Amerikai Magyar Szó, 1966. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)

1966-01-06 / 1. szám

Thursday, January 6, 1966

5

AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD

A PÁPA, A KATOLIKUS EGYHÁZ ÉS A BÉKE KÉRDÉSE

Irta: LUSZTIG IMRE

Minden jel arra mutat, hogy a Magyar Szó olvasótáborában vannak olyan jóhiszemű munkások, akik nem látják és ezért nem is értékelik kellőképpen azokat a mélyreható változásokat, amelyek a mai kapitalista társadalom minden rétegében végbemennek.

E változás érinti a katolikus egyházat és annak legfelsőbb képviselőjét, a pápát is.

Egy olvasónk által irt és itt közölt levél csupán egyik bizonyítéka annak, hogy vannak, akik elfogult álláspontra helyezkednek, s ha lapunk is ezt az álláspontot követné, akkor továbbra is elszigetelné magát a tömegektől. Az ilyen álláspont sajátmagunk által felépített kínai falat létesítene a lap és az amerikai magyarság nagy tömegei között, ami csupán a háborús uszítok javát szolgálná.

A katolikus egyház álláspontja

VI. Pál pápa az ENSZ előtt tartott beszédében és még világosabban, az Egyetemes Zsinat hivatalos közleményében nyíltan síkra szállt a háború ellen és a béke érdekében harcra szólította a híveket. Az Egyetemes Zsinat közleménye a következőket mondja:

. . Érthető, hogy egy nép fegyvert fog szabadságának megvédésére. Az azonban egészen más, ha a fegyvert más nép leigázására fordítják . ..

"... A háború rettenetes és perverz mivolta annál nagyobb ma, amikor a fejlett tudomány következtében oly hallatlan nagy pusztításra képes fegyverek állnak kormányok rendelkezésére . ..

"• ■ • A tény az, hogy ha a rendelkezésre álló fegyvereket teljes mértékben felhasználnák a két ellenfél teljesen elpusztíthatná egymást, nem beszélve arról, hogy milyen pusztítást hozna a háború az egész földkerekségre ...

"Mindez arra kényszerit bennünket, hogy a háború lehetőségét teljesen uj szemszögből Ítéljük meg."

Ezeket a tényeket figyelembe véve, az egyetemes zsinat a következő nyilatkozatot fogadta el:

".. . Minden olyan háborús cselekedet, amely vakon, minden válogatás nélkül városokat, vagy azok lakosságát veszélyezteti, Isten-ellenes cselekedet.

". . . Uj utakat kell keresni és találni, amelyek békéhez vezetnek. Minden erőnkkel arra kell törekednünk, hogy nemzetközi egyezmény jöjjön létre minden háború kiküszöbölésére."

Nem üres szavak ezek és megfogalmazásukban VI. Pál pápának nagy szerepe volt. A fenti idézetek nyilvánvalóan élesen síkra szállnak a vietnami nép azon jogáért, hogy fegyverrel védelmezze önállóságát. Ugyanakkor elitélik az amerikai hadakat, amelyek behatpltak egy idegen ország területére és “vakon, válogatás nélkül” veszélyeztetik a városok lakosait. A fenti idézetek élesen szembe- szállnak a jelenlegi fegyverkezési versennyel, elitélik azt és megpecsételik, mint a harmadik világháborúhoz vezető cselekedetet.

Uj utak keresésére szólítanak, hogy KIKÜSZÖBÖLJÜK A HÁBORÚT. Nem üres szavak ezek, melyet bizonyít — többek között — az a tény, hogy VI. Pál pápa szorgalmasan dolgozott a karácsonyi fegyverszünet létrehozásán és e sorok írásakor az újévi fegyverszünet megteremtéséért tesz lépéseket.

A kérdés nem az„ hogy mi készteti a pápát a békére irányuló lépések megtételére?

Vannak akik azt mondják, hogy tudatában van a pápa annak, hogy a vietnami háború, az amerikai kormány politikája következtében, atomháborúvá fejlődhet ki, s akkor az egész emberiség léte kockán forog, beleértve a pápét is.

Vannak, akik azt mondják, hogy a pápa azért szólal fel a béke érdekében, mert a tömegek békét követelnek és csakis igy képes megtartani a hívőket és uj hívőket toborozni.

Vannak, akik azt mondják, hogy a pápa embe- ries szempontból száll síkra a béke helyreállításáért. Bármilyen okból cselekszik is VI. Pál pápa, a fontos az, hogy a béke érdekében emeli fel szavát, arra serkenti hiveit, hogy aktivan vegyenek részt a béke megteremtésében.

Ez a fontos és ez lehetővé teszi, hogy a békeszervezetek idézve VI Pál szavait, arra szólítják fel a katolikus egyház tagjait, hogy kövessék a pápa példáját és csatlakozzanak a békemozgalomhoz.

(Jellegzetes pl., hogy a november 27-i washingtoni háború-ellenes demonstráción a nlakátok ezrei idézték a pápa szavait: “SOHA TÖBBÉ HÁBORÚT!”)

Tény az, hogy a katolikus egyház vezető tagjai és egyszerű egyháztagok egyre nagyobb számban szállnak síkra a béke érdekében. Ezt bizonyítja

többek között az a levél, melyet Rev. Peter J. Riga, a Notre Dame Egyetem teológiai tanára irt a New York Times-hoz (nov. 27-i számában).

Itt idézünk ebből a levélből:

“Nem maradhatunk némák, ha keresztényeknek akarjuk vallani magunkat, amikor szemtanúi vagyunk olyan bűnös tetteknek, mint a dél-vietnami rizsültetvények méreggel való elpusztítása. Most arról kapunk hirt, hogy kormányunk hivatalosan jóvá akarja hagyatni a kongresszussal a vietnami háborút és ezzel hazaárulásnak akarja minősíteni a háború-ellenes tevékenységeket. Ha ez a terve a kormánynak, akkor kezdjen máris nagy börtön- épitkezésekhez, mert jómagam és velem együtt sok ezren előnyben részesítjük a börtönt, mintsem né- mák maradjunk az ilyen bűnök láttán”.

Rev. Riga megírta levelét, mert — többek között — tudatában van annak, hogy az megegyezik a pápa irányelvével. VI. Pál pápa pedig felszólal és dolgozik a béke érdekében, mert tudja, hogy ezzel

A pápa és a háború

MIAMI, Fia. — Meglepetéssel láttam, hogy a lap szerkesztősége szükségesnek tartotta utólag igazolni, hogy a pápa őszentsége beszédét, melyet a UN előtt mondott, leközölte és azt, mint a háború elleni pozitív lépést könyveli el.

Nagyon helytelennek találtam, hogy lapunk, mely tényleg pozitiven és bátran harcol a háború ellen, le akarja nyeletni velünk azt a békát, hogy VI. Pál pápa tényleg olyan nagyjelentőségű hábo- ruellenes egyén, akinek hosszú lére eresztett beszédét érdemes közölni lapunkban, amely soha sem volt nagy csodálója a pápáknak.

Nemcsak én, de a szerkesztőnk sem nagyon lelkesedett azért, hogy a beszéd a lapban megjelent, amit abból látok, hogy a közlésért a felelősséget az országos lapbizottságra hárította és szükségesnek tartotta, hogy vezércikkben is leszögezze, hogy lapunk álláspontját a pápát illetőleg a beszéd közlése sem változtatta meg.

Vajon pozitív lépés volt-e VI. Pál pápa háború- ellenes beszéde? Szerintem határozottan nem az volt. Csak akkor lett volna, ha nemcsak imádkozásra szólítja fel a híveket, hanem elitélte volna a most folyó háborúkat, amelyeknél igazságtalanabb, és brutálisabb támadó háborúskodások soha nem folytak. Itt azokra a háborúkra gondolok, amelyeket az amerikai kormány folytat a szabadságát védő két kis ország, Vietnam és a Dominikai Köztársaság ellen.

Mondott-e őszentsége egyetlen szót is a frázisokon kívül, amelyekben elitélte a támadót, vagy fel- szólitotta-e a vele ebédelő Johnson elnököt, hogy szüntesse be a vietnami nép elleni irtó háborút, bombázásokat? Ilyesmit még őszentsége leghűségesebb hívei sem állítanak.

A pápa beszéde azt a célt szolgálta, hogy ellensúlyozza és semmitmondó, háború-ellenes imádkozássá süllyessze a vietnami háború ellen tüntető milliók aktivitását, azokét, akik tizezerszámra pi- ketelnek Washingtonban, vagy azoknak a tudósokKérdések és feleletek az uj bevándorlási törvénnyel kapcsolatban

KÉRDÉS: Csonkamagyarországon születtem, de néhány év előtt amerikai polgárjogot nyertem. Fivéremet már három év óta igyekszem Amerikába hozatni, de azt a felvilágosítást nyertem, hogy a negyedik kedvezményes kvóta, amely polgárok testvéreire vonatkozik, még csak azokat engedi be az országba, akik 1960 előtt kértek ilyen vízumot, mert a kvóta majdnem 6 évre visszamenőleg be van töltve. Hoz-e könnyebbséget az uj törvény, amelyet az elnök néhány héttel ezelőtt aláirt?

FELELET: Még mindig várnia kell egy ideig, bár nem olyan sokáig, mint a régi törvény idején. Az uj törvény szerint 1968 junius 30-ig még a régi kvóta-rendszer érvényes, de más országok fel nem használt kvótaszámait fogják kiosztani a kisebb kvótájú országok bevándorlói között a jelentkezés, illetve a kérvény jóváhagyásának sorrendjében. A régi kvóta-törvény szerint. Nagybri- tánniának például 65,361, Írországnak 17,556, Németországnak 25,814 kvótaszám jutott évenként, amelyeknek nagyrészét nem használták fel. Most az igénybe nem vett kvótákat az olaszok, görögök és többek között a magyarok is megkapják.

KÉRDÉS: Milyen újításokat hoz az uj bevándorlási törvény a bevándorlók osztályozásában és a kedvezmények elbírálásánál?

a gondolkodó emberiség nagy százalékának leghőbb óhaját fejezi ki.

A katolikus egyház természetesen nem egységes. Sokan vannak, különösen a hierarchia soraiban, akik támogatják a Johnson-kormány háborús politikáját és ellenzik a békés egymás mellett élés elvét. De éppen azért, mert a katolikus egyházon belül fennáll ez az ellentét, a haladó szellemű béke- hiveknek arra kell törekedniük, hogy a békéért küzdők kerüljenek felül ebben a harcban.

Megbocsáthatatlan mulasztást követnénk el, ha nem látnánk meg a katolikus egyházban végbemenő erjedést és nem cselekednénk ennek megfelelően. A pápa többek között azt mondta az ENSZ előtti beszédében: “SOHA TÖBBÉ HÁBORÚT!”

Ha semmi mást nem mondott volna, ez az egyetlen mondat is alkalmat ad minden békeszerető egyénnek, hogy megközelítse azt a katolikus egyháztagot, aki eddig nem tett semmit a béke érdekében és felszólítsa, hogy kövesse a pápa példáját és csatlakozzon egyik, vagy másik szervezethez, amely a béke megteremtéséért harcol.

nak a kiállását, akik — mint Szentgyörgyi profesz- szor is — állandóan hangoztatják véleményüket a sajtóban és máshol. De a pápa beszéde egy szóval sem említette, hogy most is folyik a népirtó, kegyetlen, piszkos háború.

Nem VI. Pál pápa találmánya ez, mert hiszen számtalan elődje folyamodott hasonló fogáshoz. Még vannak, akik emlékeznek XIII. Leó pápára, aki úgy kívánta meggátolni a világon előretörő szocialista munkásszervezeteket, hogy egyik bullájával életre hivott egy szkeb szervezetet, a keresztény-szocialistákat. Még túl közel áll hozzánk a második világháború emléke, amikor XII. Piusz pápát, akit Pál pápa most szentté kíván avatni, a Ilitlerék által halomra gyilkolt zsidó, lengyel, ukrán és orosz civilek legyilkolása elleni tiltakozásra hívták fel és arra hivatkozott, hogy ő az egész világ katolikusainak a vezetője és igy nem avatkozhat bele, semlegesnek kell lennie, de imádkozni fog a legyilkoltakért, még a zsidókért is. Valójában pedig a hitlerizmus szolgálatában állott, amiről könyvtárakra menő dokumentum jelent meg.

Nem is olyan nagy őszentsége befolyása ma már. Jellemző erre az is, hogy abban az országban, ahol a pápaság székhelye van, s ahol majdnem tisztára katolikus a lakosság, Olaszországban, van a nyugati államok közül a legnagyobb kommunista párt. Piusz pápa évekkel ezelőtt arra kötelezte a hiveit, hogy ne szavazzanak kommunistára, mert aki azt teszi, azt egyházi átokkal sújtja. Amikor őszentsége ezt kimondta, akkor az olasz kommunista párt 4 millió szavazatot kapott, 1964-ben pedig 8 millió volt a kommunistákra adott szavazatok száma. Ugylátszik, hogy az egyházi átok használt az-olasz kommunistáknak.

Az év elején résztvettem egy tüntetésben, melyben fehér és fekete, katolikus és protestáns papok, valamint zsidó rabbik is résztvettek. Ezekkel szívesen tüntettem együtt, mert nevén nevezték a gyermeket, nem bújtak a semlegesség csuhájába.

E. K.

FELELET: Az uj törvény három csoportra osztja azokat, akik az Egyesült Államokba kivánnak költözködni. A “Bevándorlók”, a “Különleges Bevándorlók” és az “Amerikai Polgárok Rokonai” csoportjába.

“Különleges Bevándorlók” azok, akik vagy a nyugati földtekén születtek (de ezekből is legfeljebb 120,000 ember egy évben) vagy olyan itt lakó nem-polgárok, akik külföldről visszatérnek, továbbá volt polgárok, lelkészek és kormány-alkalmazottak.

“Amerikai pogárok rokonai” ebben az értelemben: amerikai polgár házastársa, 21 éven aluli gyermeke, vagy 21 éven felüli polgár szülője. Ezek várakozás és számbeli korlátozás nélkül jö-- hetnek be.

Mindenki más “Bevándorlók” csoportjába tartozik. Ezek közt az engedélyek kiadásának a sorrendje a következő:

1. Amerikai polgárok 21 éven felüli, nőtlen,

vagy hajadon gyermekei.

2. Állandó amerikai lakos házastársa és nőtlen vagy hajadon gyermekei.

3. Diplomás, vagy a tudományok, vagy művészetekben kivált személyek.

4. Amerikai polgárok házas vagy férjezett gyermekei.

5. Amerikai polgárok testvérei.

6. Olyan szakmák munkásai, amelyekben hiány mutatkozik az Egyesült Államokban. ACNS