Amerikai Magyar Szó, 1966. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)
1966-07-07 / 27. szám
8 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, July 7, 1966 Mt TókTéMK ÓhAíAbAN Öt esztendő munkaprogramja BUDAPEST.—Az országgyűlés jun. 25-én véget ért ülésszakán törvénybe iktatta a harmadik ötéves tervet, népgazdaságunk 1970-ig szóló munkaprogramját. A terv hosszú távú társadalmi célunk a szocializmus teljes felépitését szolgálja, előirányozza a termelőerők továbbfejlesztését, a munkatermelékenység gyors emelését, a tudomány és a kultúra felvirágoztatását, az életkörülmények lényeges javítását. S e messzire mutató nemes célokhoz igazodnak az eszközök is. Olyan időszak tennivalóit vázolja az uj ötéves terv, amelyben megvalósul a gazdasági mechanizmus átfogó reformja, a követelményeknek megfelelően fejlődnek a társadalmi viszonyok, növekszik a helyi szervek önállósága és felelőssége, széles körben kibontakozik a kezdeményező-vállalkozó készség és létrejönnek a hatékony vezetés és általában a kommunista alkotómunka kedvező feltételei. Népgazdaságunk harmadik öté vés tervét a mértéktartás, a szolidság, a sokoldalú megalapozottság jellemzi. Bátran támaszkodik a második .ötéves terv elért eredményeire, a ma lehetőségeire, s okul a múlt tapasztalataiból, hibáiból is. E realitást és józanságot szemléletesen mutatja, hogy nem a látványos mennyiségi, hanem az intenzív minőségi fej lődésen van a hangsúly, s a terv a műszaki haladás gyorsítását, a társadalmi munka hatékonyságának emelését állítja a gazdasági tevékenység és az érdeklődés középpontjába. A feladatok végrehajtása céltudatos anyagi érdekeltséggel párosul. Lényegében nem változik a felhalmozás és a fogyasztás eddi kialakult aránya. Vagyis a terv céljainak megvalósulásával egyidejűleg és arányosan bővülnek majd a termelés alapjai, illetve a magasabb életszínvonal fedezetét jelentő fogyasztói árualapok. Az uj ötéves terv gazdasági életünk reformjával összhangban, a társadalmi munka hatékony ságának jelentős emelését irányozza elő. A tervező szervek a szakemberek széles körét bevonva mérték fel hazai adottságainkat, s elemezték a szükségletek, a tudományos és technikai fejlődés alakulásának várható irányait. Mindezek figyelembevételével, a terv további arányváltozásokat ir elő az ipar és a népgazdaság termelési szerkezetében. Néhány figyelemre méltó adatot, számarányt érdemes idézni. A népgazdaság fiitőanyagmérle- gében tovább növekszik a kőolaj és a földgáz — az úgynevezett szénhidrogének — felhasználási arártva. Az elképzelések szerint a hazai földgáztermelés két és félszeresére növekszik. Az ötéves terv utolsó esztendejében, 1970-ben, négymillió tonna kőolajat és hárommilliárd kilowattóra vil- lamósenergiát importálunk a Szovjetunióból. A hazai erőmiivi kapacitás korszerű, jó hatásfokú, nagy teljesítményű, 100—150 és 300 megawattos gépegységekkel bővül. Mintegy ötmilliárd forintot forditunk a vasúti vonóerő korszerűsítésére, így a gazdaságos — villamos és Diesel- — vontatás aránya a gőzmozdonvéhoz képest az 1965. évi 35-ről 75—80 százalékra növekszik 1970-ben. Vaskohászat termelésében lényegesen növekszik az értékes , magas minőségű termékek aránya: , a. hidegen alakított acélok termelése 30—35, az ötvözött-hengerelt árué 60—65 százalékkal növekszik. A vegyipar, népgazdaságunk legdinamikusabb ágazata, termelése korszerű petrolkémiai alapon, átlagosan évi 10 százalékkal növekszik, jelentősen- bővítve a hazai anyagbázist. A nitrogénműtrágya-gyártás a szén, illetve koksz helyett teljes egészében földgáz feldolgozására tér át, s egymillió tonnával növeli termelését. A tervek szerint a műanyaggyártás több mint háromszorosára, a müszáltermelés több mint két és félszeresére növekszik 1970-ig. Az építési munkára mindinkább az ipari szerelőtevékenység lesz a jellemző. Az-ipari, , a közlekedési és a raktárcsarnokoknak legalább a fele, a mezőgazdasági épületek váz- szerkezetének mindegy 70 százaléka előre gyártott elemekből készül majd 1970-ben. Öt év alatt öt szovjet és egy nyugati házépítő kombinát létesül, s a nagy elemek f e 1 használási aránya az 1965, évi hatról 60—70 százalékra növekszik az állami lakásépítkezéseken. Az uj ötéves terv a hatékonyságnövelés fontos tényezőjének tekinti a hazai adottságok jobb hasznosítását, a népgazdaság exportképességének fokozását. Az 1966—1970-es időszakban két kiemelkedő jele ntőségü ipari program szolgálja egyebek között e célok elérését. Az egyik az alumíniumiparban, a másik a közúti jármű-gyártásban. A harmadik ötéves tervben megkezdődik a szovjet—magyar timföld-alumínium egyezmény végrehajtása, amely áthidalja egyetlen nagy ásványi kincsünk, gazdag bauxitvagyonunk ésszerű hasznosításának útjában álló fő akadályt: a nagy mennyiségű, olcsó villamos energia hiányát. Timföldtermelésünk öt év alatt csaknem 200,000 tonnával növekszik. A Szovjetunió a rendelkezésére bocsátott 120,000 tonna t i m földből, olcsó vizi energiával kohósitott 60,000 tonna a 1 u minium teljes egészét visszaszállít ja, s a hazai termeléssel együtt összesen 120,000 tonna tömbalumini- um korszerű f e 1 dolgozására kell felkészülnünk 1970-ben. Az aluminium öntött-, prés- és hengereltáru egyik nagy felhasználója lesz az igen gyorsan fejlődő közúti jármű-gyártás. E másik nagyszabású ipari program keretében egyebek között 7,000 autóbusz gyártásával számol a terv 1970-ben. így a gépipari export 30 százalékát már a járműipar adja a harmadik ötéves terv utolsó esztendejében. A feladat végrehajtása széles körű nemzetközi kooperációra épül — elsősorban a Szovjetunióval és Lengyelországgal —, a részegységek gazdaságos nagy sorozatú gyártásában. De feltételezi a hazai kohászat, gépgyártás és más kapcsolódó nép gazdasági ágak gyors fejlesztését, összehangolt, együttes erőfeszitését is. A mezőgazdaság hazai adottságai szintén igen kedvezőek. A lakosság életszínvonalának emelése és az ország exportképességének fokozása egyaránt indokolja a kedvező hazai lehetőségek még jobb hasznosítását. A célok szerint a mezőgazda- sági termelés az előző öt év átlagához képest 13 —15 százalékkal növekszik. E látszólag szerény fejlődés valójában igen nagy követelményeket támaszt, megfeszített munkát igényel. Ilyen ütemű termelésnövekedésre több év átlagában nem volt példa a felszabadulás óta, azt megelőzőleg bedig még kevésbé. Népgazdaságunk és szocialista nagyüzemeink azonban rendelkeznek mindazokkal a feltételekkel, amelyek e nagy feladatok hiánytalan teljesítéséhez szükségesek. Tovább növeljük a mezőgazdasági beruházásokat, s ezen belül emeljük a szőlő-, a gyümölcs- és a szőlőtermesztést, illetve az állattenyésztés járulékos befektetéseinek arányát, fokozzuk a parasztság anyagi érdekeltségét, a tsz-ek melléküzemágainak fejlesztésével egyenletesebbé tesszük a tagok foglalkoztatását stb. Meggyőzően bizonyította az országgyűlés vitája is, hogy fokozott részvételünket a nemzetközi munkamegosztásban nem egyszerűen eszmei-politikai indítékok, hanem jól felfogott gazdasági érdekeink diktálják. Harmadik ötéves tervünk realitását, megalapozottságát mutatja, hogy messzemenően épit a kölcsönös előnyökön alapuló nemzetközi munkamegosztásra. Az ötesztendős előirányzatokat egyeztették a KGST-orszá- gokkal, s a kölcsönös áruszállítások gyors növelését konkretizálták az időközben már megkötött hosszú lejáratú államközi megállapodások. A Szovjetunió és a testvéri szocialista országok szállítják a népgazdaságunk tervszerű fejlesztéséhez nélkülözhetetlen energiahordozókat, nyersanyagokat, gépeket, s egyben feldolgozóiparunk és mezőgazdaságunk exportcikkeinek elhelyezéséhez nyújtanak szilárd piacot. A szocialista or- szágokhoz fűződő kapcsolataink elmélyítésén túl a jövőben is változatlanul azon munkálkodunk, hogy bővüljenek gazdasági kapcsolataink azokkal a nem szocialista orsz ágokkal, amelyek a kölcsönös előnyök alapján készek erre. A terv valamennyi termelési, műszaki, gazdasági célja végső soron népünk szebb, jobb, örömtelibb életét szolgálja. Életszínvonal-politikánknak megfelelően elsősorban az egyéni és kollektiv munka eredményességétől függő személyes jövedelmek növelését irányozzuk elő. A terv szerint a reálbérek 9—10 százalékkal emelkednek öt év alatt, megközelítve a reáljövedelmek növekedési ütemet. A tsz-parasztság jövedelmének és társadalombiztosítási e 11 átásának színvonala pedig várhatóan közelebb kerül majd a munkásalkalmazott népességéhez. A tervezett életszinvonaleme- lés is a reális lehetőségek számbavételén alapul, A termelési célok biztosítják a mainál jobb áruellátást, a fogyasztói i g é nyék differenciáltabb kielégítését. A nemzeti jövedelem 19—21 százalékkal s a fogyasztási alap 18—20 százalékkal növekszik öt év alatt. Ha a nemzeti jövedelem a tervezettnél gyorsabb ütemben emelkedik, lehetőség nyílik az életszínvonal előirányzatának túlteljesítésére is. Ilyen értelemben azt mondhatjuk, hogy a tervezett életszinvonal-emelés minimális programnak tekinthető, a gazdasági fejlődés nagyobb eredményeivel tovább javulhatnak a lakosság életkörülményei. Az életszínvonal nemcsak országos méretekben, hanem az egyes vállalatoknál és szövetkezeteknél is a gazdasági fejlődés eredményeivel összhangban emelkedik majd. Az uj gazdasági mechanizmusban, bizonyos különbségek lesznek a kiválóan, jól és kevésbé jól gazdálkodó vállalatok, szövetkezetek dolgozóinak összkeresete között. Azzal, hogy a dolgozók a jelenleginél jobban érdekeltté válnak személyesen is az egyéni és kollektiv teljeseitmények javításában, nyilvánvalóan az életszínvonal nemcsak függvénye, eredménye lesz a nemzeti jövedelem alakulásának, hanem egyben megalapozójává, növelésének aktiv ösztönzőjévé is válik. így az uj gazdasági mechanizmus előkészítésének és majdani alkalmazásának eredményei jelenleg még pontosan fel nem mérhető és számba nem vehető tartalékokat tárhatnak a társadalmi munka hatékonyságának emelésében, a nemzeti jövedelem gyarapításában. Az uj ötéves terv a reform szellemének megfelelően a részfeladatok helyett már a nagy nép- gazdasági összefüggések, a fejlődés fő irányainak meghatározására törekszik. Az idén és jövőre — bár mind k e v ese bb számban — még kötelező tervmutatókat kapnak a vállalatok, 1968-tól azután már jóváhagyási kötelezettség nélkül állítják össze terveiket, s nagy önállósággal gazdálkodhatnak, még hatékonyabban tevékenykedhetnek a lakosság és a népgazdaság szükségleteinek rugalmas kielégítésén, álló- és forgóeszközeik, szellemi erőik és munkástapasztalataik eredményes hasznosításán. Ezzel elhárulnak a szocializmus gyorsabb építése útjában álló akadályok, zöld jelzést kap a vezetők vállalkozókészsége, a dolgozók kezdeményezése. Az uj gazdasági mechanizmus előkészítésének időszaka harmadik ötéves tervünk első két esztendeje. Gazdálkodjunk korszerűen a reform szellemében, a mai körülmények között is! — ez napjaink követelménye. A jól szervezett, hatékony munka, a helyi feladatok hiánytalan, jó minőségű, gazdaságos teljesítése, a piaci igények rugalmas kielégítése, a műszaki fejlesztés meggyorsítása, az uj gazdasági mechanizmus előkészítésének, a harmadik ötéves terv eredményes megvalósításának legfőbb biztosítéka. (MTI) Kiállítás a termmészet “művészi alkotásaiból” Budapesten nagysikerű kiállításon mutatták be a természet “művészeti alkotásait”. A magyar geológusok ugyanis szenvedélyesen gyűjtik a sokszor páratlan szépségű és tökéletességű geológiai leleteket, amelyeket a Magyarországon most először megrendezett “földtani hét” keretében mutattak be a nagyközönségnek. A meszes kötőanyagú, finomabb és durvább szemcsés homokkőből képződött, kisplasztika-szerü “alkotások” a modern szobrokra emlékeztetnek. A kiállítás csaknem valamennyi darabja a természet játékos kedvét tükrözi. A bemutató egyik “alkotása” starthelyen guggoló futóra, egy másik pedig félig fekvő hői aktra hasonlít. A gyűjtemény egyik legszebb darabja az afrikai néger kultúra alkotásaira emlékeztet. A kiállítás egy-egy darabja 600,000, némelyik: egymillió éves! Magyarország eljegesedéskort rétegeiből kerültek felszínre, a viz pusztító ereje tette szabaddá őket. Legtöbbjük a Duna árhullámainak levonulása után a folyam melléki magas partokból mosódott ki. A természet e különleges alkotásait máris “elkeresztelték”. A közönség és a sajtó, de már a szakemberek is “löszba- bák”-nak nevezik.
