Amerikai Magyar Szó, 1966. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)
1966-09-01 / 35. szám
Thursday, September 1, 1966 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 5 Kádár János interjiija a UPI amerikai hirügynökségnek Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt első titkára interjút adott Henry Shapi- ronak, az UPI amerikai hírügynökség tudósítójának. Kádár ez interjúban tiszta képet fest a magyar ipar, mezőgazdaság és kultúra fejlődéséről, a nemzetközi munkásmozgalom problémáiról és a harmadik világháború veszélyéről. III. A nemzetközi munkásmozgalom egységéről — A Szovjetunió és Kina közötti nézeteltérések ellenére elérhető-e a szocialista tábor egysége? — Amire ön céloz, az nem a Szovjetunió és Kina, hanem a Kinai Kommunista Párt vezetői és a nemzetközi kommunista mozgalom szinte valamennyi többi pártja közötti nézeteltérés. Mi elveinkből, alapvetően közös érdekeinkből indulunk ki. A Szovjetunió s vele együtt a Magyar Népköztársaság, más szocialista országok kommunistái a kinai kommunistákkal való egységre törekszenek. Ez az egység előbb-utóbb megvalósul. Véleményünk szerint még abban az esetben is, ha a nézeteltérések egy ideig még megmaradnak, lehetséges és szükséges az imperialistákkal szembeni akcióegység, különösen most, a szabadságáért hősi harcot folytató vietnami nép megsegítésében. — Ugv látszik — és ezt a bukaresti konferencia megmutatta —, hogy az egységtörekvések nagyon egyoldalúak, a kínaiak minden egységre irányuló törekvést visszautasítanak. Ugyanakkor ők azt mondják, hogy a szovjet vezetők renegátok. Hogyan lehet elképzelni ilyen körülmények között az egységet? — Az elmondottak kiegészítéseként utalhatok bizonyos történelmi tapasztalatokra. A nemzetközi munkásmozgalom és maga a kommunista mozgalom Marx 120 évvel ezelőtti fellépése óta létezik. E 120 év alatt mindig voltak nézeteltérések, viták, de mindig meg is oldódtak. Az életben minden változik, a körülmények, a kérdések megítélése, igy a jelenleg gyakran kiélezett formában folyó vita is egy adott idő problémája, és meg fog oldódni. — Igaz, hogy Marx óta voltak viták a nemzetközi munkásmozgalomban, de 10—20 év óta több szocialista államban már az ellentétek, a viták most már szocialista államok közötti ellentétekként is jelentkeznek. Ez nem változtatja meg bizonyos értelemben a képet? — Bizonyos értelemben megváltoztatja. A marxizmus elvei alapján, a közös érdekeknek megfelelően ezeket is meg lehet oldani. A jelenlegi viták a szocializmus hívei számára gondot okoznak, a szocializmushoz ellenségesen viszonyuló embereknek pedig örömöt szereznek, s ők e vitákhoz különféle reményeket fűznek. Most, ahogy ön is említette, létezik a szocialista rendszer, de vita is van, problémák is adódnak a szocialista országok kapcsolataiban. Nos, én úgy vagyok ezzel, hogy ha 1930 körül, amikor én kommunista lettem, valaki azt mondta volna, hogy “a 60-as években ennyi és ennyi országban lesz szocialista rendszer, de viták is lesznek, akarod vagy nem”, én két kézzel megszavaztam volna. — Kádár ur optimista. — Az vagyok. Ez, úgy látszik, alkati és világnézeti dolog nálam. Sok nagyon rossz szituációt láttam, éltem át, és utána mindig jobb lett, úgyhogy én csak optimista lehetek. A béke megőrzésének, a népek barátságának biztosítéka: a nacionalizmus leküzdése — Milyen szerepet játszik a nacionalizmus a szocialista fejlődés elősegítésében, vagy lassításában. különös tekintettel a szocialista országok politikájának összhangolására? — A kommunisták internacionalisták, ez az elv az eszme lényegéhez tartozik, ezért azokban az országokban, amelyekben kormányoznak, a külső kapcsolatokban is ezt az elvet követik. Saját népük gondolkodásában is ennek elmélyítésére törekszenek. A szocialista társadalom építése minden országban nagy ideológiai és politikai munkával párosul, amely a tömegek gondolkodásában törvényszerűen az internacionalizmust erősiti. Mivel a szocialista építés minden országban nemzeti keretekben megy végbe, törvényszerű az is, hogy a sikerek egyidejűleg és joggal növelik a nemzeti önbecsülést és a hazafiui büszkeséget. Ez azonban nem azonos a nacionalizmussal. Előfordul, hogy reakciós, soviniszta elemek — ilyenek még a szocialista országokban is akadnak — a jogos nemzeti büszkeséget nacionalizmussá torzitják. Ez ellen azonban harcolni kell, mert az egyik országban fellobbantott nacionalizmus, sovinizmus hasonlót vált ki másutt is, zavart visz a nemzetközi kapcsolatokba, az adott országban pedig gátolja és végső fokon alááshatja a szocialista épitőmunka sikereit és vívmányait. Az imperialisták, miután már annyi más kísérleteik bizonyult hiábavalónak, most azon mesterkednek, hogy egyes szocialista országokat talán a nacionalizmus sugalmazásával és ösztönzésével sikerüljön szembeállítani egymással, vagy legalábbis eltávolítani őket a Szovjetuniótól, a szocialista világrendszer egészétől. Ezekre a mesterkedésekre is kudarc vár, mert országaink érdekazonossága eszmei közössége ei’ősebb mindenféle nacionalista hangulatkeltésnél, és le fogja küzdeni azokat. A szocialista országok külpolitikájának összehangolása a közös érdekű kérdésekben azért lehetséges, mert ez egyetlen országtól sem követeli meg, hogy saját érdekei ellen cselekedjék. Az egyes szocialista országok függetlenek és szuverének, s mint ilyeneknek, sajátos érdekei is vannak. Ezek azonban összeegyeztethetők, mert az egyes szocialista országok alapvető érdekei egybeesnek és azonosak a szocialista közösség országainak közös érdekeivel. — Ami a szocialista országokban a nacionalizmust illeti, erről elég sok meg nem erősített szóbeszéd, hir forog közszájon. Főleg Romániát emlegetik. Miért van az, hogy különösen a román vezetők, s más szocialista vezetők is, valahányszor beszélnek, hangsúlyozzák a függetlenséget, a szuverenitást? Van valami igazi probléma ezzel kapcsolatban?-— >Tem tartom magam illetékesnek abban, hogy nyilatkozzam arról mit és hogyan mondanak a román vezetők egyes politikai fellépésekben. — Nagyobb problémát okoz-e a nacionalizmus a szocialista országokban? — A nacionalizmus évszázadok során alakult ki, különösképpen Európa országaiban és népeinek gondolkodásában. E gondolkodásmódnak a történelem bizonyos szakaszában, a nemzetté válás időszakában pozitív szerepe volt. Véleményem szerint azonban ilyen szerepe Európában nincs többé. A szocialista országok esetében a nacionalizmus egyenesen negativ szerepet tölt be. Azok a törekvések, amelyek hajdan a nacionalizmus zászlaja alatt jelentkeztek — tehát egy nép létének, nemzeti létfeltételeinek, fejlődésének biztosítására irányuló törekvéseként — a mi korunkban másképp jelentkeznek. Mint ön tudja, kommunista vagyok. Nekem az a meggyőződésem, hogy a jelenkorban a népek boldogulásának, barátságának és a béke megőrzésének legjobb biztosítéka a nacionalizmus leküzdése, más népek megbecsülése, barátsága és a szocialista politika. — Kádár ur beszélt a nacionalizmus történelmi fejlődéséről. Vajon nem a nacionalizmus maradványai jelentkeznek ma a Kina és a többi szocialista ország közötti ellentétekben? Az ideológiai tényezők mellett ezekben az ellentétekben nem játszik-e szerepet a nacionalizmus? — Ahogy a szóban forgó kérdés kapcsán már elmondtam, bizonyos nacionalista elemek és maradványok a szocialista országokban is vannak, ezek azonban negativ szerepet játszanak. Alapvető kérdésekben egybeesik a nemzeti és a nemzetközi érdek — Vannak-e olyan szocialista országok, amelyek a nemzetközi mozgalom érdekeit saját nemzeti érdekeik fölé helyezik, vagy a nemzeti érdekek mindenkor győznek, amikor összeütközésbe kerülnek az internacionalizmussal? — A szocialista politika mindenkor megtalálja a nemzeti és a közös nemzetközi érdek lehetséges, helyes összehangolását,. A valóságban, igazán nagy kérdésekben, sohasem kell egyiket a másik fölé vagy alá rendelni, mert országaink nemzeti és nemzetközi érdekei az alapvető kérdésekben mindenkor egybeesnek. — Milyen módón kell megoldani a szocialista országok közötti területi kérdéseket? Van-e a Magyar Népköztársaságnak valamilyen területi problémája? — Érdekes, hogy az Egyesült Államok mai, sok tekintetben egyáltalán nem irigylésre méltó külpolitikai helyzetében önöknek milyen problémái adódnak. Erről az jut eszembe, hogy az első világháború után a versailles-i és a Magyarország! területét megcsonkító trianoni imperialista diktátumoknak Wilson, az Egyesült Államok akkori elnöke volt a fő inspirálója és garantálója, a másik három “nagy” emberrel Clemenceau-val. Lloyd Georgezsal és Orlandóval együtt. Az imperialisták “területrendezéseinek” célja mindenkor a rablás, a népek közötti viszály elhin- tése, a népek megosztása és egymás elleni kijátszása volt. Mi, kommunisták, pedig azért küzdünk, hogy ez az imperialisták számára egyszer és mindenkorra lehetetlenné váljék. Ma egyetlen olyan fejlett országot ismerek, amely békebontó, revansista inditóokból nyíltan vitat fennálló határokat, ez pedig a Német Szövetségi Köztársaság bonni kormánya. Mi szembeszállunk ezzel a törekvéssel, mert népünk, Európa népeinek biztonságát óhajtjuk és a békét védelmezzük. Mint ismeretes, nemrég Bukarestben, Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, a Német Demokratikus Köztársaság, Magyarország, Románia és a Szovjetunió képviselői kijelentették, hogy egyetlen európai országgal szemben sincs területi követelésük. \ (Folytatjuk) HU—M—O R KINOS A börtönben látogasi idő van. Az egyik rab felesége megérkezik. Kérdi tőle a foglár: —- Miért jött? — A férjemhez. — A férjéhez? — csodálkozok a foglár. — Miért csodálkozik ezen? — Mert már három hete kiszabadult. UDVARIASSÁG — Én egyszer kerek három éven át nem beszéltem a feleségemmel. — No, de miért? — Nem akartam a szavába vágni. AMERIKAI MAGYAR SZÓ 130 East 16th Street New York, N. Y. 10003 Itt küldöm hozzájárulásomat az 1902—67 EMLÉKKÖNYV megjelenéséhez $................... összegben. Itt küldöm szeretett hozzátartozóm fényképét és adatait. Helyezzék el az IN Memóriám rovatban. (Fénykép közléséért legalább $ 10-t kérünk.) Itt küldök $.............. összeget. Én is üdvözölni kívánom szülővárosomat és rokonaimat. Mellékelek $...............-t. (Fényképes üdvözletért legalább $ 10-t kérünk. Közölje szülőhelyének nevét.) Megrendelem az Emlékkönyvet a következőknek (Ára $2.00 — külföldre $2.50.) Itt mellékelek $.......................-t. Név: ..................................................... Cim: ..................................................................... Város:....................................Állam: ................. Beküldő neve: ..................................................... Cime:.................................................................... Név: . Cim: . Város:
