Amerikai Magyar Szó, 1966. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1966-01-20 / 3. szám
2 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, January 20, 1966 H SZÉLJEGYZETEK [| Amikor a vietnami piszkos háborúról beszélgetünk tájékozatlan emberekkel, folyvást halljuk, hogy Amerika kötelessége a népek “szabadságát” védelmezni, még háború árán is. De, amikor azt kérdezzük, hogy miért éppen Vietnamban “védelmezzük a szabadságot,” amikor Haitiban, Nicaraguában, Portugáliában, Spanyol- országban, Formoza szigetén, sőt a rabszolgaságot még ma is űző Arábiában nyugodtan nézzük a népek szabadságának eltiprásat, sőt még szövetségbe is lépünk nyen diktátorokkal? — atckor a vitatkozók elhallgatnak, mert nem vallhatják be, hogy az úgynevezett “szabadságot” csak akkor és ott védelmezzük, amikor és anol az amerikai tőke érdekeit akarjuk megvédeni “még háború árán is.” • • • A Dominikai Köztársaságban, ahol a katonai erőszak elkergette a szabalyszerüleg megválasztott dr. Bosch elnököt, mi készséggel elismertük a hatalom bitorlóit és az amerikai katonaság a hatalom bitorlóinak a védelmére vonult be, nem pedig azért, hogy a demokráciát, vagy a szabadságot védelmezze. így mi vagyunk azok, akik a demokrácia minden megnyilvánulását eltipró katonai diktatúrát tartjuk hatalomban. Kormányunk akkor sem a népek szabadságára gondol, amikor önhatalmúlag kijelenti, hogy kész fegyveres támogatást nyújtani mindenütt a világon, ahol a népek szabadságtörekvéseit keli leverni, hanem a nagytőke és elsősorban az amerikai nagytőke érdekeire. Az amerikai alkotmány a szövetségi kormányt nem hatalmazza fel arra, hogy polgárait eltiltsa a Kubába, Kínába, Észak-Viet- namba, Észak-Koreába vagy Albániába való utazástól, de a Külügyminisztérium mégis visszaél ezzel a tilalommal és pénzbírsággal és börtönbüntetéssel sújthatják azokat, akik a jogtalan tilalmat megszegik. Japán nem ismerte el a Kínai Népköztársaságot, de a japán polgárok azért szabadon utazhatnak Kinába, ha kedvük van hozzá. Az angol útlevél érvényes a világ minden országába való utazásra. Mégis azt tartjuk, hogy mi vagyunk a világ legnagyobb demokráciája (amelyben a polgárok nem élhetnek a legelemibb szabadságjogok egyikével). • • • Saigontól 200 mérföldnyire északkeletre a Cam Ranh öbölben készül az Egyesült Államok leghatal- masaDb katonai telepe Ázsiában. Ez lesz a világ egy k legnagyobb katonai kikötője és katonai raktára. Itt lesznek a Távol-Kelet legnagyobb gazolin és olaj tartályai. A telepet 5,000 amerikai katona fogja kezelni, akik amerikai kényelemben fognak élni. Mellettük 2.000 dél-vietnami katona lesz állandó szolgálatban (de NEM amerikai kényelemben!). A kikötőtől néhány mérföldnyire északra épül a Távol-Kelet legnagyobb repülőtere. Washingtonban vannak egynéhányan, akiknek meggyőződése, hogy ezek és ezekhez hasonló hatalmas katonai telepek NEM a Vietcong, de nem is Észak-Vietnam ellen épülnek. Ilyen arányú készülődés előre veti nagyobb és veszedelmesebb kalandok árnyékát. . . • • • 1964 júniusában a Szovjetek hozzájárultak olyan amerikai-orosz konzuli szerződéshez, amelynek pontjai felett 1959 óta folytak a tárgyalások. Teljes öt évig tartott, amig oda jutottunk, hogy a konzuli viszony alapfeltételeiben megegyeztünk, abban a reményben, hogy az 1948 óta lezárt konzulátusokat újra megnyitjuk. A múlt évben 12 ezer amerikai utazott a Szovjetekbe és 1,079 orosz polgár látogatott Amerikába. Az utazók érdeke megkívánná, hogy a konzulátusok megnyíljanak. Mégis mi történt? A szerződés egy teljes évig a Szenátus útvesztőiben vesztegelt. 1965 júliusában Fulbright szenátor vezetésével a Szenátus Külügyi Bizottsága kihallgatásokat folytatott és augusztus 30-án a szerződés a Szenátus elé került, ahol mindössze 3 republikánus és két demokrata ellenezte. A szerződés végleges helybenhagyására mégsem került sor. Miért? Azért, mert ámbár az elnök, a Külügyminisztérium és a Szenátus Külügyi Bizottsága a szerződés elfogadása mellett döntöttek, arra mégsem került sor, mert azt hevesen ellenezte — J. Edqar Hoover, az FBI mindenható feje. Ilyesmi is c*ak a világ legnagyobb "demokráciájában" fordulhat elő! ••r(i*e«**o*Moooo«i«ce«e««o*oo«a«ooooooo« KIOLVASTAD A LAPOY? ADD TOVÁBB! MÁS IS TANULHAT BELŐLE! Hívjon ebédre egy ateistát A "Ramparts" nevű liberális katolikus folyóirat januári számában a Notre Dame egyetem teológiai professzora, Peter Riga katolikus pap a fenti címen irt cikkben kritizálja a keresztények hagyományos ellenszenvét az ateistákkal szemben. Ajánlja, hogy a hivő keresztények a jobb társadalom megteremtéséért működjenek együtt a marxista ateistákkal. Az érdekes cikkből kivonatokat közlünk: Nagyon veszedelmes a kereszténységet úgy feltüntetni, mintha az a kommunista társadalom vagy más társadalmi szervezet ellensége lenne. Ez azt a benyomást kelti, hogy a keresztény hit tóképp negatív és konzervatív erő társadalmi téren — a kapitalista rendszer legerősebb bástyája és nagy vagyonok kiosztója. A kereszténység evvel elveszíti majdnem minden forradalmi jellegét. Ez nagy kár, sőt tragikus, mert hiszen a keresz- tényekneK a keresztény szentiráshoz való ragaszkodása íorradaimasitja a vnágot és a modern ember és problémái számara az egyházat jelentőssé teheti. A keresztény egyházak nagymértékben hozzájárulhatnak a viiag átszervezéséhez. De ezt csak úgy lehet hatásosan megtenni, ha a keresztények figyelembe veszik a társadalom betegségének okait és küzdenek a benne gyökerezett gonoszságok ellen. Ennek világos jelét láttuk a nemrég megtartott “Pacem in Terris” nagygyűlésen New Yorkban, amelyen megtárgyalták a béke elérésének kilátásait. Jelen voltak különböző felekezetű keresztények, kommunisták, ateisták, buddhisták, hinduk és mozlemek. Történelmi esemény volt ez olyan keretekben, amelyben a kölcsönös tisztelet kezd áthatolni a felettünk lebegő, mindent elpusztítható fellegeken. Van itt lehetőség a párbeszédre azokon a realizmust emlegető jelszavakon túl és kellene, hogy ezt a marxisták is észrevegyék. De a keresztényeknek is meg kellene érteniök, hogy az éremnek másik oldala is van: az ateista marxizmus céljainak megértése és igazi mivoltának tanulmányozása. Egyes keresztények hite szégyelni való Ezért kell, hogy a keresztények belássák, hogy amiket ma kérdőre vonnak, azok nem mások, mint a saját becsbentartott értékeik, amelyek a keresz- ténységi örökség révén szállottak rájuk. .. Egyes keresztények önző hite szégyelni való. Az olyan keresztény szempontjából, aki a saját képmására teremtett magának vallást, a békéért, szabadságért és testvériségért folytatott harc, amiért ma az emberiség küzd, teljesen idegennek tűnik fel. Más keresztények helyesen mutatnak rá arra, hogy azok, akik legbátrabban és leghatásosabban küzdenek a béke, a szabadság, az egység és az emberi méltóság eszméiért, nem feltétlenül keresztények. Nem szabad, hogy a keresztényeket félrevezesse a világ küzdelmei egyes irányzatának ateista mivolta . . . Minden egyénnek nyílt szemmel, a hitébe vetett bizalommal és előítélet nélkül kell megítélnie a valóságot, amelyben éL A marxizmus fogas kérdés A kereszténységet semmi sem köti egy bizonyos társadalmi rendszerhez. Az állam gazdasági problémáinak megoldására a szocialista rendszer az egyik lehetőség. A keresztények számára azonban a szocializmus fogas kérdést jelent. Az előző társadalmi rendszerekkel ellentétben, a szocializmus nem támaszkodik a vallásra az uj társadalom felépítésében. Úgy látszik azonban, hogy a templom elvesziti a talajt a lába alól. — Az egyház és a vallás teljesen uj helyzetben találja magát Történelmében először, az egyház beépített, prog ramszerü ateizmussal néz szembe. Az ateizmus szerves része a marxista világszemléletnek, amely a szocialista állam ideológiai alapja. A marxista ateizmus a vallás 19. századbeli megnyilvánulásai alapján fejlődött ki, a vallás tagadása főképp társadalmi jellegű... Akár tetszik nekünk, akár nem, a marxizmus is elismeri mindazokat az ideálokat, amelyeket a vallás magáénak tart. VI. Pál pápa megjegyezte, hogy eredményt érhetünk el, ha ragaszkodunk a logikához. A marxizmus agnosztika-ellenes és reális szelleme pozitív párbeszédre vezethet, ami eddig lehetetlen volt, az őszinteség és az igazságszeretet hiánya miatt — amint azt a pápa megjegyzi... Felületes dolog az ateizmust a legnegativabb megnyilvánulásával azonosítani. A mindent átfogó kijelentéssel, hogy az ateisták nem törődnek avval, mi a jó és mi a rossz, a keresztények meg akarnak szabadulni az igazság keresésétől és attól, hogy az ateizmus természetének a mélyére hatoljanak és feltegyék a kérdést: nem a keresztények rossz példája volt-e az, ami elősegítette az ateizmus kiíej- Jóuesét? A kuiöníéie a^eibiakKal vaio mindennapi érintkezésünk arra késztet bennünket, hogy eus- merjiiis.: a marxista ateizmus nemcsak egyszerűen emneiet a vallással szemoen, hanem teljesen uj meglátásból kiinduló küzaeiem a morális kérdések és valóban az élet alapvető kérdéseinek a megoldására. A marxista ateizmus eszerint humanista világnézet, amely az embert teljes egészében tekintetbe veszi, minden problémájára megoldást keres és evvel biztonságot és morális erőt ad életének éppúgy, mint a vallás. A marxista ateizmus nemcsak egyszerűen egyházellenes vagy vallásellenes kampány. A marxista ateizmus forradalmi világnézetet terjeszt. A jelen időknek megfelelően azon fáradozik, hogy újból életcélt öntsön az emberekbe és magasabb célkitűzést adjon az emberiség küzdelmének. Ennek az emberi és morális fejlődésre vonatkozó befolyását nem hagyhatjuk figyelmen kívül. A keresztények elárulták vallásukat Még ennél is fontosabb a marxista ateizmus lesújtó vádja a keresztények ellen. Ha megvizsgáljuk ezeket a vádakat, azt találjuk legmeggyőzőbb érvüknek, hogy a kereszténység, majdnem két évezredes létezése alatt nem szüntette meg a nyomort, a szolgaságot, a háborút és a társadalmi felfordulást. A keresztények a világgal szembeni kötelezettségeiket csúfosan elárulták. Megengedték, hogy hitüket a hatalmasok a gyöngék ellen használják fel, amellyel azokat leigázták. Ezeket a tényeket nem lehet eltörölni a kereszténység történelméből. Ebből csak tanulni lehet és az Atya és a Fiú, Jézus Krisztus előtt a legnagyobb alázatossággal beismerni a múlt generációk bűneit. A múlt században felállított marxista tantételek semmit sem változtak annak ellenére, hogy a valóság megváltozott; reménykednünk kell abban, hogy azok is lassan megváltoznak és idővel a marxisták is hajlandók lesznek párbeszédet folytatni az egyházzal. Miért van ateizmus? Semmi kétség nincs aziránt, hogy az ateizmus és a vallás egymással kiengesztelhetetien ellentétek. De mindegyiknek keresnie kell a másik fél legmélyebbre menő megértését. Nem hagyhatjuk mindörökre figyelmen kivül az ateisták küzdelmeit. Kell, hogy a keresztények számoljanak az ateizmussal nemcsak, mint a saját cselekedeteik birá- jával, hanem mint az élet kérdéseinek egyfajta megoldásával. . . Állíthatják a keresztények, hogy nem a saját hűtlenségük a krisztusi elvekhez az, ami egyeseket arra késztetett, hogy Isten hívásának “nem”-et mondjanak? Az ateista célkitűzéseket komoly megértéssel kell megközelíteni. Korunkat a kölcsönös megértés és jóérzés keresése jellemzi. Néha panaszkodunk, hogy egy ateista kormány nem ért meg bennünket. De mit tettünk mi, a saját országunkban létező ateizmus megértésére? Ezért fontos, hogy megvizsgáljuk önmagunkat és hagyjuk el azokat a kereszténynek vélt cselekedeteket, amelyek egy letűnt világba valók. A problémák tömkelegé áll előttünk, amelyeket csak alázatossággal, őszinteséggel, nyíltsággal és a tanulás vágyával közelíthetünk meg. Egyéb problémák között a kifejlődő párbeszédben a keresztényeknek arra is ügyelniök kell, hogy a jövőt ne a mennyország változatának tekintsék. Amint a kinyilatkoztatás világosan kimondja, itt lenn a földön a jelen világ társadalmi megváltoztatása mellett kell kardoskodnunk... Ne hagyjuk abba a párbeszédet a megértés hiánya miatt. Jordániában a legutóbbi napokban 400 személyt letartóztattak a kormány és a palesztinai felszabadító szei vezet közöli 'áinadt konfliktussal kapcsolatban. A/WeRIKAI w Published every week by Hungarian Word, Inc. 130 East 16th Street, New York, N. Y. 10003. Telephone: AL 4-0397 Ent. as 2nd Class Matter, Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879 to the P.O. of New York, N.Y. Előfizetési árak: New York városban, az Egyesült Államokban és Kanadában egy évre $10.000, félévre $5.50. Minden más külföldi ország- be egy évre 12 dollár, félévre $6.50.
