Amerikai Magyar Szó, 1967. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)
1967-03-16 / 11. szám
Thursday, March 16, 1967 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 7 Gárdos Emil: Szegedi utazás ii. Kincsek a föld alatt Artézi kutak fúrása során régen rájöttek arra, hogy nagyon sok a viz hazánknak ezen legmélyebben fekvő, mintegy 100 négyzetkilométernyi területén. Meleg vizre is akadtak: az Anna forrás már évtizedek óta ellátja a városi fürdőt és a palackozót is. Mérésekkel megállapították, hogy az un. termikus gradiens nagyon kedvező; az európai átlagos 33 m helyett már 10 méterenként is egy fokkal emelkedik a hőmérséklet. 400—500 méteres fúrással is forró vízhez jutottak. Kezdtek is élni a lehetőségekkel. A Haladás Tsz hévizes kutból nyeri az üvegházaihoz szükséges hőenergiát, az uj Odessza városrész 600 lakását egy kút látja el fűtéssel és meleg vízzel. A Textilkombinát, a Klinika és — a Haladás példáját követő — több tsz is igy biztosit magának ingyen energiát. Jelenleg négy kút fúrása van folyamatban. Tápé környékén azonban fura meleg viz tört a felszínre, olajos, gázszagu viz. A vulkanikus erőkre vezethető hévvizek mellett a föld méhe kőolajat és földgázt is tartalmaz itt, még hozzá hatalmas mennyiségben. Pár év fúrásai alapján a szegedi medence hazánk egyik legígéretesebb energiahordozó forrásává vált. A kutató munka és a feltárt szénhidrogének kiaknázása, felhasználása csendben folyik. Semmi ok sincs arra, hogy dobra verjék az eredményeket. A szegediek azonban sokat beszélnek erről, nagy érdeklődéssel számolják a fúrótornyokat, a már működő kutakat Algyő és Tápé környékén. mint megannyi bőségszarut. Fordulat az energia-gazdálkodásban Nagy fába vágjuk a fejszénket, de mégis megpróbáljuk korunk egyik legfontosabb kérdését igen tömören ismertetni. Az ipar, a kulturált élet csak úgy eszi az energiát. A világ 1950 és 2000 között háromszor annyi energiát fog felhasználni, mint amennyit az előző 150 év alatt felhasznált. Egy ország fejlettségének egyik fontos mutatója az egy fejre eső kilowattóra fogyasztás. A klasszikus energiahordozó, a szén egyre jobban háttérbe szorul és átadja helyét a jobb hatásfokú, korszerűbb, könnyebben felhasználható szén- hidrogéneknek. 1943-ban a kőolaj a világ energia- szükségletének csak 7%-át biztosította, 1959-ben már 33%-át. A U.S. hatalmas gazdasági előretörése együttjárt szénhidrogén kincsének kiaknázásával és ez fokozottabban áll a még alig feltárt szovjet kőolaj és földgáz-tartalékokra, melyekre más országok is komolyan számítanak. Magyarország rendkívül szegény energiahordozókban. Szenünk kevés van, s jórésze olyan gyenge minőségű, hogy kibányászása nem gazdaságos. (Ezzel alkalomadtán egy külön cikkben foglalkozunk.) A zalai olaj mezők szintén keveset nyomtak a latban. Villamos energiánknak jelentős részét importálni kellett, távvezetékeken, több baráti országból, továbbá a kohászathoz szükséges szenet, földgázt Erdélyből és nagymenyiségü kőolajat. A Barátság olajvezeték megnyitása fordulatot jelentett: 1967-ben 3.5 millió tonnát importálunk a Szovjetunióból, félmillióval többet, mint tavaly, s ez 1975-ben 7 millió tonnára fog emelkedni. Mindez elősegíti energiafelhasználásunk jelentős szerkezeti megjavulását: 1975-ben a szénhidrogének aránya 49% lesz az 1965. évi 28%-kal szemben, viszont szénfogyasztásunk 62%-ról 48%-ra csökken. A nagyarányú importtal párhuzamosan erőteljesen halad előre szénhidrogénkincsünk feltárása és kihasználása (s a jobb minőségű szeneké is). Lévárdi Ferenc nehézipari miniszter az Országgyűlés januári ülésén kijelentette, hogy ez évben kőolaj termelésünk 1.7 millió tonnára van előirányozva. mely a tavalyi szinttel azonos, viszont földgáz termelésünk 1.3 milliárd köbméterről 1.7 milliárd- ra emelkedik és 1970-re ennek kétszeresét fogjuk kitermelni. Különösen sokat Ígérőnek jelentette a legfontosabb, a szegedi medencében végbemenő feltárásokat. Szeged előretekint Autónk a Tápé felé vezető utón halad. Negyedóra alatt több fúrótornyot látunk, amelyek — zalai megfigyeléseimmel ellentétben — sokkal simábban, 1—2 ember irányításával működnek. Az országút mentén több működő kút is mutatkozik. Ha nem venné körül őket a vendéglátó sártenger, észre sem igen vehetnénk a szeleppel végződő vastag csövet, amelyből a földgáz nyomására úgy töltődik meg a nyersolajat szállító tank-kocsi, mint az öntözőkocsi vízzel. Ez természetesen ideiglenes megoldás, több helyen vastag csöveket látunk egy csomóban, amelyekből létrejön a vasúti állomásig, illetve a tiszai kikötőig menő csővezeték. A földgázt is elvezetik egyes kutaktól, a hódmezővásárhelyi kerámia-gyár kemencéit már igy fütik. Próbáltunk beszédbe elegyedni az egyik kút kezelőjével, de ő nagyon helyesen a szegedi iroda címét adta meg — ahonnét szintén nem tudhattunk volna meg sokat. Annál több apró hirt lehet összeszedni a rádióból és az újságokból. így beszámoltak a tizedik algyői kút megnyitásáról, mig a rádió szerint az első napi 300 tonna olajat adó kuttal ez évben 64 fúrás fogja követni. Egy gazdasági vezetőtől — saját informálásomra — megtudtam, hogy a jelenlegi eredmények alapján bízvást tekintenek 1970 után évi egymillió tonna olaj és egymilliárd köbméter gáz termelésére, mintegy 30—40 évig. Fantasztikus számok ezek: 10,000 kalóriás fütőképességgel megfelelnek egy gazdag szénmező jelenlegi termelésének! (Folytatjuk) Pesti könyvtáros nyerte a kanadai rádió nemzetközi pályázatát Dr. Kelecsényi Gábor, az Országos Széchényi Könyvtár tudományos munkatársa első dijat nyert a kanadai rádió mini-esszé pályázatán. A kanadai rádió a pályázatot “Az ember és világa” címmel, az idei világkiállítás jelmondatával hirdette meg, a témát legfeljebb ezer szóban tárgyaló tanulmányra. Dr. Kelecsényi Gábor 76 ország 2,000 pályázója közül nyerte el az egyik első dijat, a két személyre vendégségbe szóló meghívót a világkiállításra. — Körülbelül 900 szavas tanulmányomban azt fejtettem ki — mondotta dr. Kelecsényi Gábor az MTI munkatársának —, hogy az ember hogyan alakította ki világát, s ez a világ hogyan formálta az embert. A megszabott terjedelem természetesen tömörségre kötelezett, azért a tudomány és a technika történetét nem nevekkel, hanem a nagy fordulókkal szemléltettem. írásomban csupán egyetlen név szerepel: Aiszóposzé. Az ő képe, melyet az emberről alkotott, eszmefuttatásom kiinduló pontja, végső következtetése pedig az, hogy az ember, aki az atombombáig oly sokat és nagyot alkotott képes lesz arra, hogy önmaga megsemmisítése helyett megteremtse boldog életét. Dr. Kelecsényi Gábor 47 éves, történelem-földrajz szakos tanár. Kanadába május végén utazik feleségével, aki traumatológus sebészorvos. Nemzetközi Vásár Budapesten , Ebben az évben Magyarország 24 nemzetközi vásáron és kiállításon vesz részt hivatalosan, a különböző külkereskedelmi vállalatok pedig több mint 280 önálló árubemutatón és kiállításon szerepelnek. Mint ismeretes, az elmúlt 15 évben a világ külkereskedelmi forgalma háromszorosára növekedett. ugyanez idő alatt Magyarország külkereskedelme 4 és félszeresére nőtt. Ennek megfelelően az idei Budapesti Nemzetközi Vásáron — amelyet május 19—29 között rendeznek meg — tovább kívánják bővíteni a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatokat. 1963-ban 27 ország árui jelentek meg a budapesti vásáron, tavaly viszont már 36-é. A külföldi kiállítók száma is jelentősen emelkedett, és az 1963. évi 30,000 négyzetméterrel szemben tavaly már 51,000 négyzetmétert foglaltak el a külföld kiállításai. A vásár sikerét tanúsítja, hogy tavaly már több mint kétmilliárd devizaforint értékű üzleti forgalmat bonyolítottak le a vásárban a négy évvel ezelőtti 800 millióval szemben. Több jel am mutat, hogy az idei vásár minden szempontból felülmúlja majd az eddigieket. A magyar-kanadai gazdasági kapcsolatokról Kanada, az amerikai kontinens e nagy országa a magyar külkereskedelmi forgalomban csak az utóbbi két-három év óta játszik számottevőbb szerepet. Kevés országban olyan döntő fontosságú a külkereskedelem, mint Kanadában. Kanada nemzeti jövedelmének körülbelül felét, Magyarország pedig csaknem 40 százalékát a külkereskedelemből nyeri. Kanada partnerei között a szocialista országok komoly súllyal esnek latba, s nem titok, hogy az utóbbi években aktiv fizetési mérlege jelentős mértékben a szocialista országok nagyarányú búza-vásárlásainak köszönhető. Kanada Magyarországgal bonyolított forgalma az elmúlt 2—3 év alatt ugrásszerűen megnőtt. A magyar külkereskedelem figyelemmel fordul a kanadai piac felé, ahol nincsenek tiltó rendelkezések, beviteli korlátok, kontingensek, amelyek akadályoznák a kivitel fokozását. Jelentős lépés volt, hogy 1964 nyarán a két ország külkereskedelmi megállapodást irt alá, s mindkét fél kimondta a leg nagyobb kedvezmény elvét. A magyar kivitel fejlődését rendkívül szemléltetően mutatják a forgalmi adatok. 1961-ben a ma gyár export még a félmillió dollárt sem érte el, s 1964-ben is alig volt több, mint 900,000 dollár, ezzel szemben 1965-ben már megközelitette a 2,5 millió dollárt, a múlt évben pedig több mint 4 millió dollár értékű magyar árut exportáltak kanadai piacra. Magyarország vásárlásai is számottevően hozzájárultak a forgalom fejlesztéséhez. Ennek bizonyító adatai: 1961-ben — a búzavásárlásokat nem számítva — valamivel több mint félmillió dollár értékű árut vásárolt a magyar külkereskedelem Kanadából, 1964-ben több mint 3,3 millió dollár, 1965-ben pedig megközelitően 2,4 millió dollár volt a bevitel. A múlt évben a magyar import meghaladta a 2.5 millió dollárt, s ezekhez az adatokhoz feltétlenül hozzá kell tennünk, hogy alkalmanként nagy búzavásárlásaival jelentkezett Magyarország a kanadai piacon. 1961-ben például 4, 7, 1964-ben 7, 4 1965-ben pedig több mint 6 millió dollár értékben vásárolt Magyarország búzát Kanadából. Mint már említettük, a két ország kapcsolatainak nincs hagyománya, nincs múltja, dp a külkereskedelmi szakemberek mindkét részről hangoztatják: igen nagy jövője van. A tavalyi montreali magyar Hétnek és a torontói magyar kiállításnak több mint 600,000 látogatója volt, s a magyar küldöttség vezetője, Darvasi László külkereskedelmi miniszer h. tapasztalatai alapján nagyon optimistán nyilatkozott: szerinte 1967 folyamán legalább 50 százalékos forgalom-növekedés várható a két ország kereskedelmében, s néhány év alatt a kölcsönös szállítások értéke két- háromszorosára is növekedhet. A múlt évben először járt Magyarországon kanadai miniszter, Ro- bei-t H. Winters kereskedelemügyi miniszter személyében, aki Biró Józseffel, a magyar kereskedelmi miniszterrel Budapesten beszélte meg a következő három éves kereskedelmi megállapodás irányelveit. Magyarország nemrég nyitotta meg nagykövetségét Ottawában, Montrealban Kanada legújabb kereskedelmi központjában pedig állandó kiállítást nyit a magyar külkereskedelem. Kanada viszont bécsi kereskedelmi képviseletének adott megbízást a Magyarországgal való gazdasági kapcsolatok előmozdításához. Ezek mind olyan hatékony intézkedések, amelyek egyértelműen bizonyítják, hogy kanadai és magyar részről egyaránt igyekeznek a lehetőségek kihasználásával a továbbiakban is jelentősen bővíteni a két ország közötti kereskedelmet. Magyar fizikusok Dubnában Dr Daróczv Sándor és dr. Bacsó József, a Magyar Tudományos Akadémia debreceni Atommag- kutató Intézetének fizikusai hosszabb ideje a dub- nai Egyesitett Atomkutató Intézetben dolgoznak. Most arról érkezett értesítés Dubnából, hogy a két magyar kutató figyelemre méltó eredményt ért el a Tellur 111-es izotópjának késleltetett proton kibocsátására vonatkozó kutatásaival. A két debreceni fizikus dolgozatát az intézet legjobb tudományos munkái közé sorolták és megjutalmazták.
