Amerikai Magyar Szó, 1966. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)
1966-12-15 / 50. szám
4 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD KIBONTAKOZIK A SZERVEZETT MUNKÁSOK ÉS A NÉGER NÉP EGYSÉGFRONTJA Az AFL-CIO tudomásul veszi, hogy szükséges a két erő egységes fellépése Az AFL-CIO hivatalos havilapja a “Federation- ist” novemberi száma az első oldaltól az utolsóig a néger nép jogos harcával foglalkozik. Ez már magában nagy horderejű jelenség. George Meany, az AFL-CIO országos elnöke, vezércikkben rámutat arra, hogy a munka egyenjogúsága üres beszéd ha nem alkalmaznak minden munkaképes embert; a tanulás egyenlő joga semmitmondó frázis, ha nincs jól felszerelt iskola, jól képzett tanítókkal, minden iskoláskorú gyermek számára; a tisztességes lakáshoz való jogosultság nem jelent semmit, amig le nem romboljuk a tüzfészkes gettókat és helyükbe modern lakásokat nem építünk. A harc erkölcsi alapja A. Philip Randolph, az AFL-CIO végrehajtó bizottságának tagja, hosszú cikkben elemzi a néger nép jogaiért folyó harc erkölcsi alapját. Rámutat arra, hogy a négerek és fehérek, a ke“Nem lehet addig demokráciáról beszélni — Írja Slaiman —, amig a közösség minden tagja nem élvezi a demokratikus rendszer előnyeit. S ezeket az előnyöket csupán úgy tudjuk elérni, ha a néger nép és a sezrvezett munkásság összefog és közös erővel lép fel a közös célkitűzés elérésére.” Válaszúton az emberi jogért folyó harc Bayard Rustin, a League of Industrial Democracy végrehajtó bizottságának tagja, az 1964-es washingtoni tömegtüntetés szervezője rámutat arra, hogy a néger nép és fehér fegyvertársai az elmúlt esztendőben vivott harcokkal maradandó nyomot hagytak az amerikai társadalom kialakulásában. Felsorolja az elért eredményeket és kihangsúlyozza a még megoldatlan problémák sorozatát. Rávilágít arra, hogy az ország lakosainak 20%-a nem embernek való lakásokban kénytelen tengődni; hogy az ifjúságból 200 ezren (férfiak és nők) JELEN DOLLÁROKBAN NEGRO WHITE NEGRO ■ifi NEGER. ES PEHER. MUNKANÉLKÜLISÉG, BZÁZ.ALÉK KÜLÖNBSÉG A NEGER ES FE HER CSALADOK JÖVEDELMÉBEN resztények és más vallásuak, az ázsiaiak, afrikaiak mind az emberi család egyenrangú tagjai. Születésénél minden ember egyenlő. A lakosság egy részét az emberi méltóságtól a társadalom fosztja meg. Itt az Egyesült Államokban például 35 millió férfi, nő és gyermek él nyomorban. A nyomorban élők 25 százaléka néger és 75 százaléka fehér. Ezt a tarthatatlan helyzetet óhajtjuk megváltoztatni, amikor javasoljuk, hogy a szövetségi kormány költségvetése oda irányuljon, hogy felszámolja a nyomort hazánkban. “Jó érzést kelt bennem az — írja A. P. Randolph —, hogy az AFL-CIO támogatja a “Szabadság Költségvetés” elgondolását.” A szervezett munkások feladata szeretnének egyetemre járni, de nincs rá anyagi lehetőségük. Mindezen problémákat csak úgy tudjuk megoldani, ha az emberi jogokért harcolók, karöltve a szervezett munkásokkal, közös erővel haladnak előre a munkások és a néger nép jogos követeléseinek megvalósítására. A négerek és a munkanélküliség A nyomor gyökere a munkanélküliségben rejlik. Ma, amikor az ország gazdasága fellendült és az ipari üzemek majdnem teljes képességgel működnek, s mig az összmunkások 3.8 százaléka munka- nélküli, a négerek munkanélkülisége 8 százalékra rúg. Ez a magyarázata annak, hogy a 20 milliót számláló néger nép 35%-a és a fehérek 15%-a él nyomorban. “Még ma is az a helyet — Írja Nathaniel Goldfinger —, hogy egy gazdasági pangás esetén az első áldozatok a négerek soraiból kerülnek ki. Ök az utolsók, akiket felvesznek és az elsők, akiket el- bocsájtanak. S noha az utóbbi években valamelyest javult a néger felnőttek munkaalkalma, úgyszólván semmi javulást nem észlelhetünk a serdülő korban levő néger ifjak és lányok munkalehetőségében. Még ma is a néger ifjak 24%-a és a néger fiatal lányok 26%-a munka nélkül tengődik. Konkrét és praktikus lépéseket kell tenni a serdülő négerek szakképzésére és munkába állítására. Addig, amig ezt el nem érjük, mind a munkások, mind a néger nép célkitűzése megoldatlan marad.”Érvényesítsük az egyenlő jogok törvényét Az elmúlt száz esztendőben felmérhetetlen igazságtalanságot követtünk el a néger nép ellen, mely úgy gazdasági, mint minden más téren megnyilvánult. Ezt a rengeteg igazságtalanságot nem lehet ideig-óráig tartó foltozó munkával helyrehozni. Már Thursday, December 15, 1966 pedig mi ily módon közelítettük meg a problémát mindeddig. Ez a magyarázata többi között annak, hogy egyes emberi jogokért harcoló néger vezetők azt mondják: “nekünk saját erőnkkel kell céljainkat elérni.” Az elmúlt néhány esztendőben számos polgárjogi törvényt iktattak be. A hiba az, hogy e törvényeket mindeddig nem ültették át a gyakorlatba és a néger nép ma még az emberi jogok legelemibb vívmányait sem élvezi. “Mindezek érdekében most minden további késedelem nélkül kell intézkednünk” — Írja Walter G. Davis, az AFL-CIO Emberi Jogok ügyosztályának vezetője. A “Federationist” novemberi számában Roy Wilkins, az NAACP országos ügyvezetője is cikket ir, amelyben azt emeli ki, hogy szervezete fokozott erővel küzd a jövőben a még el nem ért programpontok megvalósításáért. A munkás-néger egység szükségessége Utoljára hagytuk Ray Marshall, a Texasi egyetem gazdaságtani tanárának a “Négerek és a szervezett munkások” cimü könyv szerzőjének hozzászólását. Ezt azért tették, mert Marshall tanár a fején találta a szeget, amikor rámutatott arra, hogy: “mind a néger nép, mind a munkások problémáját csupán úgy oldhatjuk meg, ha egyesitjük e két népréteg erejét és közös erővel lépünk fel a kölcsönösen előnyös célkitűzések elérésére.” Kétség nem fér ahhoz, hogy a munkások és a néger nép egységes fellépése — a nép érdekét szolgáló program alapján — mutatja azt a kiutat, mely az amerikai nép problémáinak megoldásához vezet. ^t ▼ ▼ t v ▼ ▼ *» ▼ ▼ ▼ ▼ t : APRÓSÁGOK ► , . < ► Kovács Erzsi rovata <! ' A A A A.4. A ^ Nem tudom, hogy máshol mi történik, de itt mifelénk egy kicsit megbolondultak az emberek. No, nem mind, csak a nagy szupermarketosok. Szupermarket mindenütt van és mindenütt kell. Még egy nem is elég, jó, ha van kettő. De ami itt körülöttünk történik, az már egy kicsit sok. Volt itt a közelben egy Grand Union. Nem mesz- sze tőle volt még egy Grand Union, egy Shopwell, egy Food Fair. Ez mind 5 vagy 8 perc alatt kocsival elérhető. Ha akartunk 15 percig kocsikázni, akkor volt még egy A&P, egy Gristede, egy Grand Union, egy Shopwell. Most nemrégen itt a közelben, a Grand Union mellé építettek egy nagy A&P störet. Ezt a maho- paci gyönyörű tó partjára építették. Már két szupermarket van a tó-parton, ahelyett, hogy egy kis park lenne. E héten megint kinyitottak a közelben egy óriási Food Fairt. Amiről csak én tudok, a közelünkben van tiz szupermarket. Itt nincs sürü lakosság, bár van egy néhány lakótelep, ahol 40 vagy 50 egyforma házat építettek, de leginkább elszórva vannak a házak. Mire építik ezt a sok szupermarketot? Mit tudnak ők, amit mi nem tudunk? A népszaporodást most pirulával akarják szabályozni. Még a pápa is beleegyezik lassanként. Hát akkor kinek építik ezt a rengeteg üzletet? Ki fogja megenni azt a temérdek sok ételt, amit ott felhalmoznak? Hál’istennek, már igy is elég kövérek vagyunk, minek az a sok ehnivaló? Persze nehogy azt higyje valaki, hogy miután ilyen sok az üzlet, nagy a konkurrencia, olcsók az árak. Dehogy is. össze vannak ezek beszélve és ha néha az egyik helyen valami olcsó is, az árak majdnem mindenütt egyformák. De még ha egyes üzletek adnak is néha valamit olcsón, hát ki tudja azt erővel bírni, hogy a kenyér “csak” 31 cent az egyikben, de a másikban a tojás egy kicsit olcsóbb, a harmadikban a kávé, stb. Ki tud hat vagy nyolc üzletben vásárolni? Mi reszketünk, hogy a vietnami háborúból nukleáris háború lehet és kipusztitják az emberiség nagy részét. Ezek a nagy üzletek népszaporulatra számítanak? - Tudnak ezek valamit? Vagy éppen úgy félnek, mint mi és azt mondják: “What the heil, lesz ami lesz?” Ma megpróbálunk minden üzletbe elmenni és csakis bargaint vásárolni. Valószínűleg elköltünk gasolinra három dollárt és megspórolunk a» élelmiszeren kettőt. ___Donald Slaiman, az AFL-CIO keretein belül irányítja az emberi jogokért folyó harcot. $ Szőrszálak eltávolítása sikeresen, nyomtalanul * • és fájdalommentesen • • a legmodernebb felszereléssel J IRENE FREMD ELECTROLYSIS INTÉZETÉBEN 228 East 179th Street, Bronx, N. Y. • Hívja fel este 6 óra után 294-6957 számot, • { szombaton egész nap { • • I Mtft/VWWtrtArWWWVWWWWWWVWWVW'j I t/Cbé. ! _|B— II l 1^ ji RÉTESHÁZ ÉS CUKRÁSZDA \ |l 1437 THIRD AVENUE, NEW YORK, N. Y. ! II (A 81-ik Street sarkán) — Telefon: LE 5-8484. ] ([ Mignonok .születésnapi torták, lakodalmi, Bar- ] J> Mitzvah-torták. — Postán szállítunk az ország < minden részébe. — Este 7.30-ig nyitva j
