Amerikai Magyar Szó, 1966. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)

1966-11-03 / 44. szám

Thursday, November 3, 1966 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 3 Pénz beszél — kutya ugat Irta: LUSZTIG IMRE Ha megállítanád az első tiz embert a 42-ik utca és Ötödik Avenue sarkán, vagy az ország bármely városának bármelyik utcáján és megkérdeznéd: “mit gondol kérem, mennyibe kerül egy városatya, állami képviselő, állami kormányzó, vagy szövetsé­gi szenátusi állásra pályázó kortes költsége?”, mér­get veszek rá, hogy egy sem adna olyan választ, mely megközelítené a valóságot. Ezt annak ellenére mondom, hogy a newyorki kormányzói választásokon Frank O’Connor és F. D. Roosevelt Jr., azzal vádolják republikánus el­lenfelüket Nelson A. Rockefellert, hogy “meg­vásárolja a választást”, milliókat költ a szavazók és szavazatok megvásárlására. A demokrata és a liberális párt jelöltjei azt mondják, hogy Rocke­feller nemcsak azokat a milliókat költi korteske­désre, melyeket a republikánus párt előteremt a bankárok, nagyvállalatok adományaiból, hanem felhasználja saját pénzét is, hogy biztosítsa kor­mányzói újraválasztását. Miért nem pályázik Neuberger szenátor újraválasztásra? Oregon államnak az egyik szenátora Mau- rine B. Neuberger nemrég beszédet tartott a Nők Országos Sajtó Klub-jában s többek között ezt mondotta: “A legfontosabb ok, amely arra az elhatározásra késztetett, hogy ne pályázzak újra­választásra, hogy egy sikeres kampány nagyon sok pénzbe, jóval több mint 250,000 dollárba kerül. Ilyen összeget nem lehet egydolláros adományok­ból összehozni. El kell fogadjam az 1,000 dolláros adományokat is. S jól tudott dolog az, hogy a pénz beszél, kutya ugat, ami más szavakkal azt jelenti, hogy azok részére, akik az ezer dollárokat adják, kell, hogy a megválasztott politikus ajtaja állandó­an nyitva legyen.” Neuberger szenátor állítása szerint: “milliókra van szükségük azoknak, akik szenátusi tisztségre pályáznak a népes államokban.” Egyszerű szavak ezek, de sokat mondanak. Az a tény, hogy a politikai tisztségre pályázók csu­pán a nagyvállalatok, a gazdagok támogatásával tudják céljukat elérni, azt jelenti, hogy eladják, lekötelezik magukat áz adományozók érdekeinek védelmére. Ez rávilágít az amerikai “demokratikus választások” valóságos mivoltára. A kongresszus és a kortes-költségek A választási költségek oly méreteket öltenek, hogy a kongresszus is kénytelen volt ezt tudomá­sul venni. A kérdés “megoldására” a törvényhozó testület elfogadta Long szenátor javaslatát, mely szerint az adófizetők, a szövetségi kormánynak fi­zetett adóból egy dollárt előirányozhatnak egy választási alap megteremtésére. Az adófizetők dohárai a két pártnak, a demok­rata és a republikánus pártnak rendelkezésére áll­nak az elnökválasztási kampány költségeinek fe­dezésére. A New York Times, a nagykapitalisták e hü szó­szólója is kénytelen volt vezércikkben elismerni, hogy Long szenátor javaslata még jobban “meg­szilárdítja a két nagy pártot és azok országos bi­zottságait." A Long-javaslat nemcsak, hogy nem mozdítja elő a szabad választás eszméjét, de még jobban megerősíti a két kapitalista párt monopolista hely­zetét és megnehezíti a két párttól független jelöl­tek megválasztását. Konferenciára készülnek a "konzervatívok" Érdemes megjegyezni, hogy a “Liberty Lobby” név alatt működő ultrareakciós ,fasiszta jellegű olajmilliomosok által támogatott társaság, orszá­gos konferenciára készül. Az összejövetelt Wash­ingtonban tartják meg a tél folyamán. A gyüleke­zet szervezői már most azt hiresztelik, hogy a kongresszuson megünneplik Ronald Reagan, Mrs. Lurleen Wallace, Harrison Thyng, Claude Kirk, a szélső jobboldal kaliforniai, alabamai, new-hamp- shire-i és floridai jelöltjeinek győzelmét. A “Li­berty Lobby” egyik vezető tagja Curtis Dali. Ez az ur azt prédikálja többi között, hogy az Egyesült Államok lépjen ki az Egyesült Nemzetekből, mert az “kommunisták által kontrollált” szervezet. Ez némi fogalmat ad a “Liberty Lobby” politikai ál­láspontjáról. Ez a szervezet milliókat költ jelöltjei támogatá­sára és ez is kiegészíti a jelen választási verseny képét. Ezt sem szabad figyelmen kívül hagyni, amikor a “szabad” választásokról beszélünk. Már csak azért sem, mert ha például sikerül ezeknek az ultrareakciós, fasiszta méreggel megfertőzött szervezeteknek és egyéneknek Ronald Reagant a kaliforniai kormányzói székbe ültetni, akkor az amerikai nép 1968-ban azzal a veszéllyel áll szem­ben, hogy Ronald Reagan kerülhet a Fehér Házba. Melyik rendszer tükrözi vissza a népakaratot? Érdemes elgondolkodni és összehasonlítani a vá­lasztási rendszert a demokratikus Amerikában és a szocialista Magyar Népköztársaságban. Melyik rendszer ad több alkalmat az átlag embernek, hogy szava legyen abban, ki képviselje őt a városi, megyei, állami és szövetségi törvényhozó testüle­tekben? A szocialista Magyarországon a gyárakban, üze­mekben, bányákban, hivatalokban, termelőszövet­kezetekben, szakszervezetekben dolgozók azok, akik szót kapnak és akik kinevezik a jelölteket. Ott nem a pénz beszél — hanem a dolgozók, az országépitők, a társadalmi javakat termelők, a ta­nítók, a tanárok, tudósok, művészek, orvosok, mér­nökök . . . maga a nép. Aki a két rendszer szavazási módszerét tárgyilagos megközelitéssel hasonlítja össze, csak arra a következtetésre juthat, hogy a magyarországi un. “egy-párt-rendszer” sokkal de­mokratikusabb, mint az itteni sokpárti (lényegében két párt) rendszer. Mi a teendő? A november 8-i választásokban azon szavazók, akik olyan képviselőkerületben, vagy államban laknak, ahol háboruellenes, békét követelő jelöltek vannak, szavazzanak ezekre a jelöltekre. Ilyen alkalmuk van például a brooklyni 12. képviselő­kerületben lakóknak, akik szavazatukat Herbert Apthekerre adhatják. A New Jersey államban la­kók Case szenátorra, Oregon államban Hatfield Embertelenül bánnak a háboruellenes besorozottakkal A marylandi Fort Meade-ben kegyetlen bánás­módban részesítik azt a három besorozott fiatal­embert, akik nem voltak hajlandók Vietnamba menni, azzal az indokolással, hogy lelkiismeretük nem engedi meg, hogy ebben az igazságtalan, nép­irtó háborúban részt vegyenek. A hadi törvény­szék ezért Dennis Mora 25 éves közkatonát 3 évi, James A. Johnson 20 éves közkatonát és David A. Samas 20 éves közkatonát 5—5 évi börtönbünte­tésre és nehéz munkára Ítélte. A három fiatalember közös ügyvédjüknek: Stan­ley Faulknernek kézzel Írott nyilatkozatot adott át. így került a sajtóba a szégyenletes valóság, hogy a börtönben mindháromnak megtiltották, hogy reggeli 5 óra és esti 6 óra között leülhessenek és bárkivel beszéljenek, egymást beleértve. Samast külön cellában tartották. A biblián kívül semmifé­le olvasnivalót nem engedélyeztek, de még abban is csak az Ó-, vagy Uj-Testamentumot választhat­ták. Móra és Johnson azt is állította, hogy október 7-én a többi foglyoknak megtiltották, hogy rájuk nézzenek, mert különben a “kamrába” kerülnek. Ez a kamra nem más, mint egy szellőzetlen, sötét cella, amelyben a foglyok csak kenyeret, krump­lit és vizet kapnak. A háboruellenes besorozottak nyilatkozatát a Fort Hood Three Defense Committee hozta nyil­vánosságra, melynek Rev. A. J. Musté és Staughton Lynd az elnökei. A Ft. Meade-i börtön szószólója — akinek a nyilatkozatot telefonon felolvasták —, tagadta a panaszokat és kijelentette, hogy a há­rom fogollyal úgy bántak, mint más “középfokú” fenyítésben részesülőkkel. Ezeknek nem engedik meg, hogy a priccsre üljenek, nappal a matracot felcsavarják, csakis a padlón ülhetnek, stb. A védelmi bizottság kéri mindazokat, akik a viet­nami háborút elitélik, tiltakozzanak a három bátor fiatalember kegyetlen bebörtönzése ellen és támo­gassák, védelmüket. A bizottság cime: Fort Hood Defense Committee, 5 Beekman Street, New York City. KÖNYVSZEMLE 1 A világirodalom legszebb versei Végre valahára megjelent magyar nyelven a vi­lág legszebb verseinek gyűjteménye a legkiválóbb magyar műfordítók tollából. Az ókortól napjainkig minden idők és minden népek legzseniálisabb köl­tőinek legszebb verseit élvezhetjük e nagyszerű kötetben. A római Ovidtól és Horáciusztól, a görög Sapphótól kezdve Petrarch halhatatlan szonettjéül keresztül az angol, a francia, az olasz nép ihletett költőinek legszebb versei-ig mindet feltalálhatja az olvasó e műben. Az 549 oldal terjedelmű kötet ára mindössze $2.50. Megrendelhető a Magyar Szó Kiadóhivatalától. Amerikai költők antológiája A gazdag amerikai lira utolsó száz esztendős terméséről ad áttekintést Vajda Miklós válogatása. Az amerikai magyar közönség most első Ízben él­vezheti fogadott hazánk nagy költőinek, Poe-nak, Longfellownak, Whittiernak, Walt Whitmannak, Robert Frostnak és másoknak legnagyszerűbb köl­teményeit, egy kötetbe összefoglalva. Az 500 oldalas szép kötet ára csak $2.25. Megrendelhető a Magyar Szó KiadóhivatalátóL l«A/UVM«VVMVUVUV\/WWWVW\AmAAMVUVMMV\MMW kormányzóra szavazzanak (aki szenátusi tisztségre pályázik) s igy tovább. Ez az első feladat. A mesz- szebbmenő cél: Monopolista-ellenes Néppárt meg­alakítása. A nép-párti jelölt lehetőségei Felmerül a kérdés: milyen lehetőségei lenné­nek a Nép-párt jelöltjeinek? A válasz erre termé­szetesen abban rejlik, hogy milyen lenne e Nép­párt összetétele? Ha az a szakszervezetekbe tömö­rült 16 millió munkáson, a 20 milliót számláló né­ger népen, a több millió kis farmeren, a fehérgal­léros milliókon és a kis üzletemberek sokaságán épülne fel, akkor nagy lehetőség van arra, hogy a felsoroltak szervezetein keresztül elérjük a szava­zók millióit a Néppárt jelöltjeinek programjával De nagy lehetőség volna arra is, hogy a sikeres kampány levezetéséhez szükséges pénzt előteremt­sük dolláros adományokból. Ha a fent említett néprétegek szervezeteinek minden tagja csak egy dollárt adna kampány alapra minden választás al­kalmával, akkor máris együtt lenne a kampány levezetéséhez szükséges pénz. Igaza van Neuberger szenátornak: a pénz beszél, kutya ugat. Csak azt nem tette hozzá (de sejttette), hogy csak itt, az Egyesült Államokban. BUSÁS AJÁNDÉK A HÍVEKNEK!

Next

/
Thumbnails
Contents