Amerikai Magyar Szó, 1967. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)
1967-03-09 / 10. szám
8 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, March 9, 1967 Az alom sorompó — és akik nem akarják leereszteni Február 21-én Genfben, a Nemzetek Palotájában folytatódott a tizennyolchatalmi leszerelési bizottság munkája. E tanácskozás fő célja: az atomfegyverek elterjedését megakadályozó szerződés kimunkálása. Olyan egyezményről van szó, amely megtiltja az atomhatalmaknak e fegyverek átadását más országok számára. Az atomfegyverrel nem rendelkező államok kötelezettséget vállalnának, hogy nem fejlesztik ki saját atomfegyverüket. A tanácskozások előzménye A mostani tanácskozás előzménye az az ENSZ- határozat, amelyet a Szovjetunió kezdeményezésére a közgyűlés 21. ülésszakán fogadtak el, s amely felhivja az államokat, hogy érjenek el megegyezést az atomsorompó ügyében. Ezt követően a Szovjetunió tárgyalásokat folytatott több kormány megbizottaival a megegyezés lehetőségeiről. Koszigin miniszterelnök londoni nyilatkozata szerint az eszmecserék indokolttá tették a feltételezést, hogy a közeljövőben létrejön a megállapodás. Be kell tiltani a nukleáris fegyvereket Ez természetesen távolról sem jelentené a nukleáris leszerelés egész kérdéskomplexumának megoldását. A szocialista országok álláspontja a kérdésben ismert: a nukleáris fegyvereket be kell tiltani, termelésüket meg kell szüntetni, az atomfegy vertartalékok megsemmisitendők. Teljesen világos azonban, hogy a jelenlegi helyzetben e célt nem lehet elérni egy lépéssel. A fokozatosság elvének kell érvényesülnie. A lehetséges “kis lépések” közé tartozik az atomsorompó, az atommentes, övezetek létesítése, a nukleáris fegyvereket hordozó gépek repülésének tilalma. A "véletlenek" esélye :t6.. I^em véletlen, hogy az |n^tv|^tr[^?‘e^^^k le az atomsorómpót — világszerte pozilmin fogadták. Nyilvánvaló ugyanis, hogy uj atömhatalmak megjelenése a nemzetközi porondon -— jelentősen megnehezítené e fegyverek későbbi betiltását. E lehetőség a dolog technikai oldalát tekintve, teljesen reális. A felmérések szerint jelenleg 12 államnak van olyan tudományos és ipari potenciálja, amely lehetővé teszi, hogy viszonylag rövid idő alatt saját atomfegyvereket állítsanak elő. Ezek között vannak olyan országok is, amelyek már nemegyszer keveredtek helyi konfliktusokba, és nem nehéz elképzelni, mivel járhatna, ha ilyen összeütközéseket atomfegyver segítségével akarnának megoldani. A kérdés egy másik vonatkozása az, hogy minél több állam rendelkezik atomfegyverrel, annál inkább növekszik a felmérhetetlen következményekkel járható “véletlenek” esélye is. Ilyen véletlenek nemegyszer vetették már előre a katasztrófa árnyékát. Még emlékszik a világ arra, amikor egy amerikai stratégiai bombázó Spanyolország felett elvesztett néhány atombombát, amelyek csak később kerültek meg... Power, az Egyesült Államok hadászati légierejének parancsnoka néhány eve téves rádiólokációs jelzés alapján (valaki egy madárrajt rakétarajnak nézett) elrendelte, hogy az amerikai támaszpontokon állomásozó bombázókat irányítsák a Szovjetunió felé. "Érvek" az atomsorompó ellen Ügy gondolhatnánk, nehezen lehet érveket találni az atomsorompó ellen — de nem igy van. Az atomsorompó-szerződés megkötésének közeli lehetősége aktivizálta e megegyezés ellenfeleit, elsősorban az NSZK-t, ahol szinte hisztérikus kampány bontakozott ki. Kiesinger nyugatnémet kancellár interjúban fejRÉTESHÁZ ÉS CUKRÁSZDA | 1437 THIRD AVENUE, NEW YORK, N. Y. ! (A 81-ik Street sarkán) — Telefon: LE 5-8484. ] Mignonok .születésnapi torták, lakodalmi, Bar- J Mitzvah-torták. — Postán szállítunk az ország i minden részébe. — Este 7.30-ig nyitva KIWUtfiMVUUVUUWVUMMWAnAnAlWMMWAMVMá tette ki aggodalmait, hangsúlyozva, hogy ez a megegyezés “károsan befolyásolhatja az NSZK alapvető érdekeit.” Fenntartásainak adott hangot Washingtonban Brandt külügyminiszter is: Igaz, hogy magán a nyugatnémet kormányon belül is viták folytak a megegyezéshez való csatlakozás lehetőségéről, arról, hogy milyen fenntartásokkal lehet élni. Az ember azonban nehezen szabadul attól a benyomástól, hogy a vita elsősorban akörül forog, beszéljenek-e továbbra is nyütan a nukleáris igényekről — vagy pedig jobb a kifogásokat most gondosabban álcázni. A legutóbbi hivatalos megnyilatkozások arra mutatnak, hogy a megegyezés makacs ellenzői erősbödnek. A bonni kormányszóvivő lényegében már eleve és látatlanban elutasította a csatlakozás gondolatát. A nyugatnémet kormánykörök arra hivatkoznak, hogy a csatlakozás után az NSZK ipara hátrányos helyzetbe kerülne az atomenergia békés célú alkalmazásában. . . Valójában, természetesen, egész másról van szó. A békés célú atominformációkhoz az NSZK — nem utolsósorban a nyugati hatalmak kitünően felszerelt atomkutatási központja, a Genfben székelő CERN révén — már hosszú ideje akadálytalanul hozzzájut. A nyugatnémet ipar szerepe A nyugatnémet nagyipar állami támogatással, évek óta céltudatosan dolgozik az atom- és rakétaipar tudományos technikai bázisának létrehozásán. 1967 az ötéves “feszitett ütemü atomfejlesztési program” utolsó éve az NSZK-ban. Ennek célja Lenz volt tudományügyi miniszter szerint az, “hogy Nyugat-Németország az atommechanika valameny- nyi ágázatában elérje a világszínvonalat.” Jelenleg az országban 330 nagy cég gyárt 250 különféle terméket az atemipar számára és 34 atomreaktor működik'Vagy épül. A brit stratégiai kutatóintézet szerint 1970-re a nyugatnémet plutóniumgyártási kapacitás évi 200 (!) atombomba előállítását teszi lehetővé. Ezt az óriási atomipari potenciált korántsem békés célok jegyében hozták létre. . . A nyugatnémet kormány politikája Kiesinger kabinetjének atompolitikája lényegében mit sem különbözik az Erhard-kormányétól. Emlékezetes, milyen állhatatosan követelték Bonnban olyan közös NATO-atomütőerő felállítását, amelyben az NSZK is részt vesz. S ha e terv eredeti fofmájában nem is haladt a megvalósulás felé, azért a közelmúltban a NATO keretén belül megszületett a nukleáris tervezés bizottsága, melynek a nyugatnémet képviselő állandó tagja. E bizottság funkciója nem teljesen tisztázott, de figyelmet érdemel, hogy a hadsereg vezető köreiben milyen megelégedéssel fogadták felállítását. A Bun- reswehr, amelyet már felszereltek korszerű atomágyukkal, rakétafegyverekkel, atombomba-hordozó repülőgépekkel, egy lépéssel mégiscsak továbbjutott az áhított cél felé vivő utón. Aktiv a nyugatnémet diplomácia A hadnpar és a hadsereg növekvő étvágya •— ez adja meg a kulcsot a bonni “kemény vonal” megértéséhez. E vonal képviselői attól sem riadnak vissza, hogy a Fehér Házat is keserű szemrehányásokkal árasszák el, ha úgy látják, nem veszi kellőképpen figyelembe érdekeiket. Washingtonban azonban sokan úgy vélik, hogy az atomfegyverrel biankó csekket adnának a bonni vezetők kezébe, akik esetleg tragikus közvetkezményekkel fenyegető kész helyzet elé állítanák Amerikát is. A nyugatnémet diplomácia egyébként igen aktiv: szövetségeseket keresnek a nem nukleáris hatalmak között. Nem is eredménytelenül. A japán külügyminiszter-helyettes legutóbb meglepetésszerűen kijelentette, hogy országa álláspontja teljesen megegyezik a nyugatnémet felfogással, s hogy nem szabad megtiltani — a békés célú atomrobbantásokat. (Nyilvánvaló, hogy a békés célú atomrobbantások engedélyezése korlátlan lehetőséget nyújtana atomfegyverek kipróbálására és technikai tökéletesítésére.) Jók az esélyek Vannak más államok is, amelyek minden módon gátolni igyekeznek a megegyezés lehetőségét. Szinte megdöbbentő a gyakran szó szerinti egyezés a pekingi és bonni vezetők “érvei” között, ha az egyezmény elutasításáról van szó. A szemmel látható akadályok ellenére a genfi tanácskozás esélyei most jobbnak látszanak, mint korábban bármikor. Kétségkívül, hogy a megegyezés irányába mutat, egyebek között az a washingtoni felismerés is — erről mostanában sokat ir az amerikai sajtó —, hogy a rakétaerőviszonyok a Szovjetunió javára tolódtak el. Bizonyosnak látszik, ha a megegyezés létrejön, úgy ehhez csatlakozni fog a világ államainak többsége. Az atomsorompó-egyezmény — hasonlóan a részleges atomcsendről s a világűr békés felhasználásáról szóló megállapodásokhoz — hozzájárulhat a nemzetközi atmoszféra jobbra fordulásához. V. P. w w v 'y t ww T T y y y *r v : APRÓSÁGOK ► Kovács Erzsi rovata < Jó tanácsok Alig pár hetes los-angelesi tartózkodásom alatt, egy igen fontos és nagyon gazdaságos dolgot tanultam. Nem kevesebbet, mint azt, hogy hogyan is lehet az orvosi költségeket redukálni, vagyis, hogy lehet spórolni a magas orvosi számlákon. Mivel úgy gondolom, hogy az olvasóink között sokan vannak az én korombeliek, amikor bizony az orvosi vizitek mindig gyakoribbak, igy sokan igénybe vehetik a kedves barátnőm tanácsát. Ez a kedves asszonyka — akit nevezzünk itt Marinak — a következő igen figyelemre méltó tanácsot adta: “Tudod — magyarázta — én összegyűjtöm a betegségeket és egy orvosi vizittel néha 4—5 betegséget is elintézek.” “Most például van egy bibircs az orromon már vagy két hete. Nem szaladtam az orvoshoz mindjárt és látod, tegnap már megfájdult a hátam. Ma meg úgy hasogat a balkaromba, hogy alig állom. Hát már igy elmegyek az orvoshoz és jól kipanaszkodom magamat. Mikor mindennel kész leszek, utoljára még megkérdezem az orvostól, hogy mit ajánl, hogy vagy 50—60 fontot lefogyjak, mert kezdek egy kicsit elnehezedni. Hát igy aztán kifizetődik a doktor.” Most aztán én is várok egy kicsit. Fáj ugyan a derekam pár napja, de várok, hátha valami akad még hozzá. Ha az ember figyeli magát, hát köny- nyen akad egy kis fájás itt, vagy ott. Gondolom, összeszedek én is vagy 3—4 betegséget, mielőtt meglátogatom az orvost. Bosszúságom lesz, ha csak ezért a kis derékfájásért egy egész vizitet kell fizetni. FIDEL CASTRO kubai miniszterelnök beszédet mondott. A többi között kijelentette, hogy fokozatosan rátérnek a kubai bányaipar és a feldolgozó iparágak fejlesztésére. Viszonylag nincs mesz- sze az idő — mondotta —, amikor Kubának saját kohói lesznek. ÍVAVJWMVMW.VAW/AWAV.WZ/^ £ Ajándék 7—77 éveseknek! 5 SZÜLŐFÖLDÜNK c A most megjelent művésziesen illusztrált 560 .J oldalas könyv a külföldön élő I ’j magyarság könyve! *1 V Az ABC-től nyelvfani, nyelvi magyarázatokon % át vezeti el az olvasót a legszebb irodalmi ■! szemelvények megértéséig! A Szülőföldünk ;j közel hozza Magyarországot, annak népét, Ji tájait, történelmét, zene és népdalkincsét ! Ára: $3.95 ■; Megvásárolható minden magyar könyvet I; árusító boltban és az Amerikai Magyar Szónál I; VVA%V.W.V.V.W.V.V.V.V.V,V.V„V.,.,.,AV,í
