Amerikai Magyar Szó, 1966. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)
1966-08-18 / 33. szám
Thursday, August 18, 1966 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD eLHOGVfin én -Cátorn... írja: EMN így nyaralok A nyár-derék hónapjaiban, julius- és augusztusban, nyaralnak az emberek — tudniillik már, aki ilyen luxust megengedhet magának ebben a “gazdag” országban, ahol nincsen olyan beutalás, mint a “szegény” népi demokráciákban. Én is engedélyt kértem egy-két heti nyaralásra. A kérvény kézbesítése után átnéztem az elmúlt 12 hónap teljesítményeit és megállapítottam, hogy a sok ide- odautazás ellenére, minden lapszámba Írtam cikket és Európából való visszaérkezésünk óta nem is egy, hanem két cikket hetenkint. A cikkek minőségét nem vettem figyelembe, mert attól tartottam, hogy elfogult leszek önmagámmal és jó osztályzatot adok, amikor azt meg sem érdemiem. Mindennek összevetésével úgy határoztam, hogy a nyaralási kérvényt nem utasitom el; hanem két heti nyaralásra adok engedélyt önmagámnak — feltéve, hogy közben nem történik valami nyilas rakoncátlankodás, amely esetben a nyaralásom megszakításával azt azonnal tollhegyre kell vennem. Az első heti nyaralást megkönnyíti az a szerencsés véletlen, hogy az elmúlt napokban három becsült barátom keresett fel levelével, amelyeknek tartalmát közlöm olvasóinkkal, hogy lássák: a nyaralásom alatt a rovatom nívója határozottan emelkedett. Az első levelet lapunk régi, értékes barátja és az én régi, nagyrabecsült barátom, D. M. Moran- dini tanár irta, akinek a Magyar Szóban és a Naptárban időnkint megjelent cikkeit az olvasótábor minden esetben nagy elismeréssel fogadta. Jelenleg a jubileumi évkönyvbe szánt cikkén dolgozik, mint az kiderül leveléből: “Kedves Eugene! “Állandóan olvasom a Magyar Szót, különösen nagy figyelemmel a te cikkeidet, amelyek mindig épitők. Nagyon örülök annak, hogy hosszú évek után is oly élénkséggel és tiszta elemzéssel folytatod a cikkirást. “A Kecsekeméthy-ügy szennyes dolog. Szükség volt arra. hogy ‘kifüstöld’ őt két-kulacsos politikájának képmutatása mögül. Ennek az embernek sem elvei, sem konstruktiv értéke nincsen. Nyilatkozatának közlése a Magyar Szóban nagyon szükséges volt, mert jobb jellemzést nyújtott róla, mint bárki más adhatott volna. Jól kezelted a dolgot és a következményeit is helyesen foglaltad össze. “Cikkem (az évkönyv számára) készülőben van, de a WIAS (Western Institute for Advanced Study) és a legutóbb felújított levelezés a világ tudományos intézeteivel és a világ 300 kulturális vezető emberével akadályoz. Ennek ellenére is remélem, hogy a cikk a jelzett időre elkészül. “Rosnert és téged, családostul szívesen üdvözöl: Mihály" • • • A második levél Budapestről érkezett, a XI. kerületi párttitkártól, Sipos Miklóstól, akit — nagy sajnálatomra — csak az elutazásunk előtti pár rövid napalatt ismertem meg ,de a rövid tartamú személyes ismeretség ellenére meleg barátság fejlődött ki levelezés révén. Az itt adott levélrészlet mutatja, hogy szülőhazánkban és Európában éleslátással analizálják az amerikai helyzetet: “Kedves Barátom! “Ne vedd rossz néven, hogy f. év április hó 23ftl án kelt soraidat csak ilyen hosszú idő elteltével válaszolom meg, de úgy a levelet, mint az újságcikkeket jó néhány elvtársnak átadtam elolvasásra. így telt el azután rohamosan az idő, amire válaszra sor kerülhetett. “Leveledet és a cikksorozatot rendkívül nagy érdeklődéssel olvastam, illetve olvastuk. Érdekes igy belelátni a fasiszta reakció hazaáruló, rothadt erkölcsű tevékenységébe. Engem és elvtársaimat a további újságcikkek és leveleid nagyon érdekelnek és azokat feszülten várjuk. Az eltelt eléggé hosz- szu idő elegendő volt, hogy számos elvtárs véleményét kérjem ki és azt igyekszem vázolni. “Tudjuk azt, hogy az amerikai nagytőke viszonylag kedvezőbb helyzetben van a többi tőkés országokkal szemben, mert az elmúlt 100 évben az USA területén háború nem volt és az I., majd a II. világháborúban hatalmas üzleteket kötött. Az egész világ aranykészletét túlnyomó részt felszívta. Az. elmúlt 100 évben módja volt teljesen békés körülmények között feltárni az országban a természeti kincseket és azokat maximálisan kihasználni. Mint a világ legnagyobb, leggazdagabb monopolkapitalista országa, tőkeexportja révén csaknem az egész világon extra profitra tesz szert és itt elsősorban a természeti kincsekben rendkívül gazdag Közép- és Dél-Amerikára gondolok, ahol a nyomor hallatlanul nagy és az USA profitja óriási. Mindezeket felsorolva mégis meg kell állapítani, hogy a tőkéstársadalom belső ellentéte kétségtelenül ott is fennáll. “Az USA gazdasági ideológusainak sikerült látszólag bebizonyítani, hogy ők továbbfejlődést és óriási fejlődést tudnak biztosítani az imperialista monopoltőkés rendszerben. Hogyan is áll ez a kérdés? Amerika a két háború alatti hatalmas ha- rácsolását arra használta fel, hogy teljes iparát és a nyugatnémetországi ipart a legmodernebb technikával átszervezte és igy technikai és termelési fölényt produkált. A felszabadult gyarmatok nagyrészt — túl az amerikai kontinensen — tőkekivitel révén amerikai befolyás alá kerültek. Mindezzel szemben mi, a marxista társadalomtudomány ismeretében azt állítjuk, hogy a kisebb-nagyobb háborúk következtében létrejött konjunktúrát válság fogja felváltani. Majd abban a történelmi és gazdasági periódusban fog kiterebélyesedni az a kis hajtás, melyet az ottani haladó szellemű munká sok képviselnek. “Az USA kb. 35 milliárd dollár aranyfedezete 14 milliárd alá süllyedt; az amerikai tőkés hadiipart nem tudták békeiparra átállítani; a hadiipar 1945 óta helyi háborúkkal tudta csak értékesíteni elavult gyártmányait; a kis kommunista csoporttól is félnek a hatalom (főleg texasi) urai; nem utolsó sorban számottevő, komoly polgári ellenzéki tömeg is van, amely ugyan önállóan nem akcióképes és egységes erőt nem képvisel, de kellő időben kitűnő segítő társat jelenthet. És végül: ha a négerek helyzetére gondolunk, akkor minden okunk megvan— hosszútávon gondolkozva — az optimizmusra. Ha az USA háborús konjunktúrája megszűnik és gazdasági válság lép fel, akkor a munkás- osztály — amely most tulajdonképpen nemzetközi viszonylatban munkásarisztokrácia —, a saját bőrén fogja érezni a tőkések kiméletlen^égét. “így látjuk mi, európai kommunisták a helyzetet. Visszagondolunk a Hitler-vezette Németországra. A gazdasági-válságos helyzetből 1933-ban a hadiipar és a monopóltőke segítségével hatalmas prosperitás alakult ki. De milyen rövid időre?! Öt évre és tovább nem tudták volna tartani, tehát megindították a háborút, aminek következményi a haladó erők meghatványozódása lett. Mi ezzel kapcsolatban némi analógiát látunk a mai USA-ban. “Nagyon érdekelne, hogy ott Ti hogyan látjátok a dolgokat, mi a Ti véleményetek a felsoroltakra. Ma az erőviszonyok egészen mások és nem feltétlenül háború (nem világháború) fogja megoldani a helyzetet, hanem viszonylagos béke is tisztázni fogja a mi javunkra. Minden remény megvan arra. hogy a hatalmas, fejlett, erős Szovjetunió, a fejlődésben nagyon előretört népi demokratikus államok együtt fogják — szükség esetén — megoldani a kérdést. “Most pedig áttérek nagyszerű cikkeidre. Én és az elvtársak azokat nagyon érdekesnek és hasznosnak tartjuk. Nagyon jó, ha tájékoztatást nyujtsz úgy ott, mint nálunk a gyászmagyar hazaárulók sötét, öncélú, aljas tevékenységéről. Mi itt úgy látjuk — cikkeiden keresztül —, hogy ezek az aprópénzért hazaárulók szándékosan eltorzítják azt a tényt, hogy itt az életszínvonal emelkedése minden egyes dolgozóra kihat. Szándékosan elhallgatják. hogy itt milyen hatalmas szociális fejlődést értünk el már idáig is; hogy a lakosság minden tagja teljesen ingyenes orvosi, kórházi, üdülői, szanatóriumi ellátásban részesül. És azt a tényt is semmibe veszik, hogy nálunk a csecsemők, a gyermekek és öregek részére otthonok, üdülők, szana^ tóriumok száma napról-napra nő. Kastélyokat, főúri házakat alakítottak át e célokra és ezen felül még az uj létesítmények százait építik fel és rendezik be a lakosság számára. “Nem beszélnek ezek a ‘jó hazafiak’ arról, hogy nálunk a szülő anya hat hónapig teljes fizetéssel pihenhet és vigyázhat a saját ma»”'5 paéc7sé«*ére. Mit nekik az a tény, hogy az analfabétizmus teljesen megszűnt!' Mindenki tanul és mar a magasaob szintű iparágakban kötelező az érettségi. Az egyetemi és főiskolai hallgatók száma 5—6-szorosa a II. világháború előttinek, pedig egy-egy egyetemi hallgató 100—200 ezer forintjába kerül a népi államnak, amig a diplomát megkapja. . . Elhallgatják azt is, hogy az évtizedekkel ezelőtt kivándorolj magyarok, amikor hazajönnek el vannak ragadtatva az itt látottaktól és tapasztaltaktól. Kinti ellenségeink nem törődnek semmivel, csak hazudnak, rágalmaznak és ártani próbálnak, mint a rágcsáló patkányok. . . Ezzel szemben: a karaván halad. hiába csaholnak az ebek!! “Nagy érdeklődéssel várom, illetve az elvtársakkal együtt várjuk további kedves leveleidet és cikkeidet. “Sok szeretettel és üdvözlettel: Sipos Miklós." • • •És végül itt közlöm a kolozsvári “IGAZSÁG” napilap szerkesztőjének, Kovács Andrásnak rövid,, számomra értékes levelét: “Kedves Barátunk! “Gondolom, a megszólítás többesszáma fejezi ki legjobban, amit itt, a távoli Erdélyben cikkeid olvasásakor érzek. Kedves Barátunk ott, az óceán túlsó partján, aki olyan szenvedélyesen ragaszkodsz a mi itteni valóságunkhoz és igazságunkhoz — bizonyára azért, mert az igazság egy és oszthatatlan —, hogy az erről tanúskodó soraidat csak őszinte megilletődöttséggel olvashatjuk. “Az április 7-, 14- és 21-iki lapszámokból kivágott cikkeket kaptam meg és azoknak figyelmes elolvasása győzött meg még egyszer szenvedélyes igazságszeretetedről, amelyről fentebb szóltam. Külön megható volt a figyelmességed, amellyel a helyreigazítást is utánaküldted levelednek, bár kezdettől fogva nyilvánvaló volt számomra, hogy sajtóhiba csúszott be, egyébként nyelvezeted nyelvtani helyességét és stílusod frissességét — figyelembevéve a körülményeket — minden alkalommal csodálom. “Most is örömmel gondolok vissza az együtt töltött órákra, mert napokról aligha beszélhe- tün, oly gyorsan múlt el az idő, és nagyon örvendenénk neki, s ugyanígy a többi kolléga is. ha alkalmunk lenne ismét találkozni. Munkánknak talán még szebb eredményeiről adhatnánk számot — nem dicsekvésként, hanem a fejlődés feletti természetes örömmel. “Továbbra is elpusztíthatatlan energiát, jóegészséget kívánok Neked és sok sikert lapodnak. Maradok a legőszintébb baráti érzelmekkel: “Kolozsvár, 1966. junius 13. Kovács András." Barátaimnak köszönetét mondok, amiért leveleikkel megkönnyítették a nyaralásomat és viszonzásképpen nekik is jó nyaralást kivánok. A barackpálinka hazájában, Bács megyében, 63 földmüvecszövetkezeti szeszfőzde készült fel a márkás ital készítésére. Az idén mintegy félezer vagon kajsznól főzik a hires pálinkát, gondosan ügyelve rá, hogy megőrizze a gyümölcs illatát, zamatát. Rádió és adó-vevő készülékkel felszerelt taxik kerülnek forgalomba Lipcsében az őszi vásárra. 5 Amerikai Magyar Szó | 130 East 16th Street I New York, N. Y. 10003 | Tisztelt Kiadóhivatal! I Mivel lapom előfizetése lejárt, ide mellékelve* | küldök megújításra $.................-t. * Név:.........................................................................I I | * Cim: I | Város:..........................................Állam:..............j j Zip Code.............. * JAMAICA“““ I • REFRIGERATION & T«. j 168-04 Jamaica Avenue, Jamaica, L.I., N.Y. j (8th Ave Subway 168th St. állomás, Színes televíziók Jégszekrények — Mosógépek — Gáz- és vil- í lanykályhák — HI-FI — Stereo — Rádiók — ' Porszívó készülékek — Legolcsóbban! Legjobb gyártmányok. — Gyári garancia i A /-1»i' b /n FIZF. TéSI FEL TÉ TELEK! ( _________________________________■
