Amerikai Magyar Szó, 1966. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)

1966-06-02 / 22. szám

Thursday, June 2, 1966 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 13 szerint a párt Ígéretet tesz ari'a, hogy földet oszt, megszünteti a munkanélküliséget, felszá­molja a korrupciót és bevezeti az ingyenes okta­tást, vagyis csupa olyasmit, amit az uralmon levő KANU szintén Ígért, de nem valósított meg. nák a választások idejére vonuljanak vissza lak­tanyáikba; 2. egy pártközi bizottság vizsgálja fe­lül a politikai csoportok panaszait; 3. a fegyveres erők egységei politikai semlegességet tanúsítsa­nak és feltétlen támogatásukról biztosítsák a kormányt; 4. a rendőrség eljárást indítson né­hány személy ellen, a Dominikai Forradalmi Párt politikusai ellen elkövetett merényletek miatt. Elnyomott népek ügyvédje Abram Fischert, az 58 esztendős dél-afrikai bur-ügyvédet a pretoriai bíróság életfogytiglani fegyházra ítélte, s a dél-afrikai törvények ezt szó szerint értelmezik: ha a nemzetközi közvélemény szolidaritása ki nem szabadítja, ha Dél-Afrika népeinek haragja ki nem menti, a börtönből csak a halál szabadítja meg. Egykor büszkék voltak rá ugyanazok a bírák, akik most elitélték, a régi búr család leszármazottja az ország egyik legis­mertebb védőügyvédje volt. A Nobel-dijas Albert Luthuli és 156 társa, Nelson Mandela és Walter Sisulu védője — családi boldogságát, vagyonát, karriérjét, mindenét a dél-afrikai népek felsza­badításáért és az üldözöttek megvédéséért áldo­zott “Bram” Fischer útja a kommunisták közé vezetett. S most ezzel a váddal állt a bírák elé, ezért ítélték el. Abram Fischer letartóztatása előtt irta ezeket a sorokat: “Ha az én küzdelmem ki tudja nyitni azok szemét akik még ma is hisznek az országot uraló politikai rendszer vezetőinek, nincs az a büntetés, amit nem vállalok Küzdeni az apartheid ellen az én legfontosabb kötelességem, mert afri- káner vagyok, s mert az én afrikáner társaim felelősek a megkülönböztető törvényekért” Abram Fischer perét feketék és fehérek, Dél- Afrikában s messze Amerikában nap mint nap aggódó szívvel követték A világ legnagyobb lap­jai első oldalakon adtak tudósítást a csodálatos bátorsággal küzdő ügyvéd ötnapos harcáról, aki a vádlottak padjáról a fasiszták szemébe olvasta bűneiket s aki Afrika népeinek színe előtt ragyo­gó példát adott arra, hogy mit tesznek a haladó emberek a fekete földrész teljes felszabadításá­ért, hogy nincs számukra fontosabb ügy az el­nyomottak szabadságánál. Ábrám Fischer kiszabadítása — a népek ügye, az amerikai nép ügye is. Kihirdették a cannes-i filmfesztivál eredményeit A cannes-i filmfesztiválon kihirdették a ver­seny eredményeit. Főbb dijait a következő fil­meknek ítélték oda: A cannes-i filmfesztivál 20. évfordulója alkal­mából létesített különdijat Orson Welles kapta a Falstaff cimü filmért, amellyel Spanyolország nevezett be a versenyre. A fesztivál nagydiját megosztották a francia “Egy férfi és egy nő” cimü Lelouch-film és az olasz “Hölgyek és ui'ak” cimü Germi-film között. A legjobb női alakításért az angol Vanessa Redgravet díjazták “A kötözni való bolond Mor­gan” cimü filmben játszott szerepéért, amelynek rendezője Karel Reisz. A legjobb férfi szereplő diját a svéd Per Oscarsson kapta a Carlsen ren­dezte “Éhség” cimü dán filmben nyújtott alakí­tásért. Toto, a hires filmszínész külön dicséretet kapott az “Uccelacci e uccelini” cimü Pasolini- filmben játszott szerepéért. A rendezés diját Szergej Jutkevics szovjet rendező nyerte “Lenin Lengyelországban” cimü filmjéért. “Az első mű­ért járó dijat Mircea Muresan román rendező kapta “Lángoló tél” cimü filmjéért. Kenyai kormánynyilatkozat éles támadása a szocialista országok ellen A nairobi lapokban két nyilatkozat jelent meg: az egyiket a kormány tette ,a másikat pedig az ellenzéki Odinga. A kenyai kormány minden eddiginél élesebb támadást intéz nyilatkozatában a Szovjetunió és más szocialista országok ellen. Azzal vádolja ezeket az országokat, hogy rendszeresen beavat­koznak Kenya belügyeibe, és anyagi segítséget nyújtanak az Odinga vezette baloldalnak, amely — úgymond — a kommunista ötödik hadoszlop szerepét tölti be Kenyában. Nairobi megfigyelők a durva hangú nyilatkozatból arra következtet­nek, hogy a kormány újabb ellenséges lépésekre készül a szocialista országok ellen. A baloldali ellenzék vezetője, Odinga,' a sajtó képviselői előtt néhány részletet ismertetett a Kenyai Népi Unió készülő programjáról. Ezek Befejeződött az Egészségügyi Világszervezet közgyűlése Az Egészségügyi Világszervezet közgyűlése Genfben befejezte munkáját. A közgyűlés hatá­rozatot hozott arról, hogy fokozza a harcot a himlő ellen, megjelölte a tízéves programot, és tervbe vette megközelitőleg 220 millió ember be­oltását. A világszervezet harcot hirdetett az olyan súlyos betegségek ellen is, mint a malária, a rák, a szív- és véredénymegbetegedések stb. Az afrikai államok követelésére a közgyűlés el­határozta: megfosztja Portugáliát attól a jogtól, hogy a világszervezet afrikai regionális bizottsá­gában gyarmatai nevében beszélhessen. Ugyan­akkor hatái’ozatot hoztak arról is, hogy a jövő­ben Portugália nem kaphat technikai segítséget a világszervezet utján, mivel — figyelmen kívül hagyva az ENSZ-közgyülés minden hatái'ozatát — folytatja gyarmatosító politikáját. Sok ország delegációja tiltakozott az ellen, hogy az Egyesült Államok és nyugati partnerei­nek ellenállása miatt a Német Demokratikus Köztársaság, a Vietnami Demokratikus Köztár­saság és a Koreai Demokratikus Köztársaság meg van fosztva attól a lehetőségtől, hogy gyü­mölcsöző tevékenységet fejthessen ki a világszer­vezetben. A Szovjetunió, a szocialista országok és néhány más ország — köztük Franciaország— küldöttségei követelték, hogy a Chiang Kai-shek- ista küldött által a világszervezetben jogtalanul betöltött helyet adják át a Kinai Népköztársaság képviselőinek. Godoy ismét intézkedéseket igéd a jobboldali provokációk megfékezésére Dominika népe feszült légkörben készül a jú­nius 1-re kitűzött elnökválasztásokra. Május 19- én este halálos áldozatot követelő összecsapás zajlott le a fővárostól 90 kilométernyire fekvő Romana helységben Balaguernak, a reformista párt elnökjelöltjének és a Junius 14-i Forradalmi Mozgalomnak a hivei között. Amikor a jobboldali politikus egy választási nagygyűlés megtartásá­ra a városkába érkezett, a tömeg kövekkel meg­dobálta gépkocsiját. Sortüz volt a válasz: egy gyermek meghalt, többen megsebesültek. Santo Domingóban ugyancsak összecsapás tör­tént Bosch demokratikus elnökjelölt és Balaguer hivei között. Bosch, a Dominikai Forradalmi Párt jelöltje panaszt emelt az ellene irányuló szélső­séges provokációk miatt. Godoy elnök ezért elrendelte, hogy 1. a kato­Bertrand Russell cikke a Minority of One folyóirat májusi számában A Távolkelettel szembeni politika irányzata elő­idézi annak a lehetőségét, hogy egy vagy két éven belül Kina és az Egyesült Államok egymással há­borúba keverednek. Azért van ez, mert egyrészt az Egyesült Államok meg akarja vetni lábát Dél- kelet-Ázsiában és Kina ezt meg akarja akadályozni, másrészt mert az amerikai kormány a kommunis­tákat gonoszoknak tekinti és társadalmi kötelessé­gének tartja, hogy amikor és ahol csak lehet, har­coljon ellenük. Kina kisemmizése az Egyesült Nem­zetekből a leszerelési konferenciákat teljesen hiá­bavalóvá teszi, mert hiszen teljes lehetetlenség a Nyugat leszerelési egyezményeit a Kina elleni had­járattal összeegyeztetni. Mik az esélyek, ha úgy Amerika, mint Kina megmarad jelenlegi politikája mellett? Amerikának kevés sikere van Dél-Vietnam le­igázásában, pedig az kis ország. Milyen reménye­ket táplál Kina iránt, mely a világ legnépesebb országa és amely mindez ideig felülkerekedett minden külső és belső ellenségén. Mindenki vilá­gosan láthatja, hogy amig Amerika ugyanazon fegyvereket használja ellenük, amelyeket jelenleg Vietnamban használ, nem remélheti, hogy legyő­zi a kínaiakat. Az egyetlen kilátás a hosszú gerilla háború, melyben Amerikának és szövetségeseinek anyagi készletei teljesen kimerülnek, mig végül, esetleg húsz évi, bizonytalan kimenetelű összecsa­pások után, az Egyesült Államok megcsömörlöt- ten feladja a reménytelen kísérletet Délkelet- Ázsia hatalomba vételére. Mivel ha nem használ­nak nukleáris fegyvereket, ez az eshetőség minden­ki előtt világos, egész biztosra lehet venni, hogy előbb-utóbb Amerika a H-bombák használatához folyamodik. Egész Ázsia, Afrika és Latin-Amerika megdöbbent iszonyattal fog reagálni és úgy az Egyesült Államokat, mint szövetségeseit az egész világon átkozni fogják. El lehet képzelni, hogy az Egyesült Államok rövid időre képes lesz rém­uralmát felállítani, de ilyen rezsim nem tarthat sokáig. Ennek révén, úgy- Európa, mint az Egye­sült Államok a végén teljesen tönkre megy. Lehet, hogy közben Kina már kifejlesztette a hosszú tá­volságra hatásos H-bomba képességét és ebben az esetben planétánkon minden emberi és állati élet egyszeribe elpusztul. Az ilyen fejleménynek senki sem örülhet, de Amerika kommunista-ellenessége annyira elmér­gesedett, viszont Kina honszeretete annyira lán­goló, hogy az ilyen eshetőség egyáltalán nem lehe­tetlen. Mit tehet a Nyugat, hogy kedvezőbb lehe­tőségeknek nézzünk elébe? Legelőször is el kell ismerni Kínát az Egyesült Nemzetekben. Másod­szor pedig népszavazást kell tartani mindazokban az országokban, amelyek az Egyesült Államok és Kina között vita tárgyát képezik és jogot kell adni nekik, hogy kommunista párti, U.S. párti, vagy semleges kormányt választhassanak. Általában azt hiszik, hogy mindezt a Genfi Konvenció 1964- ben már garantálta, de Amerika és szövetségesei a konvenciót semmibe vették és határozatait nem tartották be. Nem mondhatjuk, hogy egyedül Kina ellenzi az Egyesült Államok politikáját. Franciaország máris elhagyja a NATO kötelékét. Valószínű, hogy egész Afrika és Latin-Amerika is ellenezni fogja, mivel attól félnek, hogy ők lesznek az amerikai kormány őrültségének legközelebbi áldozatai. Az Egyesült Államok kormányát névleg a kommunizmus-elle- nesség vezérli, de a valóságban — még ha tudat alatt is — a hatalomvágy a hajtó ereje. Ez a hata­lomvágy nem újkeletű tünemény, de az Egyesült Államokban újabban ütötte fel a fejét. Más orszá­gok, más elképzelések szerint már Sokszor tettek hasonló kísérleteket és kudarcot vallottak. Siker­telenségük azonban nem volt végzetes a nukleáris fegyverek előtti időkben. Napjainkban minden ilyen kísérlet az emberi élet kipusztitására vezet­het. Minden fontos államnak be kell ismernie, hogy ez sokkal nagyobb katasztrófa lenne, mint bármi más, amit az emberi ostobaság előidézhet. Lesznek, akik azt mondják, hogy Kina is éppoly hibás, mint az Egyesült Államok, mert hiszen telje­sen felkészülten áll a U.S.-el való háború lehető­ségére. Az a határozott meggyőződésem, hogy a Nyugatnak Kínával szemben tanúsított magatartá­sában a legparányibb ésszerűség megnyilvánulása Kina politikájában teljes változást hozna létre. Ki­na, az utóbbi években gyakran tett ajánlatokat nukleáris leszerelésre, melyeket Amerika egyedül azon az alapon utasított el, hogy állítólag Kínában nem lehet bizni. Kínát a Nyugat 1840 óta nem te­kintette másnak, mint a Nyugat számára zsák­mányra alkalmas területnek. Kina lassan tanult a saját kárán, de most végre egységes, energikus kormánya van, mely lehetetlenné teszi további le­igázását, kivéve a teljes pusztulás árán. Senki sem kívánja az ilyen katasztrófát, de egyik nagyhata­lom sem tesz lépéseket ennek elkerülésére. A vi­lág legjobb reménye abban van, hogy a már eddig is erős ellenállás a U.S.-ban a kormány politikájá­val szemben tovább növekszik, hogy még mielőtt túl késő lenne, az Egyesült Államok és csatlósai (mint Anglia) megváltoztatják politikájukat. A "sárga veszedelem”

Next

/
Thumbnails
Contents