Amerikai Magyar Szó, 1967. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-12 / 2. szám
Je 2 ÖÄÖW MÁÍflACMUU - f>s<: FAYííAM ?A)ü#l3MA AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 'fíiursday, January 12', 196? SZÉLJEGYZETEK KÉTSÉG GYÖTRI AZ EGYETEMI HALLGATÓKAT JOHNSON VIETNAMI POLITIKÁJA MIATT ST. LOUISBAN egy 15 éves leányt férfi támadója halálra szurkálta. A gyilkosság szemtanúi közül senki közbe nem lépett, hogy megvédje az áldozatot, vagy elriassza a gyilkost. Megismétlődött, ami pár év előtt New Yorkban történt, ahol szintén tanuk szeme láttára szurkált halálra egy nőt a gyilkos. A nemtörődömségnek és a gyávaságnak olyan példái ezek, amelyeket rövid pár évvel ezelőtt elképzelni sem tudtunk volna a “szabadok és bátrak földjén.” • • • AZ ÉLET ÉS TUDOMÁNY Írja, hogy az "ikrek faluja" az 1740 lakosú bolgár Gorno Botevo, ahol 25 családnak 186 ikergyermeke van. Az ikrek szárnál tekintve Bulgáriát a világon az első helyen álló országok között tartják számon, mert 85 éven belül 12 millió újszülöttből több mint 300 ezren voltak ikrek. • • • BOB KENNEDY után Wm. G. Hundley, az igazságügyminisztérium volt tisztviselője is hazugsággal vádolta Hoovert, az FBI fejét, aki azt állította, hogy feljebbvalóit értesítette a telefon törvénytelen kihallgatásáról. Nem az első eset — valószínűleg nem is az utolsó —, amikor Hoovert ilyen vád érte, de működésében az őt nem zavarta. « • • KALIFORNIÁBAN törvény kötelezi autók vezetőjét arra, hogy letartóztatás esetén szeszvizsgálatnak vesse alá magát. Ha a vezető ezt megtagadja, akkor hat hónapra elveszíti hajtási engedélyét. Ilyen vizsgálatnak alávetik magukat, akik nem ittak szeszes italt, mielőtt a volánhoz ültek. Viszont azok, akikben talán a kelleténél több szesz van és súlyosabb büntetéstől tartanak, megtagadják a vizsgálatot. Jellemző, hogy két hónap alatt az állam területén ezer vezető engedélyét Vonták még, mert vizsgálatnak nem vetették alá magukat. • • • DR. STARK clevelandi orvos és a békemozgalom aktiv tagja, az egyik los-angelesi rádióállomás vendége volt. Az orvos nagyszerű érvekkel támasztotta alá álláspontját és mutatott rá arra, hogy Amerika súlyosan vétkezik az emberiesség elemi szabályai ellen, amikor emberirtást folytat Vietnamban. A betelefonálok úgyszólván kivétel nélkül a legsúlyosabb sértésekkel illették dr. Starkot, mert a háború fokozása helyett békés megegyezést javasolt. Ami újabb bizonyiték arra, hogy a kormány háborús propagandája elszomóritóan jól működik. • • • A SZENZÁCIÓS találmányok korában minden napra jut legalább egy uj találmány. Az egyikről rádión számolt be valaki, aki 7,500 dollárt fizet azért, hogy fejének kaposzodó részeibe hajat ültessenek át azokról a részekről, ahol egyelőre süni hajzat göndörödik. Az árat “olcsónak” tartja, mert eddig évente két parókát vásárolt egyenkint 200 dollárért, amit a jövőben megtakaríthat. És hozzá még teljes garanciát is vállalt az orvos az átültetésért. Az uj haj — sej-haj! — havonta egy fél incset nő és hat hónap alatt tökéletes hajkorona fedi az addig sima kobakot. Legalább is ezt mondja az orvos, aki 7,500 dollárért még garanciát is ad. És nehogy elfelejtsük: az “olcsó” ár ellenében az áldozat “fazont” is választhat. Az ültetéssel lehet alacsony vagy magas homlokot rendelni, amiért külön díjazás nem jár... Kár, hogy bizonyos fejek belsejébe nem lehet valami hasznosat ültetni! • • • KATONÁK ÉS CIVILEK sorában állítólag nagy a felháborodás, mert mialatt az amerikai fiatalok százezreit Vietnam dzsungeljaiba és posványáiba hurcolják, addig George Hamilton katonaköteles korban levő moziszinész Acapulco-ban, a mexikói luxus-fürdőhelyen vakációzik . . . Persze van egy kis különbség Hamilton és a besorozott fiatalok között. A moziszinész, akinek a mamáját kell eltartani egy 18 szobás kastélyban, ugyanis Johnson leányának udvarol és EZÉRT besorozástól nem kell tartania. Talán mondanunk is felesleges, hogy az elnök leánya véletlenül szintén Acapulco-ban vakációzik ... Ha valóban van felháborodás, azt aránytalanul kisméretűnek tartjuk. Száz egyetemi hallgató nyílt levelet küldött Johnson elnökhöz. A levél aláírói és az általuk képviselt egyetemi diákok tízezrei nem tartoznak semmiféle baloldali szervezethez, ezért e levél tartalma különös jelentőséggel bir. Olvasóinkat bizonyára érdekli e nagyjelentőségű dokumentum. Ezért azt teljes egészében leközöljük. • A múlt nyár folyamán egyetemi hallgatók előtt, valamint más alkalmakkor elmondott beszédében. Elnök Ur, tudomást vett és megvitatott kérdéseket, amelyek kortársainkat egy idő óta aggasztják. Hálásak vagyunk amiért törődik evvel és felhívása felbátorít, hogy néhány gondolatunkat önnel közöljük. Miután ezeknek a gondolatoknak jórésze fokozódó mértékben a vietnami helyzetre központosul, az újévi fegyverszünet megfelelő alkalomnak tűnik. hogy beszámoljunk Önnek arról, hogy kortársaink jelentős és egyre növekvő száma mélységesen aggódik kormányunk Vietnamban tanúsított magatartása felett. Úgy hisszük, ezeknek az embereknek a véleménye, bár a sajtó nagyrésze nem jelenti, mégis nagy fontosságú, mert minden egyes kimondott különvélemény mögött számos mélységesen aggódó lélek áll. Nagyon nagy száma azoknak, akik a katonai szolgálat lehetőségével állnak szemben, nehezen tudja összeegyeztetni ennek a kötelességnek a teljesítését erkölcsiségi és lelkiismereti elképzelésével. Még többen tépelődnek afölött, hogy egy ily háborúban részt vegyenek, amelynek ára emberéletben és tulajdonban egyre emelkedik, de amelynek az Egyesült Államokra vonatkozó céljával és értékével nincsenek tisztában. Suilyos uj kétségek A fegyvercsendek rávilágítanak az amerikai egyetemeken egyre terjedő meggyőződésre, hogy ha a vietnami háborúnak megegyezéses elintézés a célja és nem katonai “győzelem”, a háború folytonos kiterjesztését nem lehet indokolni avval, hogy a másik fél nem kíván tárgyalni. Másrészt pedig, ha célunk többé nem a megegyezéses elintézés, céljaink jellege és elérhetősége Vietnamban csak újabb súlyos kétségeket támaszt. Ilyenmódon növekvő bizonytalanság uralkodik mind célkitűzésűnk, mind cselekedeteink iránt és növekvő félelem, hogy az ut, amelyen járunk, elkerülhetetlenül ázsiai szárazföldi háborúra vezet, melyet — sokan úgy érzik — nem lehet atomfegyverek alkalmazása nélkül megnyerni, ha egyáltalán lehet. Hyen elgondolás mellett a pápa és mások javaslata, hogy az uj fegyverszünetet terjesszék ki azáltal, hogy mindkét fél tartózkodjon a katonai akciótól, még formális megegyezés nélkül is, szélesen elterjedt támogatásra talál. És él az a remény, hogy ha a hadakozás mégis újra megindul 1967- ben, úgy az csökkentett mértékben fog megtörténni. Röviden, Elnök Ur, az önálló gondolkodás demokratikus tradíciójában nevelt kortársainknak nagyon nagy száma egyre nagyobb ellentmondást lát saját megfigyelései és a kormányzat vezető Accra “vérdijat” tűzött ki Nkrumah fejére A múlt év elején puccs segítségével hatalomra jutott accrai katonai-rendőri kormány vezetői vérdijat tűztek ki Nkrumah volt elnök fejére. A ghanai rendőri közlöny legújabb száma szerint Harlley rendőrparancsnok, a katonai kormány, az úgynevezett Nemzeti- Felszabaditási Tanács alel- nöke tízezer angol fonttal jutalmazza azt, aki élve vagy holtan kiszolgáltatja neki dr. Kwame Nkrumah volt elnököt. A tízezer fontos vérdijat kiterjesztették Nkrumah három közvetlen munkatársára is. , I NEW YORK, N. Y. — Száz néger lelkész bizottságot szervezett azzal a céllal, hogy mozgósítsák Harlem lakosait és megakadályozzák Powell képviselő tisztségéből való elmozdítását. férfiainak a háborúra vonatkozó kijelentései között. Ezek olyan polgárok, akik hívei az Alkotmány nak, a demokratikus életformának, a rend és tör vény uralmának, éppúgy, mint atyáik és testvéreik, akik készséggel szolgáltak a két világháborúban és a koreai háborúban. A sorozási törvény elítélése Ha ezt a háborút nem lehet befejezni, az történik majd az Egyesült Államokban, hogy jónéhány nagyon hűséges és derék ifjú polgára inkább börtönbe megy, semmint hazájának fegyverét viselje, mig számtalan mások helyeslik, vágj7 maguk is gyakorolják a katonai kötelezettség alól való kibúvást. Hozzájárul mindehhez a szinte általános meggyőződés, hogy a fennálló sorozási törvény igazságtalanságra vezet. Abban a reményben írjuk ezt a levelet, hogy ez majd ezeknek a kérdéseknek őszinte megvitatására fog buzdítani. Ha ez a megvitatás tisztázza az amerikai célkitűzéseket Vietnamban, az talán megállítja azt a folyamatot, amely jelenleg a zavar és kételyek miatt a kiábránduláshoz vezet. E cél érdekében Elnök Ur a következőkben szives figyelmébe ajánlunk egynéhányat azokból a kérdésekből, amelyek az egyetemi közösségben izgalmat okoznak: Kétség forog fenn aziránt, hogy amerikai létérdekek annyira veszélyeztetve vannak Vietnamban, hogy az igazolná az egyre növekvő ottani elkötelezettséget. Kétség forog fenn aziránt, hogy az ilyen veszélyeztetett létérdekeknek ez a növekvő elkötelezettség a legjobb védelme. Kétség forog fenn aziránt, hogy egy háború, amely az ország jórészének elpusztítását eredményezné, vezethet-e egy olyan szilárd és virágzó Vietnamhoz, amelyet valamikor jelenlétünkkel reméltünk létrehozni. Nagymérvű az aggodalom a nyilvánvaló ellentmondások miatt, amelyek az amerikai álláspontban mutatkoznak, olyan tételekre vonatkozólag, melyek alapvetők a megegyezéses elintézés iránti igyekezethez. Magas kormányszemélyiségek ismételten hangoztatják buzgó igyekezetüket “feltételek nélküli” tárgyalásra, de nem nyilatkozunk világosan, hogy hajlandók vagyunk elfogadni a Viet- cong részvételét a tárgyalásokban, mint teljes jogú és független érdekelt felet. Hasonlóképpen, kormányszószólók elismétlik elkötelezettségünket Dél-Vietnam önrendelkezési joga iránt, de nem teszünk világos kijelentést aziránt, hogy hajlandók vagyunk egy koalíciós (vagy pro-kommunista) kormányt elfogadni, amennyiben a dél-vietnami nép ilyen kormányt választana megfelelő nemzetközi felügyelet mellett. Végül pedig, Elnök Ur, jelentenünk kell arról az erősödő érzésről — amelyet Harrison Salisbury Hanoiból irt beszámolója csak megerősít —, hogy túlságos gyakran nagy eltérés van Vietnammal kapcsolatos amerikai kijelentések és amerikai cselekedetek között. Reméljük Elnök Ur, Tehetségesnek fogja találni, hogy ilyen vonatkozású gondolatait megossza velünk. A fokozódó kétely nemzeti célkitűzéseink iránt alááshatja népünk között a kölcsönös bizalmat és tiszteletet. Véleményünk szerint ez a kérdés van olyan sürgető, mint bármely más nemzetünk előtt álló kérdés. Hálásak vagyunk Önnek érdeklődéséért és küldjük önnek legjobb kívánságainkat az újév alkalmából. Published every week by Hungarian Word, Inc. 130 East 16th Street, New York, N. Y. 10003. Telephone: AL 4-0397 Ent. as 2nd Class Matter, Dec. 31, 1952 under the j Acs of March 2, 1879 to the P.O. of New York, N.Y. j Előfizetési árak: New York városban, az Egyesült Államokban és Kanadában egy évre $10.009, félévre $5.50. Minden más külföldi ország- ^ggfgjjäjig^84 be egy évre IS dollár, félévre —■ g—IMilifffilB«if-”*