Amerikai Magyar Szó, 1967. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)
1967-03-23 / 12. szám
Knt. as 2nd Class Matter Deo. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, at the P.O. of N.Y., N.F. Vol. XXL No. 12. Thursday, March 23, 1967. AMERICAN HUNGARIAN WORD, INC., 130 E. 16th Streot, New York, N. Y. 10003. Telefon: AL 4-0397 A NAGYLELKŰ KONGRESSZUS Senki sem vádolhatja a 90. kongresszust fukarsággal — amikor a nagy vállalatok profitját kell megvédeni. A szenátorok bebizonyították ezt, amikor minden késedelem nélkül jóváhagyták Johnson elnök javaslatát: helyezzék életbe ismét a törvényt, mely megengedi az ipari vállalatoknak azt, hogy az uj épületekre és gépekre költött összeg hét százalékát levonják és adómentessé tegyék. A múlt év októberében felfüggesztették ezt az adó-kedvezményt, s most Johnson elnök ezt újból életbe léptetni óhajtja. A képviselők még sokkal liberálisabb magatartást tanúsítanak — a nagyvállalatok érdekei iránt. A képviselőház bizottsága, mely ezt a problémát tárgyalja, nemcsak a törvény visszaállitását javasolja, hanem azt is, hogy ez a múlt év októbere és ez év március 10-e közötti időszakban befektetett összegekre visszamenőleg is vonatkozzon. Johnson és a szenátorok "csak" 1.8 milliárd dollár ajándékot adnának a trösztöknek. A képviselők ezt megtetőznék még további 500 millió dollárral. Ez azt jelenti, hogy egy esztendő alatt, a szövetségi kormány 2.3 milliárd dollárt adományoz adóengedmény folytán az ország nagyvállalatainak. Azt is jelenti, hogy ezzel az egyetlen lépéssel több segítséget nyújt a szövetségi kormány a példátlan magas profitot elkönyvelő trösztöknek, mint amennyi összeget előirányzott a nyomorelleni harcra. Ez mindent megmagyaráz. EIERRE FUJ A SZÉL? "Mi, a nemzet tanítói — akiknek feladata az ifjúság nevelése — nem nézhetjük tétlenül e becstelen és őrült vérengzést. Mi, mint amerikai polgárok, felelősnek érezzük magunkat kormányunk celekedeteiért és ezért követeljük: Észak-Vietnam bombázásának azonnali és minden feltétel nélküli beszüntetését, fegyverszünet kinyilvánitását, a Nemzeti Felszabadító Front képviselőinek elismerését és az 1954-es Genfi Egyezmény foganatosítását, az amerikai hadsereg Vietnamból való visszavonulását." Ezt a kijelentést tartalmazza az a dokumentum, melyet az ország különböző középiskoláinak és egyetemeinek 6,766 tanára és professzora irt alá és amelyet 16,500 dollár költséggel, többoldalas hirdetés formájában tettek közzé a New York Times, március 12-i számában. Ugyancsak március 12-én, a Kaliforniai Demokrata Párt Tanácsa egyhangú szavazattal magáévá tette Kennedy szenátor javaslatát Észak-Vietnam bombázásának azonnali beszüntetésére és a béketárgyalások haladék nélküli megkezdésére. E két esemény újabb bizonyiték arra, hogy egyre növekszik az amerikai nép háboruellenes hangulata. Egyre jobban terjed el a köztudatban, hogy Vietnamban polgárháború folyik, melybe mi, amerikaiak önkényesen avatkoztunk be és félmilliónyi hadseregünkkel a régi, népellenes uralmat próbáljuk az ország népe nyakán tartani. Minden békeszerető amerikai polgár feladata e háboruellenes hangulat felfokozása. Kell, hogy ez az amerikai nép együttes akaratává váljon. Minden lelkiismeretes amerikai polgár a szakszervezetekben, az egyháztagok között, a kulturális szervezetekben, azon kell, hogy szorgoskodjon, hogy április 15-én, szombaton, mindenki részt vegyen az ország különböző részein megtartandó béketüntetésekben. Kell, hogy az amerikai nép a helyzet magaslatára emelkedjen és félre nem érthető szavakkal harsogja Johnson elnöknek: Eddig és ne tovább!! Szüntessük be Észak-Vietnam bombázását! Kezdjük meg a béketárgyalásokat! Vessünk véget ez esztelen vérengzésnek! NEW YORK, N. Y. — A város 10,000 szervezett tűzoltója elvetette az Egyeztető Bizottság javaslatát, sztrájkszavazat elrendelését követelte magasabb bérekért. Az Egyeztető Bizottság azt javasolta, hogy a 2 évre szóló szerződés első évében $500, a második evében $400 fizetés- emelést kapjanak a legmagasabb kategóriába tartozó tűzoltók. A javaslat értelmében a legmagasabb fizetés évi 8,483 dollárra emelkedne. A tűzoltók nagy többsége ennél kevesebb fizetést kapna. KaLolikus egyházfők és lanárok békcakcióra szólítják a hívőket Nyílt levelet intéznek az ország katolikus papjaihoz és hívőihez. — Dr. King résztvesz az április 15-i béketüntetésen NEW YORK, N.Y. — Kilenc katolikus egyetemi tanár és a St. Paul-Minneapolis érsekség helyettes püspöke, nyilt levelet szerkesztett meg, melyben felszólítják az ország összes katolikus papját és hivőjét: “Kérünk benneteket hogy csat lakozzatok hozzánk követelve, hogy kormányunk kövessen el minden lehetőt, nem az erőszak alkalmazására, hanem a béke megteremtésére.” A nyilt levelet 800 pap, tanár és lapkiadó irta alá. Elitélik a bombázást “Tekintet nélkül arra, hogy ki milyen álláspontra helyezkedik a háborúval kapcsolatban, akik azt vallják, hogy van lelkiismeretük, nem nézhetik tétlenül a háború bprzalmajt. Ezért kérjük, hogy csaílakozi- zanak hozzánk és követeljük: 1. a polgári lakosság bombázásának beszüntetését; 2. a napalm- és szilánkbombázás megszüntetését; 3. ne kínozzuk a hadifoglyokat.” A nyilt levelet, hirdetés formájában a National Catholic Reporter, az America, a Commonweal, az Ave Maria és a Continuum katolikus folyóiratokban helyezik el, valamint a St. Louis Review, The Oakland Catholic Voice és a Del- marva Dialogue c. egyházi lapokban. Az aláirók közt találjuk Rév. Colman J. Barryt, a Collegvil- le, Minn. St. John Egyetem elnökét, Sister M. M. Brendant, a Marymount Egyetem tanárát, Rev. Patrick A. Donohoet, a Santa Clara Egyetem vezetőjét. A nyílt levél kihangsúlyozza, hogy “Az egyház tanítását nem lehet összeegyeztetni a háború borzalmaival.” Rev. King beszél az ápr. 15-i béketüntetésen NEW YORK, N. Y. — Rév. dr. Martin Luther King, jr., a néger nép egyenjogúságáért folyó harc legismertebb és legkimagaslóbb vezetője, bejelentette, hogy jelen lesz az április 15-i béketüntetésen és felszólal a vietnami háború azonnali felszámolásáért. Toynbee békét sürget LONDON. — Dr. Arnold Toynbee, angol bölcsész sajtó- konferencián kijelentette: “Észak-Vietnam bombázásával csupán azt érjük el, hogy] a lakosság még nagyobb szi-’ vóssággal folytatja a haza védelmét. Az a véleményem, hogy az Egyesült Államok sem mit sem nyer Vietnamban és minél előbb kivonja csapatait | e délkelet-ázsiai országból, an-j nál előnyösebb lesz az részére. Nincs kétség afölött, hogy Vietnam népének többsége Ho Chi Minht támogatja. Ezt nem változtatjuk meg a háború felfokozásával. Nincs más kiút, mint békét kötni a vietnami nép igazi képviselőivel.” GUAMBAN A HÁBORÚ FELFOKOZÁSÁRÓL TÁRGYALTAK Hétfőn Johnson elnök Guam- ba érkezett, McNamara hadügyminiszter, Dean Rusk külügyminiszter, W. Averell Har- riman különleges megbízatású miniszter és a kormány más tagjainak, valamint -vezérkarának társaságában, hogy a dél- vietnami bábkormány miniszterelnökével, Nguyen Cao Ky- vel, a háború felfokozásáról és kiterjesztéséről megbeszélést folytasson. A sajtónak tett kijelentések szerint az elnöki látogatás csak azt a célt szolgálja, hogy a visszahívott és újonnan kinevezett amerikai vezetőséggel tárgyalja meg az újabb fejleményeket és koordinálja működésűket a dél-vietnami vezetőséggel. A sajtó és a politikai élet vezetői azonban tudomásul veszik, hogy az elnöknek és társaságának guami konferenciája a háború további ki- terjesztését készíti elő. Johnson elnök a tisztségéből “saját kívánságára” felmentett Henry Cabot Lodge követ helyébe Ellsworth Bun- ker-t, segédje, Wm. J. Porter alkövet helyébe Eugene M. Locke és Robert Komer alkö- veteket nevezte ki. Minden valószínűség szerint a konferencia megtárgyalja a Pentagon vezérkarának régóta javasolt terveit, hogy Észak- Vietnam bombázását a nagyvárosokra, kikötőkre is kiterjesszék, hogy aknákat helyezzenek el mindenütt a partvidékek mentén, hogy a Hanoiból Kínába vezető vasútvonalat még nagyobb mértékben bombázzák. Arról is valószínűleg szó volt, hogy az észak-vietnami MÍG hadirepülők bázisait, repülőtereit is támadás alá ve-| gyék. Szenátorok aggodalmukat fejezik ki a háború fokozása miatt A demokrata párt két veze-| tő szenátora: J. W. Fulbright, * a szenátus külügyi bizottságának elnöke és Mike Mansfield szenátusi többségi vezető, aggodalommal fogadta azt a lehetőséget, hogy az elnök guami konferenciája a háború ki- terjesztésére és elmélyítésére vezet. Tv-programon Fulbright szenátor többek között ezt is mondotta: “Egyre nagyobb nyomással megtizedeljük azt a népet, amig megadják magukat, hogy aztán mi építsük újjá az országot... építünk majd utakat, építünk majd házakat. Megteremtjük majd számukra a jólétet, ami nekünk majd óriási összegekbe kerül. Véleményem szerint, ebből nem fejlődhet ki az ázsiaiak szempontjából elfogadható társadalom.” Mansfield szenátor telefoninterjúban kifejtette, hogy véleménye szerint az elnök “fokozott katonai lépésekkel akarja a problémákat megoldani” és ebből a konferenciából “fontos katonai határozatok” jönnek létre. Volt ENSZ-követ az ázsiai politika változtatását kéri Philip M. Klutznick, az Egyesült Államok ENSZ missziójának volt tagja, felhívta a John- son-kormányt annak az átértékelésére, hogy tulajdonképpen mi a kormány politikai célja Vietnamban és a kommunizmus visszaszorítása Délkelet- Ázsiában valóban szolgálja-e az ország érdekeit. “Azoktól, akik azt mondják: ‘de mi nem mehetünk ki Vietnamból’, ezt kell kérdeznem: miért nem, ha ez felel meg nemzeti érdekeinknek?”, mondotta Klutznick. Kérte Johnson elnököt, hogy hívjon össze a vietnami kérdésben “mindkét oldalt képviselő, felelős egyénekből álló kis konferenciát”, amely igye(Folytatás a 12-ik oldalon)
