Amerikai Magyar Szó, 1966. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)

1966-05-05 / 18. szám

10 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, May 5, 1966 _ * ' ' , I ^ ' ' M M) Történik vhAzAban Közvetlen távirat-forgalom Budapest és New York között A Magyar Posta eddig az amerikai kontinensre szóló táviratokat egyrészt Párizs, másrészt Bécs közbeiktatásával, közvetítésével tudta csak eljut­tatni. Miután az amerikai Trans-Atlantic kábelen Budapest távirócsatornát bérelt, most közvetlenül adhatják a sürgős közleményeket New Yorknak, ahonnan automatikusan mennek tovább rendelte­tési helyükre Kanadába, Braziliába stb. a Magyar- országról feladott táviratok. A közvetlen összeköt­tetés igen kedvezően gyorsítja a két ország hír­közlési forgalmát. A táviratok a közvetítő állomá­sok kiiktatásával ezután órákkal hamarabb jutnak el á távoli címzettekhez. Kallódó magyar mükinccsek a nagyvilágban Hol kezdődött a magyar műkincsek vándorutja? Tán ott, ahol maga a magyar történelem! 1302-ben Vencel cseh király vitte Prágába — több más ötvösművei együtt — az úgynevezett prágai Szent István kardot. 1526 őszén — a mohá­csi csata-vesztés hire hallatára — Mária királyné gályákon és szekereken vitette Bécsbe a budai királyi kincstárat. Mátyás király könyvtárának el­herdálása már a Jagelló-korban megkezdődött, bár Corvinák még az 1686. évi ostrom után is voltak a budai palota romos pincéiben. A török által Konstantinápolyba vitt Corvinákból néhány köte­tet Abdul Hamid szultán 1869-ben, a Szuezi-csa- torna megnyitásakor ajándékozott I. Ferenc József nek. Ezek a kódexek ma Budapesten vannak. A XIX. század elején az udvari kamara Bécsbe a császári Schatzkammerbe vitette a legnagyobb aranykincs-leleteket, a mintegy 50, XI. _ századi arányedényből álló “nagyszentmiklósi kincset”. Erzsébet anyakirálynénak, Nagy Lajos király any­jának XIV. századi, francia ötvösmivü házioltárát 1867-ben Batthyány egykori esztergomi érsek ro­konsága adta el a párizsi Rotschildoknak. Ez a vi­lághírű ötvösremek, amelyet azóta “Rotschild ol­tárnak” neveztek, pár éve a kontinenst is el­hagyta, a newyorki Metropolitan Múzeumba ván­dorolt. Ugyanide került az 1930-as években Mátyás király remek faragásu, 1489-ben készített számszer ijja is. Egyik honfitársunk a közelmúltban az észak amerikai Oberlin egyetemi városka múzeumában fedezte fel Bakócz Tamás érsek 1500 körül ké­szült pompás egyházi öltönyét, egy itáliai brokát­ból készült pluviálét. Ma sem tudjuk azonban, hol kallódik a magyar királyi korona, s a többi, a ko­ronázásokkor használt ötvös- és textilremek. Egy legendával kevesebb: “Nincsenek holdkórosok” - mondja Nyirő professzor nak, hozzájuk intézett szavakra válaszolnak, zaj­vagy fényingerekre felülnek ágyukban, esetleg né­hány másodpercre onnan ki is szállnak. Ezt a tudo­mány somnambulizmusnak nevezi, ami azonban nem betegség, csupán arról van szó, hogy az alvó ember agyközpontjában bizonyos őrpontok éberek maradnak, a mozgási reflexeik a zaj vagy a fény hatására működésbe lépnek. Ilyen esetben telje­sen mindegy, hogy a fény a holdtól vagy a villany­lámpától származik-e. Persze ezek a tudat nélküli reflexek önmagukban csak másodpercekig tarthat­nak, utána az illető felébred, vagy félálomban fekszik vissza ágyába. Biológiailag elképzelhetet­len, hogy alva hosszabb utat tegyen meg valaki, például lemenjen a lépcsőn, kimenjen az utcára, s fizikai lehetetlenség, hogy a falra másszon. Ha éj­szaka mégis valaki embert látna a háztetőn, az va­lószínűleg túlórázó cserepes. . . TAVASZ MAGYARORSZÁGON Kihajtott a félezeréves török mogyorófa Gyöngyösön Gyöngyös egyik idegenforgalmi látványossága a Mátra Muzeum kertjében álló hatalmas török mo­gyorófa, amelynek korát félezer évre becsülik. A hatalmas fává nőtt cserje az idén a szokottnál is korábban bontotta ki rügyeit. A csaknem másfél­méter törzsátmérőjű, tiz méter magas különlege­sen szép fának sok látogatója akad. Rendbehozták a bükki forrásokat A Bükk-hegység 60 ezer hektáros erdőségeit a kirándulási időszakokban évenkint mintegy két­millió természetjáró keresi fel. A keletbükki Álla­mi Erdőgazdaság kijelölte a turisták által látogat­ható területeket. A turistautak mentén útbaigazító táblákat helyeztek el, feltüntetve hol van tüzrakó- hely, forrás, pihenőház. Az erdészetek befejezték a turisták által leggyakrabban felkeresett 50 for­rás rendbehozatalát. A krisztálytiszta vizű hegyi patakok eredeténél kimélyitették a csobogókat, el- távolitották a téli harasztot és egyéb szennyező­dést, a források környékét kerítéssel vették kö­rül s közelükben terméskőből ízléses szalonnasütő két és pihenőpadokat állítottak fel. Az évtized legszebb vörösborai A tavaszi fejtések után kiderült, hogy a villány- siklósi állami gazdaság pincészetében az idén egé­szen különlegesen szépek a vörösborok. A szak­emberek szerint több mint tiz éve termeltek utol­jára ily szingazdag bort, amelyeket most' az évti­zed legvörösebb boraként tartanak számon. A leg szebb a burgundi és az opportó. A rendkívüli szín­gazdagság elsősorban a hosszú ősznek köszönhető. 20,000 vendéget várnak a zirci arborétumba Ki ne hallott volna holdkórosról, aki alvás köz­ben teliholdas éjszakán felkel ágyából, kiimbolyog az udvarra, esetleg felkuszik a háztetőre, majd vesszasétál ágyába, s reggel semmiről sem tud semmit?-— A romantikára éhes kiváncsiakat ki kell áb­rándítanunk — mondotta erről dr. Nyirő Gyula budapesti ideggyógyász professzor. — Holdkórosok nincsenek, történeteik csak a mesében léteznek. Ezzel szemben vannak olyan emberek, akik alvás közben különféle külső hatásokra könnyen reagál­Természetvédelmi terület, látogatott arborétum ma a régi hires apátsági kert, ahol 18 hektáron mintegy 700 fajta fa és cserje pompázik. A leg­öregebb fafélék között van egy 400 éves kocsonyás tölgy, amelynek magassága csaknem eléri a 30 métert, kerülete pedig mellmagasságban négy mé­ter. A világ minden tájáról elszármazott növény­féleségekben gyönyörködhetnek a zirci arborétum látogatói, ezenkívül megtalálhatók itt a Bakony jellegzetes, már-már kihalófélben levő növényei is, úgyhogy ez az arborétum ma tulajdonképpen az ősi bakonyi rengeteg egy megmaradt darabja, “utolsó mohikánja.” Minden évben több és több látogatója van a csodálatosan szép kertnek, az idén az előjelekből Ítélve kb. 20,000 vendéget vár­nak. Kiköltöztek a földekre a dinnyések Magyarország egyik jellegzetes növénye, híres­sége a dinnye. A Heves megyei Hort és Csány köz­ségben valóságos kertészdinasztiák foglalkoznak a görög- és sárgadinnye termesztésével és nemcsak falujukban, hanem otthonuktól távol is keresett szakemberek. Az utolsó években a magyarországi dinnyetermesztés egyik központja Pest megye lett, de a gazdaságok itt is csányi és horti kertészeket alkalmaznak. A Heves megyéből érkezett kertészek • már ki is költöztek a földek szélén felállított kuny hókba, ahonnan csak késő ősszel térnek vissza falujukba. Magyarország története - tiz kötetben Magyarországon az elmúlt esztendőben rendkí­vül megnőtt az érdeklődés a történelmi munkák iránt. Ezt bizonyítja az is, hogy még az olcsónak egyáltalában nem mondható több kötetes Világtör­ténet 30,000 és a két kötetes Magyarország tör­ténete 28,000 példánya hónapok alatt gazdára talált. A Magyar Tudományos Akadémia Történettudo­mányi Intézete most elhatározta, tiz kötetes össze­foglaló kiadványt jelentet meg. Ez a “Magyaror­szág története” 1896 óta az első ilyen nagyobb mé­retű kiadvány Magyarországon. A sorozat 1970- től jelenik meg, évenként két kötetben. Az utolsó kötet előreláthatóan 1974-ben kerül az üzletekbe. Ez már a hatvanas évek történetével is foglalkozik majd. Egy-egy kötet körülbelül 500—600 oldalas lesz és gazdag illusztráció, továbbá térképek, gra­fikonok egészítik ki. A mü összeállításának mun­kája már megkezdődött. Mázsaszámra eszik a cukrot a baktériumok A cukorgyárak legádázabb ellenségei a cukor­fogyasztó baktériumok, amelyek a szántóföldek­ről a répával együtt kerülnek a gyártási folyamat­ba, s jelen vannak mindaddig, amig a berende­zésekben áramló nyerslé el nem éri a nyolcvan- kilencven fokos hőmérsékletet. Ez a gyorsan szapo­rodó baktérium-nemzetség szaporodásához cukrot használ fel, s csak mázsákban lehet kifejezni azt a mennyiséget, amit 24 óra alatt elpusztít. A magyar cukorgyárakban szívós kutató munka eredményeként kialakult a kártevők elleni hat­hatós védekezési módszer. Formaiint adagoltak az áramló nyerslébe. Hamarosan azonban ellenálló törzsek fejlődtek ki, amelyek jól tűrték az egyen­letes adagolási módszert. Ezért újabban lökésszerű­en mindig más időben és mennyiségben adagolnak formaiint a folyamatba, s ez a módszer igen hatá­sos. Mire a cukor elkészül, a formalin annyira fel­hígul és elbomlik, hogy a kész termékben már nyomelemekben sem mutatható ki. Bár a szakemberek győzelme még nem teljes, az eredmény számottevő. Az ácsi gyárban például néhány évvel ezelőtt naponként 30 mázsa cukrot pusztítottak el a baktériumok, most napi két má­zsa e parányi kártevők cukorfogyasztása. Egy fecskepár ünnepélyes fogadtatása A falusi ember számára ősidők óta valóságos ünnep az a nap, amikor udvarába megérkezik az első fecske. Ez a kedves, mindig csicsergő, fekete frakkos madár április 14-én ismét megérkezett Vas megyébe. A bizonytalan időjárás miatt egye­lőre azonban csak a bátrabbak jöttek. Ezek közül egy pár most már a negyedik tavasszal kereste fel otthonát Egervölgy községben, Kuti Kálmán is­tállójában. A gazda már több alkalommal megfigyelte, hogy náluk igy április táján a házi szárnyasok három­négy nappal előbb megérzik a fecskék közelgő ér­kezését és ilyenkor az istálló környékén várakoz­nak. Az idén is igy történt. Amikor a tavasz első hír­nökét bereppent az istállóba, a házi állatsereg ün­nepélyes fogadtatásban részesítette: a kacsák, li­bák gágogtak, a tyúkok kotkodáltak, karicsáltak, a kakasok kukorékoltak, a kisborju pedig szelíden bőgött egyet-kettőt a fecskemadár megérkezésé­nek. RÖVIDEN Kodály Zoltán és felesége — külön meghívott­ként — résztvett Párizsban a Jeunesse Musicale XX. kongresszusán. A párizsi UNESCO-palotában lezajlott záróülésen Kodály Zoltán nagy érdeklő­déssel fogadott előadást tartott a magyar zenei ok­tatás fejlődéséről. C'KS Dr. Albert B. Sabin professzor, a világhírű ame­rikai tudós látogatást tett Magyarországon. A pro­fesszor Budapesten felkereste az Országos Köz­egészségügyi Intézetet és előadást tartott a Ma­gyar Tudományos Akadémián. Az MTI munkatár­sának adott nyilatkozatában Sabin örömét fejezte ki, hogy hat esztendő után ismét ellátogathatott Magyarországra és találkozhatott a magyar kuta­tókkal, akiket korábban személyesen megismert és akikkel azóta is állandó kapcsolatot tart. “Érde­kel a munkájuk, jóleső örömmel látom szép ered­ményeiket. Magyarországon a fertőző gyermekbé­nulás gyakorlatilag megszűnt és ez igen jelentős dolog” — jelentette ki egyebek között Sabin pro­fesszor.^ / ISMÉT KAPHATÓ | “LEARN HUNGARIAN” J Bánhidi-Jókay-Szabó kiváló nyelvkönyve 2 angolul beszélők részére, akik magyarul * f akarnak tanulni 5 * 5 Gyönyörű, keménykötésben, finom papíron, raj- 2 £ zokkal és képekkel — 530 oldal — a Budapesti £ Tankönyvkiadó Vállalat kiadásában Ára $4.00 és 20 cent postaköltség £ Megrendelhető a J MAGYAR SZÓ KIADÓHIVATALÁBAN £ 130 East 16th Street, New York, N. Y. 10003 8 m v\v\> vvwwwvwwwwvvwi'mvvwí

Next

/
Thumbnails
Contents