Amerikai Magyar Szó, 1966. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)
1966-11-10 / 45. szám
12 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, November 10, 1966 SPORTHÍREK Magyarország-Ausztria 3:1 (1:0) Hosszú évtizedek óta játsszák a magyar—osztrák válogatott labdarugó-mérkőzéseket, de a krónikák talán még egy alkalommal sem jegyeztek fel olyan kegyetlen időjárást, mint amely ezt a száztizenegyedik találkozót megelőzte. Gyors gól — jó iram Amint az előre várható volt, a megváltozott összeállítás szerint a magyar csapat olyan felfogásban játszott, hogy Mészöly mellett Sípos volt a második középhátvéd, a középpályán Mathesz és Rákosi igyekezett lefékezni az osztrák támadásokat. A csatársorban Puskás és Farkas volt az előrehelyezett ék, Albert pedig hátravonva osztogatott. A nehéz talaj, az esős időjárás nagy feladat elé állította mindkét csapat játékosait, akik — talán kicsit a várakozással ellentétben is — heves iramban kezdték a kilencven percet és a nézők szinte az első pillanattól jó küzdelemnek lehettek a tanúi. Ahogyan ezt az utóbbi időben már megszoktuk, most is Farkas mgta az ellenfél hálójába a labdát, már a hetedik percben. Az l:0-s vezetés után azt lehetett várni, hogy gyorsan következik s folytatás, de az osztrák válogatott egyáltalán nem adta meg magát. »•••••••••••••••••••••••••••••••••••••••< — Egészen jól játszanak az osztrákok — hallatszott a lelátókon innen ist onnan is és valóban, a finnországi 0:0 és a svédországi 1:4 után ez meglepetésnek számított. Ha a magyar csapat az első félidőben a mezőnyben dominált is, mégis elég kiegyenlített volt a játék, s az osztrákok különösen a balszélsőjük jóvoltából veszélyt is teremtettek, nem álltak messze még a kiegyenlitéstől sem. A második félidőben az osztrákok egy uj játékossal folytatták a játékot, mig a magyar válogatott változatlan összetételben állt fel. Most is mintegy negyedóráig kellett arra várni, hogy végre kialakuljon a gólt ígérő támadás. Albert szinte tálcán nyújtotta a gólszerzési lehetőséget, de társai nem tudtak élni az alkalommal. Mint már az első félidőben, most is elsősorban Albert játéka emelkedett ki a mezőnyből: ezen a mérkőzésen ismét bemutatta, hogyan kell a hátravont középcsatár szerepét betölteni. A csúszós talaj különösen ízlett a sokszoros válogatott játékosnak, azt csinált a labdával, amit akart és ellenfelei szinte potyogtak körülötte. Mindazok, akik a képernyőn végignézték ezt a találkozót, nemcsak Budapesten, hanem a Szovjetunióban, az NDK-ban és más országokban, nagy élményben részesülhettek: Albert az a játékos, aki mindent tud, amit csak egy labdarugónak tudnia kell. Akárcsak Liverpoolban A találkozó utolsó szakasza előtt is Alberttól indult el a labda Puskás felé, a cél Farkas és a csatár lövése - Glechner segítségével került a hálóba (2:0). Tíz perccel később ismét Albert volt a kezdeményező, s alakult ki az az akció, amely a brazilok ellen a világbajnokságon elért ragyogó gólhoz hasonlított. A magyar középcsatár pontosan juttatta a labdát az időközben beállt Benőhez, akinek a beadásából — miként Liverpoolban — Farkas .szerezte az osztrákok elleni harmadik gólt. Már-már úgy látszott, hogy 3:0 arányú győzelemmel zárul a találkozó, amikor a hármas sípszó előtt Wolny góljával az osztrákok 3:l-re javítottak. A közönség elégedetten távozhatott a Népstadionból: a nehéz körülmények között is jó tel- jesitményt nyújtott a magyar csapat, győzelméhez egy percig sem férhetett kétség. De megnyugodva térhetnek haza Budapestről az osztrák Schlachtenbummlerek is: nincs is olyan nagy baj Ausztria Labdarugósportjával, a jelenlegi válogatott — ha nem is Wundermanschaft — de felveheti a versenyt sok európai ország nemzeti tizenegyével. Nagyon sokat használt a találkozó színvonalának, hogy mindkét együttes támadó szellemben igyekezett játszani, s hogy ez nem ju- . tott több gólban kifejezésre, abban nyilván szerepet játszott a csúszós talaj, amelyen nagyon sokszor alig lehetett kiszámítani a labda útját. Halálra ítélték Subandriot JAKARTA. — A jakartai különleges katonai bíróság halálra Ítélte Subandrio volt indonéz miniszterelnök-helyettest és külügyminisztert. Az Ítélet indokolásául ismertették a kilenctagú bíróság öt birájának közösen elkészített beszámolóját. A bírák “megállapították”, hogy a vádlott előzetesen tudott a “kommunista puccskisérlétről”, (értsd: Untung alezredes akciójáról, amelyért a jakartai rezsim az Indonéz Kommunista Pártot igyekszik felelőssé tenni), de ennek ellenére “nem tájékoztatta Sukarno elnököt”, és maga sem tett semmit annak megakadályozására. Ezenkívül vétkesnek találták “gazdasági bűncselekményekben” is. Ismeretes, hogy a védelem azzal érvelt, Sukarno elnök is jól ismerte a tavaly szeptemberi viszonyokat. A bíróság a védelemnek ezt az állítását visszautasította. Lázongások Indiában NEW DELHI. — India délkeleti államaiban tovább folynak a népi lázongások. Andhra Pradesh városban a munkanélküli tüntetők követelték, hogy a kormány ott építsen acélműveket. Eddig a rendőrség 17 tüntetőt ölt meg. Rettenetes árvíz az olasz városokban Óriási viharok okozta árvizek öntötték el közép és észak Olaszországot múlt csütörtökön és pénteken. A legsúlyosabb árvíz Firenzében volt, ahol az Arno folyó kiöntött és a város kétharmad részét 10 láb magasságig elárasztotta. Az árvíznek legkevesebb 150 ember esett áldozatul, egyes jelentések szerint több mint 300-an vesztek oda. Firenze Uf- fizi képtárában diákok és mübarátok önkéntesen segédkeztek a sérült műkincsek eltávolításában a pincéből. Sok becses műremeket jóvátehetetlenül tönkretett az árvíz. Rómában és Velencében is felbecsülhetetlen kárt okozott az árvíz. Még csak hozzávetőlegesen sem tudják felbecsülni a kárt, hetekig tart, amig a rengeteg elárasztott festményt biztonságba helyezik és áttekintik. Paolo Taviani clasz belügyminiszter szerint ez volt a legrosszabb árvíz Olaszország történelmében. Johnson elnök orvosi miitét elölt áll A Brooke Army Medical Centerben csütörtökön, november 11-én, vagy a rákövetkező kedden megoperálják Johnson elnököt. Kettős műtéttel egyrészt egy múlt operációból eredő sérvét állítanak helyre, másrészt eltávolítanak egy polipot az elnök torkából. A jelek szerint a poliD jóindulatú, de mindenesetre laboratóriumi tanulmányozás alá veszik. Ausztriában november elsejével 6—8 százalékkal megdrágult a kenyér, a péksütemények és a cukrászkészitmények ára. A fogyás tudománya Az elhízás ártalmaival kapcsolatban ismeretes a biztositó intézetek adataiból levont következtetés, hogy minden fölösleges kiló egy évvel rövidíti meg az ember várható élettartamát. A fölösleg ott kezdődik, amikor valakinek a súlya a normális átlagnál 3—5 kilogramnál többel nagyobb. A veszélyeknek a tudatában a kövér emberek többnyire igyekeznek megszabadulni felesleges kilóiktól. Ennek legáltalánosabb és leginkább célravezető módja: a csökkentett táplálkozás; kevesebb kalória bevétel, elsősorban a zsir és a szénhidrátok mennyiségének korlátozása. Fogyasztó gyógyszerek nincsenek, de egyes orvosságok alkalmasak az étvágy csökkentésére és megkönnyítik az evés korlátozását. Bármennyire is igaz nagy általánosságban, hogy a hízás és a fogyás a táplálkozás mértékétől függ, a kalóriák korlátozása nem mindig jár eredménynyel. Ez a tény nemcsak a kövér embereknek okoz gondot, hanem az orvostudománynak is egyik nehezen megfejthető problémája. A kóros elhízás okát csak néhány esetben ismerik: ilyen a pajzsmirigy csökkent működése, vagy a mellékvesedaganat okozta Cushing-kór. Naponta látunk azonban olyan — egyébként egészséges — embereket is, akik keveset esznek és mégsem tudnak lefogyni, illetőleg feltűnően nagyétküek és mégsem híznak meg. Ezeknek az eseteknek a magyarázatát igyekszik megtalálni az orvostudomány, hogy segítsen meggátolni az egészségre káros elhízást. Kétségtelen, hogy a szervezet zsirfelhasználá- sa és raktározása egyénenként igen különböző lehet. Kutatások folynak egy hormon után, amely a szervezetben a zsir elégetését sietteti, tehát hiánya lenne felelős azért, hogy a szervezet a zsírt nem használja fel, hanem elraktározza, Ezt , az anyagot lovak vérében már kimutatták, s úgy gondolják, hogy az agyfüggelék — hipofízis — elülső lebenye termeli. Még nem sikerült tisztán előállítani s ezért nem folytathattak vele széle- gebbkörü kísérleteket. Amennyiben ezzel a hormonnal kapcsolatos feltevés bebizonyosodik, magyarázatot kaphatunk arra, hogy egyes emberek kalóriafelhasználása, illetőleg zsiradék elraktározása, miért nincs összhangban a tudományosan kiszámított normákkal, az illető fizikai munkájával stb. Vannak kutatók, akik kétségbe vonják a kalóriafogyasztással kapcsolatban eddig általánosan elfogadott nézeteket. Hermann Taller például két éWel ezelőtt Amerikában kétmillió példányban jelentetett meg könyvet az elhízásról, s ebben nem csupán mint orvos, hanem mint “gyakorló kövér” irta problémákról.“Egész életemet végigkísérte a különböző diétákkal való kísérletezés —- Írja — s alig sikerült fogynom valamit és súlyom a sok éhezés ellenére is 120 kilogramm maradt 178 cm-es testmagasság mellett.” A kalóriák korlátozása nem járt nála eredménnyel, pedig nem szenvedett semmiféle betegségben ami mai tudásunk szerint kóros kövérséggel járna. Szerinte baj van a jelenlegi kalóriaszámitással s ennek az állításnak az alátámasztására hivatkozik a hires francia kerékpárversenyzőre, Anquetil-re. Ez a lelkiismeretes sportoló évekkel ezelőtt felkeresett egy szakorvost és megkérte, hogy állítson össze számára egy olyan diétát, amely a versenyzésre szükséges kondícióját legjobban megőrzi. A kapott tanácsokat megfogadta, de néhány hét múlva kénytelen volt az előirt diétát abbahagyni. Állandóan éhezett, idegeskedett és teljesítőképessége csökkent. Ezentúl rábízta magát az étvágyára, s bár többetT evett, mint amennyi az előző számítások szerint helyes lett volna, testsúlya nem gyarapodott, viszont teljesítményei megjavultak, idegessége elmúlt. Taller úgy véli, hogy — mind a túlzottan kövér, mind a betegesen sovány embereknél — a testsúly alakulása csak kis mértékben függ a felvett kalóriáktól, s azt elsősorban a szervezetben lezajló vegyi folyamatok, az anyagcsere gyorsasága határozza meg. Kétségtelen, hogy ha a kövér ember szigorú diétával lead néhány kilót, ez gyakran csak átmeneti siker, s a fogyókúra befejeztével esetleg nemcsak visszaszedi az elvesztett kilókat, hanem még tovább is hizik. Mintha a szervezet nemcsak pótolná, de növelné is tartalékait, Amerikában évenként milliókat költenek úgynevezett “fantom”-ételekre. Ezeknek jellegzetessége, hogy elfogyasztásuk a jóllakottság érzetét kelti, valójában azonban szinte semmi tápértékük nincs. Ezenkívül a legkülönbözőbb fürdőket, tornákat, masszázsokat ajánlják — kevés eredménnyel. Két amerikai orvos a fogyókúrán átesett emberek sorsát figyelve, azt állítja, hogy mindössze néhány százalékuk őrizte meg huzamosan testsúlyát. Ha a kalóriák Taller szerint nem is elsőrendűen fontosak, felhívja a figyelmet arra: nem mindegy, hogy mit eszik a hízásra hajlamos ember. Szerinte a zsű’adékoktól nem kell félni, mert azok inkább siettetik a szervezet belső égési folyamatait, a táplálékok elégetését. Az állati zsíroknál előnyösebb a növényi olajok fogyasztása, mert ezek az érrendszer szempontjából ártalmatlanabbak. A zsiradékok helyett — szerinte — elsősorban a szénhidrátok — tehát a kenyér, a tészta, az édesség, a burgonya — fogyasztását kell korlátozni, mert a szervezetben ezek alakulnak át zsiradékká és. raktározódnak el. Taller elméleteit egyesek helyeslik, mások vitatják. Van olyan vélemény, hogy ha önmaga számára nem csupán a szénhidrátok korlátozását tartaná szükségesnek, hanem a zsiradékokét is, eredményesebb lett volna a fogyókúrája, és optimistább lehetne a fogyás kilátásait illetően . . (Folytatjuk) “ ' ’
