Amerikai Magyar Szó, 1967. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-05 / 1. szám

Entered as Second Class Matter December 31, 1952 under the Act of March 2, 1879. at the Post Office of New York, N. Y. Vol. XXI. No. 1. Thursday, January 5, 1967. AMERICAN HUNGARIAN WORD, INC., 130 East 16th St., New York, N.Y. 10003. ^ CENT VI. PÁL PÁPA fe ÉS SPELLMAN BÍBOROS "Soha többé háborút" — mondotta VI. Pál pápa két év­vel ezelőtt az Egyesült Nemzetek Szövetsége előtt tartott be­szédében. Azóta többször felemelte szavát a vietnami háború ellen és az amerikai bombázás beszüntetésére, a fegyverszünet meghosszabbítására és a béketárgyalások megkezdésére ser­kentette a háborús feleket. A katolikus, református és zsidó papok ezrei világszerte követték VI. Pál pápa példáját. Voltak, akik Johnson elnökhöz intézett nyílt levélben emelték fel szavukat a piszkos háború ellen; mások részt vettek a béketüntetésekben. Többen a szó­székről elhangzott prédikációkban szólaltak meg az erkölcs­telen tömeggyilkosság ellen. A katolikus, protestáns és zsidó papok ezrei azonban némán nézik a történelem ezen szomorú és embertelen szaka­szát. Nagy bűnt követnek el némaságukkal. De még sokkal nagyobb bűnt követ el Spellman bíboros, aki a háború tovább folytatása mellett emelt szót. Spellman bíboros azt javasolja, hogy a vietnami háborút addig kell foly­tatni, amig az amerikai haderők teljes győzelmet aratnak. E vérszomjas, reverendájához nem illő beszéddel a bíboros nem veszi tekintetbe, hogy még a katonai szakértők nagy többsége is azon a véleményen van, hogy katonai győzelem elérhetetlen, tekintet nélkül arra, meddig tart a háború. Spellman bíboros e vérszomjas beszéde joggal vonja ma­ga után a világsajtó felháborodását. Arra van most szükség, hogy az amerikai katolikus egy­háztagok kinyilvánítsák, hogy Spellman bíboros nem beszélt az ő nevükben, amikor Vietnamban elmondta vérszomjas be­szédét. A Vatikán szószólója szerint Spellman bíboros sem a pá­pa, sem a katolikus egyház nevében nem beszélt. TERJED A BÉKEMOZGALOM ORSZÁGSZERTE “Inkább börtönbe megyünk, mint Vietnamba”, mondják az egyete­mi hallgatók. — “Be kell fejezni ezt a gyűlölt háborút”, De Gaulle BÉKE A KÖZÜK TÉRSÉGBEN "A világűr, beleértve a Holdat és más égitesteket, orszá­gok által nem sajátítható ki, az országok nem tekinthetik az égitesteket saját területnek, sem felhasználás vagy megszállás utján, vagy bármilyen más módszerrel." Az Egyesült Nemzetek nemrég lezajlott közgyűlésén el­fogadták a Politikai Bizottság javaslatát, mely jóváhagyja a kozmikus térség békés célokra való felhasználását. A szerződésben részvevő országok kötelezik magukat, hogy nem küldenek földkörüli pályára semmilyen nukleáris fegyverrel, vagy más tömegpusztító eszközzel ellátott tárgyat, égitesteken nem állítanak fel ilyen fegyvereket és más módon sem helyeznek el ilyen fegyvereket a világűrben. A Holdat és más égitesteket a szerződésben részvevő min­den állam kizárólag békés célokra használja fel. Az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez tartozó államok megegyeztek abban, hogy nem folytatnak háborút a világűr­ben. Most csupán arra van szükség, hogy hasonló egyezmény jöjjön létre Földünkre vonatkozólag. Lapunk ilyen megállapo­dás létrehozásán szorgoskodik. WASHINGTON, D. C. — Papok, bölcsészek, egyetemi hallgatók, szakszervezeti veze­tők és a lakosság más réte­geihez tartozók között gyors ütemben terjed a békemozga­lom a Johnson-kormány viet­nami politikájával szemben. Több felekezet papjai Det­roit, Mich-ben összejövetelt tartottak, melyen erkölcstelen nek minősítették a vietnami háborút és kijelentették, hogy ha hadkötelesek lennének, megtagadnák a katonai szolgá­latot Vietnamban. Elhatároz­ták, hogy tanfolyamokat szer­veznek országszerte, hogy fel­világosítsák a hadköteles fia­talságot, milyen módon kerül-; heti el a sorozást. i Ellentét a szavak és tettek között Száz egyetemi hallgató — ‘ az ország különböző egyetemei ről — nyílt levelet küldött! Johnson elnöknek, melyben ki- i hangsúlyozták, hogy az or- j szág leghűségesebb polgárai I “ellentmondást látnak a kor­mány kijelentései és tettei kö- , zött.” Ez az ellentmondás két­séget kelt az egyetemi fiatal­ság körében és ezért inkább börtönbe mennek, de nem fog- i nak fegyvert a nemzet védel- ! mére. A bölcsészek ellenzik a háborút Az amerikai bölcsészek szer- I vezete konvenciót tartott Phi- I ladelphiában. A kongresszu -on megjelent delegátusok nagy többséggel határozati javasla­tot fogadtak el, melyben ki­nyilvánították: “Elitéljük azt a törekvést, hogy a vietnami kérdést kato­nai eszközökkel ‘oldjuk meg.’ Ezért ellenezzük a háború fel­fokozását. Ellenezzük a hábo­rút, mert az nagy veszélyt je­lent az egész emberiségre.” Reuther kritizálja Meanyt Walter Reuther, a szervezett autómunkások országos elnö­ke, tisztviselő társai közremű­ködésével, levelet intézett a szervezet 1500 fiókjához, mely­ben többek között kritizálja Meany külpolitikai álláspont-! ját. (E levél tartalmáról követ- i kező számunkban részletesen beszámolunk.) Ellenzi az ártatlanok legyilkolását Arthur J. Lelyveld, az Am. { Zsidó Kongresszus elnöke, Johnsonhoz intézett levelében kérte az ártatlan észak-vietna­mi polgárok legyilkolásának azonnali beszüntetését. “Minden amerikai béketö­rekvés, melyet bombázóinkkal viszünk Vietnamba, csak ku-j darccal végződhet. Mind Ilar-i rison Salisbury jelentése, mind! a Pentagon kényszerült beval-; lása azt bizonyltja, hogy min-; den nap jobban belekevered dünk ebbe a tragédiába.” PÁRIZS.—Charles De Gaulle, Franciaország elnöke televí­zión üdvözölte az ország népét az újév alkalmával. Beszédé­ben élesen elitélte az amerikai agressziót Vietnam ellen és ismét intette a Johnson-kor- mányt, hogy “be kell fejezni ezt a gyűlölt háborút.” “Uj lehetőségek tárulnak a világ nemzetei elé az együtt­működésre, a békére. Ezt csu­pán a vietnami háború aka­dályozza”, mondotta DeGaulle. U Thant követeli Észak- Vietnam bombázásának beszüntetését NEW YORK, N. Y. — U Thant, az Egyesült Nemzetek főtitkára válaszolt Goldberg amerikai nagykövet levelére, melyben ismételten kihangsú­lyozta, hogy első lépés a béké­hez Észak-Vietnam bombázá­sának feltétel nélküli beszün­tetése. 7 napos fegyverszünetet javasol az NFF A Nemzeti Felszabaditó Front 7 napig tartó fegyver- szünetet javasolt a vietnami újév alkalmával. Dean Rusk kijelentette, hogy nem mondhat véleményt eb­ben a kérdésben, amig nem tárgyal a “szövetséges hatal­mak képviselőivel.” Integrálni kell az iskolákat NEW ORLEANS. — A Fel­lebbezési Bíróság két szavazat­tal egy ellenében úgy döntött, hogy az állam óvodáit és is­koláit integrálni kell az 1967- es iskolaév bevégzése előtt. NAGY LENDÜLETTEL FOLYIK AZ ELŐFIZETŐK SZERZÉSE MADRID. — A város elek­tromos üzemeiben dolgozó 13 ezer munkás sztrájkba lépett. A sztrájkolok követelték, hogy a hat szakszervezeti vezetőt, akiket pár nap előtt letartóz­tattak. amikor a munkások tüntetését gyalogos és lovas rendőrség megtámadta, helyez­zék szabadlábra. A Közrendi Tanács kényte­len volt a munkások követe­lését teljesíteni és a letartóz­tatott szakszervezeti vezetőket szabadlábra helyezte. A madridi elektromos üze­mek munkásainak e győzelme bizonyítja a spanyol ipari mun kások gazdasági és politikai erejének rohamos növekedé­sét. Az üzemi választásoknál a kormánytól független, a kor­mány politikáját ellenző egyé­nek kerülnek be a tanácsokba. Sztrájkhullám vonul végig az országon. Acélmunkások, vas­utasok, fémipari munkások eredményes harcot folytatnak a magasabb munkabérért és a jobb munkaviszonyokért. E sorok írásakor 117 ame­rikai magyar csatlakozott ol­vasótáborunkhoz 1966 szep- ; tember elseje óta. Ez azt jelenti, hogy ha ezt ! a lendületet megtartjuk, akkor \ 1967 szeptember elsejéig nem a kitűzött 300 uj előfizetőt, | hanem több mint 400 uj olva­sót szerzünk lapunk részére. i Fokozni kell a lendületet A tény az, hogy az uj előfi­zetők szerzése érdekében na-| gyobb, fokozottabb lendületre van szükség. Az eddig elért eredmény csupán rámutat a lehetőségek- j re, amelyek lapunk támogatói és olvasói számára fennállnak. Csupán rajtunk múlik, hogy J ezt felhasználjuk lapunk épi- | lésére. Elmúlt három hónapos te-! vékenységünk azt bizonyítja, hogy sok amerikai magyar; van, aki eddig nem tudott la­punk létezéséről. Amikor azon i ban megismerik az Amerikai; Magyar Szót és elolvassák an­nak mutatványszámait, akkor megkedvelik, megszeretik a | lapot és csatlakoznak az elő­fizetők táborához. örömmel jelentjük, hogy 117 uj előfizetőt szereztünk. Azon­nal megállapítjuk azt a tényt is, hogy’ régi olvasóinknak csak nagyon kis százaléka vett aktiv részt ebben a munkában. Ha megkétszerezzük az akti­vak számát, az mindjárt na­gyobb lendületet ad majd a kampánynak. Mindazok, kik e jelentést olvassák, tegyenek újévi fogadalmat, hogy janu­ár- és februárban szereznek egy uj előfizetőt lapunknak. Ha fogadalmat teszünk és ezt átültetjük a gyakorlatba, ak­kor lapunkat rohamléptekben visszük azon cél felé, hogy az amerikai magyarság igazi szó­csöve legyen. ÍGY ÁLL a KAMPÁNY: Ohio .......................... 39 Kalifornia.................. 18 Connecticut .............. 17 New York.................. 13 Pennsylvania ............ 10 New Jersey .............. 4 Illinois ...................... 4 Arizona..................... 3 Kanada ...................... 2 Michigan .................. 1 Florida ...................... 1 West Virginia .......... 1 Delaware .................. 1 Magyarország............ 3 Összesen: 117 *★★■*■★***•*■>. *+■**★-*•■*■*★■*•♦ +*-***★★■*■-* -*■***★★♦+*★★**★** Kiszabadítottak hat sztrájkvezetőt a spanyol munkások

Next

/
Thumbnails
Contents