Amerikai Magyar Szó, 1966. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1966-01-27 / 4. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, January 27, 1966 ■ 1 ' ' ■ , . I f Mi TönTémKm ÓhAíAbAn A MAGYAR MINISZTERTANÁCS HATÁROZATA AZ 1966. ÉVI TERVRŐL (Befejező közlemény) A marhahús árának átlagosan 50 százalékos emelkedésével szemben a sertéshús árát ennél kisebb mértékben, átlagosan 30 százalékkal emelik. Az emelkedést indokolják a termelési költségek és a marhahúshoz viszonyított árarányok. Számottevően csökken viszont a zsir és a szalonnafélék ára. Ez azonban nem ellensúlyozza, legfeljebb némiképp csökkenti a hus-áremelések kihatását. Az egyéb — a városi helyi közlekedési dijak és a szilárd tüzelőanyagok árának — változásával kapcsolatban megállapította Fock Jenő, hogy növekszenek a városi helyi közlekedési dijak és a szilárd tüzelőanyagok (szén, brikett, koksz, fa) fogyasztói árai (a gáz,- és a villanyárak tehát változatlanok maradnak), viszont csökken egyes textiláruk, ruházati cikkek ára. Az áremelkedést mindkét esetben az indokolja, hogy a mai árak messze nem fedezik a tényleges költségeket. A tarifamódositást egyben egyszerűsítésre is fel kell használni. Ilyen egyszerűsítés lehet az átszállójegyek megszüntetése. A tarifaemelés során feltétlenül törekedni kell arra, hogy a dolgozók és a tanulók hetijegyének ára kevésbé növekedjék. Az uj viteldijak jun. 1-től lépnek életbe. — Azt hiszem, a ruházati cikkek ára leszállításának helyességét nem kell különösebben indokolnom. Az érintett cikkek árait 8—25 százalékkal szállítják le. — Felsoroltakkal érintettem mindazokat az ár- intézkedéseket, amelyekre 1966-ban sor kerül. Az élets'zinvonal Arra a kérdésre, hogy miképpen befolyásolják a dolgozók életszínvonalát a tervbe vett ár- és bérintézkedések, Fock Jenő így válaszolt : — A Minisztertanács által elhatározott ár és bérpolitika, valamint a szociális jellegű intézkedések kihatása összességében kiegyenliti egymást. Az intézkedések célja nem az állami bevételek növelése volt — ezek e forrásból nem is növekszenek—, hanem a helyesebb és ösztönzőbb ár- és bérarányok kialakítása, egyes jelenlegi feszültségek csökkentése. A jövedelemnövelő és jövedelemcsökkentő intézkedések hatása — mint ezt a tájékoztató közli — egyaránt mintegy 3—3 milliárd forint. Az intézkedések hatása azonban nemcsak az egész lakosságra nézve egyenlítődik ki, hanem ezen belül a munkás és alkalmazott népességre vonatkozóan is. A munkásokat és alkalmazottakat érintő árváltozások egyenlege, valamint az 1700 forintnál magasabb keresetűek nyugdijjárulékának progresszív emelése ugyanis mintegy 2,8 milliárd forint többletkiadással jár. Ezt azonban összességében visszakapják, hiszen a bér- s nyugdijintézkedé- sek mintegy kétmilliárd forinttal, a családi pótlék emelése pedig mintegy 800 millió forinttal növeli a bérből és fizetésből élők jövedelmét. A parasztság életszínvonalát kevésbé érintik a fogyasztói árintézkedések, sokkal inkább a fel- vásárlási árak emelése. Meg kell azonban mondani, hogy a felvásárlási ár emelésének nagyobb része — mintegy háromnegyede — nem a parasztság életszínvonalának közvetlen emelését szolgál, ja, hanem a termelőszövetkezetek tulajdonában lévő gépi felszerelés saját erőből történő felújításához nyújt fedezetet. Az uj felvásárlási árak valószínűleg csak a későbbi években növelik nagyobb mértékben a parasztság életszínvonalát, amikor — a magasabb termelő árak ösztönző hatására — jelentősen emelkedni fog a termelés, különösen az állattenyésztés színvonala. Összegezve tehát: közepes termés esetén a jövő évben a parasztság életszínvonala előreláthatólag ugyanolyan mértékben emelkedik, mint a bérből és fi-> zetésből élő dolgozóké. — Az intézkedések összegszerűen ugyan kiegyenlítik egymást, hatásuk azonban várhatóan eléggé eltérő lesz az egyes családokra, dolgozórétegekre — hangzott a közbevetés. Fock Jenő megállapította, hogy ez valóban igy van. Mintegy 800 ezer dolgozó keresete jelentősen nő, másoknál az intézkedések hatása kiegyenliti egymást, kis számban lesznek azonban olyan családok, elsősorban a jobban kereső, nagyobb jövedelmű rétegekben, ahol átmenetileg csökken a reáljövedelem. Az intézkedések kidolgozásakor messzemenően tekintettel voltunk az alacsonyabb keresetűek helyzetére. Erre utal, hogy csökkentettük a zsir és a szalonnafélék árát; mindkettőnek az alacsonyabb keresetűek háztartásában van nagyobb jelentősége. A ruházati cikkek közül is elsősorban az alacsonyabb keresetűek által vásárolt cikkek árát csökkentjük. A nyugdíj járulék progresszív emelése viszont a nagyobb keresetűeket érinti. Valószinüleg felvetődik, hogy a magasabb keresetűek nyugdijjárulékának emelése a keresetek kiegyenlítődése, az “egyenlősdi” irányába hat; s hogy ez összhangban van-e a szocialista bérezés elveivel és a gazdasági irányítás reformjában körvonalazott elképzelésekkel ? A szocialista bérezésnek valóban alapvető elve, hogy aki többet ad a népgazdaságnak, az többet is keressen. Mostani intézkedésünk némelyike — statikusan vizsgálva — ezzel valóban nincs teljesen összhangban. Figyelembe kell azonban vennünk bizonyos szociális szempontok elsőbbségét, tehát azt, hogy az intézkedések terhei minél kevésbé érintsék az alacsonyabb jövedelműeket. Ugyanakkor a gazdasági irányítás reformjával kapcsolatban több intézkedésen dolgoztunk, amelyek a szocialista bérezés említett helyes elvét messzemenően érvényre juttatják. így a vállalatok nagyobb anyagi önállósága lehetőséget nyújt majd a kiemelkedő teljesítmények fokozott anyagi elismerésére. Az uj prémiumrendszer már a jövő esztendőben nagyobb lehetőséget ad e tekintetben a jobb munka elismerésére. Fock Jenő azt is közölte, hogy a sertés- és a marhahús fogyasztásának várható csökkenését mindenekelőtt több tojás s baromfi fogyasztásával lehet pótolni, s hogy intézkedések történnek: e cikkekből megfelelő legyen az ellátás és az árak ne emelkedjenek. Teljes összefüggésben Ai'ra a kérdésre, mi indokolja, hogy a tervbe vett intézkedéseket már most nyilvánosságra hozták, Fock Jenő a következőket válaszolta: — Úgy gondoltuk, hogy helyes, ha éves tervünk nyilvánosságra hozatalakor teljes összefüggésükben a dolgozók elé tárjuk szándékainkat. A részletes árjegyzékek csak a későbbiekben készülnek el és csupán a bevezetés napján kerülnek nyilvánosságra. — Népünk felnőtt, öntudata erősödött. Joggal bizunk abban, hogy meg fogja érteni intézkedéseink célját, amely a népgazdaság továbbfejlesztését, a dolgozó nép érdekeit szolgálja. A pártnak és a kormánynak az a kérése, hogy járuljon hozzá minden dolgozó jövő évi tervünk hiánytalan megvalósításához, munkája hatékonyságának fokozásával, a termelés újabb sikereivel — fejezte be nyilatkozatát Fock Jenő. Évszázadunkban még háromszor használható az idei naptár Az 1966-os év asztali, fali, előjegyzési és zsebnaptáraink milliói már hetek óta közkézen forognak. Kíváncsian lapozgatva keressük a névnapokat és ünnepeket. Sokan talán nem is gondolnak arra, hogy az 1966. napbeosztását nemcsak az 1966-os, hanem több korábbi naptárból is pontosan megtudhatjuk. Évszázadunkban eddig hatszor, 1910-, 1921-, 1927-, 1938-, 1949- és 1955-ben ugyanolyan naptárak voltak érvényben, mint az 1966-os. Azokban az években is szombattal kezdődött és szombattal végződött az esztendő. Mind a hatszor vasárnap ünnepelték névnapjukat a Györgyök, szombaton az Erzsébetek, pénteken a Katalinok és a Klárák, vasárnapra és hétfőre esett a karácsony két napja. Ugyanez a naptár évszázadunkban még háromszor, 1977-ben, 1983-ban és 1994-ben ismétlődik. Kádár János nyilatkozata K a dar János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára az uj év alkalmából a Magyar Távü'a- ti Iroda szerkesztőségének adott nyilatkozatában kijelentette, hogy a békés egymás mellett élés nem taktika a szocialista országok számára, hanem az egész korra érvényes lenini elv, amelynek realizálásáért minden körülmények között — tehát a mostani nemzetközi helyzetben is — lehet és kell küzdeni. A békés egymás mellett élés elvének érvényesítése megköveteli az imperialista támadások megfékezését. Ugyanakkor hívei vagyunk a vitás nemzetközi kérdések tárgyalásos megoldásának. Normális viszonyra, a kapcsolatok bővítésére törekszünk a kapitalista világgal is, ideértve a hozzánk közelebb eső európai országokat s a távoli Amerikai Egyesült Államokat is — mondotta Kádár János, majd a vietnami eseményekre utalva kijelentette: — Mi tudjuk s a kapitalista országok kormányainak is meg kell tudniuk, hogy a béke oszthatatlan s képtelenség azt feltételezni, hogy miközben bombáznak egy szocialista országot, más szocialista országokkal fejleszthetik politikai kapcsolataikat. Kádár János hangsúlyozta, hogy az elmúlt évben bővitettük kapcsolatainkat és együttműködésünket a Szovjetunióval, az európai szocialista országokkal, távolkeleti szocialista országokkal, elsősorban a Vietnami Demokratikus Köztársasággal. Bővültek kapcsolataink az európai tőkés országokkal is, közöttük Ausztriával, Franciaországgal és Angliával. Növekedett szerepünk a különböző nemzetközi szervezetekben, igy az Egyesült Nemzetek Szervezetében is. Az 1966-os esztendőben is szándékunkban áll hasonló szellemben tovább folytatni és szélesíteni a Magyar Népköztársaság külpolitikai tevékenységét. Kádár János hangoztatta, hogy az utóbbi években a nemzetközi kommunista mozgalmon belül és a szocialista országok együttműködésében felmerült uj problémák feletti vita folytatódott, valamennyi szocialista ország és valamennyi kommunista párt egységét nem sikerült megteremteni. Mégis kijelentjük, hogy a múlt évben fejlődött, erősödött a szocialista országokba nemzetközi kom munista mozgalom, a haladó erők kapcsolata és együttműködése. Ez egyben azt is jelenti, hogy az egységtörekvések erősödtek, az egységbontó sza- kadárok pedig mindinkább magukra maradnak. Arra a kérdésre, hogyan ítéli meg a nemzetközi helyzet általános kilátásait, az MSZMP első titkára igy válaszolt: — 1966-tól a szocializmus és a haladás erőinek és egységének növekedését, az imperialista agresz- szió visszaszorítását, egyszóval a béke erőinek újabb győzelmét várom. A vezető tőkés államok kormányainak fel kell hagyniok a nemzetközi jognak és a népek akaratának semmibevételével, a kihívó agresszorokkal, mert különben nem kerülhetik el azt, amit három—négy évvel ezelőtt egyszer már megértek, azaz hidegháborús politikájuk “fájdalmas újraértékelését.” Belpolitikai kérdésekről szólva, Kádár János hangsúlyozta, hogy a második ötéves terv során az ipari termelés a tervezett mértékben, 48 százalékkal, a mezőgazdasági termelés viszont — a tervezettnél kisebb mértékben — 12—14 százalékkal növekedett. Az 1966. évi terv az ipari termelés 4—6 százalékos, a mezőgazdasági termelés 5 százalékos, a külkereskedelmi forgalom 6—8 százalékos növelését irányozza elő. Az uj esztendőben az egy főre jutó reálbért 1.5 százalékkal, az egy főre jutó reáljövedelmet pedig 3.5 százalékkal kívánják növelni. A gazdasági élet jelentős eseménye lesz, hogy tavaszra befejeződik a gazdaság-irányítási rendszer reformprogramjának kidolgozása, amelytől a fejlődés ütemének meggyorsítása várható. Foglalkozott Kádár János az uj ár- és bérintézkedésekkel is, rámutatva, hogy azok nincsenek közvetlen kapcsolatban az ország jelenlegi szilárd — ugyanakkor nem problémamentes — gazdasági helyzetével. AMERIKAI MAGYAR SZÓ 130 East 16th Street New York, N. Y. 10003 Itt küldök lapom megújítására $....................-t, mert nem akarok hátralékban lenni. Kérem, nekem is küldjék meg Rácz László: "Porszem a viharban" cimü könyvét. Név:............................................................................... Cim:............................................................................... Város:..............................................Állam:..............
