Amerikai Magyar Szó, 1966. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)
1966-07-28 / 30. szám
Thursday, July 28, 1966 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 7 ÉPÍTŐ LAPKONFERENCIA LOS ANGELESBEN Az olvasók lelkesedéssel és egyhangú, döntéssel dolgozták ki a lapépités terveit Lapunk olvasótáborának és támogatóinak legjava jelent meg julius 9-én a Los Angelesi Magyar Munkás Otthonban megtartott lapkonferencián. Három alapvető elgondolás uralta az összejövetelen megjelenteket: bizalom a jövőben, a lap támo- tóinak egysége és sajtónk építésének szükségessége és lehetősége. Át kell törni az elszigetelést A konferencián megjelentek fölismerték a veszélyt, mely abban nyilvánul meg, hogy olvasóink és sajtónk támogatói nincsenek kapcsolatban a százezres magyar tömegekkel. Ezért a konferencia delegátusai nagy megelégedéssel fogadták Kelemen Mátyás és Kelemen Julia jelenlétét, akik az összejövetel kezdetén szót kértek és mint az “Öreg és Fiatal Amerikaiak Családja” szervezet küldöttei arra kérték a megjelenteket, hogy a Munkás Otthon változtassa meg tervezett mulatságának dátumát, mert az ugyanarra a napra esik, amikor az- ő szervezetük majálist tart. Kelemen Mátyás a két szervezet közti együttműködésre szólította fel a megjelenteket. Cincár Gyula delegátus, aki tagja mindkét szervezetnek, válaszolt Kelemen honfitárs felhívására és biztosította az “öreg és Fiatal Amerikaiak Családja” szervezet megbízottait, hogy kérésük visszhangra talál a lapkonferencián megjelenteknél és mindannyian nagy lelkesedéssel tekintenek a két szervezet közti kölcsönös előnyös együttműködés elé. A lapkonferencia e mozzanata, a magyar egyletekkel való együttműködés, a különböző egyházakhoz tartozó magyar honfitársak megközelítése, a lap terjesztése uralta úgy a jelentést, mint a hozzászólásokat. Jelentésemnek csak azon részére utalok itt, melyben rámutattam arra, hogy a katolikus, református és a zsidó egyházak vezetői ország- és világszerte állást foglaltak a Johnson kormány vietnami politikája ellen. A mi feladatunk az, hogy az egyházfők ezen álláspontját a katolikus, református és a zsidó egyházakhoz tartozó magyarok tudomására hozzuk. A mi feladatunk ez azért, mert a magyar egyházi emberek nem követik saját vezetőiket ebben a rendkívül fontos kérdésben. E feladat kivitelezésére nincs jobb mód, mint lapunk terjesztése. Az Amerikai Magyar Szó volt például az egyetlen amerikai magyar lap, mely közölte VI. Pál pápának az Egyesült Nemzetek előtt tartott beszédét. Minden problémára van megoldás Kétségtelen, hogy a konferencián megjelentek nagy százaléka az idősek sorából került ki, ami azt jelenti, hogy a házról házra járás, vagy a lapterjesztésnek valamilyen ehhez hasonló módja kivihetetlen. Más módszert kell alkalmazni, ha eredményt óhajtunk elérni. Az eszmecsere folyamán javaslat hangzott el a lapnak posta utján .való szétküldésére 2000 olyan losangelesi magyarnak, akik eddig nem olvasták a Magyar Szót. Ily nagyméretű próbálkozás példátlan a lap történetében. Nem véletlen, hogy ily hatalmas lendületre éppen most kerül sor, mert a háborús veszély megköveteli, hogy az Amerikai Magyar Szó olvasói és támogatói rendkívüli lépéseket tegyenek és mozgositsák az amerikai magyarokat a béke érdekében. Nem véletlen továbbá azért sem, mert a konferencián megjelentek ráeszméltek arra a vajúdásra, ami az amerikai magyarság soraiban végbe megy és e lépéssel akartak hozzájárulni e vajúdási folyamat meggyorsításához. A határozatot tett követte. A delegátusok nyomban összeadtak 201 dollárt a költségek fedezésére és ígérték, hogy legalább 400 dollárt hoznak össze a fenti terv mégvalósitására. «••••••••••••••••••••••••••••••••••••••« 75. születésnapot ünnepelt A VÉNÉL, N.J. — Köszöntjük lapunkat 75 éves születésnapom alkalmából. Kívánjuk, hogy a Magyar Szó még sokáig éljen és taníthassa, szórakoztathassa az amerikai magyarságot. Pál és Julia Ablonczy Szerk. megjegyzés: őszinte jó kívánságainkat küldjük a mi kedves Ablonczy munkástársunknak, aki julius 26-án ünnepelte 75. születésnapját. Kívánjuk, hogy még sok születésnapot ünnepelhessen meg kedves feleségével, jó egészségben. Los Angelesben és környékén lakó olvasóink a múlt esztendőben több, mint 4,000 dollárt adományoztak a lap fenntartására. Ezt a 400 dollárt kimondottan arra szánják, hogy lapunkkal megközelítsünk 2,000 los angelesi honfitársat. A konferencián megjelentek ezzel példát is kívánnak mutatni az ország olvasótáborának. Remélik, hogy példájukat követni fogják Cleveland- ban, Miamiban, Detroitban, New Yorkban, Chicagóban és a többi magyarlakta városokban. Ha ez bekövetkezik, akkor bekopogtathatunk 10,000 magyar lakásba lapunkkal, az Amerikai Magyar Szóval és lapunk hasábjain keresztül megmondhatjuk magyar testvéreinknek: jöjjetek harcoljunk együtt a béke érdekében, küzdjünk együtt a szövetségi nyugdíj 100 százalékos fölemeléséért, szorgoskodjunk a szülőhazánk és fogadott hazánk közti viszony megjavításáért és mindazért, ami előnyös és jó az amerikai magyarság számára. Az amerikai reakció terve Néhány szóban megemlítem Rákosi Sándor felszólalását, aki részletesen elemezte az amerikai magyarság kis fasiszta rétegének törekvését az összes magyar egyletek fölötti uralom átvételére. Kihangsúlyozta, hogy az ultra reakciósok e terv keresztülvitelében ellenállásra találnak a magyar egyletek vezetői és tagsága részéről. Ez alkalmat ad arra, hogy egységbe kovácsoljuk az amerikai magyarok nagy többségét és igy meghiúsítsuk a magyar fasiszták törekvését. Legyünk aktivak a demokrata pártban Cincár Gyula delegátus felszólalása is nagyban hozzájárult a lapkonferencia nívójának emeléséhez. Rámutatott arra, hogy számos magyar vesz részt a demokrata párt munkájában. S ha mi is részt veszünk e tevékenységben, akkor alkalmunk van személyesen megismerkedni olyan magyarokkal, akik érdeklődnek a politikai kérdések iránt. Ezzel hozzájárulunk ahhoz is, hogy Brown kormányzót “balra toljuk”, ugyanakkor lehetetlenné tegyük, hogy a fasiszták jelöltje, Ronald Reagan kerüljön a kormányzói székbe. Cincár felszólalása révén az a vélemény alakult ki, hogy még ma is érvényes a Johnson és Gold- water közti különbség meghatározása. “Ha Gold- watert választották volna meg 1964-ben, akkor nem tarthattuk volna meg ezt a konferenciát, akkor a békéért harcolóknak nem állna módjában béketüntetéseket szervezni. Goldwater elnöksége- esetén a fasiszta szervezetek tagjai rémuralmat teremtettek volna országszerte. Ezért mondjuk még ma is: van különbség Goldwater és Johnson, Reagan és Brown között.” Jehn Ferenc és Pacziér Flórián helyi lapkezelők s a lap megbízottjának jelentését a megjelent delegátusok korlátlan hozzászólása követte. Úgyszólván minden delegátus kifejtette nézetét; sokan kétszer, háromszor is szót kértek és kantak. Faragó Margit, Szabó, Adelman, Schubert, Mrs. Tit- telbach, Jehn, Paczier Adelhoffer, Uhrin, Faragó Zsiga és a többi delegátusok hozzászólása mind hozzájárult ahhoz, hogy a konferencia építő munkát végezzen. A delegátusok egyhangú szavazattal fogadták el a határozati bizottság javaslatait. Három delegátust választottak az országos lapkonferenciára A dél-californiai kerületi lapkonferencián megjelent delegátusok belátták, hogy az ez évben Detroitban megtartandó országos lapkonferencián nagy feladatok, problémák várnak megoldásra. Ennek tudatában úgy határoztak, hogy ezúttal három delegátussal képviseltetik magukat az országos lapkonferencián. Jehn Ferencet, Pacziér Flóriánt és Cincár Gyulát választották meg egyhangú szavazattal. Meg kell még jegyeznem, hogy ha minden magyarlakta városban hasonló összejövetel előzi meg az országos lapkonferenciát, akkor nagy bizalommal nézhetünk az ez évi gyűlés elé. Detroit, a vendéglátó város most julius 23-án tartotta meg értekezletét. Chicago jelentése szerint augusztus 14-én tartja meq kerületi konferenciáját. New York augusztus 12-én. Várjuk a jelentéseket a többi városokból, melyeket a lapunkban ismertetünk. L. I. MVUUUWAA/UVWV(VAnA<V< '«WVWV'O K/WWWUVkl Dayton, Ohio tisztviselői sztrájkba léptek bírói rendelet ellenére. Több fizetést és szakszervezetük elismerését követelik. KÖNYVSZEMLE i HAN SUYIN: The Crippled Tree Irta: EÖRSI BÉLA (C. P. Putnam’s Sons, New York, 1965) m VÁDIRAT AZ IMPERIALISTÁK ELLEN Han Suyin, kinai-belga eredetű Írónő, aki bár nem él állandóan a Népi Kínában és nem kommunista, mégis bámulatraméltó bátorsággal védi édesapja szülőföldjét. Ebben a könyvében vádiratot irt az európai és japán imperialisták 100 évi garázdálkodása ellen. Ebből az olvasó megérti a kínai nép gyűlöletét és félelmét az imperialistákat képviselő Amerikával szemben. Az írónő ismerteti családjának történetét a Tai- ping lázadástól kezdve — egészen Chang-Kai-shek- nek 1928-ban való uralomra jutásáig. Ezen száz év alatt az imperialisták keselyű módjára csipkedték a Mandzsu császárság területét. Pld. egy misszionárius halála elég volt, hogy a németek Kina egyik értékesebb részét (Shantungot) lefoglalják. A boxer lázadás leverése után ez sem volt elegendő, hihetetlen magas sarcot vetettek ki erre a szerencsétlen nagy országra és az állam legfőbb jövedelmi forrásának 82 százalékát lefoglalták. Rákényszeritettek kölcsönöket, amelyeknek legnagyobb részét megosztották a politikusokkal és megakadályozták az országot abban, hogy maga építse vasutjait, feltárja ásványkincseit. Han Suyin mély megértéssel érzékelteti kínai örökségét. Elénk tárja Kina gyönyörű tájait, a színes városi életet, az ünnepélyeket, templomi szertartásokat. Anyja erős akaratú belga polgárnő, apja mandarin családból származott, aki Európában szerezte mérnöki diplomáját. A megaláztatásokat anyja gyűlölettel, apja ázsiai türelemmel fogadta. Jó volna, ha a könyv adatait az úgynevezett “kínai szakértők” figyelembe vennék. A Taiping-i lázadásról ir, amelyet az angol Gordon vert le. Amikor a lázadásokat követően 40,000 ember Nan- kingba menekült, a dicső tábornok egyetlen embert sem hagyott életben. Az imperialisták rosszakaratú politikájukkal mindig a legkorruptabb és legkegyetlenebb vezetőt támogatták. Az özvegy császárnő, aki saját fiát és annak egyetlen szerelmét megölette, akkor — és még ma is — az európaiak ideálja. Yuan-Si-Kai a War Lord-rendszer megalapítója, támogatást és nagy kölcsönt kapott az imperialistáktól. Sun Yat-Sen tiltakozása ellenére, nehogy ez az ideálista forradalmár egyesíthesse a szétszaggatott országot. Kina a fehér emberek paradicsoma lett. Minthogy a jó hivatalok (vasút, adó bank és mások) az európaiak kezébe kerültek, azok olyan fizetéseket élveztek, amelyeket otthon talán csak kabinetminiszterek kaphattak volna. A munkát azonban európai-amerikai egyetemet végzett kínaiak végezték el, akik e basák jövedelmének egy hatodrészét kapták csak. Az írónő testvérének azért kellett meghalnia, mert a francia orvos a félvér kisleányt csak “hivatalos órákban” volt hajlandó megvizsgálni. A kínai forradalom kitöréséig a parkokban kínaiaknak sétálni tilos volt — saját hazájukban. Az utcán lerúgták a kínai embert, ha az európainak útjában állt. Az írónő apja minden megaláztatást eltűrt, bár ősei hires hadvezérek és kormányzók voltak. Han Suyin nemrégen otthon járt és nagyszámú rokonságával és a mai ifjúsággal vitatkozott, akik gyűlölik a múltat. Próbálta békiteni őket, de a mai kínai generáció NEM tudja elfelejteni a száz éves megaláztatást. «/VWWWWWWWMVWWWWVWWMWWWWWW« Duluth Minn-ban sztrájkba léptek a városi tisztviselők. Huszonöt dollár havi fizetésemelést követelnek. C-f-9 15 new-vorki kórház igazgatósága egyezményt kötött a kórházi munkások szakszervezetével és eleget tett 24%-os bérjavitási követelésüknek. Amerikai Magyar Szó 130 East 16th Street New York, N. Y. i0003. Tisztelt Ügyvezető Bizottság! Én is résztveszek az idei országos lapkonferencián Detroitban. Kérem, hogy biztosítsanak szállást ............... személy részére. Név: . . ......................................................................... Cim: ..................................................................... Város: ........................................Állam:.............
