Amerikai Magyar Szó, 1966. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)

1966-05-12 / 19. szám

2 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, May 12, 1966 SZÉLJEGYZETEK Az orvosnő, akivel beszélgettünk, hive a vietna­mi háborúnak, mert "fél a kommunizmustól." Fé­lelmét arra alapítja, amit egy rövid mondatban foglal össze: "A kommunisták mindent elvesznek, mint Ausztriában . .." Figyelmeztettük őt, hogy Ausztria nem kommu­nista ország, amire kissé zavarodottan ennyit mon­dott: "Lehet, hogy összetévesztettem egy másik or­szággal." Lehet, hogy az orvosnő sok mindent "összeté­veszt." • © • Idézet budapesti levélből: “A magam részéről mindig azt reméltem, hogy az amerikai munkásság nagy tömegei előbb-utóbó ráeszmélnek a nagytő­kések helytelen háborús politikájának veszedelmes voltára és találnak olyan módszert, amivel meggá­tolják ennek a politikának tovább folytatását. “A Magyar Szó példányai, amelyeket küldtel, még közkézen forognak. Úgy mint a könyveket, sorozatosan viszik el és hozzák vissza. Bár kaphat­nánk még néhány példányt! “17 éves fiam kér tájékoztatást az amerikai mun kásság valóságos helyzetéről. Elég gyakran előfor­duló politikai vitáiban szeretné azt biztonságosan felhasználni.” • • • Megírtuk, hogy a véletlen csodálatos játéka foly­tán, Johnson elnök leendő vejét a katonai ható­ság könnyű irodai beosztásra a főváros közelébe helyezte át, mialatt kevésbé szerencsés bajtársai a vietnami dzsungelokban sokkal veszedelmesebb beosztást kaptak. Ugyanez a véletlen megint cso­dálatos játékot űzött azzal, hogy Johnson második leányának állandó kísérőjét felmentették katonai szolgálat alól. A játéknak persze hivatalos címet kejj adni: az­ért mentették fel az állandó kísérőnek előléptetett színészt, mert szegény édesanyjának és kiskorú testvéreinek egyetlen támasza és eltartója. Úgy mellékesen érdemes feljegyezni, hogy a ma­ma a gyerekeivel Los Angeles legelőkelőbb ne­gyedében 39 szobás házban nyomorog. Szegény­kék . . . • • • A világ különböző részeiben több mint kilenc millió menekült szenved ruházat, étel, lakás, orvosi segély és ágynemű híján. Másodrendű, de szintén fontos hiány: tanítás és szakmai kiképzés, ame­lyek nélkül nem segíthetnek önmagukon. Egyedül Hong-Kongban kétmillió menekült él a járdákon. A menekültek érdekeit védő szervezetek leg­fontosabb, leghatásosabb és legsürgősebb tevékeny sége az lenne, ha teljes erővel csatlakoznának az egész világra kiható BÉKE-mozgalmakhoz. Hiszen, amit egyedül Amerika fecsérel egyetlen napon emberölésre és pusztításra, elegendő lenne a kilencmillió menekült szenvedéseinek enyhíté­sére és szükségleteik fedezésére. • • • Március végén Párizsban Martin Luther King szabadságjogi gyűlésen beszélt, Harry Beiafonte énekelt, de George Bohlen amerikai követ sem a beszédet, sem az éneket nem hallotta. Nem pedig azért, mert az amerikai külügymi­nisztérium követünket utasította, hogy a gyűlésen ne vegyen részt. King sajnálatosnak tartotta a külügyminisztéri­um intézkedését, mert szerinte, ez jó alkalom lett volna a francia népnek megmutatni, hogy "mi mindent elkövetünk az igazságtalanságok elleni küzdelemben." De tiszteletes ur! Hiszen éppen EZ AZ, amit hi­vatalos köreink nem akarnak megmutatni! • • • Április végén gondoltunk arra, hogy 1775-ben, ebben a hónapban kezdődött az amerikai forradal­mi háború a Concord és Lexington csatával. Ebben a hónapban, 1861-ben kezdődött a polgárháború és 1898-ban a spanyol-amerikai háború. Amerika 1917 április 6-án üzent háborút Németországnak és 1906 április 18-án történt a pusztító san-franciscoi föld­rengés. / Április 4-én, 21 évvel ezelőtt, a német náci és a magyar nyilas seregek kiűzése után megalakult a magyar dolgozók érdekeit szolgáló Néni Köztár­saság. Olyan áprilisi dátum, amelyre örökké bol- 'dbgan és büszkén gondolnak Magyarország és a magyar nép barátai. • • t Négy orosz közmondás: Vagyon nem mindig ba­rát, de egy barát mindig vaqyon. A bor alján mindiq találsz üledéket. Nincs jó válasz ostoba kérdésre. Ha megülsz két lovat, sárba esel........................... Egy nyomorfanya képe Chicago nyugati negyedében van egy Lawndale nevű városrész, mely négy négyzetmérföldnyi te­rületet foglal el. Ebben a városrészben egy tipi­kus nyomortanya tárul a szemlélő elé. E területen a zsúfolt összevisszaságban lévő ro­zoga, düledező “házakban” 140,000 néger férfi, nő és gyermek lakik. A házak 80 százalékát több mint 60 évvel ezelőtt építették. A lakóházak között gyárak és raktárak is vannak, ez magyarázza meg a sürü autóforgal­mat. A teher és személyautók sokasága robog az utcákon egész nap. Elnevezték "Slumdale"-nek Az ország különböző városainak szép házakkal, kertekkel ékeskedő peremvárosait gyakran Glen­dale, Farmingdale vagy hasonló dale néven isme­rik. Ezért nevezték el Chicago ezen városrészét “Slumdále”-nek, mert ez a fenti peremvárosok el­lenkezőjét ábrázolja. E nevet dr. Martin Luther King Jr., a városrész legújabb lakója adta. Dr. King a Southern Christian Leadership Conference elnöke. Dr. Luther King szántszándékkal ezt a városrészt választotta a nyomortanyák elleni hadjárat megin­dítására. Ebben a városnegyedben vett ki nyomor­lakást, ahová három emelet megmászásával lehet eljutni. A lakás a Hamlin Avenuen van, közel a “véres 16-ik utcához” ahol a huligánok, betörők, a nők elleni erőszakoskodók és a kábítószer haszná­lók gyülekeznek. Ilyen egy nyomortanya A város lakóinak 5.4 százaléka munkanélküli, de “Slumdale” lakóinak 7.6 százaléka tengeti életét kereset nélkül. A lakóházak romlott, festetlen, piszkos állapotban vannak és legtöbbje túlzsúfolt. Sok a templom és a kocsma “Slumdale”-ben sok a templom. Itt minden egy­háznak van egy vagy több temploma, összesen 82 templom működik e kis területen, de ezek közül tulajdonképpen csak húszat lehet templomnak ne­vezni. A többi magánházakban vagy üzlethelyisé­gekben van. Egyre kevesebb üzlet marad meg ebben a város­részben. Kivételt jelentenek e tekintetben a kocs­mák. 1954-ben 66 kocsma volt “üzemben”, 1966- ban 70. Ez 22 százalékos emelkedést jelent. Az ilalelárusitó üzletek száma is megnövekedett 17 százalékkal. Ez a városrész az a harctér, melyen az SCLC (Southern Christian Leadership Conference) dr. King szervezete folytatja a nyomortanyák meg­szüntetésére irányuló küzdelmet. Johnson kereskedelmet ajánl a a szocialista országokkal Johnson elnök bejelentette, hogy javaslatot szán­dékszik a kongresszus elé terjeszteni, mely előse­gítené az Egyesült Államok és a kelet-európai szo­cialista államok közötti kereskedelmet. Ez az uj törvény felhatalmazná az elnököt, hogy a szocia­lista országokat is az “előnybe helyezett országok” közé sorozza, melynek révén áruikat sokkal ala­csonyabb elvámolás mellett exportálhatják az Egyesült Államokba. Jelenleg, ezen országok áru­cikkeire kétszer vagy háromszor annyi vámot vet­nek ki, mint a kapitalista országok exportcikkeire (csak Jugoszlávia és Lengyelország képeznek ki­vételt) és ezért nem lehetnek versenyképesek. Ezek az előnyök automatikusan és határidő nél­kül terjednek ki a kapitalsita országokra, de a szocialista országok csak ideiglenesen kapnák meg a kedvezményt, az elnök azt bármikor visszavon­hatja. Magyarország és Románia érdeklődést nyilvání­tott az üzletileg “kedvezményes” státusba helye­zés iránt és valószínűleg Bulgária és Csehszlovákia is hasonló kedvezményekért folyamodik. Johnson elnök ékes szavakkal indokolta meg az uj javaslat előterjesztését, mint amely “áthidalja azt a nagy távolságot, mely Kelet-Európát a Nyu­gattól elválasztja.” A szép szavak mellett az elnök nem említette azt ,hogy az Egyesült Államok egy­re több üzletet vészit el, amit az európai kapitalista országok kapnak meg, melyek egyre nagyobb mé­retű üzleteket kötnek a szocialista országokkal. Mostanában sok szó esik Pál György “Destina­tion Moon” (Célállomás a Höld) cimü mozi-képé­ről, amelyet 1950-ben csinált. Az egyik jelenetben az űrrepülő a légben fityegett, amit 16 évvel ez­előtt túlzottnak és nevetségesnek tartottak. A világ gyorsan odajutott, ahová Pált a fantá­ziája rövid 16 esztendő előtt vezette. Dr. Spöck tömegtüntetésre szólítja az ország lakosait május 15-re Dr. Benjamin Spock, a világhírnévnek örvendő gyermekgyógyász, a SANE szervezet nevében ki­adott felhívásában arra szólítja fel az amerikai nó- pet, hogy tömegesen vegyen részt a Washing! ban tartandó nagy béketüntetésen. “Attól tartok — Írja dr. Spock —, hogy a h ború megfosztja az amerikai népet minden humá­nus érzésétől. McNamara hadügyminiszter álP dóan számokban beszél és szeme sem rebben, í kor arról számol be, hogy hány ezer VC-t öltül meg.” Béketüntetés vasárnap A béketüntetés vasárnap, május 15-én 'le' Washingtonban. Szombaton, május 14-én az or< minden részéből delegátusok érkeznek az orr fővárosába, akik magukkal hozzák azon polgái Ígéretét, akik ez év novemberében azokra a je; tekre adják szavazatukat, akik a vietnami hábon azonnali felszámolásáért szállnak síkra. A vasárnapi tüntetésen Norman Thomas, Jules Feiffer, dr. Spock, Rev. Daniel Berrigan és több más neves szónok ismerteti a tüntetés jelentőségét. Résztvesznek a szakszervezeti tagok is A különböző szakszervezetekhez tartozó tagokból álló bizottság felhívást intézett az összes szakszer­vezetek tagságához és sürgette az ipari munkások, a kereskedelmi alkalmazottak részvételét a vasár­napi béketüntetésben. “Nagy reményeket fűztünk az elmúlt esztendő­ben azokhoz a tervekhez, melyek a Nagy Társa­dalmat voltak hivatva megteremteni— mondja a szakszervezeti bizottság felhívása — de kiábrán­dultunk és elvesztettük reményünket. A szövetsé­gi kormány csupán morzsákat ad a nyomorelleni harcra, mert az ország jövedelmét a piszkos hábo­rú emészti fel. Közben a munkások bérét lenyom­ják, a megélhetés egyre drágul és csak a nagy monopóliumok gazdagodnak meg. Közben fiaink ezrei vérüket adják. Felhívjuk a szakszervezetek tagságát, hogy saját érdekükben tömegesen jelen­jenek meg a washingtoni nagy béketüntetésen.” tVVVVV«MVVWVVVnA>VVVVVMVV«n<VVUVVUVVWV\Ari jj Oosnpler vagy számológép íj j! A Free Europe Inc. magyar hírszolgálata <j <[ azt mondja, öt év alatt másrel százalékkal sza- Jj 1 j porodott Magyarország lakossága. Ez valóban j> nem magas arányszám — de ma az egész vi- J» J» lágon törik a fejüket a szakemberek, hogyan <[ | lehetne a népszaporodást csökkenteni. Ha S a magyar nép anyagi és kulturális életszinvo- <j nala emelkedik (ami tény), nem értjük, mi- !; ért kell a vérző szivü newyorki emigráns "ha- jt |> zaffyaknak" telekiabálni a világot, hogy "ki- ji halatják a magyarságot"? Nem kellene kom- <| j! putert használniok annak megértéséhez, hogy <} jj ha ma 150,000-rel többen élnek Magyarorszá- <j <j gon, mint öt évvel ezelőtt (a kicsábitási pro- j» ÍJ paganda ellenére), akkor a kihalásról beszél- Ji !» ni hazugság, amit még megerősít az a tény, jj S amiről minden hazalátogató meggyőződhetett, <} 1 hogy sehol jobban nem gondozzák a szülő <! nőket és a gyerekeket, mint Magyarországon. J» jj Arról is értesít a hírforrás, hogy a magyar !| (j mezőgazdaság a csőd szélén van. "1965-ben J» !( 8%-kal termelt többet, mint 1960-ban." Hát j! 5 ez sem világrekord, de annyit jelent, hogy ]! J> ott egy főre 6 és fél százalékkal többet tér- <| j! rrtelnek ma, mint Öt évvel ezelőtt. Hol itt a i| csőd? Ehhez még számológép sem kell. Végül (J megtudjuk a közlönyből, hogy 1965-ben egy j> jj főre 11,871 forint ára átlagos fogyasztás ju- j> j> tott az országban, ami — mondja — "turista jj i árfolyamon 470 dollár."'Itt még némi jóaka- ! rat nyilvánul, mert mondhatta volna, hogy jj j nem egészen 300 dollár, hiszen New York- {» j ban lehetett 40 forintot is kapni egy dollár- 1 | ért. De ha a szerkesztőségnek volna egy szá- 1 » mológépe, azon kiszámíthatta volna, hogy Ma- | ! gyarországon is laknak az emberek, még nem | J mind kényelmesen, de javuló viszonyok kö- Jj | zött, étkeznek, jobban mint valaha, fütenek, ji [ világítanak, közlekednek, berendezkednek, » szórakoznak, olvasnak, orvoshoz járnak és '} | ápolásban részesülnek, gyermekeiket mind i j | magasabb fokon iskoláztatják, mind nagyobb | számban nyaralnak a belföldön és a külfef- fj | dön. Számológépen rájöhettek volna, hogy Ji í minderre 470 dollárból nem telik Ameriká- í ban, sokkal több kell hozzá. Vegyék már meg ij t azt a számológépet. <[

Next

/
Thumbnails
Contents