Amerikai Magyar Szó, 1966. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)

1966-11-10 / 45. szám

Ent. as 2nd Class Matter Dee. 31. 1952 under the \< t of March 2, 1879, at the F.O. of N.Y., N.* Vol. XX. No. 45. Thursday, November 10, 1966 AMERICAN HUNGARIAN WORD, INC., 130 E. 16th Street, New York, N. Y. 10003. Telefon AL 4-0397 HARCRA KÉSZEN A HÁZIASSZONYOK A háziasszonyok, az anyák ezrei, a nőkre oly jellemző harckészséggel, elszántsággal és elhatározással piketelik ai szupermarketokat Miamiban, Los Angelesben, New Yorkban, Chicagóban, Denverben ... az ország minden nagy városában. Követelik az egekig emelkedő élelmiszer árak leszállítását. Mrs. Charles Ludstrom, a bojkottmozgalom egyik szerve­zője kihangsúlyozta, hogy a háziasszonyok "torkig vannak" az élelmiszer trösztök trükkjeivel; nem kell nekünk sem bélyeg­kupon (trading stamp), sem egyéb maszlag (monkeyshine)), ne-j künk csak alacsonyabb élelmiszer árak kellenek. A háziasszonyok bojkott-mozgalma úgy terjed országszer-i te, mint a futótűz. Az ultra jobboldaliaknak nem tetszik a népmozgalom ki-1 fejlődése és akadályokat próbálnak felállítani meggátlására. A fasiszta szellemű politikus, Barry Goldwater, úgy nyilatko­zott, hogy a bojkott-mozgalmat a "vörös radikálisok" irányít­ják. A jc-josan felháborodott háziasszonyokat azonban nem le­het a "vörös mumussal" letériteni arról a hadiösvényrői, mely az élelmiszer árak leszállításához vezet. Mrs. Charles Ludstrom mondotta: "Megszervezkedtünk az árak leszállítására s ha ez megtörténik, szervezetünket meg­tartjuk és készen állunk a harc ujrafelvételére", ha arra szük­ség lesz. Tízezer tüntető követeli a vietnami háború végét Kov&telik a bombázás beszüntetését, a U.S. kivonulását November 5-e és 8-a között, országos tüntetések voltak a vietnami háború ellen minden: nagyobb városban, számos ki­sebb községben és az egyete­meken. Lapunk szerkesztősé­gének tagjai jelen voltak a newyorki tüntetésen és részt vettek a vasárnapi tevékeny­ségekben ezért rövid jelentés­ben ezekről beszámolunk. Szombaton, november 5-én, a Fifth Avenue Peace Parade Committee rendezésében fel­vonulás, majd nagy népgyülé« volt a Bryant park nyugati oldalán. A több mint 10 ezer főnyi tömeget a rendőrség kis helyre próbálta összeszorita- ni. de a tüntetők ezrei zsúfo­lásig megtöltötték a környék­beli utcákat is. A fiatalság volt túlnyomó többségben, de hosz- szuszakállu öregek, sőt még mankón járó rokkantak is részt vettek. A Bryant parknál felállított pódiumról beszélt többek kö­zött Rev. A. J. Musté, az ame­rikai békemozgalom legkiemel­kedőbb vezetője, David Mit­chell, aki megtagadta a kato­nai szolgálatot, kijelentette, nem hajlandó Vietnamban ár­tatlanokat gyilkolni és ezért a kormány eljárást indított elle­ne. (Ügyét hétfőn kezdték tár­gyalni a Foley Squared szö­vetségi bíróságon, mialatt kinn tüntető felvonulás volt Mit­chell támogatására.) Beszédé­ben elitélte a U.S. kormány politikáját, amely “düledező kártyavár uralmát akarja meg­erősíteni Délkelet-Ázsiában és az egész világon.” A katolikus háboruellenes folyóirat “Ram­parts” szerkesztője, Edward Keating, Johnson elnöknek, mint háborús bűnösnek vád alá helyezését követelte. Ruth Turner, a CORE egyik vezető­je kijelentette, hogy szerveze­te azért sürgeti a U.S. csapa­tok kivonását Vietnamból, hogy a kormány minden ere­jét a belföldi problémák meg­oldására összpontosítsa. A tüntetők érdekes plaká­tokkal, feliratokkal és bábuk­kal dramatizálták a háború szörnyűségeit és követelték a bombázás beszüntetését, az amerikai csapatok kivonását Vietnamból. Hétfőn a békeszervezetek New Yorkban a templomok előtt röpcédulákat osztottak szét, amelyeken a napalm szőr nyüségeire hívták fel a közön­ség figyelmét, hogy senki se mondhassa: “mi nem tudtuk, “FÉLREVEZETETT HAZAFIAK” A newyorki, Westchester megyei és New York állami rendőrség letartóztatott a múlt héten 20 fasisztát, a szélső jobboldali "Minutemen" szervezet tagjait. A letartóztatottak lakhelyén — amint azt jelentettük múlt heti számunkban —! ágyukat, gépfegyvereket, bombákat, rakéta-szórókat, puská­kat, revolvereket és nagymennyiségű muníciót találtak. A le­tartóztatottakat azzal vádolják, hogy fel akartak robbantani három magántulajdonban lévő üdülőhelyet és Herbert Apthe- kér képviselőjelölt irodáját. Mit kell figyelembe venni és szem előtt tartani e fasiszta banda letartóztatásával kapcsolatban? Véleményünk szerint először azt, hogy ezek a minden gaztettre kaphatók megsértik a burzsoá demokrácia alapelvét. A burzsoá demokrácia elve szerint, ha valakit büncselekmény- nyel vádolnak, azt vád alá kell helyezni. Az ügyész feladata, hogy BEBIZONYÍTSA a bűnösséget. A vádlottnak jogában van védekezni és ügyvéd tanácsát kikérni. Ha a törvényben leszö­gezett eljárás következtében a vádlottat bűnösnek minősitik, csakis akkor mondhat ki ítéletet fölötte a biró. A "Minute­men" tagjai fittyet hánynak mindennek. E fasiszta banda ön­kényesen magára veszi a vádló, az esküdtszék és a biró sze­repét. A banda tagjai e tettükkel szembe helyezik magukat a mai rendszer törvényeivel, bűnt követnek el és büntetésre érdemesek. Ezek a "félrevezeti hazafiak" azok, akik felrobbantották a "Worker" irodáját, akik meggyilkoltak Chicagóban két fér­fit, csupán azért mert nem tetszett nekik politikai világnéze­tük. Ezek a "hazafiak" azok, akik felgyújtották a "Midvale" nyaraló éttermét. Ezek a félrevezetettek azok, akik hamis név alatt felbujtó röplapokat osztogattak, hogy a faji ellentéteket lángra lobbantsák. Véleményünk szerint az igazi bűnösök azok, akik ezt a fasiszta bandát "félrevezetett hazafiakénak minősitik. A Rockefellerek és hasonló "liberális" politikusok azok, akiknek magatartása lehetővé teszi a "Minutemen"-ek létezését, tény­kedését. A hivatalos közegek szemet hunynak és ezzel jóvá­hagyják, hogy a "Minutemen"-ek fegyvereket beszerezhesse­nek, felhalmozhassanak és hogy a fegyvereket, bombákat idő­közönként felhasználhassák. A rendőrség, az FBI, az állam különböző karhatalmi tes­tületéi megakadályozhatnák a "Minutemen"-ek és a számos más fasiszta szervezet működését, ha akarnák. De nem akar­ják. Nem ellenük dolgoznak, hanem — velük. Nem véletlen, hogy a 20 fasiszta letartóztatása egy héttel a választások előtt történt. Az sem véletlen, hogy a banda ve­zéreit 5,000 dollár óvadék ellenében szabadlábra helyezték. MINDEZ AZT BIZONYÍTJA, HOGY A NAGY HÜ-HÓ SEMMI­ÉRT VOLT. Figyeljük csak meg, hogy hányán mennek majd börtönbe a letartóztatottak közül? hogy kormányunk mit müveit Vietnamban.” Több templom­ban a pap maga osztotta ki a röpn-atokat az istentiszteleten, vagy postán küldte ki az egy­házközség tagjainak. Hétfőn az egyetemek ifjúsága “teach-in” előadásokkal vett részt a há­boruellenes tiltakozásban és kedden, a választás napján a szavazóhelyeken tüntetésekkel hivták fel a közönség figyel­mét, hogy a háború ellen és a béke jelöltjeire szavazzanak. ★★★★★★★★★♦★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★♦★■A VÉRES HARCOK DÚLNAK SAIGONTÓL ÉSZAKRA SAIGON. — A 25. hadosz­tály két századát Saigontól 60 mérföldre északkeleti irány­ban körülvették és sortüz ala helyezték a Vietcong csapatai. Véres harc fejlődött ki, mely­ben mindkét fél részéről töb­ben elestek és sokan megsebe­sültek. “Amint előretörtünk a sürii erdőségben — mondotta Guy S. Meloy amerikai ezredes. — egyszerre csak, mintha az ég szakadt volna ránk. Olyan sortüzet kaptunk, hogy az egy­mást követő töltények ólomeső formájában zúdultak ránk. Honnan vették azt a hatalmas mennyiségű muníciót, el sem tudom képzelni.” Az amerikaiak újabb erőket vetettek be és a két század 400 főnyi seregét 7,000-re emel­ték. A harc tovább folyik. Min­den jel szerint ez a vietnami háború egyik legnagyobb és legvéresebb ütközete. Előretörtek a fasiszták Hesse tartományban KÖZVETLEN LÉGI KÖZLEKEDÉS NEW YORK ÉS MOSZKVA KÖZÖTT WASHINGTON, D. C. — Az amerikai és a szovjet kor­mány megbízottjai szerződést Írtak alá, melynek értelmében 1967 márciusában közvetlen légi közlekedés lép életbe New York és Moszkva között. A Pan American Airways ame­rikai vállalat és a Aeroflot szovjet repülői bonyolítják le majd a forgalmat. Az ameri­i BONN. — A tartományi képviselő választásokban a szociáldemokraták kapták a szavazat 51.01 százalékát. A fasiszták, akik a Nemzeti De­mokrata Párt égisze alatt vet- j tek részt a választásokban, a kai kormány nevében Llewel- 96 képviselői mandátumból lyn E. Thompson moszkvai nyolcat maguknak nyertek követ, a szovjet kormány ne-, meg. Ez az első alkalom Nyu- vében Yevgeriv F. Leginov, gat-Németországban a II. vi- az állami légiközlekedés mi- lágháboru befejezése óta, hogy nisztere irta alá a szerződést, e fasiszta párt állami, tarto- Mindketten azon óhajuknak mányi választásokban jelölt­adtak kifejezést, hogy ez kö- jeit bejuttatta a képviselőház- zelebb hozza a két ország la- ba. A fasiszták előretörése kosait és előmozdítja a nép Európaszerte nagy izgalmat által óhajtott békét. keltett. TERRORIZÁLJÁK A BÉKÉÉRT HARCOLÓ FIATALOKAT NEW YORK, N. Y. — A rendőrség behatolt egy privát lakásba, melyben a W.E.B. Du Bois klubnak társas összejőve-; tele volt és letartóztatta mind az ott levő fiatalokat, összesen 86 fiút és leányt. A letartóztatottakat a rend­őrségre hurcolták és ott rend­bontással és kábítószerek hasz­nálatával vádolták őket. A rendőrállomásról a főkapitány­ság épületébe szállították át a fiatalokat, akiknek nagy része egyetemi hallgató. 15 órai ét­ien, szomjan való fogvatartás után, a bűnjelek és bizonyíté­kok teljes hiányában mind­egyiküket szabadlábra helyez-; ték. Mialatt a börtönben vol-! tak, a fiatal békeharcosok há- +•*■■*■+*++■*++■*■★**■*•★*★*★*★★■* boruellenes jelszavaitól vissz­hangzott a főkapitányság épü­lete. Az ifjúsági klub elnöke, Mark Brody, nyilatkozatban ki­jelentette, hogy “a rendőrség azért tartott razziát a békés integrált összejövetelen, mert meg akar fölemlíteni bennün­ket a vietnami háborúval szem ben foglalt határozott álláspon tünkért és mert a rendőrség polgári felülvizsgálati bizott­ságát pártoljuk.”

Next

/
Thumbnails
Contents