Amerikai Magyar Szó, 1966. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1966-05-26 / 21. szám
Ent. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, at the P.O. of N.Y., N.X, Vol. XX. No. 21. Thursday, May 26, 1966. AMERICAN HUNGARIAN WORD, INC., 130 E. 16th Street, New York, N. Y. 10003. Telefon AL 4-0397, A Ky-kormány leverte a danangi felkelőket E “győzelemmel” saját politikai sírját ásta meg SAIGON. — A Ky-kormány nyolc napi véres harcok után leverte Danang város buddhista lakóinak felkelését. A nagy fölényben lévő Ky-csa- patok utcáról utcára szorították vissza a buddhistákat és támogató csapataikat. A nyolc napig tartó harcban több mint ötvenen vesztették életüket. A sok száz sebesült között számos agg és gyermek is volt. Minden pártatlan szemlélőnek az a véleménye, hogy Ky miniszterelnök danangi “győzelmével” megásta politikai sírját. A véres támadás, amit a danangi lakosság ellen intézett, felháborította az ország buddhistáinak érzelmét, úgy hogy csak idő kérdése, mikor robban ki újabb lázadás a Ky- kormány ellen. Ky azzal próbálta lecsende- siteni Danang népét, hogy repülőgéppel élelmet küldött a városba. Minden jel arra mutat, hogy ilyen és hasonló lépé sek nem elégítik ki a népet, mely gyűlöli a kormányt. Ugyanakkor az amerikaiak iránti ellenszenv is növekszik Cleveland polgármestere Budapestre repül Johnson elnök megbízásából mert az amerikai hadak a Ky- kormány csapatait támogatták. Átmeneti kormányt követeltek a buddhisták A hét folyamán a következő események történtek Vietnamban: SAIGON. — A buddhisták vezetői azt javasolták, hogy a jelen válságot csak úgy lehet megoldani, ha a Ky-kormányt eltávolítják és helyébe egy átmeneti kormányt' neveznek ki, élén Tran Van Don miniszterelnökkel. Tran Van Don egyike azoknak a buddhista vezetőknek, akik vezető szerepet játszottak a Diem-diktatu- ra megdöntésében. (Folytatás a 2-ik oldalon) rendőrkordont és kezükben virággal leültek az úttestre és megállították a menetet. A rendőrök rárohantak a tüntetőkre és a várakozó rendőrkocsikon börtönbe szállítottak 18 nő és 32 férfi fiatal béketüntetőt. “Vessünk véget a vietnami háborúnak MOST!” Ez volt olvasható a béketüntetők magasra tartott plakátjain. Ez volt az első alkalom, hogy a “Hadsereg Napján” tartott katonai felvonulás alkalmával tartottak béketüntetést. “Lemondtak” a városi klinikák ápolónői NEW YORK, N. Y. — A város gyermek-klinikáin és az iskolákban alkalmazott ápolónők “lemondtak” állásukról, mert a városi hatóságok nem voltak hajlandók megadni követeléseiket. Összesen 282 ápolónő mondott le, de 470 ápolónő maradt távol hétfőn munkahelyétől. Ápolónők hiányában, a város kénytelen volt 64 gyermek-klinikát lezárni. Súlyosbítja a helyzetet az, hogy az orvosok nagy része ugyancsak nem jelentkezett munkára. így adták tudtára a városnak, hogy az ápolónők követeléseit jogosnak tartják. Az ápolónők a gyermekeket ragályos betegség ellen oltják be. Most, hogy ez a fontos munka megszűnt, sokan attól tartanak, hogy egy vagy más ragályos betegség elterjed majd a gyermekek között. Ezer dollár évi fizetésjavi- tást és rövidebb munkaidőt követelnek az ápolónők. A KATONAI ELME ÉS A KATONAI ELMEBAJ A N. Y. Times május 15-i számában olvastuk ezt az épületes jelentést a Vietnamban működő amerikai hadsereg vezetőségéről: "Egy amerikai kormányalkalmazott, aki a lélektani hadviselés terén működik Saigonban, panaszt tett egy amerikai tábornoknak 1962-ben, hogy nem kap elegendő együttműködést a katonaságtól. "Nekünk nincs szükségünk lélektani hadviselésre — válaszolt az amerikai tábornok. 20,000 gerilla van ebben az országban. MEG FOGJUK ÖLNI ŐKET és vége lesz a háborúnak." (Hangsúlyozás a mienk.) "De Ön nem érti a helyzetet — felelt a polgári alkalmazott. Gerilla háborút nem lehet igy megnyerni. A franciák kilenc évig öltek gerillákat ebben az országban és végén elvesztették a háborút. Nekünk meg kell nyernünk a parasztok támogatását, becsületes kormányt kell adnunk nekik. Csak úgy győzhetünk." "A franciák nem öltek eleget — mordult vissza a tábornok. HA ELEGET ÖLÜNK MEG, AKKOR MEGNYERJÜK A HÁBORÚT." íme igy hangzik a "szabad világ" fellegvára, az Egyesült Államok egyik hadvezérének nézete a vietnami háborurói. Alig kétséges, hogy ez McNamara hadügyminisztertől lefelé (— és felfelé!) az egész amerikai hadvezetőség nézete. "Ölj!" A franciák kilenc évig irtották ezt a szegény, indokinai népet. Most pedig amerikaiak ölik őket. De az amerikai tábornok nincs megelégedve az öldöklés méreteivel. "Ha eleget ölünk, vége lesz a háborúnak!" Á N. Y. Times, mellesleq a cikk végén megjegyzi, hogy az amerikai tábornokok "ölj!" politikája ellenére a vietnami gerillák létszáma 1962 tavaszától kezdve 20 ezerről 207 ezerre emelkedett! Ilyen emberekre és ilyen embereket alkalmazó politikára gondolhatott Daniel Berrigan, a neves katolikus "béke-pap", amikor nagy feltűnést keltő könyvében — "They Call Us Dead Men" — a következő megállapítást teszi: "Háborús légkör kitermeli saját eszközeit, megteremti saját láthatárát és indokolását. Emberek, akik sokáig élnek ilyen légkörben, lassankint elfogadják azt mint normális légkört és olyan logikát fejlesztenek ki, amely kielégíti és elcsi- titja lelkiismeretüket, öldöklő szerszámokat fejlesztenek, amelyeket ők teljesen normálisnak tekintenek az "ellenség" elintézésére. És amikor egyszer ezek az eszközök rendelkezésükre állnak, egyre jobban hozzászoknak fokozott alkalmazásukhoz. Egyre kevésbé bíznak békés megközelítésben, másokkal való tárgyalásokban az emberek közötti nézeteltérések megoldása céljából. "Ebben a légkörben ezek az emberi élet egy teljesen más és ui formáját fogadják el. Az ilyen emberek a meghasonlott lelkiállapotu egyének, vagy felnőni nem képes személyek álomvilágában élnek. Egyének, társadalmak, melyeknek problémáit, érdekeit nem képesek megérteni, szemeikben ELLENSÉGGÉ válnak és ezt az ellenséget mindenütt látni vélik. És ugyanakkor amidőn az emberek egymáshoz való viszonyának bonyolult képzete az ELLENSÉG egyetlen képzetévé összpontosul, az önmagukról alkotott képzetük is átváltozik. Kialakul az a meggyőződés bennük, hogy ÖK KÉPVISELNEK MINDENT, AMI JÓ, AMI NEMES AZ ÉLETBEN, A TÁRSADALOMBAN, AKIK JOGGAL AVATKOZNAK BE MÁS NÉPEK ÉLETÉBE, MERT ŐKET MAGASABB BÖLCSESSÉG VEZÉRLI. ÉS AMIKOR ERŐSZAKOT ALKALMAZNAK MÁS NÉPEK ELLEN, AZT CSAK AZ EMBERISÉG JÓLÉTE ÉRDEKÉBEN TESZIK..." Igy ir egy JEZSUITA pap az amerikai politikáról, az amerikai katonai elméről 1966-ban. Maqunk sem tudnánk ennél találóbb leírását adni — JOHNSON lelkivilágának! REUTHER ELLENZI A MUNKÁSPÁRT MEGSZERVEZÉSÉT James Meredith, a Missis sippi egyetem első néger hall- j gatója felvonulást szervez, tüntetésül az államban fennálló terror ellen, mely megakadályozta, hogy a közelmúlt választásokban a négerek nagy része regisztrálhasson. A tüntetők Memphisből Jacksonba vonultak. A két város közti távolság 20 mérföld. LONG BEACH, Cal. — Walter P. Reuther, az autómunkások konvencióján ellenezte Arthur H. Fox, a szervezet 600-as lokálja megbízottjának azon javaslatát, hogy a konvenció nyilvánítsa ki, hogy a United Auto Workers Union hajlandó résztvenni egy Munkáspárt (Labor Party) megszervezésében. “Én továbbra is azon fáradozom, hogy a Demokrata Pártot liberális szervezetté tegyük. Ahelyett, hogy a munkások saját, önálló pártjukat demokrata párt teljesítménye kielégítő volt s bizonyítékul a Medicare törvényre emelését hozta fel. A háború kiterjesztésétől félnek az autómunkások konvenciójának delegátusai Long Beach, Cal. — “Országunknak vigyázni kell arra, hogy ne tegyen oly lépéseket, melyek a vietnami háború ki- terjesztéséhez vezetnek.” Ezt tartalmazta többek között az Auto Workers Union 20-iK (Folytatás a 2-ik oldalon) építsék, arra kell törekedni, hogy minden haladó szellemű egyén a Demokrata és minden reakciós egyén a Republikánus Pártba lépjen be.” Fox delegátus azzal érvelt, hogy a kongresszus ismételten bebizonyította a jelen ülésszakán, hogy a munkások nem bizhatnak a demokrata párt Ígéreteiben. A kongresszus egyetlen fontos törvényt nem ■ iktatott be a szervezett mun-i kások érdekében. Reuther beszédében próbálta bizonyítani, hogy a kongresszus és ai Moszkvában tv-tornyot építenek, mely két lábbal magasabb lesz, mint a párizsi Eif- fel-torony. (986 láb magas lesz.) Athénban, Görögország fővárosában 40,000-en tüntettek a vietnami háború ellen és követelték a háború azonnali felszámolását. a legnagyobb magyar lakta város Magyarország határain kívül.” Johnson elnök e lépése újabb bizonyíték arra, hogy ő “hidat” akar építeni az Egyesült Államok és Magyarország között. Igyekezete nagyobb eredményeket mutatna, ha befejezné a vietnami piszkos háborút. CLEVELAND, O. — Johnson elnök telefonon felhívta Locher polgármestert és arra kérte, hogy repüljön Budapestre és ott képviselje az Egyesült Államokat az Ipari Kiállításon. Mikor megkérdezték a polgármestert, hogy miért éppen őt küldték Budapestre igy válaszolt: “Minden valószínűség szerint azért, mert Cleveland Letartóztatlak ötven béketüntetöt NEW YORK, N. Y. — Az amerikai hadsereg a múlt szombaton tartotta évi ünnepi felvonulását, zenekarokkal, a hadsereg különböző ágazatainak képviselőivel. Ott voltak a gyalogosok, a tengeri gyalogság, a légi flotta, a tengerészet és a hadsereg minden más tagozódásának képviselői is. A felvonulás élén öt zászló-1 lengető katona menetelt. Mi-! kor e zászlóvivők elhagyták a Fifth Avenue és 72. utca kereszteződését, a járdáról ötven béketüntető áttörte a
