Amerikai Magyar Szó, 1966. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)
1966-08-25 / 34. szám
6 , » AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, August 25, 1966 Az ebben a rovatban kifejtett nézetek nem szükségszerűen azonosak a szerkesztőség álláspontjával. Mi van a timfölddel? FLORIDA. — Arra, hogy milyen fontos, amit a szerkesztőség kért, vagyis, hogy az olvasók kételyeikkel, elgondolásaikkal lapunkhoz forduljanak, kitűnő példa Varga testvérnek az a kérdése, hogy miért kell feldolgozásra a Szovjetunióba szállítani Magyarországról a timföldet, miért nem lehet azt Magyarországon feldolgozni és ezáltal megtakarítani a szállítási és rakodási költségeket. A kérdés nagyon helyénvaló és próbálok reá válaszolni. Ezek a kérdések most napirenden vannak a szocialista országokban, egyik fontos témája volt a nemrég Bukarestben lefolyt párt- és kormányvezetők konferenciájának, amelyen megállapodások történtek a szocialista országok politikai és gazdasági kérdéseiben. Amint tudjuk, Magyarország nyersanyagokban nagyon szegény, amellett az energiahordozók, mint a szén, kőolaj, földgáz és kész villamos energia nagy részét is külföldről, a szocialista országokból kapja. A timföldnek alumíniummá való átalakítása rendkívül sok energiát igényel. Ha a timföldet Magyarországon akarnák feldolgozni, óriási, mintegy 15 milliárd forint befektetésre lenne szükség — mint ahogyan Apró Antal miniszterelnök-helyettes kimutatta. Magyarország nem engedheti ezt meg magának, ugyanakkor az energia anyagszállítási költsége akkor is fennállna. Magyarország bauxitban gazdag, a Szovjetuniónak pedig olcsó vizi energiával működő telepei vannak, de ma is feldolgozzák a bauxitot, alumíniumot, ami 7,400 forintba kerül tonnánként. Viszont az egyezmény alapján 5,600 forintba kerül Magyarországnak a Szovjetunióban feldolgozott alumínium tonnája, szállítással együtt. Ez tonnánként 1,800 forint megtakarítást jelent. Ha figyelembe vesszük, hogy az egyezmény szerint az igy feldolgozandó anyag 330 ezer tonnát tesz ki, láthatjuk, hogy 169 ezer tonna kidolgozott aluminium hozamánál kb. 300 millió forint megtakarításról van szó. Ez a közös gazdálkodás lehetővé teszi, hogy Magyarország megkapja a szükséges alumíniumot, viszont a Szovjetunió ki tudja használni teljes kapacitását az alumíniumgyártás terén. Magyarország a késztermékért a világpiacon 1,000-től 2,000 dollárig terjedő összeget kap tonnánként, aluminium feldolgozó iparát teljes kapacitással foglalkoztatja és meg tudja szerezni ennek révén az oly nagyon szükséges valutát is. A Szovjetuniónak a munkáért génekkel, gyógyszerekkel, konzerv és friss gyümölcsökkel fizet. Ez az egyezmény egyik példája a KGST-országok közti együttműködésnek, amely szerint a termelést szakosítják., azaz bizonyos árukat ott állítanak elő, ahol erre a legjobb és legolcsóbb lehetőség van. Pl. Magyarország a nitrogén műtrágya gyártását majdnem 3-szorosára emeli olymódon, hogy Románia szállítja az uj egyezmény alapján az ehhez szükséges földgázt. Ennek révén Magyarország a foszfor műtrágya gyártását is 70%-kal emelni tudja. Románia a felesleges földgázt eladja Magyarországnak, amelyért áruval fizetnek. Az ilyenfajta együttműködés a Szovjetunió és Magyarország között a legfejlettebb és ezeknek a sikeres végrehajtása készteti a többi szocialista országokat is arra. hogy maguk is fejlesszék, teljesen önkéntes megegyezéssel, az egymás közti cserekereskedelmet. Magyarország és Bulgária energiahiányán nagyban fog segíteni az, hogy mindkét ország nagy kapacitású atomerőmüvet épit a Szovjetunió műszaki segítségével és onnan kapják majd a berendezés nagy részét is. A magyarországi atomerőmű szolgáltatja majd a villanyáram 15 százalékát. Paá! Máthé Az ateizmusról ELSINORE, Cal. — Igaz, hogy az ateizmus (istentagadás) egyidőben látott napvilágot az oroszországi kommunizmussal? Ezt a kérdést tette fel valaki az egyik liberális magazinban. Az ateizmus nem a kommunisták találmánya — Írja Alexandrov ugyan ebben a magazinban — mert függetlenül gondolkodó emberek mindig voltak, akik nem hajlandók belenyugodni az Ígéretekbe, hogy halál után majd jobb lesz. Jobb világot akarnak teremteni, amig élnek. Az ateizmus sajátságos materialista elgondolás, ^tudományos alapon való megállapítás eredménye. A kommunisták ezzel az elgondolással megegyeznek. Mi tiszteletben tartjuk mindenkinek a vallását, de még nagyobb tiszteletben tartjuk a tudományos erőket és megállapításokat. A történelem igazolja, hogy a társadalom két osztályból áll: uralkodó és elnyomott osztályokból, politikai és vallási különbségekkel. De az uralkodó osztálynak szüksége volt a vallásra hatalma biztosítása érdekében. Az ember nem könnyen nyugszik bele a sorsába, mindig keres, kutat, nem elégszik meg azzal, amit az uralkodó osztály juttat neki. A bibliai idézetekből megtanultuk a tízparancsolat azon etikai részét, hogy “ne ölj”, de nem kell túlságosan megerőltetni emlékezőtehetségünket, hogy eszünkbe jussanak az első és második világháború kegyetlenségei és a jelenlegi vietnami háború is minden nap figyelmeztet bennünket. Azután itt vannak a többiek: ne lopjt, tiszteld apádat és anyádat, hogy hosszú életű legyél a földön. Köztudomású, hogy ezeket az Írott törvényeket kevesen tartják tiszteletben, de itt nem is erről van szó. Morális szempontból megitélve a helyzetet, milyen fejlődési alapok garantálták hivő elődeinknek ezt a félrevezető, hamis ideológiát? A kommunizmus, mint életfelfogás elllenez minden vallást, de politikailag nem üldöz egyetlen egyet sem. Pl. Lenin Oroszországban annakidején kijelentette, hogy nem szabad senkitől megkérdezni, mi a vallása és minden egyház, hitközség egyenlő jogokkal rendelkezik, az állam és a vallás teljesen különálló. A vallások ellen írni, beszélni nem szabad. Nevelni kell a lakosságot, hogy tudjon különbséget tenni a vallás és tudomány között. Az utóbbi időben kis változás állt be az ateizmussal kapcsolatban. Barbieri olasz püspök kijelentette, hogy a tudományos, praktikus ateizmus természetes következménye a haladásnak, de vallási szempontból rosszabb, mint az atombomba. A világ népei a marxizmus felé hajlanak, mert az emberséges, nem pesszimista, hanem reményt nyújtó a jövőre nézve, bizalmat önt az emberekbe, eléjük tárja a valóságot. Ez az ateizmus igazi értelme. Felruházza az embert olyan jogokkal, hogy meg tudja állni a helyét a küzdelmek közepette. A “Soviet Life”-ból fordította: Schubert József Amerikai tragédia NILES, O. — Meg kell említenem azokat a tö- meggyilkosságot, melyek az utóbbi időben voltak Chicagóban és Austin, Tex.-ban. Amerikai tragédia ez. Nem tudom, hogy a chicagói ápolónők gyilkosa normális-e, vagy sem, de az biztos, hogy épeszű egyén ilyesmit nem csinálhat. De a texasi gyilkos, Whitman — a jelentések szerint — csak röviddel az eset előtt panaszkodott, hogy nyomást érez az agván, s úgy érzi, hogy felmegy az egyetem tornyába, s onnan lövi le az embereket. S az orvos, akinek panaszkodott, nem vette ezt figyelembe és négy hónappal később elkövette szörnyű tettét. Kinek a hibája ez? Szerintem a tőkés rendszeré és az orvosoké, mert olyan embert, aki ilyen kijelentést tesz, azonnal vizsgálat alá kellett volna venni és elhelyezni olyan helyre, ahol nem tudott volna kárt tenni senkiben. Küldök öt dollárt az 1967-es Emlékkönyvre és ezzel is támogatom a haladó szellemű sajtót, amit 53 éve segítek fenntartani és fenntartom, amig ezen a földön leszek. Mert akárhogy kapálózik a tőkés osztály és vezetői, Johnsonnal együtt, a jövő a munkásságé és a szocializmusé. Fodor Mike A nyugdíjasok és a háború DÉL-KALIFORNIA. — Olvastam a lap aug. 11-i számában, hogy 30 cent egy font kenvér. Upvlát- szik, hogy ott New Yorkban nagyon olcsón élnek az emberek, mert itt 15 ounce kenvér, tehát nem egészen egy font 39 centbe kerül. Ha nem hiszik, hát itt küldöm a kenyérről levett viaszkos borítékot. amelyen az ár és a súly is rajta van. A gyártmány: French Bread. De nem kell felháborodni, majd lesz ez még rosszabb is, ha a vietnami háború még sokáig folytatódik. Pedig ugylátszik, hogy folytatódik, a jelek is ezt mutatják. A Los Angeles Times aug. 15-i számában olvastam egy cikket, mely szerint a “vörösök nem nyerhetnek — mondja L.B.J. és mi ott maradunk”, majd hogy az elnök azt mondta, hogy senki sem jósolhatja meg, hogy a háború meddig fog eltartani. Tehát, amint a jelek mutatják, felmegy majd mindennek az ára. Azok, akik dolgoznak, majd csak megfizetik, de mi lesz velünk, nyugdíjasokkal, mi nem mehetünk sztrájkolni. Csak abban bízom, hogy mind többen belátják, hogy ez a törvénytelen háború csak a hadiszergyárosoknak jó, a munkás népnek csak drágaságot és mind nagyobb áldozatot jelent. Remélem, hogy mind nagyobb számban fogják követelni Johnson elnöktől, hogy vessen véget a háborúnak. Taylor Szabó József FEL A LAPKONFERENCIÁRA! (Folytatás az első oldalról) A konferencia delegátusai elé kerül a lapterjesztés és a lapfenntartás problémája is. Ez a két probléma természetesen szorosan összefügg. Lapunk, az Amerikai Magyar Szó nehéz, mondhatnánk válságos helyzetben van. A válság azért következett be, mert a bevételek nem fedezik a kiadásokat. Ez nem uj probléma. Ezzel szembenéztünk már sokszor az utolsó hatvanöt évben. A különbség csupán az, hogy évről évre nehezebb a megoldás. Ennek két oka van. Az egyik, hogy sokan kiesnek olvasóink és támogatóink soraiból minden esztendőben. A másik, hogy a kiadások egyre emelkednek. Az első problémára a megoldás az, hogy azok helyét, akik kiesnek sarainkból uj előfizetőkkel kell pótolni. S, ez a legfontosabb és legalapvetőbb feladat. A másikat, az áremelkedések okozta többlet kiadást az olvasók és lapunk támogatóinak önfeláldozásával kell orvosolnunk. Az Ügyvezető Bizottság hibát követett el, hogy már régebben nem hozta a tényeket olvasóink figyelmébe. Ezt ma már nem lehet, nem szabad tovább halasztani. A számokat a konferencia delegátusai elé tárjuk és rajtuk keresztül az olvasók elé. A detroiti konferencián megjelenő delegátusok feladata lesz, a tények alapján tervet kidolgozni arra, hogy előteremtsük a szükséges pénzt a lap további fenntartására. Hisszük, hogy a lapkonferencia delegátusai a helyzet magaslatára emelkednek és olyan tervet tárnak majd az olvasótábor elé, mely lapunk, az Amerikai Magyar Szó szilárd alapra helyezését eredményezi. Uj szalaghengermü épül Clevelandon A Republic Steel Corp. nyilvánosságra hozta azon tervét, hogy Clevelandban egy hatalmas sza- lagrendszerü üzemet állítanak fel 125 millió dollár költséggel. A vállalat nemrég állított munkába két oxigén fütött kohót, melyek mindegyike 2.5 millió dollárba került. A tröszt 1945 óta csupán Clevelandon 400 millió dollárt fektet be uj, modern felszerelésre. Megkezdte az áramfejlesztést az első japán atomgenerátor; felszerelését a brit General Electric Company készítette a japán atomkutató központnak. c^s Óriási gleccser indult meg Alaszka délnyugati részén. A gleccser óránként 65 centimétert csúszik; hossza 36 kilométer, s tömege legalább másfél milliárd tonna jégből áll. Segítenek a majmok. — A malájföldi ültetvényeken mind gyakrabban alkalmazzák a majmokat kókuszdió szedéséhez. Az állatok rendkívül gyorsan mozognak, és csak az érett gyümölcsöt dobálják le. Az olcsó és hozzáértő munkaerő mind népszerűbb az ültetvényeken. . . VVVWV/VVVWVWVVVA/VVWVVVriiV^VWVVAA/VVV^ I I j! ;i RÉTESHÁZ ÉS CUKRÁSZDA i 1437 THIRD AVENUE, NEW YORK, N. Y. ! (A 81-ik Street sarkán) — Telefon: LE 5-8184. J II Mignonok .születésnapi torták, lakodalmi, Bar- J ]> Mitzvah-torták. — Postán szállítunk az ország < minden részébe. — Este 7.30-ig nyitva ti«wwiWiMuvvMVWOwwwnwn»vvviiiwivi»wvww
