Amerikai Magyar Szó, 1966. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)
1966-09-01 / 35. szám
2 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, September 1, 1966 SZÉLJEGYZETEK Mit láttam Izraelben? Az “Élet és Tudomány” heti magazin junius 17-i száma a “Megfordított fák” címen közöl tudósítást arról, hogy egy mély vízmosás szélén kiadós záporban lefordult egy fa a helyéről, koronája a vízmosás aljára került, amelyet az iszap eltemetett. Később a fa koronája átvette a gyökérzet szerepét és a tövéből sarj hajtott ki, amely idővel uj törzs- zsé, koronás fává fejlődött. Akik jártak Kalifornia északi táján, 50 cent befizetés ellenében megtekinthették az “up-side- down” fákat, amelyek a fent említett folyamaton mentek keresztül. • • • Az "Élet és Tudomány" junius 10-i száma érdekes cikket közöl a kamilla gyógyító hatásáról, amit már Hippokratész idejében is említettek. Külön érdekesség, hogy a világ kamilla-szükségletének csaknem a felét Magyarország fedezi és így — más füvekkel együtt — fontos export-cikk. Ugyanebben a számban "Az érelmeszesedés, a szívinfarktus és táplálkozásunk" c. cikk megállapítja, hogy "a betegség gyakorisága ... az életkörülményekkel függ össze. Ebben az egyik legfontosabb tényező a táplálkozás, még pedig a zsíroknak, valamint az ugyancsak hizlaló hatású szénhidrátoknak (édességnek és tésztának) a fogyasztása." A cikk szerint "ajánlatosabb helyettük a növényi szénhidrátokat tartalmazó főzelékeket, gyümölcsöt enni." • Úgy hat évvel ezelőtt a Magyar Szóban megjelent cikkre, amely a "magyaros táplálkozásban" a zsírok csökkentését és helyettük főzelékek és gyümölcsök fogyasztását ajánlotta, egyesek válasza az volt, hogy "csak egyenek a magyarok zsírt, mert a régi rendszerben nem ehettek." Az illetők figyelmébe ajánljuk az Élet és Tudomány részletes cikkét, amely döntő érveket hoz fel a — Magyar Szó hat év előtti cikke mellett! • • • Alig múlik el egy nap, hogy ne olvasnánk “billióról” ,-r-7 rendszerint egy vagy több billió dollár- Tól. Hadikiadásokra évente. 55 billiót költ Amerika, de nemhiyaM,d?an. még sok billiót fecsérel szerte a világon. Kevés ember képes felfogni, hogy tulajdonképpen milyen nagy szám a billió (Európában “milliárd”). A következő adat szemlléltetővé teszi ezt az elképzelhetetlen számot: Egy vékony fonalból, amelynek vastagsága egy- tized milliméter, egybillió egymás mellé fektetve 100 kilométernyi távolságot tesz ki —, annyit, mint Budapesttől Szolnokig. Lapjával egymásmellé helyezve a hadikiadásokra évente elköltött 55 billió dollárral 5,500 km-nyi távolságot lehetne fedni. Hétszáz kilométerrel többet, mint a távolság Los Angeles és New York között! • • • Johnson elnök egyik beszédét, amelyben a Hold területi sértetlenségét biztositó nemzetközi szerződést sürgette, a kopenhágai INFORMATION napilap igy kommentálta: "Képtelenségnek tartjuk, hogy éppen a legsivá- rabb területen legyen béke. Okosabb lenne, ha a sűrűn lakott Föld helyett a Holdon létesítenénk harctereket. Az ENSZ feladata lenne odaszállítani a hadseregeket és miután azok elpusztítanák egymást — más dolguk ott nem lévén —, csak a kitüntetésre érdemeseket kellene visszaszállítani. Ez esetben a háború határozott befejezést nyerne." Fantasztikus gondolat, de a gúny mögött igazság is rejtőzik. • • • Az angol kereskedelmi kamara elnökének, Douglas Jay-nek a felesége ápolja azt a gondolatot, hogy a londoni parkok színessé tételére minden nyáron a sokszínű pillangók százait kellene szabadon bocsátani. Ezeket a pillangókat erre a célra berendezett pillangó-gyártó farmon nevelnék, amelynek berendezése kb. 50 ezer fontba (141,500 dollárba) kerülne. Amikor az ember ilyen hirt olvas, azt hiheti, hogy Angliának, az angol kormánynak és az angol népnek nincsen egyéb gondja... • • • Washington, D. C., az ország fővárosának lakosai elnökválasztás esetén élhetnek szavazati jogukkal, de a város igazgatásába nincsen beleszólásuk — annak ellenére, hogy ott laknak és ott fizetnek adót. Julius 17-én 4,000 washingtoni tüntetett a Washington Emlékmű előtt és önkormányzatot követelt, •mit a kongresszus a múlt év szeptemberében megígért. Berkowitz Gizi, lapunk régi olvasója most tért vissza izraeli látogatásából és leírja élményeit. (Befejező közlemény Izrael közgazdasága a magántulajdonon alapszik, annak ellenére, hogy az össztermelés egynegyede a közösségen alapuló mezőgazdasági kibut- zokból és ipari vállalatokból kerül ki. A nagyipar, a bankok és biztositó társaságok főleg amerikai és német nagytőkések kezében vannak. Ez kihat az ország politikájára, az ország politikai iránya pedig kihat a nemzetgazdaságra. Köztudomású, hogy egyezmény jött létre Izrael és Nyugat-Németország között, melynek értelmében a két kormány kölcsönösen támogatja egymást hadifelszerelésekkel. Adenauer nemrégen tett látogatása csak egyik megnyilvánulása volt a két ország közti szoros baráti viszonynak. Ez a politika azonban nem szolgálja az ország népének érdekeit. Arab menekültek Amikor 1947-ben Izrael megalakult, az ős-arab lakosság százezrével menekült, otthagyva lakását, földjét és a mai napig táborokban tengeti életét. E kérdés függőben tartása egyik oka az arab országok és Izrael közti feszült viszonynak. Úgy hiszem, hogy utat és módot kell találni, hogy ezt a kérdést kölcsönösen előnyös módon oldják meg és ezzel enyhítsék a közel-keleti országok közti rossz viszonyt. * Véleményem szerint a Nyugat-Európából bevándorolt és az Ázsiából és Afrikából odavándorolt zsidók közti megkülönböztetést is meg kell szüntetni. Az un. “színesek” és fehérek között majdnem éppen olyan ellentét van Izraelben, mint az Egyesült Államokban a néger és fehér lakosság között. A “színesek” végzik a legkevesebb szaktudást igénylő munkát, ők kapják a legalacsonyabb fizetéseket, leromlott házakban, piszkos városnegyedekben élnek. Nem kapnak kellő oktatást. Az ország érdeke, hogy ezt a megkülönböztetést megszüntessék. Ha a kormány kevesebbet költené hadi célokra és többet a szegények életszínvonala emelésére, az arab menekültek problémájának..megoldására, akkor nemzeti biztonsága szilárdabb alapokon nyugodna, mert arab szomszédaival nem áll- ,na hadilábon. ... Szóval van sok megoldatlan probléma is, de Izrael épül, az ipar fejlődik, a mezőgazdaság, egyre többet termel, az ország kereskedelme egyre több országra terjed ki. Nagy a házépítkezés és nagy a lakáshiány. Van ipari fellendülés és van súlyos munkanélküliség. Ha Izrael a haladás mesgyéjét követi, nagy jövő elé néz. HARCRA SZÓLÍTJUK AZ AMERIKAI MAGYARSÁGOT Sorakozzunk fel az amerikai magyar fasiszták törekvései ellen Nagy munkában vannak az amerikai magyar fasiszta szervezetek, melyeknek tagjai Hitler és Szá- lasi veszett korszakának javíthatatlan megmételyezett maradványai, akik azzal kecsegtetik önmagukat, hogy a vietnami háborúval újra szerephez jutnak és folytathatják a kommunista-ellenesség szereivel külsőleg “hősiesre” csiszolt vad kegyetlenségeiket. A Népi Magyarország ellen egyelőre a gazdasági és diplomáciai bojkott alkalniazását kérelmezik abban a nem titkolható szándékukban és reményükben, hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió, valamint a Népi Magyarország között fegyveres összetűzésre kerülhet a sor. Bár úgy a Szovjetunió, mint a Népi Magyarország helyteleníti és elitéli az U.S. fegyveres beavatkozását Dél-Vietnam belső polgárháborújába, azért a két ország is állja elhatározását, hogy kész a legbékésebb együttélést fenntartani az Egyesült Államokkal, ha a vietnami igazságtalan háború a vietnami nép jogos igényei szerint békés elintézést nyer. A magyar fasiszták annak a régi Magyarországnak a hagyatékai, mely Hitler parancsára hadat üzent az Egyesült Államoknak. Nem tudják elviselni, hogy a tőlük megszabadult Magyarország békében és barátságban kíván élni az Egyesült Államokkal és kínos fájdalmat váltott ki belőlük, hogy Johnson elnök “State of the Union” beszédében utalt annak szükségességére, hogy kereskedelmi kapcsolatot kell teremteni a délkelet-európai szocialista országokkal, igy Magyarországgal is és ennek megvalósítására törvényjavaslatot nyújtott be a kongresszusban. Nixon köré csoportosulnak Alapjában véve a menekült magyar fasiszták kerülik a régi amerikai magyarokkal való társadalmi kapcsolatot, de még legtöbbnyire a személyi érintkezést is, mert megvetik őket, mint “paraszti” származásuakat. De azért a Népi Magyarország elleni rágalomhadjáratukban elfogadják a régi amerikás magyarok politikai és pénzbeli támogatását. Ha nyilvánosan nem is ismerik el, mégis tudják, hogy a régi amerikás magyaroknak még mindig jóval több súlyúk és befolyásuk van az amerikai közéletre, mint nekik. A legnagyobb reményekkel kezdték meg Johnson elnök ama javaslata elleni harcot, mely kedvező feltételekkel kívánja helyreállítani a kereskedelmi kapcsolatot a szocialista országokkal. Első lépésükkel azonban elijesztették maguktól a valamennyire gondolkodni tudó régi amerikás magyarokat, mert Nixon volt alelnököt szemelték ki legfőbb szószólójuknak. Nagyon kevés régi amerikás magyar hajlandó átállni Nixon követőinek sorába. Az amerikai magyar fasiszták megszállták az összes amerikai magyar napi és heti lapokat, befolyásuk alá került az Amerikai Magyar Szövetség is, mely illetéktelenül arra hivatkozik, hogy 700 ezer amerikai magyar nevében beszél. Látszatra talán sokan vannak a reakciósok, de csak látszatra. S bármilyen kisebbségben vannak a becsületes amerikai magyarok, a harcot fel kell venni a Népi Magyarország őszinte, becsületes ismertetésével, békés szándékának és elhatározásának igazolásával, szellemi, ipari és társadalmi sikerei bemutatásával. • Ez lehet és kell, hogy legyen, válaszunk az amerikai magyar reakció áskálódásaira. Meg. kell ütköznünk erkölcsi és szellemi téren a magyar reakcióval. Bármilyen sokan is vannak és bármilyen kevesen is lennénk mi, becsületes amerikai magyarok, a győzelem biztos reményével kell harcba szállnunk. Ez a harc nem a testi erő mérkőzése, melyben a számbeli fölény számit. A kevesebbek szellemi fölényével kell visszavernünk a többek felvilágosulatlanságát. Ha kevesen is vagyunk, jóval többen lehetünk. Ezen elmaradhatatlan harcot azzal indítjuk meg, hogy minden becsületes magyart harcba szólítunk a Népi Magyarország igazságának és a régi amerikai magyarság amerikai érdekeinek ismertetésével. Kezdjük meg a harcot, toborozzunk. Mindenki, aki becsületes, józanul gondolkodó amerikai magyarnak érzi és vallja magát, fogadja el erkölcsi kötelességének, hogy segít gyarapítani a haladó magyarok táborát, minden héten, minden nap, minden órában, amikor csak alkalma nyílik rá. A haladó szellemű magyarok közös, együttes fegyvere a magyarság felvilágosítására a MAGYAR SZÓ. Adjuk a Magyar Szót minél több magyar kezébe. Az amerikai magyar lapok szellemileg megmérgezik az amerikai magyarokat. A Magyar Szóval megtisztítjuk a magyarok agyát attól a sok szellemi méregtől, amit nap-nap után az amerikai magyar lapok a magyar fasizmus érdekében az amerikai magyarok leikébe juttatnak. A Clevelandi Magyar Amerikai Béke Liga nevében: T. L. A/VNGRIKAI ^ w Published every week by Hungarian Word, Inc. 130 East 16th Street, New York, N. Y. 10003. Telephone: AL 4-0397 Ent. as 2nd Class Matter, Dec. 31, 1952 under the Act of March !2, 1879 to the P.O. of New York, N.Y. Előfizetési árak: New York városban, az Egyesült Államokban és Kanadában egy évre $10,00, félévre $5.50. Minden más külföldi ország- ^^ggBgg^.84 be egy évre 1? dollár, félévre $6.50.
