbahagyom a munkát, mindennel el legyek látva, ne szoruljak senkire. A nyugdij, amit kapok, jól beosztva, elég lesz a kosztra, csak a jó Isten egészséget adjon hozzá. Elég szépen berendezkedtem, vettem magamnak mindent, fehérneműt, egy villany tűzhelyet — azon főzök, sütök. Vettem modern bútort is, reka- miét az ágy helyett és van rádióm is. Most csak egészség legyen. Betegen kezdtem a nyugdijállapo- tot, de most kikurálom magam. Enni, innivaló van bőségesen. A kertemben terem szőlő, van egy kis borocskám is, vagy 70 liter és pálinkát is főztem sárgabarackból. Abból is rengeteg volt, lekvárt is főztem belőle, vagy 50 litert, a gyermekeimnek is adtam, őszibarackom is sok volt, abból sokat el­raktam kompótnak — vagy 30 üveggel — és vagy 10 liter finom pálinkát is főztem belőle. így elha­gyok látva mindennel, igaz meg kellett dolgozni érte, éjjel csináltam ezeket, amikor a munkából hazajöttem. Most alhatok, ameddig jól esik és pihenhetek is. Nem akarom elhinni, hogy már szabad vagyok és magam rendelkezem az időmmel. Gyönyörkö­döm a szép kis szobáimban. Mindenütt, még az ud­varon is este villany ég. Az ismerősük, aki idehaza volt, nem tudom, melyik tanyavilágban járt, de már még ottan is minden iparkodó dolgozó embernek van rendes lakása, ruhája, televíziója, mosógépe, motorbicik­lije... Hogy borjúhúst szegény nem látott! Ez igaz! Mert a kormányunk nem engedi a borjukat levágni. Azokat tenyésztésre nevelik, mert mi nem tejporból isszuk a tejet, hanem kimért, palacko­zott üvegekből isszuk a tiszta jó tejet!. . . Ami a borjúhúst illeti, ami a levágásra megy, azt a húst a kórházakba a betegeknek szállítják és a gyer­mekeknek az óvodákba. De ettől eltekintve, disznó hús, marha hús, bű-ka, csirke, pulyka, liba, kacsa húsok élve, vágva dögivei vannak. Zsir bőven van. Tehát, amint írtam is annak idején, itt urak nin­csenek, csak dolgozó emberek. És aki dolgozik, an­nak van is, még perzsa szőnyegje is, még falun is, ugyanúgy, mint Pesten. De aki csak sir és arra vár, hogy más keresse meg neki ami kell, annak bizony nincs. Azt mondja a mi kormányunk: aki dolgozik, annak van: aki pedig megtagadja a mun­kát, az éhen halhat. Itt herét, munkakerülőt nem segítenek. De helyes is! Én is, 65 éves létemre senkire nem támaszkodtam, hanem két kezem munkájának most élvezem gyümölcsét! És a beosztástól is sok függ. Itt aki dolgozni akar, munka van bőven és dolgozhat. De ha csak panaszkodunk és sírunk, úgy nem tudunk segíteni magunkon. Pál bátyámat tessék megkérdezni, ő volt Selyében és ott is, aki dolgozik, sziwel-lélek- kel, annak van is mindene, rengeteg baromfi, hí­zója, szép lakása, bútora. Adót már nem fizetnek, tehát öltözködhetnek... Ezt sok volna leírni, ezt látni kellene édes nénémnek és akkor győződne meg mindenről. Most pedig szeretettel búcsúzom mindkettőjük­től, ezerszer csókolom és boldog uj esztendőt, erőt, egészséget. Juliska húgotok Levél, mely megáért beszél DETROIT, Mich. — Itt mellékelek egy pénzes utalványt és ezek után megint örömmel és passzió­val fogom az újságot és a naptárt is lapozgatni. ELSINORE, Cal. — Lapunkban már többször jelent meg kritika a Medicareről, ami teljesen helytálló és addig kell kritizálni, amig mindenkinek nincsen teljes orvosi ellátása, a bölcsőtől a sirig. Azonban nem szeret­ném, ha a Medicare kritizálásával azt a benyomást keltenénk, hogy nem érdemes befizetni érte a há­rom dollárt, mert nem kapjuk meg az ellenértéket. Ezt a levelet egy volt nagyon kedves barátom özvegyének a kérésére írom, akinek a férje csak pár héttel ezelőtt halt meg és aki halála előtt 3 hónapig volt kórházban, ami kb. hétezer dollárba került. Ennek 80 százalékát a Medicare fizette. Ha nem lett volna még ez a hiányos Medicare sem, akkor kölcsönt kellett volna felvenni, ha lett vol­na mire. Tehát még ilyen hiányosan is jobb, mint semmi. P. F, Egy hii olvasó levele NAGYMAROS. — A lapot rendesen megkapom, bár néha hetekig jön egy-egy szám, de utána egy­szerre hármat is kapok. Február elején megkap­tam a gyönyörű Emlékkönyvet, ezt különösen na­gyon köszönöm. Amikor kezembe vettem, nagyon meghatott az első oldal. Valóban, aki e könyvet érinti, embert érint! Minden egyes sora igaz barát kézfogása az olvasóval. Sajnos évek óta súlyos fekvő beteg vagyok, de amikor a lapokat olvasom, s főképp az Emlékkönyvet, elfelejtem a szörnyű kí­nokat, melyek gyógyíthatatlanok. Drága jó nagybátyámtól már nagyon régen nem kaptam levelet, nem tudom, mi lehet vele, aligha­nem ő is beteg, mint én. Fáj a szivem, hogy sem­mivel sem tudom neki meglálni, amiért járatja nekem a lapot. Legyen szabad külön megdicsérni az Emlék­könyvben megjelent verseket, mert a költészetet nagyon kedvelem. Gyakran olvasom Adyt, József Attilát, stb. Gondolatban kezet szorítok a költő munkástársakkal. Ezek a versek igaz emberi lélek­ből fakadtak, mélységes humanizmus és tiszta igaz­ság minden soruk. Bár a nyelvezetükben van egy kis idegenszerűség néhol, de éppen ezért engem nagyon meghatottak. Jó egészséget és eredményes további munkát kívánok a lap kiváló gárdájának Gábor Károly Meddig mehet a gonoszság? CRYSTAL BEACH, Ont. — Nagyon köszönöm az Emlékkönyvet, szeretem benne a sok jó olvasni­valót. Csak azt nem szeretem, amit a szegény viet­nami néppel tesznek. Nem tudom elgondolni, mi­lyen anya szülte azokat, akik gyermekeket és asz- szonyokat ölnek. S még ők beszélnek emberszere- tetről, holott tele vannak gyűlölettel. Nem tudom meddig mehetnek ezek a gonoszságok, mikor lá­zad már fel a sok elnyomott nép a yenki uralom ellen, ugylátszik, még messze vagyunk ettől. J. 5 Hozzászólás az Egyről-Másról rovathoz ONTARIO, Cal. — Megesik, hogy a mi lapunk is néha-néha más formában ir még valamit, mint ahogyan arról általában tudomásunk van. Igaz, hogy a lap már megírta, hogy mi is tévedünk va­lamikor. Amiről itt írok, az lehet, hogy New York­ban úgy történt, ahogyan a lap feb. 16-i számá­ban meg van Írva az Egyről-Másról rovatban, de ez ma nem általános dolog. A cikknó azt írja: “Szív, mellkas, vizelet és vérvizsgálat kell. Nosza rajta! Ismét kifizettem 45 dollárt. Három nap múl­va jelentkezzem ez eredményért, mondta a jó dok­tor bácsi. Ott is voltam pontosan. Furcsa volt, hogy a rendelő majdnem üres volt.” Hát én itt találtam meg azt, ami errefelé nem igy van. Itt nem üresek az orvosi rendelők, hanem ha valaki orvoshoz akar menni, két hétig is várma kell appointmentre. Ennek megvan a maga oka. Nincs elég orvos részben a vietnami háború miatt, másrészt azért, amit lapunk is ismertetett már, mert az AmerikST Orvos Szövetség nem engedte, hogy az orvosi egyetemekre túl sok tanulót vegye­nek fel. Lehet, hogy Somogyi rovatiró tényleg talált égy csirkefogót, de nagy általánosságban ezt nem lehet igy venni. Én pl. szerettem volna előbb menni egy orr- és torokspecialistához, mert már régen szinusz­megbetegedésben szenvedek és az orvos három hónapra hivott vissza. Mikor azt mondtam neki, hogy nekem előbb kellene visszajönnöm, azt vála­szolta, hogy “ne egyere, csak hívjál fel” Mondtam, hogy ha felhívom, azzal még nem látja a bajomat. Azt válaszolta: nincs időm, hogy hamarabb jöjjél, látod mennyien vannak itt mindig! Voltam más doktornál is, mindenütt annyian vannak. Megjegyzem, hogy a torokspecialistánál már ak­kor is voltam, amikor a Medicare nem lépett még életbe és fizettem, amennyit kért. Mégis 3 hónapot adott az újbóli jelentkezésre. Amióta a Medicare életbe lépett, nem is merek feléje menni, mert most biztosan egy évet adna a jelentkezésre. Ma nincs elég orvos az Egyesült Államokban, főleg, mert Vietnamba viszik őket. Már csak azért is jobban kellene a népnek fellépnie a vietnami háború befejezéséért, ami csak akkor lesz, ha — mint Rev. Gross László megírta —, nem tízezren, hanem müliónyian tüntetnek a háború ellen. Kü­lönben Johnson úgy gondolja, mi az a néhány ezer tüntető és mi az a néhány ezer ember, akik éve­ken át elesnek a harctéren. Az amerikai automobü- harctéren 10-szer annyian esnek el. Taylor Szabó József Visszaemlékezés EISINORE, Cal. — Olvastam Paczier Írását a nov. 17-i lapban. Azt irta, hogy csalódtunk, de nem tévedtünk. Igaza volt neki, mert mi is csak előre megyünk. A mi drága Emlékkönyvünket megkap­tam és megcsókoltam tízszer is. Elolvastam a cik­keket és én is visszaemlékeztem a régi időkre. 1919-ben én is voltam Clevelandon, ott is sok mun­kanélküli volt. 1912-ben mentem oda, 1916-ban házat vettem a West Side-on, ahol a mi drága Er­dei bácsink volt a tanítómesterünk, meg Papp Izi­dor. Akkoriban igazán előre mentünk. Chicagóban pedig Mr. és Mrs. Sanyi, Tomaniczkáék, Slezákék, Mayer virágüzletes voltak a jó barátok. Kaliforniá­ban, ahová 1935-ben jöttem, mindig jártam az Otthonba, megismerkedtem Latzkóékkal, Bustya Károly volt a zongoramester, hárman játszottunk, Sehuberttel csak a mi embereinknek. Sajnos az öregek már nem akarnak zongorázni, Bustya pedig nincs többé. Daisy Guenther Summons Egy uj olvasó írja PENNSYLVANIA. — Nagyon köszönöm Ács Ti­vadar könyvét az amerikai polgárháborúról. Már kétszer is átolvastam, nagyon tanulságos. Mióta Amerikában vagyok, mindig magyar újságot olvas­tam, Ács Tivadar írásait is, de amit ebben a könyv­ben irt, az igazán kitűnő. Megtudtam belőle, hogy mennyi magyar harcolt mint kitanult katonatiszt Lincoln hadseregében a rabszolgaság ellen, a sza­badságért. Küldök egy dollárt a lap javára és a la­pot is megújítom, amint pénzhez jutok. Szeretem a lapot, mert a munkások érdekében harcol. Öreg Mészáros György Koszigin szovjet miniszterelnök fogadta Harrison moszkvai angol nagykövetet. A brit diplomata ké­résére létrejött találkozón baráti eszmecserére ke­rült sor. I I Amerikai Magyar Szó • 130 East 16th Street I New York, N. Y. 10003 Tisztelt Kiadóhivatal! - I Mivel lapom előfizetése lejárt, ide mellékeivel J küldök megújításra $..................-t. 1 Név:.................................... .....................................................| i Cim: ...........................................................................* I Város:............................................Állam:...............J J Zip Code ............... I I I Piros János

Next

/
Thumbnails
Contents