Amerikai Magyar Szó, 1966. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1966-02-17 / 7. szám
Ent. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, at the P.O. of N.Y., N.Í Vol. XX. No. 7. Thursday, February 17, 1966 AMERICAN HUNGARIAN WORD, INC., 130 E. 16th Street, New York, N. Y. 10003. Telefon AL 4-039/ EMLÉKEZÜNK ÜiiMA "Úgy vélem, hogy kormányunkat nem tudjuk fönntartani, ha az ország egyik fele rabszolga, a másik fele szabad." "A munka elsőbbrendü és független a tőkétől. A tőke csupán a munka eredménye és sohasem jött volna létre munka nélkül." "A legszorosabb kötelék a családi kötelék után, a világ munkásai között fennálló kapcsolat." ABRAHAM LINCOLN A fenti idézeteket Lincoln Ábrahám, az Egyesült Államok 16. elnöke, több mint száz esztendővel ezelőtt mondotta. Jó e szavakat felidézni e nagy történelmi személy születésnapjának alkalmával, mert e szavak ma, száz esztendő elmúltával épp annyira, vagy még inkább időszerűek, mint amikor Lincoln ajkáról elhangzottak. (Folytatás a 2-ik oldalon) »•••»•••••«•••••»«(••••«•••••••••••eeeeeeeeeeeeeee KI KKTÁL KINEK? Amikor Johnson elnök képtelen volt megakadályozni, hogy a Szenátus Külügyi Bizottsága nyilvános ülésein szellőztesse a vietnami háború kérdését, elhatározta, hogy Honoluluban konferenciát tart a dél-vietnami kormány tagjaival. Abban a hitben tette ezt, hogy ezzel a manőverrel eltereli az amerikai nép figyelmét a szenátusi bizottság kihallgatásairól. Kiadta tehát a parancsot, akár az őrmester a közkatonának, hogy Ky dél-vietnami miniszterelnök és társai legyenek Honoluluban vasárnap, február 6-án. Ky miniszterelnök nagy meglepetéssel vette e hirt, e parancsot tudomásul és elégedetlenségének adott kifejezést, hogy nincs elég idő arra, hogy a kormány javaslatait kidolgozzák. De a parancs, az parancs és Ky és társai, az utasítás szerint, megjelentek a kijelölt helyen, a meghatározott időben. Johnson elnök e konferencián folytatta eddig alkalmazott, de már elkopott, taktikáját. A szája egyik sarkából a vietnami nép jólétéről, biztonságáról beszélt, a másik oldaláról viszont azt hangoztatta, hogy "mi baj társak vagyunk a délvietnami kormánnyal abban az elhatározásban, hogy minden lehetőt megteszünk, hogy legyőzzük az agresszorokat." A konferencia lényege valóban az volt, amit Ky, a délvietnami kormány miniszterelnöke mondott: "MEGFOGADJUK, HOGY A KOMMUNISTÁK ELLENI HARCOT A VÉGSŐ GYŐZELEMIG FOLYTATJUK. NEM VAGYUNK HAJLANDÓK KOMPROMISSZUMRA SEM A DÉ- IEN, SEM AZ ÉSZAKON." Ez a konferencia lényege, veleje. A kompromisszum tagadása. U Thant, az Eqyesült Nemzetek főtitkára kompromisz- rzumra serkenti mindkét felet. Fulbriqht, Clark, Morse, Church és a szenátorok tucatjai azon a véleményen vannak, hogy kompromisszum nélkül nem lehet e háborút tárgyalások utján felszámolni. Walter Lippmann, az ország és az egé'z világ által elismert politikai iró, a Herald Tribune feb. 8-i számában rámutat arra a mindenki által tudott tényre, hoqy a jelenlegi katonai he’yzefben a vietnami Felszabadító Frontnak ÉPPEN OLYAN ELISMERÉSBEN KELL RÉSZESÜLNIE, MINT A DÉL VIETNAMI KORMÁNYNAK. Éppen ez az, amit a dél-vietnami kormány ellenez. Éppen ez az, amit az amerikai nép tudni akar, vagyis hogyan áll a washingtoni kormány a Felszabadító Front elismerésének kérdésében. Lippman ugyanezen cikkében megcáfolja Johnson elnök azon kirohanását, melyben elitéli azokat, akik "ahhoz a csoporthoz tartoznak, akik vakok és nem tanultak a múltból és akik nem bíznak a jövőben." "A TÖRTÉNELMI IGAZSÁG AZ — Írja Lippman —, HOGY AKIK KRITIZÁLJÁK JOHNSON POLITIKÁJÁT ÉS ÚGY VÉLIK, HOGY JOHNSON HIBÁT KÖVET EL, AZOK BÍRÁLJÁK MEG HELYESEN A TÖRTÉNELMET, KÜLÖNÖSEN AZT, HOGY Ml A VISZONY MA A NYUGATI ÁLLAMOK ÉS ÁZSIA NÉPE KÖZÖTT." "ILYEN TÖRTÉNELMI TÁVLATBÓL NÉZVE, LYNDON JOHNSON AZ, AKI ELTÉRT NEMCSAK AZ AMERIKAI JÓZAN MEGFONTOLÁSTÓL, HANEM A VILÁG VALÓSÁGÁTÓL IS." Amikor tehát Ky miniszterelnök azt mondja, hogy nem hajlandó kompromisszumra és Johnson ezt aláírja, akkor minden jel szerint nem a nagy, hatalmas Egyesült Államok diktál a dél-vietnami kormánynak, hanem éppen fordítva. Itt az ideje, hogy az amerikai nép életét ne Saigonban döntse el egy korrupt fasiszta csoport. 1,500 egyetemi tanár követeli a vietnami háború befejezését 1,500 egyetemi tanár nyílt levelet intézett Lyndon B. Johnson elnökhöz, melyben követelik, hogy tárgyalások utján vessenek véget a vietnami háborúnak. A nyílt levél többek között a következőket tartalmazza: "Amerikai bombák, napalm és vegyi mérgek sivataggá változtatják Vietnamot. Ily módon csak a sir békéjét tudjuk megteremteni. Erre mi rettegve tekintünk.” "Mire van most szükség?" j "Ha valóban jelentős tárgyalásokba akarunk bocsát kozni, akkor a délvietnamiak két táborának le kell ülnie tanácskozásra és az amerikai kormánynak ki kell nyilvánítania a következőket: "Hajlandók vagyunk a háborút fokozatosan csökkenteni Észak-Vietnam bombázásának beszüntetésével és Dél- Vietnam bombázásának megszüntetésével. "Hajlandók vagyunk nemzetközi bizottság által felülvizsgált választás után visszavonni hadainkat, tekintet nélkül arra, hogy milyen kormányt választ Dél-Vietnam népe. "Hajlandók vagyunk elismerni a Nemzeti Felszabadító Front képviselőit, mint teljes jogú részvevőket úgy a béketárgyalásokban, mint a választás előkészítésében. "A következő lépésekre van szükség: “1. Hozzuk nyilvánosságra azon határozatunkat, hogy többé nem bombázzuk Észak-Viet-! namot. “2. Szüntessük be Dél-Viet- namban a támadó hadműveleteket. “3. Kérjük fel a Genfi Konferencián résztvett államokat és az Egyesült Nemzeteket, tűzzenek ki határidőt és határozzanak meg egv helyet, amikor és ahol a béketárgyalások megkezdődhetnek; használjuk fel befolyásunkat annak érdekében, hogy a dei- vietnami kormány elküldje képviselőit erre a konferenciára. “4. Tegyünk fogadalmat, hogy az Egyesült Államok kötelezi magát a konferencia határozatainak betartására. “5. Kötelezzük magunkat arra, hogy közreműködünk és minden segítséget megadunk az egyesült és független Viel nam gazdasági életének felépítésére.” Az 1,500 egyetemi tanár az északkeleti államok egyetemein tanít, mint pl. Columbia, Brandeis, M.I.T., Rockefeller University, Pratt Institute of Technology, New York University, Connecticut College, Vassar College, Albert Einstein College of Medicine és számos más. Körútra megy lapunk munkatársa Lusztig Imre felkeresi a középnyugati városokat A Magyar Szó ügyvezető bizottsága elhatározta, hogy Lusztig Imrét, a lap munkatársát körútra küldi március | havában, mert úgy látja, hogy Lusztig munkástárs személyes kapcsolatok révén elősegítheti a lap előfizetési és pénzügyi j kampányát a clevelandi, akro- ni, youngstowni és detroiti olvasók körében. A körút útiterve a követ- j kező: Cleveland, O., március 2, 3, 4 és 5. Akron, O., március 6 és 7. Youngstown, O. március 8 és 9. Detroit, Mich., március 10, 11, 12 és 13. Bízunk abban, hogy olvasóink a fenti városokban és környékükön mindent elkövetnek, hogy Lusztig munkástárs körútja sikeres legyen. JOHNSON ELVETI RÍBICOFF AJÁNLATÁT WASHINGTON, D. C. —• Abraham A. Ribicoff, Connec- j ticut állam szenátora azt az ajánlatot tette, hogy Johnson elnök hívja konferenciára azokat az államokat, amelyek részt vettek az 1954-es genfi konfereincián. Ribicoff ajánlatában kihangsúlyozta, hogy a; Nemzeti Felszabadító Front képviselőit is meg kell hívni' erre a konferenciára. Johnson elnök telefonon lé-: pett érintkezésbe Ribicoff sze-i nátorral és igy tudatta vele, hogy nem találja helyesnek ajánlatát. Johnson azt mondotta Ribicoff szenátornak, hogy a genfi konferencián megválasztott két társelnök, Anglia és a Szovjetunió képviselői kezdeményezzék a vietnami háború felszámolására irányuló konferenciát. LONDON. — Az Angol Rádió Társaság megtiltotta, hogy atomháborút ábrázoló filmet bemutassanak a közönségnek. A betiltást azzal indokolták, hogy a film rettenetes képet fest az atomháború lehetőségéről. C+J> NEW YORK, N. Y. — Rév. Kendall Smith, a Harlem Citizens Committee nevében tiltakozott Lindsay városi kormányzatának azon határozata ellen, hogy a város ne v°',-,,Qn fel uj alkalmazottakat. Smith szerint ez lehetetlenné teszi, hogy néger és portorikói mun kások állásba juthassanak. Baltimore, Md. — Egy rabbi képző intézetben tűz ütött ki. Ketten életüket vesztették. A FttRSZMM SZAKSZERVEZETE EllTÉLI JMISM VIETNAMI POLITIKÁJÁT Frank Rosenblum, az Amalgamated Clothing Workers Union (férfiszabók szakszervezete) országos titkár-pénztárosa beszédet tartott Detroitban, a szakszervezeti vezetők egyik gyűlésén. Beszédében élesen ostorozta a Johnson-kormány; vietnami politikáját. Itt köz- i lünk néhány kivonatot e fon-i tos beszédből: "Nem tudom mi keresniva-, lónk, vagy mi dolgunk van Délkelet-Ázsiában, de azt tudom, hogy ez a háború nem népszerű. Tudom, hogy a nép nem támogatja ezt a háborút és azt is tudom, hogy nem fogjuk azt megnyerni. Mi a munkásmozgalomban, ha látjuk, hogy egy bizonyos sztrájkot nem tudunk megnyerni, tudjuk hogyan kell visszavonulni.” ’ “Nincs értelme, véleményem szerint, hogy halálra vérez- zünk.” “Olyan korszakban élünk, amelyben a nép nem hajlandó éhségben és nyomorban élni. | Azon kellene fáradoznunk, hogy jövőnket biztossá és szép | pé tegyük, de a valóság az, hogy a teljes elpusztulás veszedelme lebeg fölöttünk.” | (Folytatás a 4-ik oldalon)
