Amerikai Magyar Szó, 1966. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)
1966-10-27 / 43. szám
6 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, October, 27, 1966 Az ebben a rovatban kifejtett nézetek nem szükségszerűen azonosak a szerkesztőség álláspontjával. Emelik a viteldijat, rosszabb lesz a közlekedés NEW YORK, N. Y. — Olyan sok üres Ígéretet kapunk politikusainktól, hogy most, a választások közeledtével, jól meg kell néznünk, kire adjuk a szavazatunkat. Most csak a newyorki közlekedésről irok néhány sort, ami igazán megszívlelendő. A múltkor a Woodlawn vonatot akartam venni, de valami történt és félóráig vártam, de a vonat nem jött. Másnap a BMT-t vettük, a Broadwayn 25 percet álltunk, mindenkinek ki kellett menni a vonatból. Egyesek vártak és mérgelődtek; én taxit vettem, mért pontos időre kellett valahol lennem. Aki utazik, az utdja, hogy pl. az 59. utcai hidon gyalog hamarabb lehet átmenni, mint busszal. Aki pontosan akar valahová eljutni, legalább fél órával előbb induljon el hazulról. Most, hogy 25 centre akarják felemelni a subway-t, próbáljuk a választások 'alkalmával szavunkat felemelni, mert a közlekedés nem éri meg a pénzt, amit most fizetünk, nemhogy még magasabbra emeljék. Hirsch Paula Gratulál az egészségügyi rovathoz ELSINORE, Cal. — Az egészségügyi rovat közlésével egyik régi kívánságom teljesült, fogadják érte elismerésemet. Feltételezem, hogy fokozottan előrehaladott szellemben fogják Írni a rovatot, hogy méltó legyen lapunk nívójához és a haladás eszméjéhez. Ami Neuwald barátom ajánlatát illeti a rovatra vonatkozóan, fogadja érte hálás köszö- netemet, de úgy érzem, hogy erre képtelen lennék egyéb elfoglaltságom miatt. Mindazonáltal éberen fogom figyelni az egészségügyi közléseket és ebben a szellemben köszöntőm az uj rovat Íróját. Schubert József Több hirt kér Magyarországról TRENTON, N. J. — Itt küldünk a lap támogatására öt dollárt és ajánlanánk, hogy számolják öszsze, mennyi előfizetője van a lapnak és a lap tartozását ezekre vessék ki arányosan. Másképpen nem gondolom, hogy ilyen összeg összejönne. Kérjük, hogy kicsit többet foglalkozzon a lap a magyarországi helyzettel, hogy szorosabb kapcsolat legyen és helyreálljon a két ország között a békesség. Magyarország nem hibás helyezetéért, a nagy államok tették tönkre, valamint a hosszú háború. Jártam Magyarországon és nem 21 napig voltam ott, hanem két évig és 8 hónapig 1948-ban. 1951- ben jöttem vissza, mindenütt csak a mi magyar népünket láttam. Nem volt ott rossz és gondolom, hogy az a sok amerikai magyar nyugdíjas jobb életet élne szülőfalujában, mint itt, ahol csak éppen eltengődnek a kis nyugdíjból. Ezért kérjük, Írjanak többet a világ legszebb országáról, Magyarországról. Vágó Lajos és neje Itt küldök 50 dollárt CHICAGO, 111. — Ebben a borítékban küldöm ötven dolláros adományomat Jézus Krisztus emlékére. Úgy vélem, ő a legérdemesebb erre, mert ha most földünkön élne, tudom, úgy hirdetné az igazságot, mint amikor élt és 24 órán belül megszervezné az embereket a kapitalisták leverésére. John Kovács Lesznai Anna halálára Az igazság lapja YOUNGSTOWN, 0. — Nagy örömmel olvasom a Magyar Szót, mert ez az újság az életem, szeretném sokkal többel segíteni, ha lehetne, mert sohasem tudjuk eléggé megköszönni, amit a Magyar Szó nekünk, amerikai magyaroknak segít. Ezért sohasem lehetünk elég hálásak lapunknak és azoknak, akik megírják az igazságot. Igaz, hogy hálából nem lehet megélni, pénz és erő is kell hozzá. Szerintem az igazság, a becsület a legdrágább kincs, mert ha az nincs, akkor élet sincs. Sok erőt, egészséget kívánok a lap Íróinak és főleg sok adományt az Emlékkönyvre és a lap fenntartására. Mrs. Antal Miért van lapunk nehezebb helyzetben CANTON, Ohio. — Olvastam a lapban, hogy a második generációt nem tudtuk ennyi évtizeden át közelhozni a laphoz. Szerintem már elkéstünk azzal, hogy angol oldalt adjunk, mert még a 16 oldalt sem tudjuk fenntartani. Remélem, hogy a sajtókonferencián felszólaló delegátusok helyt állnak a szavuknak és cselekedni fognak. Lapunk azért van nehéz helyzetben, mert olvasóink egy részét sikerült megfélemlíteni. Fontos lenne, hogy azt a félelmet mindenki legyőzze és azon dolgozton, hogy lapunk épüljön, az öregek nagyobb nyugdijat kapjanak, az árak ne emelkedjenek az ágig, mind többen szólaljanak fel a békéért, mert a háborús profit csak a bankároknak, a nagytőkéseknek jó, de nem a munkásoknak. Mike Kintz Ilyen válaszokat kérünk ELSINORE, Cal. — Megértettem felhívásukból, nogy segítségre van szükség. Itt küldök húsz dol- árt a lapfenntartásra, többet nem küldhetek, mert ;n is már 74 éves vagyok és nem a legjobb egészségi állapotban. A zsebem sem engedi meg olyan nagyon, mert nekem is enni kell és nagyon drága minden. Amit tudok, megteszek lapomért és négy nmet is küldök, hogy kapjanak mutatványszámot i Magyar Szóból. Ha csak 40 évvel lennék fiata- abb, többet tehetnék. Frank Mikita Mindig dolgozott a lapért CLEVELAND, 0. — A lapot már 1924 óta olvasom és amikor csak tudtam, ott voltam, ahol dolgozni kellett érte. Sok vasárnap hordtam szét a lá- xnt házról házra, próbáltam terjeszteni a 30-as ■vekben. Sokszor volt is eredmény, sokszor pedig [iebrudalták, de azért kitartottam a lap mellett. Tehát most necsak a 65 évet ünnepeljük, hanem ízt is. hogy lapunk még sokáig éljen. Itt küldök a kampányra ,$5-t és az Emlékkönyvre $10-t. Küllők egy címet is. hogy mutatványszámokat küldenek részére a lapbói. Az illető már olvasta la- iunkat régebben, most is biztosan előfizeti. Farkas Béla és neje Megemlékezés Lesznai Annáról, Jászi Oszkár első feleségéről, magyar költőről. Elment közülünk a költőnő, aki furcsa, de mindig megfejthető és mindig emberi álmokat álmodott a kertjéről, a természetről, a szerelemről. Ha azt mondjuk valakiről: elment közülünk, azt értjük rajta, hogy korábban köztünk volt, értünk volt itt, vagy legalább értünk is volt itt, tett egyet és mást a mi javunkra, azok javára, akik túléljük őt, és vajon hányán vannak, akikről ez elmondható? Lesznai Anna azonban csak közülünk ment el, mert számunkra létezett, életében és müveiben egyaránt. Személyes jelenlétének nyomatékosságát fényesen húzta alá két utolsó hazai látogatása, amely egyéniségének erejénél fogva változott át irodalmi eseménnyé. Sohasem kecsegtető feladat egy jelentős személyiséget “elemezni”, hatásának titkait “kikutatni”, úgyis adósok maradunk a perdöntő feleletek sokaságával. Lesznai Anna emberi természetéből mégis ki kell emelni azt a két vonást, amely lenyűgözte, köré gyűjtötte a régi ismerősöket és az újonnan bemutatottakat egyaránt: a frisseség és a hűség volt e két vonás. Az, amit itt a “frisseség” kifejezés mögé gondolunk, nincsen rokonságban a “jól konzerváltság”-gal, a szervezet láthatóan és néha már nyugtalanitóan akadozott, csupán vonakodva teljesítette kötelességeit, mintegy adóként e mindig készenlétben álló értelemmel szemben. De talán éppen az utóbbiban, e szellemi készenlét állapotában rejlik a titok. A siker maradéktalanságának legmélyebb záloga azonban mégsem csupán a személyes varázs, hanem a korábban említett hűség. Ragaszkodást jelent ez nemzedékéhez, a Nyugat, a Huszadik Század köréhez és időszakához. A hűséget szinte szószerint kell értelmezni. Lesznai Anna szenvedélyesen akarta folytatni és befejezni mindazokat a vitákat és beszélgetéseket, amelyeket könyörtelenül szétvágott az első világháborús összeomlás, a forradalmak nyomában járó diaszpóra, féltékenyen őrizte minden irás, minden emberi tett és gesztus emlékét, felmutatta és emlékezetünkben idézte értéküket. Mégsem érződött ebben a fél évszázad elsüllyedt emlékekhez való csendesen makacs ragaszkodásban semmi exccentrikus, ő nem volt “veterán” azok módjára, akik egyszer életükben részeseivé váltak valami nagynak és jelentősnek, és ennek ígéretében be is fejezik személyes történelmüket. Lesznai Anna mélyen, néha fájdalmasan is, tudatában volt az idő múlásának, ha más nem, körülötte egyre ritkuló nemzedéke szakadatlanul figyelmeztette öt erre a tény- ra. Azonban úgy gondolta, hogy még fontos, más által elmonhatatlan mondanivalója arról, ami elmúlt, van még a reformgenerációnak üzennivaló- ja azok számára, akik Magyarország végleges átalakulásának korában élnek. Egyszóval: nem hitt abban, hogy Ady idejének forradalma már csupán a tankönyvek lapjaira kívánkoznék, és ki tagadhatná meggyőződésének erős igazságát? Szerencsére megadatott neki, hogy tanúságát ne csupán élőszóban tegye meg, mely romlandó és elhalkuló, mert az évek egyre kevésbé visszhangozzák. Az ő végső tanuságtétele a nagy regény, a “Kezdetben volt a kert”, summája egy életnek, kegyetlen és tárgyilagos krónikája a lassan elkorhadó régi Magyarországnak, melyben “Minden változásért és újért” kiáltott, csakugyan. Alig néhány hónapja bámulva néztük ennek a teremtett világnak gazdag belső burjánzását, kifogyhatatlan alakrengetegét, szigorú értékrendjét, a befelé forduló lírikus szélesmarkolásu regényíróra változott és növekedett. S ha most, a már visszavonhatatlan után gondolunk újra a könyvre, a magyar irodalom bizonyosan klasszikus értékére, másképp kell vélekednünk a hirtelen, késői megújulásról: ez a mü nem “adatott meg” Lesznai Annának, ezt ő kiverekedte végső összefoglalásként. Kiverekedte a test ellenében, amely már en- gedetlenkedett, a távolság ellenében, hogy végképp hazataláljon, az idő ellenében, mely kedvenc hősei nagy részét — viaskodásaikkal, álmaikkal, kínjaikkal egyetemben — réges-régen eltemette. Az áttörés sikerült: ez a remek művész betetőzte szép és termékeny életét, mert kivívott magának, éppen az utolsó pillanatban, még egy igazi, művészi feltámadást. Most meghalt, most tehát kezdetét veszi eleven emlékezete. F. F.( Budapest KÖNYVSZEMLE Dr. Nyiszli Miklós: Orvos voltam Auschwitzban “E müvet, mely az emberiség történetének legsötétebb lapjait foglalja magában, minden indulattól mentesen, a valóságnak megfelelően, a legkisebb túlzás és színezés mellőzésével írtam meg, mint közvetlen szemlélője és szereplője az auschwitzi krematóriumok és máglyák munkájának, melyeknek tüzében apák, anyák és gyermekek milliói enyésztek el” — mondja könyvének bevezető soraiban dr.. Nyiszli Miklós, az A. 8450 teto- válási számot viselő volt fogoly, a tömeggyilkos Mengele boncolóorvosa az auschwitzi haláltábor- ban. “Munkámmal nem törekedtem irodalmi sikerre” — vallja müvéről. Egyetlen cél lebegett szeme előtt, hogy ez az egyedülálló dokumentum, a fasizmus embertelenségének e megrázó vádirata a világ elé kerüljön, örök emlékeztetőül a múltra és intésül a jövendőnek, minden jóakaratu embernek, akinek csak kedves az emberi élet, szeretteinek sorsa, népének élete. Nyiszli Miklós emlékirata valóban nem irodalmi síkon, de világhírre tett szert; fellebbezhetetlenül bizonyítja: a fasiszta uralom rabszolgasorsot, ciánhalált, embermáglyát szánt a Föld népeinek. S napjainkban még ellen- állhatatlanabbul üzeni: az auschwitzi halálgyár csupán kísérleti telepnek számit a fenyegető atomhalál árnyékában, ha a békeszerető emberek nem vetnek gátat az újjászerveződő fasizmusnak, ha nem fogják le u gyújtogatok kezét. Ára: $2.95. A könyv megrendelhető a Magyar Szó könyvosztályától.
