Amerikai Magyar Szó, 1966. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1966-05-12 / 19. szám
4 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, May 12, 1966 MŰKÖDÉSBEN A CIA TERVEZŐ HIVATALA Világszerte áskálódik minden haladó szellemben működő kormány ellen % A kongói Ituri foylón mentén 600 főből álló kormánycsapatot és száz zsoldost ejtettek csapdába a kormány ellen fellázadt kongóiak. A kormánycsapat és a zsoldosok helyzete válságosra fordult. Ekkor jelent meg a küzdők felett három B-26-os amerikai bombázó, melyeket Castro-ellenes kubaiak vezettek és megvédték a kormánycsapatot, valamint a zsoldosokat. Később kitűnt, hogy a kormánycsapat, a zsoldosok és a kubaiak mind az amerikai CIA szolgálatában álltak és annak irányítása mellett muKödtek. Ma már nyilt titok, hogy a CIA tervező hivatala akadályozta meg, hogy a belgiumi gyarmati elnyomás alól felszabadult Kongó nem a népi demokrácia utján, hanem a neo-kolonializmus ösvényén halad. Kormányokat dönt meg Most már eldicsekednek azzal, hogy a CIA ügynökei felelősek a guatemalai Arbenz-kormány meg döntéséért 1954-ben, ugyancsak a CIA döntötte meg Mohammed Mossadegh miniszterelnököt Iránban 1953-ban. Bevallják ma már azt is, hogy ők a felelősek az ellenforradalmi kubaiak csúfos kudarcáért az 1961-es Malac-öbölbeli támadás alkalmával, A CIA tervező hivatala büszke arra is, hogy sikerrel kémkedett a Szovjetunió fölött a U-2 repülőkkel, mindaddig, amig 1960-ban a szovjet rakéták le nem lőtték Francis Gary Powers repülőt. Ők tervezték és hajtották végre a berlini fal alatti alagut-épitését. Ez a hivatal volt az, amely “levezette” és lefogta a berlin szovjet katonai hatóságok hivatalának telefonbeszélgetéseit. A CIA tervező hivatalának szolgálatában au egy egész sereg kém, ellenkém, szabotőr. Ezek az “elemek” a legnagyobb titokban működnek és csak akkor jutnak ezek a működések bárkinek a tudomására, ha hibát követnek el és lefogják őket. Ezek az ügynökök, turisták, tanulók, kereskedelmi utazók, professzorok, vagy misszionáriusok köntösében működnek. A CIA szolgálatában gyakran többen dolgoznak, mint a hivatalos amerikai követségeken. Vezetőjének sokkal nagyobb a költségvetése. mint az amerikai követségeké, nagvobb gépkocsival jár, mint a nagykövet, szebb házban lakik és több fizetést húz. Nem kivételes eset az sem, hogy a CIA könyvüzleteket, forgalmi irodákat, könyvtárakat és számos különböző kereskedelmi vállalatot tart fenn, melynek leple alatt folytatja kémkedését. Miért lett élvezhetetlen a kubai cukor? Mindenki visszaemlékszik az 1962. évi “cukorskandalumra”, amikor augusztus 22-én egy szovjet rakományt szállitó angol teherhajó kénytelen volt kikötni a portorikói San Juan kikötőjében, mert útközben propellerje megsérült. 80 ezer zsák kubai cukrot szállított egy szovjet városba és ebből 13,- 135 zsákot San Jüanban leraktak, hogy a javításokat elvégezhessék. A U.S. Kuba elleni cukor embargója miatt, a lerakott cukrot a vámhivatal raktárában lezárva tartották. Hogy, hogynem, a CIA ügynökei behatoltak a raktárba és a cukrot valamilyen vegyszerrel megfertőzték, ami ártalmatlan volt, de a cukrot élvezhetetlenné tette. A kémjelentések között a Fehér Ház e<nűk hivatalnoka felfedezte a szabotázst és Kennedy elnöknek jelentette — a CIA vezetőségének nagy bosszúságára. A jelentés Kennedy elnököt rettenetesen felháborította, nemcsak azért, mert a szabotázs U.S. területen történt, hanem mert tudta, hogy ebből rendkívül kellemetlen nemzetközi skandalum lesz és attól is félt, hogy fnsnuSHSsrn I FUNERAL HOME 5 5 Lincoln Park • Telefon: DUnkirk 3-1870 Detroit Telefon: Vlnewood 1-2353 giiiBiBHiimniHimiiiniimmmr KOCHIS JEWELER DIAMONDS, WATCHES, JEWELRY 18810 Allen Rd. — Melvindale, Mich I John Kochis watchmaker — Tel: DU 3-5865 i SzsacaisaiiBsasaiaBssaBfiaaBiiiiBBSiiMaii” ennek nyomán mi is hasonló ellen-szabotázstól tarthatunK. Kennedy utasítást adott, hogy a cukrot nem szabad elszállítani Porto Rico-ból, cie ezt köny nyebb volt elrendelni, mint megtenni. Végre a ClA, az igazságügyminisztérium, az FBI és a State Department valahogyan megmagyarázta a kikötői hatóságoknak a detektivregényDe illő, benyoiult helyzetet. A Szovjetunió sohasem kapta meg a lerakott cukrot és hogy a U.S. megfizetett-e érte, azt nem hozták nyilvánosságra. Minden valószínűség szerint a CIA magasabb köreiben határozták el, hogy ahol csak lehet, szabotálni kell Kuba gazdasági életét. Ha magát a tervet nem is, de a politikai utasítást a vezetőség adta, a kivitelezés a helyi ügynököktől függött. A CIA állam az államban Állandóan felmerül az a kérdés, hogy a CIA önálló politikát folytat-e, vagy sem. Ez csak elméleti kérdés, mivel gyakorlatban önállóan tervez ki és a legmesszebbmenő módon hajt végre különböző nagyméretű akciókat, a kormány útbaigazítása, vagy felülvizsgálata nélkül. Az olyan akciók, mint pl. a kubai gazdaság szabotálása, olyan méretűvé fejlődhetnek, melyek úgyszólván önálló tevékenységnek számítanak és amelyeket azok sem láthatnak előre, akik az eredeti tervet helybenhagyták. Önálló tevékenységgé fejlődött 1954-ben a CIA által rendezett ellenforradalom, mely megdöntötte a haladó szellemű Jacobo Arbenz Guzman kormányát Guatemalában, úgyszintén Francis Gary Powers kiküldetése a U-2 kémrepülőn a Szovjetunió területe fölé 1960-ban, ugyanakkor, amikor Párizsban Kruscsev miniszterelnök és Eisenhower elnök csúcstalálkozóra készült. Ami pedig a CIA tájékoztatási szolgálatait illeti, a szervezet gyakran “drámai” erejű “tényeket” tár a kormány elé, ami viszont “drámai” jellegű titkos akciókat sugalmaz, amiben az ügynökök maguk is hisznek és amiket nagy buzgósággal hajlandók keresztülvinni. Az a tény, hogy ők szerzik be az információt es lelkesen készen állnak ők maguk ennek megfelelő akciókat kezdeni, olyan hatalmat ad a kémszervezetnek, mely túlszárnyalja az óvatos politikusok befolyását. A titoktartás felment mindent felelősség alól Megnehezíti a CIA felülvizsgálatát, hogy működését a legnagyobb titokban tartják. Hogy megvédje a kémkedési forrásokat, hogy lehetővé tegye sokféle, titkos működését, hogy elkerülje más országokkal a kémkedésekből eredő politikai komplikációkat, a kongresszus törvényes védelmet nyújtott a CIA-nak mindenféle felülvizsgálat, nyilvános kérdőre vonás alól. A Malac-öbölbeli kudarc megtörténte előtt, még a kémszervezet információs osztályának sem adták tudtára, hogy milyen piszkos trükköket tervez és hajt végre a kivitelezési osztály. Még a legmagasabb kormánytagok sem tudnak a kémszervezet minden akciójáról, mert mint mondják, munkájukban “nem szükséges erről tud- niok.” Ma már bebizonyosodott, hogy amig a csúfos kudarc meg nem történt, Adlai E. Stevenson, ENSZ nagykövet semmit sem tudott a Malac-öbölbeli tervekről és szégyenletes helyzetbe hozta magát és kormányát, amikor előzőleg kereken letagadta a U.S. ebbeli szerepét. Mike Mansfield, montanai dem. szenátor 1954- ben 34 szenátor támogatásával törvényjavaslatot terjesztett elő 12 tagú bizottság felállítására, melynek a CIA-t kellett volna ellenőriznie. Allen Dulles, a kémszervezet akkori feje elégségesnek találta a már fennálló négy albizottság általi ellenőrzést. Hatásos munkával elérte, hogy a 34 támogató közül 14 elpártolt és a javaslatot nagy többséggel megbuktatták. 1956-ban Eisenhower elnök tanácsadókat nevezett ki a külföldi kémszolgálatok felülvizsgálására és ennek a bizottságnak James R. Killian, a Massuchusetts Institute of Technology elnöke lett a vezetője. Ez a bizottság technikailag jó tanácsokat adott, de általában nem gyakorolt nagyon éles kritikát az un. “sötét” akciókkal szemben, ami kritikát mégis gyakorolt, azt utólagosan tette. 1954-ben létrejött az un. “54—12-es csoport” fa megszületése dátumáról elnevezve), melyet a National Security Council nevezett ki. Ez a csoport azóta is, most is a következőkből áll: a CIA vezetője, a helyettes hadügyminiszter, a helyettes külügyminiszter és más tanácsadókból. Hozzáértő köröknek az a véleménye, hogy Eisenhower kormánya alatt ennek a kinevezett bizottságnak nagyon kevés befolyása volt. Végül, a Malac-öbölbeli incidenssel — röviddel az után, hogy Kennedy elnök elfoglalta hivatalát —, bekövetkezett a legrosszabb: az történt, amitől mindenki évek óta félt. Az Eisenhower-kor- mány felelős tagjai azt jelentették, hogy a partraszállás, mint terv még nem is létezett, mikor a kormány terminusa lejárt. Más nem volt, mint a kubai menekültek csoportja, mely bármilyen célra az uj kormány rendelkezésére állt. Theodore C. Sorensen és Arthur M. Schlesinger, Kennedy elnök tanácsadói szerint a CIA emberei úgy adták elő az ügyet az elnöknek, mint kész tervet és nagy nyomást gyakoroltak rá, hogy “kemény” álláspontot foglaljon el Kubával szemben. A bekövetkezett eseményeket már mindenki tudja. Kennedy elnök amellett, hogy “ezer darabra akarta zúzni és a szélnek akarta ereszteni” a CIA-t, még ezt is megjegyezte: “Még egy ilyent nem tudnék túlélni ” Mivel Kennedy elnök nem szüntethette meg a kémszervezetet, elhatározta, hogy rendszabályok alá veti. Először alapos vizsgálatot rendelt el, melynek vezetésére Maxwell Taylort nevezte ki és a bizottságba Allen Dullest. Burke admirálist és fivérét, Robert F. Kennedy igazságügyminisztert is kinevezte. Megfelelő idő elteltével Dullest elmozdította és helyébe John A. McCone, az Aatomic Energy Commission volt elnökét nevezte ki. Más intézkedéseket is foganatosított, többek között utasítást adott minden ország amerikai nagykövetének, melyben a követeket a diplomáciai misszió minden ága feletti hatalommal ruházta fel, beleértve a CIA-t is. Taylor és Killian tanácsára, Kennedy elnök elállt ebbeli tervétől, hogy a titkos akciók végrehajtását a kémszervezetről a Pentagonra ruházza át. Végül a tanácsadók és az elnök olyan megállapodásra jutottak, hogy a katonai akciók nagy részét a Pentagon veszi át és a CIA csak olyan akciókban vesz részt, amelyekben a U.S. részvételét “hihe- tően le lehet tagadni.” Ez azonban olyan kemény diónak bizonyult, hogy sok esetben nem lehetett leleplezni a U.S. szerepét. Felforgató munkára óriási pénzösszegeket kapnak A CIA évi költségeit a hadügyminisztérium költségvetése rejti magában. A rendes kiutaláson kívül még egy “kézikassza” (slush fund) is rendelkezésére áll, ami azelőtt évi 100 millió dollár volt, dé ma tízszer annyit tesz ki. A kormány egyik benfentese igy irta le, mire használja a CIA ezt a “kézikasszát”: Tegyük fel, hogy egy bizonyos országban választások vannak és azoknak a jelölteknek, akiket a U.S. kormány támogat, nagyon rosszak az esélyei. A követ és a CIA ottani főnöke “gyors, költeni való” pénzért folyamodik. Egy esetben, nem régen a költségvetési hivatal az ilyen kérelmet 3 millió dollárról 1.7 millióra redukálta. De a választás utolsó hetébep, mikor a CIA még több kortesplakátot akart felragasztani, elfogyott a pénz, ezért egyszerű telefonhívásra kiutalták a pénzt. A Foreign Intelligence Advisory Board is arra hivatott, hogy ellenőrizze és felülvizsgálja a kémszervezet működését. Különböző vélemények vannak ennek a bizottságnak a hatásos ellenőrző munkájáról. Egy magasrangu hivatalnoknak az a véleménye, hogy a bizottság nem tesz mást, mint helyben hagyja a CIA munkáját. Ami ellenőrzést gyakorol, azt utólagos kritikával teszi. Azt kérdezte, mit lehet várni olyan bizottságtól, mely havonta alig néhányszor ül össze? “Délután 5-kor a pasasok már azt sem tudják, mit mondtak nekik aznap reggél”, mondotta. PAUL’S SHELL SERVICE I GAS. OIL, BATTERY, TILE, AUTO PARTS | 19505 Allen Road — Melvindale, Michigan ® Telefon: WA 8-9806 — SZŐKE PÁL, tulajdonos ■ÄWKSRS«*S5SSS®SS«!SSS»SS®SSSSSSSSSSSSSSSSSfc I “PORSZEM | A VIHARBAN” % Rácz László külmunkatársunk kitűnő könyve ® /' 193 oldal, szép kötésben 8 | Ára $2.00 I S Megrendelhető a következő címen: « MAGYAR SZÓ KIADÓHIVATALA | 130 East 16th Street I New York, N. Y. 10003 ^ssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssS
