Amerikai Magyar Szó, 1966. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1966-01-20 / 3. szám
8 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, January 20, 1966 LELKIISMERET, TÁRGYILAGOSSÁG, IGAZSÁG Válasz és bizonyíték Horváth István részére LOS ANGELES, Cal. — Ahhoz, hogy az emberek megértsék egymást, nagyon tontos, hogy a szavak egy és ugyanazt jelentsék a vitatkozó teleknek. A Magyar Szó a dolgozók lapja és a történelem igy nehezebb feladatot rótt reá,, mint a polgári sajtóra. Mást jelent a “lelkiismeret”, “tárgyilagosság” és “igazság” a dolgozóknak és mást a tőkéseknek. A lelkiismeret kérdése volt az, hogy Neuwald EGYES magyarországi cikkeit (aug. 12, aug. 26. nov. 11. és nov. 18.) szó nélkül hagyjuk-e lapunkban, melynek tartalmával meg vagyok elégedve, sőt Neuwald cikkeivel is, ezt a négyet kivéve, melyek a kritika alapját képezik. Horváth István mindjárt provokációt lát abban a gyengéden, udvariasan megirt kritikában, melyben a legerősebb szó az “elitéljük” volt (lásd M. Szó dec. 16-i számában Levél Los Angelesből). A lelkiismeret kérdése akkor merült fel, mikor a los-angelesi Magyar Házban (nem a Munkás Otthonban) a szept. 5., vagy 6-i kerti mulatság alkalmával a következő incidens történt. Mint rendesen, a tagok velem a magyar helyzetről szeretnek vitatkozni, tudva, hogy hova húz a szivem. Ez alkalommal magyarországi látogatásról folyt a beszéd, pro és contra. Egyszer csak valaki az orrom elé teszi a Magyar Szót és ezt mondja: “Igaza van Szabadosnak (Californiai Magyarság), hogy ne utazzunk Magyarországra, mert még a maguk kommunista lapja is azt Írja, hogy csak annak érdemes menni, akit a kormány kiválaszt.” És a szemem előtt van E.H. Neuwald aug. 12-i cikke: Ismét magyar földön. A cikket amugysem láttam helyesnek, de elképzelhető az érzés, ami szivemet átjárta. így született meg a lelkiismereti kérdés. Azután később még néhány ilyen cikk. Vártuk Neuwaldot, hogy hazajön és magyarországi beszámolóján egyszerűen nem számolt be, mert hallotta, hogy kritizáltuk a fentemlitett cikkeket. A sajtó- gyűlésen szintén nem jelent meg, most meg azt állítja, hogy titkosan lett összehiva, holott negyedévi rendes sajtógyülés volt (lásd Levél Los Angelesből). Öntudatos munkás lelkiismeretem tiszta és úgy látom, helyesen cselekedtünk az enyhe kriti- zálással. Horváth levele elején mindjárt kijön a farbával: lakatot a szájra, mert Horváth “azt hitte, hogy az ilyenfajta vitának egyszer s mindenkorra vége van.” Itt jön be az öntudatosság, avagy majd én megmutatom lelkiismeret különbsége. Egy mun káslapban nem lehet a kritizálást, vagy a vitát lezárni. Tárgyilagosság Mivel osztálytársadalomban élünk, mást kell, hogy ez a szó jelentsen a dolgozóknak és mást a tőkéseknek. Az én tárgyilagosságomnak a dolgozók érdekének megfelelően kell megvilágítania a helyzetet. Tőkés tárgyilagossággal még Vietnamot is igazolni lehet. Milyen tárgyilagosság az a magyar nép szempontjából, ha elijesztünk embereket, vagy alkalmat nyújtunk a reakciónak, hogy céljainkat elgáncsolhassák. A tárgyilagosság azt is jelenti, hogy nem kell eltúlozni cikkeinket. Bizonyíték a túlzásra: Miért kellett az aug. 12-i cikkben 81 sort felhasználni arra, hogy milyen alaposan vizsgálták át az autót. Nem gondolja Horváth, hogy az a rész kissé túlzott, mert ha igaz is, a túlzás még nem TÁRGYILAGOSSÁG. Vagy: “íme itt az első példája annak, hogy más az, ha valaki meghívott vendégként érkezik Magyarországra és más, ha egyszerű turista, vagy látogatóként lépi át a magyar határt.” Hát igaz ez? Nem igaz. Az igaz, hogy aki géppel megy, azt jobban megvizsgálják, mint a repülőgépen menőket, de nem tesznek kivételt meghívott és nem meghívott között. Következtetés: Ne menj Magyarországra, ha nem vagy meghiva, mert az esetleg sok kellemetlenséggel jár. Rendes bánásmód csak MEGHÍVOTTAKNAK JÁR. Hát ez igaz? Nem igaz. Én is jártam Magyarországon 6 hétig 1980-ban. Senki nem tudta, hogy megyek és azt se, hogy ki vagyok és éppen olyan udvarias bánásmódban részesültem, mint bárki más. Repülőn érkeztünk, persze mi nem is vártuk, hogy vörös szőnyeggel fogadjanak. Az IGAZSÁG is relativ fogalom. Mást jelent a munkások és mást a tőkések részére. Szerintem a Magyar Szó csak a dolgozók igazáért harcoljon. Az az igazság, ami lehetővé teszi, hogy a los-angelesi Magyar Házban a Magyar Szóval bizonyítják, milyen rossz a helyzet Magyarországon, hogy azért lazsálnak és nem törődnek a népek semmivel, mert ellene vannak a jelenlegi kormánynak. Az ilyen igazságból nem kérek. Azonkívül ez nem is igaz,, mert ha vannak is ilyenek, de az óriási szorgalmas többség nélkül nem fejlődhetne az ország úgy, ahogy fejlődik. Minden olyan irás, amely elmániáról, stb.” Megjegyzésem az, hogy mivel Neuwald Csehszlovákiaoan és Erdélyben is járt és azokban az országokban semmi olyat nem látott, mint Magyarországon, habár azokban nem töltött annyi időt, mégis íurcsa, hogy a csehek és románok olyan gyorsan felépítették országukat, hogy az éleslátó Neuwald azokban semmi tanácsolnivalót nem talált? Nekem nincs kifogásom, hogy ha lát, vagy hall a hibákról, akkor ne kritizáljon, hanem csak “tényeket, megtörtént dolgokat” Írjon le és azok a Magyar Szóban legyenek közölve, hogy a Csehszlovákiából és Romániából ideszármazott magyarok TÁRGYILAGOSAN, IGAZSÁGOSAN ismerjék meg az ottani helyzetet. Horváth szerint Neuwald nem kritikát irt, hanem tényeket. TÉNYEKET ELTÚLOZVA; és ez a LOS ANGELESI LEVÉL LÉNYEGE. Jó volna, ha Horváth elolvasná, hátha megérti, mi van benne. Persze, mint a statisztika és a kivételes fogadtatások, vámvizsgálati kérdések, csak a képzelődés alkotása. Most már Horváth elolvashatja, mi a rossz az említett cikkekben a gondolkodó, a lapért legtöbbet tevő olvasók részéről Los Angelesben. A fentemlitett Neuwald-cikkek helyességét csak akkor ismerem el, ha a magyar kormány azokat Írásban helyesnek minősiti. Nemcsak joga Kováchnak, de mindenkinek kötelessége kritizálni a lapot, ha úgy érzi, hogy van kritizálni való. Ez a kritika Cincár ellen is jogos, ha valaki úgy érzi, hogy kritizálni valója van. Befejezésül visszautasítom Horváth durvaságait, hogy az ő általa hibásnak vélt kritikák “józan gondolkodást nélkülöznek, nem vezetnek jó eredményre.” Milyen eredményre? Talán ijesztget valakit? “Ezek rombolók és már romboltak is.” Nem hiszem, hogy az rombolás, ha valaki megszalad a csa- tamezőről. Jobb, ha visszahúzódik az elefántcsont tornyába és onnan nézi a dolgokat, mert a proli tömegek között nem forogva, nem tudja, hogy mi helyes és mi nem a tömegek megnyeréséhez. A cen zurát meg nem ajánlom, mert az a lap végét fogja jelenteni. Cíncár Gyula ALAPTALANSÁG, KOMOLYTALANSÁG lenszenvet válthat ki a haladás és a szocializmus ellen, még ha a “szent igazság”, a “szent tárgyilagosság” és a “szent sajtószabadság” égisze alatt is van írva, akaratlanul is bizalmatlanságot kelt az ingadozókban és a már félrevezetett embereket még jobban leköti a reakció politikája mellé. Itt van egy másik rosszakaratú igazságtalan vád, bizonyíték Horváthnak. (Lásd nov. 11. lapszám cikk elejét, 2 bekezdés): “Hivatalos kimutatások vagy statisztika? Ilyenek adódnak, ha utánajár az ember, de mennyi azokban a valóság és mennyi a külszín? Hány kézen, hány irodán mentek keresztül, amig fontos, vagy fontoskodó funkcionáriusok elé kerültek, hogy aláírásaikkal nyomógép alá engedjék?” Hát Horváth elhiszi, hogy ez igaz? Ha elhiszi, hogyan következtethet egy nálánál még tájékozatlanabb munkás? Úgy hogy ne higyjél a magyar kormánykörök Írásaiban, mert amit Írnak, az mind külszin. Inkább higyjél egy olyannak, aki szerint Magyarországon a dolgozók 80%-a lazsál és lazsá- lóktól várja, hogy tiszta képet kap a magyar helyzetről. Ha igaz, hogy annyi a lazsáló, akkor hogyan tud aránylag olyan gyorsan fejlődni és szépülni az ország, amit még Neuwald is bevall itt-ott Írásaiban. Nem csoda, hogy Horváth vitát vesztett, mert úgy látom, hogy rossz helyről szerzi be az információit, amit ő jobban elfogad igazságnak, mint a magyar kormány hivatalos statisztikáját. A lazsálók- tól szerzett információknak hisz. Még 8 kitételről tudnék kommentárt írni, de négy Neuwald-cikkről Írni, melyekben több a szomorúságra okot adó kitétel és elég hosszú lére vannak eresztve, egy egész lapot megtöltene. De hogy Horváth ne higyje, hogy levelének néhány kitételét, mint igazságot fogadom el, fel kell hívnom a figyelmét levelének azon részére is, hogy “ha a los-angelesiek azt akarják, hogy a lap ne írjon az óhazai hibákról, akkor másvalakik azt kérhetik, hogy a lap ne írjon pl. Csehszlovákiáról, RoMIAMI, Fia. — A címhez még hozzátehetném a kérdést, hogy hol van a szerkesztő ahhoz a hosz- szu lére eresztett Íráshoz, melyet Horváth István a dec. 30-i lapban elkövetett, egyrészt a los-angelesi olvasóinkkal, másrészt személyemmel szemben. Meg akarom jegyezni, hogy senkivel évek óta Los Angelesből nem érintkezem, és az csupán véletlen, hogy egy időben egy bizonyos kérdésben egy nézeten voltunk. Nem óhajtom megvédeni a los- angelesi olvasókat, azt elvégzik ők maguk. Semmi kifogásom nincs az ellen, hogy Horváth István, vagy bárki más megkritizálja Írásaimat, meg az se sért, ha nem szereti azokat, de az ellen tiltakozom, hogy valaki, aki nem olvassa lapunkat, valótlant, a lapunkban soha meg nem jelent “támadásomat” kritizálja. Azt Írja Horváth István: “Nagyon elitélem Kovách Ernő támadását EHN ellen.” No hát kijelentem, hogy lapunkban egyetlen egy sor támadás sem jelent meg részemről EHN ellen, sőt azt hiszem, hogy a nevét sohasem irtain le lapunkban, tehát Horváth támadása minden alapot nélkülöz és igy nem sok mondanivalóm van arról, amit irt, de van egy és más mondanivalóm ehhez az ügyhöz. Tény az, hogy nem értettem egyet EHN meglátásával, de sok más, aki Magyarországon járt, nem ért vele egyet. Sőt lapunk jár odahaza is egyéneknek és hivatalos helyekre is, és mind két kategóriából nem egy felháborodva beszélt arról, hogy EHN milyen hibákat fedez fel Magyarországon. Én csak akkor olvastam EHN első cikkét Magyar- országról, amikor hazaérkeztem és elképedtem, hogy ő, aki lapunk külmunkatársa is, látva azt a csodálatos munkát, amit a magyar kormány és a magyar nép végez, hogyan fedezhet fel olyan “hibákat” és tarthat alkalmasnak arra, hogy a mi lapunkban megírja és annyira rosszul lássa a magyar dolgozók és az ifjúság munkáját és életét. Ez késztetett arra, hogy nagyon súlyos betegen egy cikkben megcáfoljam EHN állításait, amelyek helytelenek és rossz helyen felszedett információkból származnak. Szerkesztőnk véleménye az volt, hogy nem volna jó, ha a lap két munkatársa ebben a kérdésben vitát indítana meg a lapon keresztül és azt javasolta, hogy Írjam meg a tervezett cikksorozatomban meglátásaimat anélkül, hogy vitatkoznék EHN-nel. Ezt az ajánlatot elfogadtam és egyetlen egy eddig megjelent cikkemben nem vitatkoztam EHN-nel, se mással, mert meg vagyok győződve arról, hogy a tárgyilagos olvasó azt elfogadja, mivel a felsorolt adatok mindegyikét lúvatalos kimutatásokból, vagy gyárakban, tsz-ekben, állami gazdaságokban, szakszervezeti és pártfunkcionáriusok jelenlétében szedtem össze. Akinek ez nivótlan, az inkább elhiszi — mert azt akarja elhinni — amit a nagy borravalót remélők az amerikai turisták fülébe súgnak, vagy amit a múlt ottragadt haszonélvezői hirdetnek. A szerkesztő azt Írja, hogy a hibák leírásával fel akarják hívni a kormány figyelmét, hogy javítsa meg azokat. Erre csak annyit, hogy EHN és én is láttam, hogy vannak lógósok a dolgozók között, azzal a különbséggel, hogy ő többet látott a gyáron kívül, mint én a gyárakban. Erről azonban a kormány már 1964 decemberében törvényszerű rendeletet adott ki, az uj “Munka Törvényt”, amelynek alapján kívánja megszüntetni a lógást és ennek végrehajtása már 1965-ben folyamatban volt, elég jó kezdeti eredményekkel. A másik különlegesség az volt, hogy én ezt is megírtam, EHN pedig nem. A szerkesztő munkástárs itt jön be. Neki, aki tudja, hogy én EHN-t írásaimban nem támadtam, fel kellett volna erről világosítani Horváth Istvánt, s bár őt nem ismerem, feltételezem, hogy nem irta volna meg velem kapcsolatos téves állításait és igy az egész kontroverzia elmaradt volna. Én se lettem volna kénytelen egy aktiv külmunka- társ meglátásaival foglalkozni. Kovách Ernő (Paál Máthé) FORDULJON BIZALOMMAL | JOSEPH BROWNFIELD I CÉGHEZ AZ IKKA ÉS IBUSZ KÉPVISELETE $ Repülő- és hajójegyek, mindenféle utazási s ügyek és biztosítások S Tudományos és szépirodalmi könyvek, szótá- * S rak, hanglemezek magyarországi beszerzői 4 Kérjen árjegyzéket! L Uj cim: 1484 THIRD AVENUE ft York, N. Y. 10028 — Tel.: LE 5-6490 jj v\vvvmvvv\w\v\\vv\vvmmvmvy
