Amerikai Magyar Szó, 1966. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)

1966-11-24 / 47. szám

Fnt. as 2nd Class Matter Dec. 31. 1952 under the Act ef March 2, 1879, at the P.O. of N.Y., N'.Y. Vol. XX. No. 47. Thursday, November 24, 1966 AMERICAN HUNGARIAN WORD, INC., 130 E. 16th Street, New York, N. Y. 10003. Telefon AL 4-0397 Meanyék politikája ellen ADJUNK HÁLÁT? j Tiltakoznak a szakszervezetek November 24-e nemzeti ünnepnap, a Hálaadás Napja. A nemzeti hagyomány szerint, amint tudjuk, amikor az első bevándorlók (pilgrimek) a hosszú utazás után, éhségtől gyötör­ve az Újvilág partjára érkeztek, egyszerre csak egy sereg vad­pulyka vonult szemük elé. A vadpulykákat az újonnan érkezők jóízűen elfogyasztották, ezzel elégítették ki éhségüket és az­óta is november negyedik csütörtökét, mint a "Hálaadás Nap­ját" ünnepeljük. Miért adjunk hálát ma, 1966-ban? A vietnami háborúért, mely — hogy Hatfield, Oregon állam megválasztott szenátorát idézzük: — "a történelem egyik legborzasztóbb háborúja?" Az élelmiszerek árának állandó emelkedéséért? Vagy talán azért, mert a nagyvállalatok részvényesei több pénzt harácsolnak be, mint valaha? Vagy azért, mert a szélső jobboldali szervezetek egyre merészebben lépnek fel a nép érdekét szolgáló minden haladó megmozdulás ellen? Vagy azért, mert a szegény emberre kirótt adóterhet ál­landóan növelik? Adjunk hálát azért, hoqy mérgezett levegőt szivünk tü­dőnkre, mert nincs pénz a levegő megtisztítására és mert az idős polgáraink szövetségi nyugdija "túl sok ahhoz, hogy éhen- ^jdjunk és túl kevés ahhoz, hogy abból megéljünk"? Azért hálálkodjunk, hogy 30 millió amerikai még ma is nyorrorbtn ®s hogy a szines népeket még ma is gettókban elkülönítve, fulzsufolt, emberi lakhelynek alkalmatlan laká­sokba kényszerít'^ magas házbár ellenében? Bizony, nincs ?kunk a hálaadásra. Majd ha a fent elsorolt problémákat megoldjuk, akkor igaz lélekkel és tiszta lel*<iismerettel adhatunk hálát. NEW YORK, N. Y. — New York és New Jersey állam ) szakszervezeteinek 250 vezető­je határozati javaslatot foga-; : dott el, melyben tiltakoznak az AFL-CIO Végrehajtó Bi­zottságának azon határozata I ellen, mely jóváhagyta és alá­támasztotta Johnson vietnami i politikáját. | “A háború már eddig is túl | sokba került”, hangsúlyozta a határozati javaslat’ ‘‘és kom­promittáltuk nemzetünk er­kölcsi integritását a vietnami háborúban való szerepünk­kel.” A gyűlésen megjelent szak-; szervezeti vezetők lelkesedés-1 sei fogadták Walter P. Reuther tiltakozását Meany AFL-CIO elnöknek és társainak állás-; pontja ellen. Növekszik a békemozgalom a szakszervezetek tagsága közt Jelen volt a gyűlésen többek j között Joel Jacobson, a New Jersey State Industrial Coun­cil elnöke, Edward Gray, az Auto Workers Union 9. kerü­letének vezetője, Leon J. Da­vis. a Drug and Hospital Work ers Union 1199. és John Hoh, a Brewery Workers 3. helyi csoportjának elnöke, Victor Gotbaum, az American Fede­ration of State, County and Municipal Workers szervezője', és August Bellanca, az Amal­gamated Clothing Workers Union országos elnöke. A szakszervezeti vezetők ki­hangsúlyozták, hogy az AFL- CIO Végrehajtó Bizottsága nem beszélt a szervezett mun­kásság összessége nevében, amikor “egyhangú” szavazat­tal alátámasztotta Johnson vi­etnami politikáját. MÉLYÜL AZ ELUNTÉT MEANY ÉS REUTHER KÖZÖTT Az AFL-CIO Végrehajtó Bizottsága ismételten egyhangú szavazattal jóváhagyta a szervezett munkások vezetőinek azon álláspontját, mely támogatja Johnson vietnami háborús politi­káját és ellenzi mindazon törekvést, mely az Egyesült Államok és a szocialista országok közti viszony enyhítésére irányul. Walter P. Reuther, az AFL-CIO legnagyobb szervezeté­nek, az 1,500,000 tagsággal rendelkező United Auto Workers Unionnak országos elnöke, ellenezte és elitélte a vezetőség eme álláspontját és azt azzal hangsúlyozta ki, hogy nem jelent meg az AFL-CIO Végrehajtó Bizottságának a gyűlésén. A szervezett automobilmunkások vezére sürgeti a viet­nami háború tárgyalások utján való felszámolását, az Egyesült Államok és a szocialista országok közti kereskedelmi kapcso­lat rendezését. Reuther óhaja az, hogy a U.S. külpolitikája a békés egymás mellett élés elvét szolgálja. Ha az amerikai kormány Meany és társainak, e begyepe­sedett agyú "munkásvezérek"-nek a külpolitikai vonalát fo­gadná el, az kétségtelenül atomháborúhoz, az emberiség el­pusztulásához vezetne. Szerencsére Meany és társai nem kép­viselik a 16 millió szervezett munkás álláspontját és ha a tag­ságnak módjában állna véleményét nyilvánítani, akkor min­den bizonnyal nagy többséggel Reuther javaslatát támogatná. A Meany és Reuther között fennálló ellentét rámutat arra az erjedési folyamatra, ami társadalmunk minden rétegében végbemegy, úgy a republikánus, mint a demokrata pártban és minden más szervezetben. Az emberiségnek választania kell. Az egyéneket képviselő szervereteknek választaniok kell. Az államférfiaknak, a kor­mányoknak választaniok kell a BÉKE ÉS A HÁBORÚ KÖ­ZÖTT. Az emberiség jövőjét csupán az atomháború elkerülé­sével lehet biztosítani. Reuther az amerikai munkásmozgalom keretein belül a békés egymás mellett élés politikája érdekében száll síkra. Naqy érdeklődéssel figyelj ük a Meany és Reuther között ki­fejlődő küzdelem további fejleményeit. ★ ★'♦★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★'A''# 475,ü$Q-re emelik a U S csapatokat 1967-ben / EGYETEMISTÁK MEGAKADÁLYOZZÁK A KÉMEK VERBUVÁLÁSÁT Csökken a kereslet, elbocsátják a munkásokat DETROIT, Mich. — Ország­szerte egyre kevesebben vásá­rolnak uj autót. Ez arra kény- szeritette az autógyárosokat, hogy csökkentsék termelésü­ket. A General Motors, a leg­nagyobb autótröszt 6%-kal ke­vesebb autót gyárt december­ben, mint az előző hónapban. Hasonló lépéseket tett Ford, Chrysler és az American Mo­tors Corporation is. Ez viszont azt jelenti, hogy kiküszöbölik a túlórázást, több gyárban bevezetik a négyna­pos munkahetet és többezer munkást elbocsájtanak. A Központi Kémszolgálati Iroda (CIA) megbízottja, Harry Russel, a Columbia Egyetemi vezetőségének közremüködésé- 1 vei, az intézet Dodge termé- [ ben, interjút akart adni azok-, nak a diákoknak, akik “mun­kát” keresnek a Kémszolgá-j lati Iroda kötelékében. A Students for Democratic Society haladó szellemű diák- szervezethez tartozó egyete­misták elálltak a Dodge terem j bejáratát és nem engedtek j | senkit belépni. A gyéren je- I lentkező “állást keresők”, mi­kor meglátták a piketelőket, jobbnak látták sarkon fordul­ni és feladni a tervbevett in­terjút. Dr. Lawrence H. Chamber­lain. az egyetem alelnöke Har­ry Russell-el való rövid tár­gyalás után elhatározta, hogy feladja a verbuválási kísérle­tet a kémszervezet érdekében. Az Egyesült Államok 129 kimagasló személyisége arra kérte U Thantot, hogy marad­ion meg állásában, mint az Egyesült Nemzetek főtitkára. 2,500 ANTROPOLÓGUS KÖVETELI A VIETNAMI HÁBORÚ FELSZÁMOLÁSÁT Elitélik a napalmbomba használatát PITTSBURGH. Pa. — Az Amerikai Antropológus Szö­vetség fémbeftan tudósok) 65. évi konvencióján megjelent 2,500 delegátus határozati ja­vaslatot fogadott el, melyben I követelik, hogy a Johnson-kor- mány a lehető legrövidebb , időn belül számolja fel, tár- í gyalások utján a vietnami há-j i borút. A kongresszusban elfo­gadott javaslat élesen elitéi;1 azt, hogy az amerikai hadse­reg napalmbombákat ejt az ártatlan lakosságra. Frederica de Laguna, a kon­venció ülésvezetője nem akar­ta a határozati javaslatot sza­vazás alá bocsátani, de a dele gátusok leszavazták. Az antro­pológusok többsége a határo­zati javaslatra szavazott. Bajorországban 15 neo-náci képviselőt választottak MÜNCHEN. — A Nemzeti Demokraták (a nyugatnémet fasiszták szervezete) 15 képvi­selőt választott be a bajoror­szági képviselőházba. A 204 tagú képviselőházban a bonni kormány által is uj-náciknak minősített fasiszták kapták az össz-szavazat 7.4%-át. Ez a második eset, hogy a tartomá­nyi választásokban a fasiszták előretörtek. Pár hét előtt a Hesse-i választásokban is sike­rült jelöltjeiket beválasztani. Korlátlan pénz áll a fasisz­ták rendelkezésére. Ez azon­ban csak egyik oka sikereik­nek. A burzsoá demokrata rendszer dédelgeti és védel­mezi a volt hitleristákat és szabad kezet ad részükre, hogy fajgyülöleti elméletüket újból terjeszthessék a német nép soraiban. Pénteken húst ehetnek a katolikusok Az Amerikai Katolikus Püs­pökök országos konferenciája évi gyűlésén pásztorlevelet adott ki, mely kimondja, hogy dec. 2 kezdettel pénteken is húst ehetnek az amerikai katolikusok. Csak azok a pén­tekek képeznek ezek közül ki­vételt, amelyek a 40 napos böjt idejére esnek. A böjt el­ső napján, Hamvazó Szerdán, ezentúl sem szabad húst enni. Az egyházi vezetők azon a véleményen vannak, hogy a bünbánat jótétekkel sokkal megfelelőbb módon jut kifeje­zésre, mint a böjttel és önmeg­tagadással. nünk”— mondotta Seymour I. Dietchman a hadügyminiszté­rium egyik fontos személyi­sége. Dietchman e nyilatkozatát a hadügyminisztérium partizán­harcokat tanulmányozó tiszt­ségre való kinevezése alkal­mából tette. A sajtóértekezle­ten adott nyilatkozatában azt is megállapította, hogy “ha a háborút az eddigi méretek alapján folytatjuk, akkor az még 20 esztendeig is eltart­hat.” SAIGON. — Ez év végén az amerikai csapatok létszáma 375,000-et ér el és itt az á hir terjedt el, hogy 1967-ben újabb 100.000 amerikai kato­nát küldenek Vietnamba. Ezt a hirt nem cáfolta meg az ame rikai hadvezetőség. Eszerint a jövő évben az amerikai had­sereg létszáma 475.000-re emelkedik. WASHINGTON. D. C. — “Ha a vietnami háborút meg akarjuk nyerni öt éven belül, akkor kétmillió amerikai gya­logos katonát kell oda külde-

Next

/
Thumbnails
Contents