Amerikai Magyar Szó, 1966. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)

1966-11-24 / 47. szám

Thursday, November 24, 1936 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Ambrus Zoltán: BERZSENYI BÁRÓ ÜNNEPLÉSE Délután négy óra. Szin: az V. kér. független polgárok egyesületének klubhelyisége. A diszte- terem közepén emelvény, s ezen lepellel letakart aranykeretes arckép. Az emelvényt notabilitások veszik körül: polgármesterek, országgyűlési kép­viselők, fővárosi bizottsági tagok. Odább a Ber­zsenyi család: Berzsenyi Jacques báróné. Berzse­nyi Blanka bárókisasszony, Berzsenyi Elza báró­kisasszony, továbbá a báró testvérei: Berzsenyi Soma, Beer James és lovag Beer Nathaniel urak. Polgárok, klubtagok, hölgyek, iskolás gyermekek'. Pontban négy órakor háromtagú küldöttség veze­ti terembe: békásmegyeri és berzsenyi Berzse­nyi Jacques bárót, az V. kér. független polgárok egyesületének és a Lipótvárosi Jótékony Egyésü- ■ let mint Betegsegélyző és Temetkezési Szövetke­zetnék védnökelnökét. Éljenzés és taps. Az V. kér. polgári iskola fiunövendékei eléneklik a Him­nuszt. Majd előlép a kör alelnöke s lendületes be­széddel üdvözli az ünnepeltet. Meleg hangon ecse­teli azt a szeretetet, mely a polgárságot az ünne­pekhez fűzi. Nagy elismeréssel szól szeretett el­nökének és barátjának jótékonysági tevékenysé­géről. Végül megköszöni az uj bárónak, hogy ki­tüntetése alkalmával nem feledkezett meg az V. kér. független polgárokról s a vezetése alatt álló kört megajándékozta arcképével, melyet egy te­hetséges festőművész festett. A szépen előadott beszéd után az arcképről lehull a lepel. Viharos éljenzés és taps. Berzsenyi báró (megindultan): — Tisztelt ura­im ! Kedves polgártársaim! Szeretett családom! Őszintén megvallom, nem vagyok barátja az ünnepeltetésnek, mert egyszerű ember vagyok, s A Detroiti Petőfi Kör Gyűléseit tartja minden hónap második vasárnap délután 3 órakor 8124 Burdeno Srteet alatti helyi­ségében. Ugyanakkor lehet tagsági dijat befizetni, valamint a lap-hátralékot is rendezni. Uj könyvek­kel kibővített könyvtárunk tagságunknak díjtalanul rendelkezésére áll A Magyar szó és Nők Világa Detroit és környéki képviselője: Halvaksz Sándor, 24837 Outer Dr„ Mel- rindale, Mich., telefon: DU 1-3068. füvesen All az ol­vasók rendelkezésére és a lappal kapcsolatban minden ügyet elintéz. Úgyszintén kéri az olvasókat, hogy b* tegségről, haláleseti dl őt tudassák. «OL KAPHATÓ A MAG VAR SZÓ? Ai ö Grocery, 835 West End Ave. Ezen a helyen áru­sítják a Magyar Szót minden héten. Hívjuk fel ezen mjsá jstandre barátaink figyelmét ,afrik még nem Avassák a lapot. A teljes harm iné-tagú tánccsoportunk nov. 26-án. szombat este Windsorban a Munkás Ott­hon 30 éves jubiláris bankettjén fog fellépni. Wind­sor és környéke magyarsága ne mulassza el ezt az es­tét, mert tánccsoportunk teljesen uj táncokat mu­tat be. November 5-én jól sikerült összejövetelünk volt, melynek költségeit Mrs. Simkó fedezte, ő adta a sor­solási dijakat és süteményt is habár már régebben beteg. Mrs. Pavloff is sütött. Az összejövetelen meg­ünnepeltük azokat, akik november hónapban szület­tek. Elénekeltük tiszteletükre a “Happy Birthday”- dalt. Az ünnepeltek a következők voltak: Józsa István, Olga Kjruchay, Lengyel Lajos, Mary Szőke, Yoo Mi­hály, Mrs. Simkó családja körében ünnepelte a szü­letésnapját. Kívánunk neki és mindenkinek még sok boldog születésnapot. Mrs. Barak 5 dollárt küldött az összejövetelre. Köszönet érte és köszönet Mrs. Simkó- nak. Tudósító MEGEMLÉKEZÉSEK Szeretettel emlékszem meg férjemről, Fehér Jóská­ról, aki 1960 november 28-án hunyta le szemét örökre. Fehér Elizabeth, Miami, Fia. m Szeretettel gondolunk Ruszoly Józsefre, aki 1957 nov. 16-án távozott az élők sorából. Rose és Steve Chirák, Dáytcn, O. • Fájó szívvel emlékszem meg drága feleségemről, Latzkó Mariskáról, aki 1955 november 25-én hunyta le szemet örök álomra. Legyen álma csendes. Szerető férje: Feri azt a fennhéjázást, melyet a rang és vagyoni elő­nyök nyújtanak, ismerni nem kívánom. Mindig, valahányszor polgártársaim az elismerés koszo­rúját nyújtják felém, nem keresem, mennyiben érdemeltem ki polgártársaim háláját és ragaszko­dását, ellenkezőleg példa gyanánt Washington és Deák Ferenc lebegnek előttem, akiket nem tánto­rított meg se a hatalmasok kegye, se az alattva­lók hízelgése, s mint én, elutasítottak maguktól minden céltalan kitüntetést, mondván: “Et si fractus illabatur, vagy illabitur, mégis talán illa- batur, orbis, impavidum, mondom, feruint rui- nae.” (Éljenzés.) Ezen és egyéb okokból, több ízben, ha polgár­társaim ünneplése megkiséreltetik, ez helyeslése­met sohase nyerheti meg. Nem adtam volna bele­egyezésemet e különben lélekemelő ünnepélyhez sem, mert amennyiben talán csekély érdemeim felette állnának a szokásosnak, előnyeimmel, mint egyszerű ember, tüntetni nem kívánok. Hogy mégis helybenhagytam azon szándékot, hogy mint ünnepeit jelenjek meg önök előtt, erre több oka­im vannak, Helyeket nem fcvrok késni azonnal le­leplezni. (Halljuk! Halljuk!) Tisztéit uraim és kedves családom! Azoii kor­ban élünk, midőn elharapózott kicsi ívelni minden­kit., aki a közpályán érdemeket szerzett, noha az illetők jobban cselekednének, ha azt néznék, mi van saját zsebükben. Én ugyan szerény vélemé­nyem szerint emelt fővel mondhatom, hogy már vagyoni viszonyaira tekintve is felette állok úgy a gúnyos kicsinylésnek, mint érdemeim bon­colgatásának, mégis utóbbi időkben mindez oly kedvetlenséget szült bennem, hogy elhatároztam a köztevékenység teréről igénytelen cselekvé­seimet visszavonni. De az a kitüntetés, melyben szerencsém volt legutóbb részesülhetni, megmásí­totta szándékomat s felhagytam a foglalkozást azon eszmével, hogy a nyilvános szereplés teréről sajnálatomra s talán remélhetem: polgártársaim sajnálatára is visszalépjek. Ellenkezőleg, megér­lelte bennem azon meggyőződést, hogy kötelessé­gem szerény érdemeimmel továbbra is helyt ál­lam azok sorában, kiknek legbuzgóbb tényeit is visszájára értelmezi a helytelen rosszakarat s pél­dámmal kitartásra buzdítani a hasonlóan érdeme­seket. Ezért elhatároztam, és megnyugtathatom önöket, hogy továbbra se szünök meg az önök ér­dekében közreműködni. (Éljenzés és taps.) Csekély erőmet vizsgálva nem titkolhatom el önök előtt, tisztelt barátaim, hogy midőn harminc évvel ezelőtt e kör tagjává beiratkoztam, s tag­dijamat a kör pénztárába pontosan befizettem, nem is sejtettem, hogy mint e kör elnöke a kitün­tetések egész hosszú sorozatában fogok részesül­hetni. Én nem szégyellem, tisztelt uraim, hogy akkor még csak egyszerű kereskedő voltam; elő­ször, mert kereskedőnek lenni nem szégyen, és másodszor, mert azon tény, hogy egyszerű keres­kedőből főurrá s mondhatnám őfelsége zászlósai közé emelkedtem, mindenesetre szép munka vég­zését tanúsítja. (Zajos éljenzés.) Ha szégyellném, tisztelt uraim, hogy egyszerű kereskedőből emelkedtem e helyre, nem érdemel­ném meg azon sokszoros kitüntetéseket, melyben úgy felülről, valamint alant, az önök bizalmából, elhalmoztatom! (Tapsok.) De akkor mint egysze­rű kereskedő még nem sejthettem, hogy majdan időt fogok szakítani az önök érdekében csekély tehetségemhez képest közreműködni, mert a köz­ügyek iránt nem érdeklődvén, a vagyonszerzés nehézségeivel voltam elfoglalva. Továbbá azon időben még nem bírtam a magyar nyelvet, s mint önök bizonyára emlékezni fognak, ezt megtanulni sokáig nem látszott érdemesnek. Később azonban, midőn üres óráimban figyel­memet ráfordítottam a közügyekre, s többek el­lenkező véleménye dacára elhatároztam, hogy a magyar nyelvet elsajátítom, rájöttem, hogy a közügyek nem lehetnek el az érdemesebb pol­gárok hozzájárulása és vállvetett támogatása nél­kül. Ez okból mind szélesebb mederben folytam bele polgártársaim ügyeinek intézésébe, és vala­mint nem hallgathatom el azon elismerésemet, hogy sohase volt okom megbánni, hogy a magyar nyelvet elsajátítottam, viszont el kell ismernem azt is, hogy a közügyek terén való szerény fára­dozásaimért az önök elismerése sok kárpótlással szolgált. Köszönöm tehát , uraim, hogy csekély ajándé­komat önök ily nagyszabású ünnepéllyel viszonoz­ták, s lehetővé tették nekem, hogy e kitüntetés­nek tanúja legyen egész családom, elsősorban kedves és igen tisztelt nőm, aki csekély érdemeim­ben mindenben osztozott (Viharos éljenzés), to­vábbá szeretetreméltó gyermekeim, akik tökéle­tesen bírják a magyar nyelvet, s akik különös kegyből az én cimemben és az én rangomban en­gem, mint engedelmes gyermekek követnek (Vi­9 haros éljenzés), végül testvéreim, kikinek egyike az általam elsajátított magyar nyelvben velem osztozott, másodika azonban ma is német, harma- dika pedig francia, honos, ami nem baj, mert min­den hazában lehet a hazát szeretni. (Viharos él­jenzés.) A mai szép napon, mely remélem, fiatal polgártársaimnak buzdításul is fog szolgálni, be­láthatják ezen testvéreim, hogy én nem cseleked­tem másképp, mert ezen hazának nemcsak egy je­lentékenynek mondható, szerény jólétet köszön­hetek, hanem egy általánosan tisztelt, mondhat­nám: ünnepelt nevet is, mely a polgári érdemek koronájául immár a bárói címet és rangot szerez­te meg (Dörgő éljenzés.) Még egyszer köszönöm önöknek, hogy az én csekély ajándékom kapcsán szívesek voltak en­gem megünnepelni. (Percekig nem szűnő, tombo­ló, éljenzés.) (Az iskolás gyermekek eléneklik a Szózatot. A notabilitások s a kör előkelői sietnek az ünnepelt- tel kezet szoritani. Az ajtóhoz közel állók távozni készülnek.) Blanka: — Papa! Papa A táviratok! Berzsenyi:----Tisztelt polgártársaim, most már nem mint ünnepelt, hanem mint elnök szólítom fel önöket, hogy ne méltóztassék még á termet kiüri-' teni. Az én leányom«, a bárókisasszony fel fogja olvasni a táviratokat; Blanka (felbontogatja a sürgönyöket): — “El­utazva lévén. .. melegen üdvözlöm. .. képviselő... Távol lévén... melegen üdvözlöm... képviselő... Beteg lévén... melegen üdvözlöm... képviselő... Rosszul lévén. .. melegen üdvözlöm... képvise­lő... Hideg lévén. .. meleg lévén. . . képviselő...” Ah, egy zászlós ur! Hallgasd csak papa! “Nagyon köszönöm, az egész haza nevében, hogy kegyeske­dett teljesen magyarrá lenni s nagyszabású tevé­kenységét Magyarország javára értékesíteni Berzsenyi (meghatottan): — Szívesen! Szí­vesen! (1902)-« A szén ásványianyag-tartalmának kiválasztása A szenek éghetetlen ásványianyag-tartalmának meghatározása fontos — azonban nem egyszerű feladat. A szén elégetésekor ezek az anyagok ké­pezik a hamut, természetesen nem eredeti álla­potukban, mivel az égés magas hőmérsékletén, átalakulásokon (például hőbomlási vagy - nxidár ciós reakciókon) mennek keresztül. Az Illinoisi Állami Geológiai Társaság egyik kutatója; eljá­rást dolgozott ki, amelynek segítségével az ás­ványi szén szervesanyag-tartalma 200 C-fok alat­ti hőmérsékleten eltávolítható, s igv az ásványi anyag eredeti formájában marad vissza. Ez a folyamat a következőképpen történik: ipari oxigént vezetnek át nagyfeszültségű elek­tromágneses téren, aminek hatására az oxigén atomjai és molekulái gerjesztődnek és a gáz hő­mérséklete is emelkedik. Ezt a gázt kis nyomá­son átvezetik a szárított és porított szénmintán. A gerjesztett oxigénrészecskék a szén szerves- anyag-tartalmával kémiai reakciókba lépnek, és a reakció termékeként keletkező gázok (főként széndioxid és vizgőz) szivattyúval eltávolithatók. Ahhoz, hogy e kémiai folyamatok lejátszódjanak, kb. 150—200 C-fokos hőmérséklet szükséges. Ennek létrehozásához nem kell külső hőforrást alkalmazni, mivel az exoterm (höfejlődéssel járó) oxidációs reakciók következtében annyi hő sza­badul fel, amennyi a rendszert a kívánt hőmér­sékleten tartja. Kis mennyiségű szénporminták vizsgálatához 90 órányi időre van szükség. HÍVÓ I Cultur Bizottság I cago és környéke haladó | nagyarságát a 1-én, vasárnap kezdettel tartandó ® ÓTORRA f f a 1632 Milwaukee Ave. alatti helyiségben í | Mivel az egész bevételt a Magyar Szó fenn- | tartására forditjuk, kérjük, hozzák el barátaikat és ismerőseiket Otthon készített kolbász és hurka, | Kitűnő hűsítők — Tálalás 2 órakor ; Az ebéd ára csak $2.50 | Tisztelettel: A RENDEZŐ BIZOTTSÁG f $ h ÍStSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSáSSSáSSSSSsíi1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents