Amerikai Magyar Szó, 1966. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)
1966-09-15 / 37. szám
4 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, September 15, 1966 Munkás és szakszervezeti hirek Kél szakszervezet kölcsönös támogatási egyezménye DENVER, Colo. — A United Steel Workers of America (USWA) és a Mine, Mill and Smelter Workers (MMSW) egyezményt Írtak alá, melyben kölcsönös támogatásra kötelezik magukat. A Mine, Mill and Smelter Workers független az AFL-CIO-tól 1950 óta, amikor a többi haladó szellemű szakszervezettel együtt kizárták. Azóta a két szervezet harcban állt egymással. Az USWA, Mc Donald vezetésével a saját szervezetébe akarta tömöríteni a rézbányászokat és a finomítókban dolgozó munkásokat, akik az MMSW keretébe tartoztak. A szövetségi kormány vád alá helyezte a bányászok szervezetét, azon az alapon, hogy a kommunista párt befolyása alatt van. Ugyancsak törvényszék elé állították a szervezet vezetőit. Őket azzal vádolták, hogy hamisan esküdtek, amikor aláírták a Taft-Hartley törvény által megkövetelt hüség- eskiit. A bányászok és a finomítókban dolgozó munkások a kormányhajsza dacára ragaszkodtak szervezetükhöz és visszaverték az acélmunkások vezetőinek támadását. I. W. Abel, az acélmunkások nemrégen megválasztott országos elnöke, abbahagyta a testvérharcot, megközelítette az ércbányászok szervezetét s ajánlotta a két szervezet egyesítését. A most aláirt kölcsönös támogatási egyezmény nagy lépéssel viszi előre a két szervezet egyesítését. A trösztök felelősek a megélhetés drágulásáért Az AFL-CIO nemrég megtartott végrehajtó bizottsági gyűlésén, a szervezett munkások vezetői leszögezték, hogy a trösztök felelősek a megélhetés megdrágulásáért. Erre a következtetésre jutottak, miután megállapították, hogy a nagyvállalatok nagyobb profitot könyveltek el a múlt esztendőben, mint bármikor ezelőtt. Ugyancsak kihangsúlyozták, hogy noha a munkaegység költsége csökkent az utolsó öt esztendőben, s ma alacsonyabb, mint öt évvel ezelőtt, az ipari cikkek ára mégis magasabb. Tévesnek -minősítették azt a felfogást, hogy a munkabérek emelkedése okozza az árdrágulást. A tény az, hogy a magas profit ennek az oka. Az AFL-CIO vezetők rámutattak arra, hogy szükséges, hogy a munkások lényeges béremelést kapjanak s igy módjukban legyen visszavásárolni az általuk termelt árukat. ti Uj egyezményt kötöttek a kőszénbányászok WASHINGTON, D. C. — Uj kollektiv muhka- szerződést kötöttek a kőszénbányászok a munkáltatókkal. A munkások napi 70 cent órabér javítást kapnak és két heti fizetett szabadságképpen 185 dollár helyett 200-at kapnak. A szerződés 1969 február elsején jár le. Sztrájkban az “INGO” munkások SUDSBURY, Ont. — Az International Nickel Co. 16,000 munkása sztrájkba lépett. A munkások kétéves kollektiv munkaszerződést akarnak és a két év folyamán $1.20-al magasabb órabért követelnek. A munkások elvetették a vállalat 63 és fél cent órabérjavitási ajánlatát. Az alkalmazottakat a United Steel Workers Union képviseli. Mit jelent a kamat felemelése? A jelenlegi inflációs folyamat egyik legfontosabb oka: a kölcsönkamat felemelése, a kölcsönzés megdrágítása. Ma a kölcsönzőnek 33 százalékkal többet kell fizetnie a kölcsönvett pénzért, mint 9 hónappal ezelőtt. Ez kihat minden lakosra, minden vasáriéra. A kamat fölemelése megdrágította a hitelre vásárolt ház, autó és más szükségleti cikkek árát. A kamat fölemelése kihat úgy a rövid, mint a : hosszú lejáratú kölcsönre. Ez a folyamat a múlt év decemberében kezdődött, amikor a Federal Reserve Board 4%-ról 4 és fél százalékra emelte a kamatot a bankok részére. Ugyanekkor felhatalmazta a kereskedelmi bankokat, hogy négy és fél százalék helyett öt és fél százalék kamatot adhatnak a náluk elhelyezett pénz után, feltéve, ha az összeg meghaladja a 100 dollár betétet (Certificate of Deposit). Ennek következtében a bankbetéteket áthelyezték a takarékpénztárakból a kereskedelmi bankokba. Miután a takarékok folyósítottak kölcsönöket a házépítésre és renoválásra, kölcsön hiányában Holguin-tól északra, Oriente magyében, a Sar- torio Testvérek Állami Gazdaságban Raul Doime- dios a párttitkár és ő az állatorvosi asszisztens is. Családja példaképpen szolgál a kubai vidéki életszínvonal fölbecslésében. Az átlagosnál magasabb keresettel Doimediosék jobb lakásban laknak, mint a legtöbben, de élelmiszer dolgában az ellátásuk átlagos, vagy valamivel alacsonyabb. A 30 év körüli, jótermetü, csinos Doimedios a forradalom előtt mezőgazdasági munkás volt. Jelenlegi munkáját gyakorlatban tanulta meg, de tovább tanul, hogy igazán szakképzett legyen. Az állatorvos hetenként egyszer jön a gazdaságba és a közbeeső időben Doimedios az ő utasításai szerint végzi munkáját. Fizetése havi 150 peso. Hosz- szu órákat tölt avval, hogy jeep-en körülutazza a gazdaságot, hogy az állatokat gondozhassa ebben a 10 ezer holdas tejgazdaságban. így ritkán marad ideje arra, Hogy a kiutalt élelmen felül az egyéni termelőktől több élelmiszert beszerezzen. Öt gyermekükkel négyszobás házban laknak, melyet az állami gazdaság 1961-ben épített. Ez egyike annak a hét-nyolc háznak, amelyeket a gazdasági munkásoknak építettek, akik közül legtöbben a falvakban, vagy a gazdaságokon kívül laknak. Doimedios felesége felsorolta, hogy milyen meny nyiségü jegyre adagolt élelmiszert vásárol héttagú családjának: havonkint 7 font fekete babot, másféle babot korlátlan mennyiségben, 24 font rizst, hentenkint szűkén három font húst, kb. egy font kávét, kéthetenként két csirkét, naponta 3 liter tejet (literje 7 cent), havonként 7 doboz konzerv- tejet, 7 font zsírt és valamivel több mint egy font vajat. A tojás korlátlan mennyiségben kapható, darabonként 10 centért a helyi gazdálkodóktól. Kenyeret, gyümölcsöt és friss főzeléket is korlátlan mennyiségben vásárolhatnak. Ez a család havonkint 50—60 dollárt költ élelemre. Saját bevallásuk szerint sokkal jobban esznek és ruházkodnak, mint a forradalom előtt. Azt mondják, hogy azelőtt a boltok tele voltak ennivalóval, de nem voltak képesek megfizetni az árát. Azelőtt az orvost sem tudták megfizetni; most ingyenes orvosi ellátásban részesülnek. Azelőtt reményük sem volt, most bizalommal telve munkálkodnak, mert a jövő jóval kecsegtet. Ha a felnőttek iskolája elkészül, Szenyora Doimedios is oda fog járni, tovább tanulni. A három nagyobb gyerek a közeli elemibe jár; a 13 éves Gladys a hatodik osztályba, jövőre felsőbb iskolába megy a tengerparti Gibara-ban, ahova 10 mérföldnyi busz utat tesz majd. Orvos akar lenni. A ház egyszerű, faszerkezetű — még festeni kell — cement padlóval, magas zsuptetővel. Határtalanul jobb, mint a forradalom előtti pálmaháncs- falu és földes padlóju bohio-juk volt. A kubai élelmiszer-ellátás megítélésénél számításba kell venni, hogy sokféle pótlékot is kapnak. Santiago de Cuba-ban meglátogattam egy gyári éttermet, ahol a munkások az 50 centes ebédjüket ették. A bőséges ebéd legalább fél font húsból, azonkívül rizsből, jukkából és banánból állt. Egyre több gyár és hivatal állít fel ilyen munkásvendéglőt. A 150 ezer becario — ösztöndíjas tanuló — és a hadsereg tagjai is bőséges élelmiszert kapnak, az adagolt mennyiségen felül. A nagyobb fizetésüek elég gyakran esznek vendéglőben, ahol változatosabb ételeket kapnak. Sokkal nagyobb adagokat juttatnak olyan ipartelepeken, mint a Nicaro bányászati és kohómüvekben, ahol különösen nehéz és Stratégiailag fontos fizikai munkát végeznek. A kisvárosokban és a falvakban többnyire mindent korlátlanul megvehetnek a termelőktől, amire szükségük van. Ugyanígy, a tengerparti városokban halat korlátlan meny- nyiségben lehet kapni. A városokból sokan kimenválság állott be az építőiparban. Házvásárlók kénytelenek ma 6 és fél százalékot fizetni az ingatlan, jelzáloghiteire. S ami vonatkozik a jelzáloghiteire, az vonatkozik minden más hitelre. Ha a munkáscsalád hűtőszekrényt, porszivógépet, vagy mást kíván hitelre vásárolni, hasonlóan magas kamatot fizet a kölcsönvett összeg után. A szövetségi kormány a felelős ezért a helyzetért. A kormány meghatározhatja, milyen kamatot számíthatnak a bankok a kölcsönzőknek. A kormány hozta létre ezt a helyzetet és csakis az változtathat rajta. Le kell szállítani a kölcsönkamatot a nemzetgazdaság érdekében. (Az AFL-CIO hivatalos lapjában megjelent vezércikk.) nek a falura külön élelmiszer-pótlékot vásárolni. Az is igaz, amit havannai közgazdászok mondottak — magam személyesen erről nem tudtam meggyőződni —, hogy egyes vidékeken, ahol nem termelnek mindent, a munkások nem kapják meg a teljes élelmiszeradagot, ami nekik jár. De még igy is, amint mondották, sokkal több élelmiszert kapnak, mint a forradalom előtt. Általában a kubai nép élelmiszer ellátása elégséges, sokkal jobb és bőségesebb, mint más latin- amerikai országokban. Abból amit a kubai mező- gazdaságból láttam és amennyit további fejlődéséről hallottam, a következő 5—7 évben Kuba élelmiszer ellátása jó, vagy kitűnő lesz. A kubaiak véleménye szerint a ruházkodás drága és a minőség silány, de abban is állandó javulás van. Cipőt és más ruházati cikkeket csak jegyre árusítanak. A lakásviszonyok a vidéken rosszabbak, mint Havannában. Santiago de Cuba-ban, a második legnagyobb városban már remek, uj lakóvidékeket építettek, de a lakosság túlnyomó többsége nagyon rossz állapotban levő, régi házakban lakik. Holguin, Oriente északi vidékének központja — lakossága 110 ezer — valahol a kettő között van, lakosainak fele megfelelő, jó lakásokban lakik és a volt nyomortanyákból már nem sok maradt. Itt- ott láttam uj házakat az állami gazdaságokban és a kisvárosokban, de a vidéki lakások többsége még mindig csak a bohio-nak egy változata. Castro azt reméli,, hogy a lakásépítést a jelenlegi évi 30—• 40 ezerről, 1970-ben évi 100 ezerre tudják emelni Ha ezt a következő évtized közepéig megvalósítják, akkor 1980-ban nagymértékben megjavulnak a lakásviszonyok. A kubaiak többségének, különösen a vidéken, az orvosi ellátás a legnagyobb nyereség a régi élettel szemben, amely lehetővé tette, hogy a korai elhalálozás helyett sok ezer gyermek él és egész séges. A modern, uj, 850 ágyas Lenin kórház Hol- guin-ban több beteget fogad be, mint a forradalom előtti kórházak Orientében. Ennek a kórháznak a munkáját kisegíti a kisebb kórházak és klinikák egyre nagyobb mértékben terjedő hálózata. Épp igy nagyra becsülik a tanulási lehetőségek hihetetlen kiterjedését, melynek révén uj élet és korlátlan lehetőségek nyílnak az ország ifjúsága előtt. Castro azon mondását, hogy “Könyvet a sör helyett”, a mindennapi kubai polgár igen nagyra értékeli. Kuba gazdasági tevékenységét nemcsak a természeti erőkkel szemben fejti ki — habár ezek maguk is rendkívül sok nehézséget okoztak az, utóbbi években —, hanem azon roppant gazdasági háborúval szemben is, amit a világ gazdaságilag leghatalmasabb országa, az Egyesült Államok folytat ellene. Még ha lenne is Kubában gazdasági válság és ha lakosai éheznének is, azt sem lehetne az uj gazdasági rendszer rovására írni, mert ez csak azt bizonyítaná, hogy a U.S. sokszorosan erősebb Kubánál. De mivel nincs gazdasági válság és a tömegek megélhetési színvonala a valóságban emelkedik, ezt csak az uj társadalmi rendszer sikerének, a kubai nép lelkesedésének s a Kubával szolidaritást vállaló szocialista országoknak a javára lehet írni. Sztrájkba léptek a tanárok DEARBORN, Mich. — A Henry Ford Community College 150 tanára sztrájkba lépett. Ezer dollár évi fizetés javítást követelnek. NYUGDÍJBA menjünk? NEM!!! EGY UJ OLVASÓT SZEREZZÜNK! eSS®SSS£SSS®SSSS5*SSSSS^SSS*^S«SSSS®SSS8«*ttSSSSSSSSSSS.'iSSSSSSSSSSSSÄSSS3SSSSSSSSSS«f Victor Perlő: A vidéken élő kubaiak
