Amerikai Magyar Szó, 1967. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-12 / 2. szám

Je 2 ÖÄÖW MÁÍflACMUU - f>s<: FAYííAM ?A)ü#l3MA AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 'fíiursday, January 12', 196? SZÉLJEGYZETEK KÉTSÉG GYÖTRI AZ EGYETEMI HALLGATÓKAT JOHNSON VIETNAMI POLITIKÁJA MIATT ST. LOUISBAN egy 15 éves leányt férfi táma­dója halálra szurkálta. A gyilkosság szemtanúi kö­zül senki közbe nem lépett, hogy megvédje az áldo­zatot, vagy elriassza a gyilkost. Megismétlődött, ami pár év előtt New Yorkban történt, ahol szintén tanuk szeme láttára szurkált halálra egy nőt a gyilkos. A nemtörődömségnek és a gyávaságnak olyan példái ezek, amelyeket rövid pár évvel ezelőtt el­képzelni sem tudtunk volna a “szabadok és bátrak földjén.” • • • AZ ÉLET ÉS TUDOMÁNY Írja, hogy az "ikrek faluja" az 1740 lakosú bolgár Gorno Botevo, ahol 25 családnak 186 ikergyermeke van. Az ikrek szá­rnál tekintve Bulgáriát a világon az első helyen álló országok között tartják számon, mert 85 éven be­lül 12 millió újszülöttből több mint 300 ezren voltak ikrek. • • • BOB KENNEDY után Wm. G. Hundley, az igaz­ságügyminisztérium volt tisztviselője is hazugság­gal vádolta Hoovert, az FBI fejét, aki azt állította, hogy feljebbvalóit értesítette a telefon törvényte­len kihallgatásáról. Nem az első eset — valószínű­leg nem is az utolsó —, amikor Hoovert ilyen vád érte, de működésében az őt nem zavarta. « • • KALIFORNIÁBAN törvény kötelezi autók ve­zetőjét arra, hogy letartóztatás esetén szeszvizsgá­latnak vesse alá magát. Ha a vezető ezt megtagad­ja, akkor hat hónapra elveszíti hajtási engedélyét. Ilyen vizsgálatnak alávetik magukat, akik nem ittak szeszes italt, mielőtt a volánhoz ültek. Viszont azok, akikben talán a kelleténél több szesz van és súlyosabb büntetéstől tartanak, megtagadják a vizsgálatot. Jellemző, hogy két hónap alatt az ál­lam területén ezer vezető engedélyét Vonták még, mert vizsgálatnak nem vetették alá magukat. • • • DR. STARK clevelandi orvos és a békemozgalom aktiv tagja, az egyik los-angelesi rádióállomás ven­dége volt. Az orvos nagyszerű érvekkel támasztotta alá álláspontját és mutatott rá arra, hogy Amerika súlyosan vétkezik az emberiesség elemi szabályai ellen, amikor emberirtást folytat Vietnamban. A betelefonálok úgyszólván kivétel nélkül a leg­súlyosabb sértésekkel illették dr. Starkot, mert a háború fokozása helyett békés megegyezést java­solt. Ami újabb bizonyiték arra, hogy a kormány háborús propagandája elszomóritóan jól működik. • • • A SZENZÁCIÓS találmányok korában minden nap­ra jut legalább egy uj találmány. Az egyikről rá­dión számolt be valaki, aki 7,500 dollárt fizet az­ért, hogy fejének kaposzodó részeibe hajat ültesse­nek át azokról a részekről, ahol egyelőre süni haj­zat göndörödik. Az árat “olcsónak” tartja, mert ed­dig évente két parókát vásárolt egyenkint 200 dol­lárért, amit a jövőben megtakaríthat. És hozzá még teljes garanciát is vállalt az orvos az átültetésért. Az uj haj — sej-haj! — havonta egy fél incset nő és hat hónap alatt tökéletes hajkorona fedi az addig sima kobakot. Legalább is ezt mondja az or­vos, aki 7,500 dollárért még garanciát is ad. És ne­hogy elfelejtsük: az “olcsó” ár ellenében az áldo­zat “fazont” is választhat. Az ültetéssel lehet ala­csony vagy magas homlokot rendelni, amiért külön díjazás nem jár... Kár, hogy bizonyos fejek belse­jébe nem lehet valami hasznosat ültetni! • • • KATONÁK ÉS CIVILEK sorában állítólag nagy a felháborodás, mert mialatt az amerikai fiatalok százezreit Vietnam dzsungeljaiba és posványáiba hurcolják, addig George Hamilton katonaköteles korban levő moziszinész Acapulco-ban, a mexikói luxus-fürdőhelyen vakációzik . . . Persze van egy kis különbség Hamilton és a besorozott fiatalok között. A moziszinész, akinek a mamáját kell eltar­tani egy 18 szobás kastélyban, ugyanis Johnson leányának udvarol és EZÉRT besorozástól nem kell tartania. Talán mondanunk is felesleges, hogy az elnök leánya véletlenül szintén Acapulco-ban vakáció­zik ... Ha valóban van felháborodás, azt arányta­lanul kisméretűnek tartjuk. Száz egyetemi hallgató nyílt levelet küldött John­son elnökhöz. A levél aláírói és az általuk képviselt egyetemi diákok tízezrei nem tartoznak semmiféle baloldali szervezethez, ezért e levél tartalma külö­nös jelentőséggel bir. Olvasóinkat bizonyára érdek­li e nagyjelentőségű dokumentum. Ezért azt teljes egészében leközöljük. • A múlt nyár folyamán egyetemi hallgatók előtt, valamint más alkalmakkor elmondott beszédében. Elnök Ur, tudomást vett és megvitatott kérdése­ket, amelyek kortársainkat egy idő óta aggasztják. Hálásak vagyunk amiért törődik evvel és felhívása felbátorít, hogy néhány gondolatunkat önnel kö­zöljük. Miután ezeknek a gondolatoknak jórésze fokozó­dó mértékben a vietnami helyzetre központosul, az újévi fegyverszünet megfelelő alkalomnak tű­nik. hogy beszámoljunk Önnek arról, hogy kortár­saink jelentős és egyre növekvő száma mélysége­sen aggódik kormányunk Vietnamban tanúsított magatartása felett. Úgy hisszük, ezeknek az embe­reknek a véleménye, bár a sajtó nagyrésze nem je­lenti, mégis nagy fontosságú, mert minden egyes kimondott különvélemény mögött számos mélysé­gesen aggódó lélek áll. Nagyon nagy száma azoknak, akik a katonai szolgálat lehetőségével állnak szemben, nehezen tudja összeegyeztetni ennek a kötelességnek a tel­jesítését erkölcsiségi és lelkiismereti elképzelésé­vel. Még többen tépelődnek afölött, hogy egy ily háborúban részt vegyenek, amelynek ára ember­életben és tulajdonban egyre emelkedik, de amely­nek az Egyesült Államokra vonatkozó céljával és értékével nincsenek tisztában. Suilyos uj kétségek A fegyvercsendek rávilágítanak az amerikai egyetemeken egyre terjedő meggyőződésre, hogy ha a vietnami háborúnak megegyezéses elintézés a célja és nem katonai “győzelem”, a háború foly­tonos kiterjesztését nem lehet indokolni avval, hogy a másik fél nem kíván tárgyalni. Másrészt pedig, ha célunk többé nem a meg­egyezéses elintézés, céljaink jellege és elérhetősé­ge Vietnamban csak újabb súlyos kétségeket tá­maszt. Ilyenmódon növekvő bizonytalanság ural­kodik mind célkitűzésűnk, mind cselekedeteink iránt és növekvő félelem, hogy az ut, amelyen járunk, elkerülhetetlenül ázsiai szárazföldi hábo­rúra vezet, melyet — sokan úgy érzik — nem le­het atomfegyverek alkalmazása nélkül megnyerni, ha egyáltalán lehet. Hyen elgondolás mellett a pápa és mások javas­lata, hogy az uj fegyverszünetet terjesszék ki az­által, hogy mindkét fél tartózkodjon a katonai ak­ciótól, még formális megegyezés nélkül is, széle­sen elterjedt támogatásra talál. És él az a remény, hogy ha a hadakozás mégis újra megindul 1967- ben, úgy az csökkentett mértékben fog megtörtén­ni. Röviden, Elnök Ur, az önálló gondolkodás de­mokratikus tradíciójában nevelt kortársainknak nagyon nagy száma egyre nagyobb ellentmondást lát saját megfigyelései és a kormányzat vezető Accra “vérdijat” tűzött ki Nkrumah fejére A múlt év elején puccs segítségével hatalomra jutott accrai katonai-rendőri kormány vezetői vérdijat tűztek ki Nkrumah volt elnök fejére. A ghanai rendőri közlöny legújabb száma szerint Harlley rendőrparancsnok, a katonai kormány, az úgynevezett Nemzeti- Felszabaditási Tanács alel- nöke tízezer angol fonttal jutalmazza azt, aki élve vagy holtan kiszolgáltatja neki dr. Kwame Nkru­mah volt elnököt. A tízezer fontos vérdijat kiter­jesztették Nkrumah három közvetlen munka­társára is. , I NEW YORK, N. Y. — Száz néger lelkész bizott­ságot szervezett azzal a céllal, hogy mozgósítsák Harlem lakosait és megakadályozzák Powell képvi­selő tisztségéből való elmozdítását. férfiainak a háborúra vonatkozó kijelentései kö­zött. Ezek olyan polgárok, akik hívei az Alkotmány nak, a demokratikus életformának, a rend és tör vény uralmának, éppúgy, mint atyáik és testvéreik, akik készséggel szolgáltak a két világháborúban és a koreai háborúban. A sorozási törvény elítélése Ha ezt a háborút nem lehet befejezni, az törté­nik majd az Egyesült Államokban, hogy jónéhány nagyon hűséges és derék ifjú polgára inkább bör­tönbe megy, semmint hazájának fegyverét viselje, mig számtalan mások helyeslik, vágj7 maguk is gya­korolják a katonai kötelezettség alól való kibúvást. Hozzájárul mindehhez a szinte általános meggyő­ződés, hogy a fennálló sorozási törvény igazságta­lanságra vezet. Abban a reményben írjuk ezt a levelet, hogy ez majd ezeknek a kérdéseknek őszinte megvitatására fog buzdítani. Ha ez a megvitatás tisztázza az ame­rikai célkitűzéseket Vietnamban, az talán megál­lítja azt a folyamatot, amely jelenleg a zavar és kételyek miatt a kiábránduláshoz vezet. E cél ér­dekében Elnök Ur a következőkben szives figyel­mébe ajánlunk egynéhányat azokból a kérdések­ből, amelyek az egyetemi közösségben izgalmat okoznak: Kétség forog fenn aziránt, hogy amerikai létér­dekek annyira veszélyeztetve vannak Vietnamban, hogy az igazolná az egyre növekvő ottani elkötele­zettséget. Kétség forog fenn aziránt, hogy az ilyen veszé­lyeztetett létérdekeknek ez a növekvő elkötelezett­ség a legjobb védelme. Kétség forog fenn aziránt, hogy egy háború, amely az ország jórészének elpusztítását eredmé­nyezné, vezethet-e egy olyan szilárd és virágzó Vietnamhoz, amelyet valamikor jelenlétünkkel re­méltünk létrehozni. Nagymérvű az aggodalom a nyilvánvaló ellent­mondások miatt, amelyek az amerikai álláspont­ban mutatkoznak, olyan tételekre vonatkozólag, melyek alapvetők a megegyezéses elintézés iránti igyekezethez. Magas kormányszemélyiségek ismé­telten hangoztatják buzgó igyekezetüket “feltéte­lek nélküli” tárgyalásra, de nem nyilatkozunk vilá­gosan, hogy hajlandók vagyunk elfogadni a Viet- cong részvételét a tárgyalásokban, mint teljes jo­gú és független érdekelt felet. Hasonlóképpen, kormányszószólók elismétlik el­kötelezettségünket Dél-Vietnam önrendelkezési jo­ga iránt, de nem teszünk világos kijelentést az­iránt, hogy hajlandók vagyunk egy koalíciós (vagy pro-kommunista) kormányt elfogadni, amennyiben a dél-vietnami nép ilyen kormányt választana meg­felelő nemzetközi felügyelet mellett. Végül pedig, Elnök Ur, jelentenünk kell arról az erősödő érzésről — amelyet Harrison Salisbury Hanoiból irt beszámolója csak megerősít —, hogy túlságos gyakran nagy eltérés van Vietnammal kapcsolatos amerikai kijelentések és amerikai cse­lekedetek között. Reméljük Elnök Ur, Tehetségesnek fogja talál­ni, hogy ilyen vonatkozású gondolatait megossza velünk. A fokozódó kétely nemzeti célkitűzéseink iránt alááshatja népünk között a kölcsönös bizal­mat és tiszteletet. Véleményünk szerint ez a kér­dés van olyan sürgető, mint bármely más nemze­tünk előtt álló kérdés. Hálásak vagyunk Önnek érdeklődéséért és küld­jük önnek legjobb kívánságainkat az újév alkal­mából. Published every week by Hungarian Word, Inc. 130 East 16th Street, New York, N. Y. 10003. Telephone: AL 4-0397 Ent. as 2nd Class Matter, Dec. 31, 1952 under the j Acs of March 2, 1879 to the P.O. of New York, N.Y. j Előfizetési árak: New York városban, az Egyesült Államokban és Kanadában egy évre $10.009, félévre $5.50. Minden más külföldi ország- ^ggfgjjäjig^84 be egy évre IS dollár, félévre —■ g—IMilifffilB«if-”*

Next

/
Thumbnails
Contents