Amerikai Magyar Szó, 1966. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1966-05-12 / 19. szám
6 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, May 12, 1966 KÜZDELEM A MONOPÓLIUMOK ELLEN Érdekes cikk jelent meg a californiai TÉNY májusi számában, melyet alant közlünk: Válságok kora Elkerülhető-e az emberiséget elpusztítással fenyegető atomháború? A világ és elsősorban Amerika helyzetét, problémáit és jövőjét boncolgatva ezt a kérdést teszi programtervezete központjába az amerikai Kommunista Párt. A programtervezettel könyvalakban a közelmúltban léptek a nyilvánosság elé. Nem kell feltétlenül megegyezni a kommunistákkal sem a társadalmi diagnózist, sem az általuk javasolt probléma-megoldást illetően, de egyetlen gondolkodó amerikai sem térhet közönyösen napirendre a programtervezet fölött. Bírálhatja, részben avagy egészében elfogadhatja, ha úgy tetszik, teljesen elvetheti, de közönye csak kárára lehet. Amerika népe növekvő aggodalommal szemléli társadalmunk krízis problémáit. Válság nyomában válság. Ártalmas tényezők városainkat nyomorta- nya-gettók felé taszítják. A városok levegője egész ségtelen. Válság a tanítás és nevelés terén. Morális válság. Krízis az amerikai külpolitikában. Háború Vietnamban. A technológiában észlelhető forradalom a bizonytalanság és munkanélküliség rémével fenyegeti a munkást. Válság a polgárjogok terén, mely a néger tömegek küzdelmei nyomán tárul a világ elé. A válság méreteit ölti a szélső jobboldal szervezett igyekezete az amerikai demokrácia elpusztítására. A monopóliumok Amerika gazdasági életét 500 korporáció uralja. Ezeket a korporációkat kb. 5,000 direktor irányítja. Lényegében tehát a közel 200 milliós nemzet gazdasági irányítója 5,000 egyén. De ez a szám még sokkal jobban leszűkül, ha a kutatás fénysugara rávilágít a korporációk hátterében meghúzódó, roppant erejű pénzügyi csoportra. Ezek között a leghatalmasabbak és igy a legnagyobb befolyással biró gigászok családi neveket viselnek, mint pl. a Morganok, Rockefellerek, Dupontok, Mello- nok. Példaként: a Rockefeller birodalomhoz tartozik többek közt a Standard Oil 6 társasága, 5 nagy bank, négy biztositó társaság, két vasútvonal, egy repülő társaság, a Westinghouse Electric, a Borden Co., az American Sugar Refining, az American Telephone & Telegraph Co. E gazdasági birodalom vagyonát már tiz esztendővel ezelőtt több mint 61 billió dollárra becsülték. Szembeállítva a kis és törpe korporációk és kis üzletek helyzetével, a monopoltőke döntő befolyása és uralma még világosabb lesz. A kormánykimutatások egyike a kisebb társaságok számát mintegy $5 millióra becsüli. E statisztika szerint az évi egymillió dollárnál alacsonyabb bevétellel rendelkező kisebb alakulatok a korporációk 53.8 százalékát teszik ki, de évi bevételük csupán az összkorporációs bevétel 2.4%-a. Ugyanakkor a nagy korporációk (ezek egymillió dollárnál magasabb évi bevétellel rendelkeznek) az összkorporációk 8 és fél százalékát teszik ki mindössze, de az összkorporációs bevétel 81.6%-át könyvelik el. John Adams, az amerikai függetlenségi harcok egyik kimagasló vezéralakja, már régen megállapította: “a politika csalhatatlan vezérelve alapján-*» tulajdon velejárója minden esetben: a hatalom.” Eszerint Amerikában a politikai hatalmat lényegében azon kevesek gyakorolják, akik a koncentrált tulajdon nagyrészét megkaparitották. A mo- nopoitoKe már úgy viselkedik, mintha Amerikát szőröstől-bőröstől bírná. (Emlékezetes még Charley Wilson, volt hadügyminiszter klasszikus elszólása: ami ió a General Motorsnak, az legyen jó Amerikának is). A béke vagy háború kérdése A monopoltőke a 20-ik század első felében két világháborúba sodorta az emberiséget. 1914 előtt a marxisták, a tudományos szocializmus eszközével megállapították, hogy a világháború elkerülhetetlen. Az erőviszonyokat és az imperializmus természetét, a kapitalista országok között egyre növekvő ellentéteket figyelembe véve ezt újra leszögezték jóval a második világháború kitörése előtt. Az események, sajnos, mindkét esetben a marxistákat igazolták. Bár az imperializmus alaptermészete ma sem változott (lásd Amerika véres kalandját Vietnamban), a mélyülő ellentétek ma is szembetünőek, a marxista világnézet szerint a harmadik világháború már ELKERÜLHETŐ. (De ez ugyanakkor nem feltétlenül jelenti azt, hogy a világbéke minden körülmények között biztosítva van.) Mire alapozza a programtervezet a helyzet friss értékelését? Elsősorban arra a tényre, hogy az erőviszonyok a második világháború óta gyökeresen megváltoztak. A világ egyharmadát, a szocialista részt, vissza- vonhtatlanul elszakították az imperializmustól. A világ második harmada ,a gyarmati és félgyarmati szektor már elszakadt az imperializmustól, avagy szakadófélben van. És végül a fejlett kapitalista országokon belül az imperialista ellenes erők soha nem tapasztalt méretekben megerősödtek. Uj néppárt felé Amerikában A programtervezet szünetet nem ismerő egységfront harcra szólít minden monopol-ellenes erőt elsősorban a békéért, a demokrácia és a demokratikus hagyományok védelmében. Ebben a küzdelemben helye és szerepe legyen mindenkinek, aki a monopol kapitalizmus túlkapásainak ellensége. A mindennapi harcban elengedhetetlenül szükség van a munkásság és a néger tömegek együttműködésére. A 60-as évek figyelemreméltó megmozdulásai a négerek és más kisebbségi csoportok jogaiért, a fiatalság küzdelmei, a háború-ellenes megmozdulások a tömegnyomás módszereit alkalmazták. A politikai tömegnyomástól friss, uj lépést kell tenni a politikai hatalom felé. Mert végzetes hiba lenne nem látni, hogy a döntő politikai hatalom ma a monopolisták kezében van. Ennek a küzdelemnek főeszköze egy uj néppárt. Alkotmányos utón, a harcok tüzében minden használható erő bevonásával egy ilyen uj párt kikovácsolására kell törekedni. Az uj néppárt olyan reformokért harcoljon, amelyek megvalósításával a munkásosztály, a néger tömegek és küzdelemben a nép oldalán harcoló szövetségesek pozíciója megerősödik. A szocialista cél Végül a kommunisták a további célról, a szocialista Amerika megteremtéséről is szólnak a programtervezetben. Szerintük ez Amerikában alkotmányos utón jöhet létre. A szocializmushoz vezető utón egyetlen alkotmánymódosítást tartanak szükségesnek. Ez a kapitalista formájú tulajdont törölné el. (Nem tévesztendő össze az egyéni használatot szolgáló személyi tulajdonnal.) Ehhez Amerika múltjából példával szolgálnak: A rabszolga tulajdont alkotmánymódosítás utján törölték el Lincoln idejében — minden kárpótlás nélkül. Segítsük végső győzelemre a McCarran törvény elleni küzdelmet! VÉDJÜK MEG A BÉKETÁBORT! Az önök segítségével már két nagy győzelmet értünk el! A McCarran törvény utlevél- szigoritási szakaszát a Legfelsőbb Bíróság 1964 junius 8-án alkotmányellenesnek nyilvánította. Ugyanígy a tagságra vonatkozó cikkelyét is 1965 november 15-én törvényen kívül helyezte. Más esetekben technikai alapon hozott a bíróság határozatot e törvény ellen. A hírhedt McCarran törvény jogerősségét egyre jobban aláásták a 15 év óta ellene folytatott küzdelmek és tiltakozások, de ennek ellenére, az igaz ságügyminisztérium állhatatosan próbálja alkalmazni ezen alkotmányellenes törvény még fennálló cikkelyeit. Meg kell semmisíteni a Kommunista Párt elitélését is! A még fennálló cikkelyek a McCarran törvény velejét képezik. Ha a bíróság ezt a részét is elveti, evvel a McCarran törvény alapjait megdönti. Ezért folyamodott az igazságügyminisztérium a legmesszebbmenő eljárásokhoz, hogy kierőszakolja a kommunista párt elítélését. Egyik vádat a másik után hozta fel, legjobban kitanitott besúgóit használta fel, sőt még wall-streeti ügyvédet is talált, aki felajánlotta, hogy regisztrálja a pártot. A McCarran törvény minden amerikai számára veszélyt jelent! A McCarran törvény paragrafusainak értelmében koncentrációs táborokat állítottak fel, amelyeket a kormány szándékozik igénybe venni abban a percben, ha az elnök "veszély” állapotot jelent be. Oda küldhetnek bárkit, aki az igazságügyminiszter megítélése szerint az ország biztonságát fenyegeti, vagy a jövőben fenyegetheti, nemcsak kommunistákat, hanem bárkit,aki a szólásszabadsági, polgárjogi vagy más haladó szellemű mozgalomban részt vesz. Védjük meg a demokráciát és az igazság valódi amerikai hagyományait! Az igazságügyminiszter beismerte, hogy a McCarran törvényt nem lehet végrehajtani, de az igazságügyminisztérium mégis állhatatosan alkalmazza. Az alapvető alkotmányos jogok védelmében ügyvédeink, a párt elleni Ítélet megsemmisítéséért beadványt intéztek a Fellebbezési Bírósághoz és ha szükséges folyamodnak a Legfelsőbb Bírósághoz is. — A mi bizottságunk feladata, hogy előteremtse az anyagiakat a Kommunista Párt védelmének ügyvédi költségeire, e törvény értelmében az utolsó függőben levő "kommunista-ellenes" eljárásban. AZ ÖNÖK SEGÍTSÉGÉT KÉRJÜK. 30,000 dollárt kell előteremtenünk ebben az évben. Önöktől függ, hogy együtt lesz-e ez az összeg. Kérjük, adjanak amennyit és amilyen gyorsan tudnak. Az adományokat a következő cimre kérjük: ■ ■■ «M MBi ■■ MBI ■■ MBI *i * MBi M» M» M ■!■■■■■■■■■■ BMI ■ «Mi MBi «i ■■■■■■ MMi * * mm MHHMMiHHMMnHMH Gus Hall—Benjemin J. Davis Defense Committee 22 East 17th Street, Room 1225, New York, N. Y. 10003 (A csekket Cyril Philip nevére állítsák ki) Enclosed is $................................. from: Name: .........................................................................................-................................ Address: ................................................... City: ....................................................... State:.............................Zip: ................ ....................................................................
