Amerikai Magyar Szó, 1966. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)
1966-08-18 / 33. szám
Thursday. August 13, 1936 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Mit nekem te zordon Kárpátoknak Fenyvesekkel vadregényes tája! Tán csodállak, ámde nem szeretlek, S képzeletem hegyvölgyedet nem járja. Lenn az alföld tengersik vidékén Ott vagyok honn, ott az én világom; Börtönéből szabadult sas lelkem. Ha a rónák végtelenjét látom. Petőfi Sándor fenti soraira gondolok, amint rohan velünk Pestről a gyorsvonat az alföldön át Békéscsabára. Buzaerdők imbolygó hulláma, zab és árpaföldek telt kalászai várják az aratás nagy munkálatait. Forrón tiiz le a nap a tikkadt gulyára. Érdekes vidék ez. Sokat olvastunk róla a harmincas években. A falukutatók Írtak róla, mint Viharsarokról. A Tisza—Maros—Kőrös közét nevezték hajdan igy. Békés, Csanád, Csongrád megye területei tartoztak hozzá. E vidék a török uralom alatt erősen elnéptelenedett területe, a 18-ik században nagybirtokosok kezére került. E nagybirtokrendszer a 19. század második felében egyre erősebben fojtogatta a vidék szegényparasztságát és földmunkás tömegeit. A Viharsarokban lángoltak fel először az agrárszocialista mozgalmak. Orosháza, Battonya, Békéscsaba, Hódmezővásárhely parasztsága tömegbázist adott az agrár-kérdést zászlójukra tűző pártoknak. 1918—19-ben tört felszínre forradalmisága. A Tanácsköztársaság bukása után ismét visszaesett a Viharsarok népe, de 1937-ben aratósztrájkokkal követelték a nagyobb darab kenyeret. 1944 febuárjában a Vésztő-i értekezlet az országos földmunkás kongresszus jellegét öltötte. E viharsarok legnagyobb forgalmi központjára. Békéscsabára érkeztünk. Látogatás a városban Huszár (Uj) Rezső, a Békés megyei Népújság kulturális rovatának vezetője várt rám a vonatnál és kalauzolt a városban. Ö ismertette meg velem az 50,000 lakossal rendelkező város, megyei székhely nevezetességeit. Jelentős malom, húsipara van. Itt készül a hires csabai kolbász. Van textilipara, kötöttárugyára, tégla-, beton- és dobozgyára. Csak ruhagyára több mint 1100, főképpen női munkást, foglalkoztat. 1959-ben nagy hütőházat is építettek. Fejlett állattenyésztése és öntözéses zöldségtermelése van. A 13. századbeli város a török hódoltság alatt elnéptelenedett. A 18. század elején földesura szlovákokkal telepítette be az óriásfalut, amely vasútépítés nyomán fejlődött várossá. 1891 május 2-án a város piacterén a mező- gazdasági munkások az erőszakosan fellépő hatósági közegeket megtámadták és követelték a munkáskor felterjesztett alapszabályainak jóváhagyását. A csendőrség és katonaság fegyverrel verte szét a tüntetőket. A népre zúdított sortüznek halálos áldozata is volt. Muzeum és könyvtár A város múzeuma Munkácsy Mihály nevét viseli. Krisztus Pilátus előtt, Mozart halála, Ujoncozás, Petőfi búcsúja a szülőhazától, az Isaszeg-i csatatér, stb. cimü Munkácsy képek és Munkácsyné mellszobra is ott van. Ezenkívül értékes régészeti leletei, helytörténeti, és mezőgazdasági kiállítása van. Továbbá gyönyörű magyaros bútorok vannak a 16—17-ik századból a muzeum látványosságai között. 93,655 könyv van könyvtárában. Külön gyönyörű gyermekkönyvtáruk van, amelyet naponta 100—120 gyerek látogat. Kedves, színes helyiség, gyermekek részére készült bútorokkal berendezve, hires mesealakok képei díszítik a falakat. Közvetlenül a gyermekkönyvtár mellett zeneszóba van. Sztereó-zenegép áll a látogatók rendelkezésére; akár klasszikus, akár népizenét óhajt a látogató, megkaphatja. Ha egyszerre többen jönnek, akik különböző zenét óhajtanak, fülkagylókat kapnak és egyszerre több zenegépet hoznak működésbe, hogy minden látogatót kielégítsenek. Legérdekesebb volt részemre látni azt a büszkeséget és szeretetet, amelyet e könyvtár dolgozói mutattak munkájuk iránt. Éppen ebéd idő alatt értünk a könyvtárba, de senki sem ment enni, csakhogy megmutathassák külön-külön rezortjukat. A zeneteremben egy gyönyörű Bach-kórust is végig hallgattunk. Lipták Pál, Kossuth-dijas igazgató, a könyvtár vezetője, műgyűjtő, irodalom-esztéta és kritikus, helyettese Várhelyi György. A gyermek- részleg vezetője dr. Bielek Károlyné. Ami igazán meglepett bennünket a vidéki könyv tárban, az a sok idegennyelvü folyóirat, amit ott találtunk. A német és francia folyóiratok mellett a következő angolnyelvü folyóiratokat láttuk: American Home. American Builders. Art Journal, Art and Decoration, National Geographic. Natural Land, Photoplay, Modern Bathrooms, stb. A táborozó ifjúság között Békéscsabáról autóbusz vezet a pár kilométerre fekvő ifjúsági táborba. Három hatalmas épület alkotja a tábor főrészét, mögötte sátortáborral. A főterén színes kövekkel kirakott hatalmas medencében szökőkút. Az egyik nagy épület a modern konyha, mellette hatalmas két teremre osztható étterem, az első emeleten irodahelyiség és vagy öt szoba, fürdő és más mellékhelyiségekkel. A másik épület alul kaszinó, büffé és zeneterem, az első emelet hatalmas fedett terraszból, könyvtár és két vendégszobából áll, természetesen fürdőszobával. A harmadik hatalmas terem a sátrak mögött van 450 embert befogadó, tv-vel és táncteremmel. Ottlétemkor a tábor egyik részén sportvezetőket képeztek ki, lehetett vagy 60—80 közép- iskolás, a tábor másik részén 400 elemi iskolás üdült, pedagógusok, orvos s ápolónők felügyelete mellett. Dolgozó anyák gyermekei Békéscsabáról, sokan közülük szombaton délben hazamennek és csak vasárnap este jönnek vissza, hogy hétfőn a szülők nyugodtan dolgozni mehessenek. A sportképzés viszont csak két hetes kurzust jelent és utánuk uj fiatalok csoportja jön a táborba. Csabai ifjúság kedvenc szórakozóhelye ez a tábor, ahol a hét végén szabad idejüket sporttal, tánccal, vagy billiárdozással, pingponggal, stb. töltik. Itt mindent megtalálnak. Ki is érdemelték a szórakozási lehetőségeket, mert mint Mihalik György és Nagy Jenő, Békés megye ifjúsági vezetői mondták, e tábort a megye, illetve Csaba ifjúsága építette. Kaptak 200,000 forintot a tanácstól az építkezésre, illetve elkezdésére. E pénz ma is a takarékpénztárban van letétben. A tervezők és néhány szakmunkás kivételével, e tábor társadalmi munkával épült. Az ifjúság épített itt mindent, szabad idejében. Ma csak az épületek értéke több rpRlió forintra rúg. Eperjesi Béla táborvezető, Deák Ferenc gazdasági gondnok örökösen tevékenykelik, hogy minden rendben menjen a tábor egész területén. A tábor néha sok külföldi ifjút is vendégül lát. A tábor lakói, illetve vendégei rendes reggelit (hús, tojás, stb), komplett ebédet, frissen főtt vacsorát kapnak, ha ez sem elég, büffé áll rendelkezésükre, ahol szendvicsek, sütemények, gyümölcsök, iiditő italok, őszibarack, meggylé, almuska, sőt ma már narancsital is kapható. Ahol kitüntetés a munkatábor Mezőhegyesen, nem messze az állami ménteleptől, ugyancsak egy ifjúsági tábort látogattunk meg. Egy csodálatosan szép erdő kellős közepében fekszik a sátortábor. Ez még nincs annyira kiépítve, mint a csabai tábor, csupán a konyhája van már teljesen modern épületben. Étterme a szabadban van, ponyvatető védi az eső ellen. Itt közép- iskolás leányokat találtunk, akik két-két hétre jönnek a táborba dolgozni. Korán, napfelkelte után már munkába indulnak a kukoricaföldekre és sep- rücskékkel porozzák a kukorica virágját, hogy megtermékenyítsék. Munkaidejük napi hat óra, utána fürdés, sport, vagy amihez kedvük van. A gyönyörű, napbarnított lányok farkasétvággyal ülnek le az ebédhez. A két hétért 700 forint körüli fizetést kapnak az állami gazdaságtól. Napi kosztjukért viszont 10 forintot fizetnek (ezért teljes ellátást kapnak). Minden sátor előtt virágokkal díszített rajzok ékeskednek, odarajzolják a sátrak elé a beli JBÓL KAPHATÓ! | ORSZÁGH LÁSZLÓ: Angol-magyar és magyar angol '[ I ZSEBSZÓTÁR Kötetenként $2.50 | és 25 cent posta- és csomagolási költség J] c Megrendelhető | a Magyar szó Kiadóhivatalában, J 130 East 16th Street, New York, N. Y. 10003 j címen ^yy^VVVVWVVWVWVWWWVWVWWWWWV céző neveket, melyekkel a sátrakat ellátják. Nincs a vármegyében ifjú, ill. diák, aki ne akarna ilyen, táborozásra menni, úgyhogy ma még érdem szerint, az iskolák legjobb tanulói mehetnek csak két- két hetes munkára, ill. táborozásra. A terv az, hogy lassanként annyi tábort építsenek, hogy minden ifjú kivehesse a részét a táborozásból. Mezőhegyesről Szabadkígyósra mentünk, vagy 5—6 kilométerre Békéscsabától. A község valaha a Wenckheim bárók tulajdona volt barokk palotájával és csodálatosan szép parkjával együtt. Szebb, vadregényesebb helyet ennél elképzelni is lehetetlen. Ma is gyönyörűen ápolt. Télen, illetve az iskolaszezonban, a palotában mezőgazdasági technikum van a megyei ifjúság részére. Nyáron azonban itt is a békésmegyei nyaraló ifjúság boldog kacagásától hangos a különleges fákkal ékesített park. A nyaralási részleget Lovász György gimnáziumi igazgató vezeti. — Itt meg kell jegyeznem, hogy a csodaszép helyre az ifjúsági kultur- felelős. a bájos szlovák származású Bencsik Ica vitt el. Végül látogatást tettünk még a Békéscsabai Népújság szerkesztőségében, ahol kedélyesen elbeszélgettünk Cserei Pál főszerkesztővel és Huszár (Uj) Rezső munkatársával. A békésmegyei ifjúsággal való találkozás rendkívüli élmény volt részemre, mert semmi sem mutatja meg egy ország fejlődését úgy, mint intelligens. lelkes, jólképzett ifjúsága. Mikor megtudták, hogy amerikai vagyok, kérdésekkel halmoztak el. A kérdések zöme három pont köré csoportosítható: Kik és miért ölték meg Kennedy elnököt? Mi az amerikai ifjúság véleménye a négerek polgárjogi harcáról? Adnak-e hozzá segítséget? A legtöbb kérdést Vietnammal kapcsolatban intézték hozzám. Minden kérdésükben érezhető volt a háború terjedésétől való félelem és iszonyat. Ezek a fiatalok a valóságban nem ismerik a háborút, hiszen még 18 éven aluliak mindannyian, de szinte ösztönszerüen békét akarnak, mert tudják, talán szüleiktől, talán nevelőiktől, hogy mennyi borzalmat élt át hazájuk a II. világháború szörnyűségeitől és sokkal előbbre lehetne az ország gazdaságilag. ha nem kellett volna összes lerombolt városait., vasutait, valamennyi hidját újra építeni. A fiatalság egészséges ideológiáját hazája és hazájának gazdasági iránya iránt itt tapasztaltam leginkább. Minden fiatal, akivel beszélgettem, úgy érezte, hogy nyitva áll előtte az ut, ha felnő, hogy résztvegyen egy uj és szabad ország építő munkájában. A dél-kaliforniai lapkonferencia támogatja a néper nép harcát Az Amerikai Magyar Szó dél-kaliforniai lapkonferenciáján megjelent delegátusok tudatában voltak annak, hogy a néger nép egyenjogúságáért folyó küzdelem az egész nemzet érdeke. Sokan hozzászóltak a kérdéshez és hosszú eszmecsere után egyhangú szavazattal a következő határozati javaslatot fogadták el: Több mint 100 év telt el, amióta megszűnt a néger rabszolgaság itt az Egyesült Államokban, de a néger nép helyzete a mai napig is hasonló a gyarmati elnyomatásban szenvedő népek sorsához. A déli államok még ma is büntetlenül gyilkolják azokat a négereket, akik merik felemelni szavukat elnyomóik ellen. . . Mind a déli, mind az északi államokban a néger lakosok, mexikóiak, portori- kóiak, indiánok, a városok gettóiban kénytelenek lakni, ahol a háziurak magas lakbéreket számítanak leromlott, emberi lakásra nem méltó tűzfészkekért, a nagy supermarketek drágán adják el selejtes áruikat. A gettókban a gyerekeknek nincs hol játszani, leromlott épületekben járnak iskolába harmadrangú tanítók felügyelete alatt. Nincs kellő orvosi kezelés és kimondhatatlan nyomorban tengődnek. Ez a helyzet magyarázza meg a wattsi, omahai, chicagói és a többi, lázadásokat és általában a kisebbségek elégedetlenségét. A Magyar Szó dél-kaliforniai kerületi gyűlése támogatja évi 10 milliárd dollár előirányzását, melyet a szövetségi kormány a következőkre költsön: 1. A gettók helyébe modern lakásokat építsenek ALACSONY házbérrel, a kisebbségek jövedelmének megfelelően. 2. Adjon lehetőséget a néger ifjaknak mesterség kitanulására. 3. Helyezze munkába a munkanélkülieket. 4. Szüntesse be a faji megkülönböztetést MINDEN TÉREN. 5. Érvényesítsen minden törvényt, mely a néger nép és minden kisebbség jogát van hivatva védeni. 6. Támogassuk a négerek teljes polgári jogaiért folyó általános küzdelmet. Á fenti programot a néger és fehér nép együttes küzdelmén keresztül kell elérni. • _ Fodor Erna: Békéscsabán, az itjusá» Között
