Amerikai Magyar Szó, 1966. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)

1966-12-29 / 52. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, December 29, 196S 2 SZÉLJEGYZETEK WALLACE volt alabamai kormányzó, akinek tisztségére a feleségét választották, kijelentette, hogy nem lesz felavatási bál, mert ilyesmit nem iUik háború idején rendezni. Ha ilyen és hasonló cécók rendezése valóban nem illő háború idején, akkor elmondhatjuk, hogy Johnson már eddig is elkövetett néhány illetlenséget. • • • JUNIUS HÓNAPBAN a szövetségi kormány 73 ezer uj alkalmazottat helyezett el különböző állá­sokban. Ezekkel együtt a hivatalos év végén — 1966 junius 30-án — az amerikai kormány 2,758,- 811 egyént foglalkoztatott, 15%-kal többét, mint amennyi az utolsó évtizedben a kormány alkalma­zásában volt. A polgári egyének tömeges alkalmazására a ka­tonai ügyosztályokban a vietnami háború követ­keztében volt szükség. Az a körülmény, hogy a dol­lár vásárló értéke lesüllyedt, a kormány alkalma­zásában levő egyének fizetésének 36%-kal való emelkedését okozta az utolsó tiz év folyamán. • • • DÉL-KOREA ethiópiai követe úgyszólván észre­vétlenül értesitette kormányát, hogy az addis- ababai kormány ottani katonai képviseletének visz- szahivását határozta el. Törökország nemrégen hívta vissza Dél-Koreában állomásozó csapatainak utolsó osztagait és Chile is megszüntette képvisele­tét az Egyesült Nemzetek Korea egyesítését célzó bizottságában. Ethiopia Dél-Koreának vietnami szereplése miatt határozta el magát erre a lépésre. Rövidesen Ame­rika egyedül marad Dél-Koreában, mert “hűsé­ges” szövetségesei végleg megunták a hideghábo­rúk erőltetett folytatását. • • • A. R. MILLER, a Ford autógyár elnöke a levegő mérgezésével kapcsolatban kijelentette, hogy tár­sasága olyan viliauytelepen dolgozik, amely bizo­nyos idő múlva előnyösen használható lesz auto­mobilokon a jelenlegi gazolin-motor helyett. A múltban használt villamos-autók túl lassúak voltak és a hajtóerőt szolgáltató elemek gyorsan lejártak. Jelenleg már vannak olyan csomsgszáüitó könnyű teherautók, amelyek villanyerőt használ­nak és naponta 100 mérte Id nyi utat képesek meg­tenni. A telepeket éjjelen át töltik fel és reggei készen állnak másnapi használatra. Angliában né­hány ezer személyszállító automobil villanyerőt használ. Víllantelepet használó autók nem mérgezik a levegőt, csendesebbek, mint a mostani autók és se- beiség-váltók nélkül működnek. A technika fejlő­dére reményt nyújt arra, hogy tiz éven beiül ilyen autók bonyolítják le a nagy városok forgalmát. • • • AZ FBI újabb jelentése szerint a bűnözések szá­ma főként a kisebb, vidéki városokban és a nagy­városok perem-kerületeiben emelkedik. Az év első hat hónapjában az átlagos emelkedés bűnözésben 8%-kal nagyobb volt, mint 1965 ugyenezen hó­napjaiban. A tízezernél kevesebb lakosú kis váro­sokban 12%-kal, a peremkerületekben 11%-kal, a vidéken 7%-kal és az egymilliós városokban 3%- kal emelkedett a bűnözés. Ha ez valóban így van, akkor a “bűnös nagyvá­rosok” a javulás útjára tértek, ellentétben a bűn útjára tért “ártatlan” vidékkel. • • • Nyugat-Németországban jelenleg 400 ezer olasz, 200 ezer görög, 185 ezer spanyol és 160 ezer tö­rök munkás dolgozik azokon felül, akik a szomszé­dos területekről reggelenkint bejárnak német te­rületre dolgozni és esténkint visszatérnek városuk­ba, vagy falujukba. A külföldi dolgozók egynegyed része női munkás, akiknek többsége háztartási al­kalmazott. A férfiak legtöbbje a fémiparban, a könnyű iparban, és építkezésben nyer alkalmazást. A felsorolt nemzetiségeken kívül portugálok, osztrákok, belgák, franciák és hollandok is dolgoz­nak a nyugatnémet iparban. A saját földjükről a szükség kergeti őket idegen országba. A Cape Kennedy kísérleti telepről biológiai ku­tatási célokat szolgáló mesterséges holdat bocsá­tottak fel háromnapos Föld körüli útra. HARLEM UJ, FÜGGETLEN ORSZÁG KÉPÉT ADJA A newyorki Harlem néger lakóvidéknek sok szempontból ugyanolyan problómái vannak, mint az újonnan függetlenné vált országoknak. Ez a véleménye Robert M. Waite-nek, aki a polgármes­ter által kijelölt és a Harlem gazdasági talpra- állitásának céljából kinevezett bizottság vezetője Mr. Waite mint ipari szakértő, három évig műkö­dött Nigériában az ottani ipar kifejlesztésén. Most az ott gyűjtött tapasztalatait kellő módosítással Harlemben akarja felhasználni. A 125. utcában, a bizottság uj helyiségében adott sajtóinterjuban Mr. Waite kifejtette, hogy Harlemnek a fejletlen or­szágokhoz való hasonlósága abban áll, hogy lakos­ságának nincs befolyása a környék gazdasági éle­tére és az ottani befektetések, vagy a lakosok jöve­delme onnan gyorsan máshova szivárog. Az a pénz oda soha nem tér visszá és nem szolgálja a közös­ség felvirágoztatását. Mind a kevéssé fejlett országok, mind Harlem, úgy oldhatják meg gazdasági problémáikat, hogy “fokozzák területük össztermelését, kereskedel­mét és szolgálatait.” Ezt helyi ipar felállításával le­het elérni, amely tekintetbe veszi a hely adottsá­gait. “Harlemben túl sok képzetlen, vagy kis kép­zettségű munkás van, ezért talán legajánlatosabb lenne a textil-, a könnyűipar-, a szerelőműhelyek, vagy a csomagoló ipar kifejlesztése.” “A helyi iparnak nagyon jó hatása lenne az if­júságra és a közösség önérzetét is emelné — mon­dotta Mr. Waite — a dolgozók helyben keresnék meg kenyerüket, nem kellene a megélhetésért más­hova utazniok. A bizottság programjának megva: lósitása révén Harlemben a néger vállalkozók és kereskedők száma is gyarapodna. Jelenleg a har­lemi üzletembereknek csak 18 százaléka néger, de nem képviselik 18 százalékban a környék vagyo­nát, A program sikeres keresztülvitele az ország többi- gettói számára példaképül és ösztönzésül, szolgálna. A bizottság alelnöke Arnold Johnson, reméli, hogy a tervek szerint sikerülni fog kölcsönt szerez­ni a harlemi kiskereskedők számára, akik viszont kereskedelmi előadásokat tartanának az ifjúság­nak. magas színvonalú kereskedelmi központokat létesítenének, amelyek vetélkednének a jómódú környékek bevásárló központjaival. Lindsay pol­gármester 6 néger üzletembert nevezett ki a bi­zottságba. Mr. Waite, a tervek továbbfejlesztését ecsetelve még azt is elmondta, hogy “a kevéssé fejlett országokhoz hasonlóan, mi is szándékszunk a U.S. segítségét kérni gazdaságunk talpraállitásá- hoz — legyen ez egy itthoni Marshall-terv.” Harlemben nincs egyetlen üzlet-épület, amely harlemiak tulajdona lenne és a 87 ezer lakóháznak csak 2 százalékában lakik helyi háztulajdonos. Több mint 100 ezer dolgozó van a Harlemben, évi átlagkeresetük kevesebb, mint 4 ezer dollár, A dolgozóknak több mint fele nő. ami mutatja, hogy aránylag milyen sok családanya dolgozik és sok családban a nő a családfenntartó. Közép-Har- lemben kb. 30 ezren valamilyen közsegélyben ré­szesülnek. 1 LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG MEGSE1MISITETTE S1ÜE11SB GEP0RTÁL ÁSÁT December 12-én a Legfelsőbb Bíróság, 7 szava­zattal 2 ellen megsemmisítette a hat évvel ezelőtt Joseph Sherman ellen hozott deportálás! rendele­tet. Az igazságügyminisztérium bevándorlási hivata la azután kezdte meg a deportálási eljárást, hogy Sherman nem volt hajlandó közreműködni és ta­núvallomást tenni a szenátus Internal Security albizottságának kihallgatásán, 1958-ban. Névleg amiatt emeltek vádat ellene, hogy miután résztvett — a lojalisták oldalán — a spanyol polgárháború­ban, megfelelő engedély nélkül tért vissza az Egye­sült Államokba. Csak egyetlen tanú vallott ellene, de az sem tudta határozottan azonosítani. Potter Stewart biró, a többségi véleményben ki­fejtette: “A bíróság nem huny szemet az előtt, hogy milyen szenvedésnek néz elébe az, akit a kor­mány. . . idegen országban lakni kényszerít, ahol senkit sem ismer. . . Az a véleményünk, hogy nem szabad deportálási parancsot kiadni, hacsak . . .vi­lágos, határozott és meggyőző bizonyíték nem áll fenn. . . ami a deportálást indokolja.” A bíróság egyetértett Forer és Gollobin védő­ügyvédekkel, mikor kijelentette: “Ez a bizonyíték­ra vonatkozó standard minden deportálási esetre vonatkozik, tekintet nélkül arra, hogy az illető menyi ideje lakik az Egyesült Államokban.” Ez a határozat nagy biztonságot nyújt minden idegen- születésü lakosnak. Clark és Harlan főbirák nyil­vánítottak ellenvéleményt. Az American Committee for Protection of For­eign Born és a Sherman Defense Committee öröm­mel vette tudomásul ezt a nagyjelentőségű győzel­met és köszönetét fejezi ki mindazoknak, akik ezt az ügyet anyagilag és erkölcsileg támogatták. Cusli'ng bíboros a ksiiönvélsmény jogát védi Cushing bostoni bíboros pásztorlevelet bocsátott ki a bostoni katolikus hitközség számára, amelyben ítéli a hívők közömbösségét a béke, a nyomor, a faj gyűlölet és a vallási elkülönülés terén, “Valljuk be, hogy világunkat többé nem az erők egyensúlya kormányozza, hanem a terror diktálja politikáját... ha ez megy tovább, a világ elpusz­tul,” mondja a bíboros. Majd igy folytatja a pász­torlevél: “Nem szabad, hogy honszeretet álcája alatt, tel­jes egészében elfogadjuk az Egyesült Államok min­den határozatát. Ez nem honszeretet, hanem a haza romlásához vezető ut,” mondotta. Majd kifej­tette: “Amerika vegye tudomásul, hogy az önbirá- lat nem hazaárulás és nem hűtlenség.” A pásztorlevélben a nyomor kérdésével is mé­lyen foglalkozott. Megrótta azokat, akik panaszkod­nak, hogy “a szegények miért nem segítenek ma­gukon; de mihelyt komoly akcióban szervezkedni kezdenek, a panaszkodók megijednek, hogy a sze­gények hatalomra jutnak és ezt a hatalmat mástól veszik el.. . itt az ideje, hogy hazánk, a Föld leg­hatalmasabb országa tudomásul vegye a hatalom jogos használatát, legyen az fekete, vagy fehér ha­talom. . . hazánkban a polgár a hatalom és ebben mindenkinek egyaránt kell részesülnie.” Cushing biboros felhívta a keresztényeket, hogy “töltsék be összeegyeztető és békéltető szerepü­ket abban a nehéz küzdelemben, amellyel a sza­badságuktól régóta megfosztott amerikai négerek harcolnak.. . sokan a négert nem veszik ember­számba, mint akinek a társadalomban egyenlő jo­gai vannak.” A biboros óva intett az olyan “ferde kereszténység ellen, amely nem veszi észre az idők jelét és nem törődik a fejleményekkel... ez gyak­ran tragikus eredményekre vezet. Vallási intézmé­nyeink közül sok nem más, mint a fennálló rend­szerhez való ragaszkodás monumentuma... nem tűk rözi vissza a világi meglátást és az emberiséggel való törődést, amely a megalapítókat szentté emelte.” ELLENTMONDÁS: EGY HÁTRALÉKOS ELŐFIZETŐ! AmeeiKAi _ Published every week by Hungarian Word, Inc. 130 East 16th Street, New York, N. Y. 10003. Telephone: AL 4-0307 Ent. as 2nd Class Matter, Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879 to the P.O. of New York, N.Y. Előfizetési árak: New York városban, az Egyesült Államokban és Kanadában egy évre $10.000, félévre $5.50. Minden más Külföldi ország- be egy évre Vt dollár, félévre $6.50.

Next

/
Thumbnails
Contents