Amerikai Magyar Szó, 1966. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1966-05-05 / 18. szám
Thursday, May 5, 1966 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 3 PUSZTULÁSUNKHOZ VEZET A VIETNAMI HÁBORU-MONDJA J.W. FULBRIGHT (Folytatás az első oldalról) zonyitja, hogy a vietnami politikánk nem helyes”, mondta Fulbright szenátor. Szövetségeseink úgy magyarázzák a ‘‘Rusk teóriát”, hogy az Egyesült Államok magára vette a “szabad világ” védelmét s igy szükségtelennek látják azt, hogy ők erőt és pénzt pazaroljanak e teória keresztülvitelére. A mi vietnami politikánkból ered az is, hogy a NATO válságban van. Az európai szövetségeseink attól félnek, hogy mi egy nemeurópai háborúba rántjuk őket. Emelkedik a háborús láz “A vietnami háború két fontos változást eredÓRIÁSI TÜNTETÉSEK VILÁGSZERTE MÁJUS 1-ÉN (Folytatás az első oldalról) val, tönkreteszi az ország gazdaságát; csapatai erőszakoskodnak a vietnami nőkkel és ostoba cowboy filmekkel mérgezik meg az ifjúságot. Még az amerikai sajtó is beismerte, hogy a tüntetők sok, különféle csoportot képviseltek, szervezőik között militáns buddhista ifjúsági vezetők és egyéb ifjúsági csoportok is képviselve voltak. A plakátok és feliratok vietnami és angol nyelvű szövege többek között követelte a polgárjogok és politikai agitáció jogának teljes helyreállitását, utazási szabadságot az ország bármely részébe és a cenzúra megszüntetését. Sok plakáton és röpira- ton követelték a sorozás beszüntetését, az árak leszállítását és a munkásoknak, katonáknak és állami alkalmazottaknak 100 százalékos fizetésemelését, a sztrájkjog helyreállitását és a korai záróra beszüntetését. Az amerikai “megfigyelők” nagy aggodalommal tekintették ezeket a megnyilvánulásokat és azt a tényt, hogy a Ky-kormány képtelen volt bármit is tenni ellenük. A moszkvai Május Elseje Mind a szocialista, mind a kapitalista országok- ban az idei Május Elseje kimagasló témája a vietnami háború volt. A nemzetközi munkásnapot most is, mint mindig, a legünnepélyesebb keretek között Moszkvában tartották meg, ahol a Szovjetunió vezetői Lenin mauzóleumáról tekintették meg a felvonulást. Rodion Y. Malinovsky honvédelmi miniszter, a Vörös-téren elhangzott beszédében kifejtette, hogy az Egyesült Államok csapatai Dél Vietnamban “a legkegyetlenebb, legbarbárabb módon pusztitják a népet”. A felvonulás feliratai kö vetelték az agresszor U.S. felelősségre vonását, egyúttal kifejezték a dél-vietnami nép győzelmében való feltétlen bizalmat. A felvonuláson bemutatták a legújabb modern fegyvereket, melyeket a Szovjetunió Észak-Vietnam védelmére küldött. Pekingben is a vietnami háború volt a főtémája a Május Elseje-i ünnepélynek. A kapitalista sajté nem sok részletet közölt a kinai ünnepségről, csupán azt hangsúlyozta ki, hogy Mao Tze Tung, a Kinai Kommunista Párt elnöke már öt hónapja nem jelent meg nyilvánosan és a május elsejei ünnep ségen sem vett részt. New Yorkban szépszámú tömeg vett részt A rossz idő ellenére New Yorkban, a Union Square-en többezer főnyi közönség gyűlt össze Május Elseje megünneplésére. Az ólmos ég alatt, a szitáló esőben, órák hosszat hallgatták a szónokokat, akik között ott voltak a béke, a polgárjogi mozgalom, a szakszervezetek, az ifjúság képviselői. Staughton Lynd professzor, az uj baloldal kimagasló vezetője volt az egyik főszónck és a Breao and Puppet bábszínház időszerű, politikai előadással szórakoztatta a közönséget. Úgy a szónokok, mint a hallgatóság plakátjai az Egyesült Államok csapatainak kivonását és az agresszív háború befejezését követelték. A/weRÍ KAI ~ 9 Published every week by Hungarian Word, Inc. 130 East 16th Street, New York, N. Y. 10003. Telephone: AL 4-0397 Ent. as 2nd Class Matter, Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879 to the P.O. of New York, N.Y. Előfizetési árak: New York városban, az Egyesült Államokban és Kanadában egy évre $10.000, félévre $5.50. Minden más külföldi ország- ^^íggHEí-^84 be egy évre 12 dollár, félévre ményezett országunk belügyeiben. Az egyik az, hogy elterelte a Nagy Társadalmunk felépítésére irányzott energiánkat és másik az, hogy felébresztette a népben és vezéreiben a háborús lázt”, hangsúlyozta a külügyi bizottság elnöke. Noha arról beszélünk, hogy képesek vagyunk egyszerre “fegyvert és vajat” termelni, a valóság az, hogy a vietnami háború nagyon káros hatással van a Nagy Társadalom terveinek megvalósítására. "Véleményem az, hogy az őrültséggel határos azt hinni, hogy képesek vagyunk milliárdokat költeni a háború továbbvitelére és ugyanakkor előteremthetjük a szükséges pénzt iskolák, kórházak, közlekedési hálózat építésére, tanítók, tanárok és ápolónők képzésére", mondotta Fulbright szenátor “Veszélyes háborús láz mérgezi meg országunk lakosságát és vezetőit. Ez a láz ma még nem magas, de amint a háború tovább folyik s amint a háború okozta halálozások és sebesülések száma egyre növekszik, úgy fog e háborús láz is emelkedni.” "Először majd követelik Haiphong blokádját, majd Hanoi bombázását, s ha ez sem hozza meg az elvárt eredményt, Kína bombázását. Ha ez bekövetkezik, elértünk a harmadik világháborúhoz." “Attól tartok, hogy i’yen fejlemények elé nézünk, de hiszem azt, hogy országunk demokrata múltja és emberiessége felülkerekedik és igy bölcsességünk egy színvonalra emelkedik hatalmunkkal.” Ezzel végezte be Fulbright szenátor beszédét. Reménye valóra váltásához szükséges, hogy az amerikai nép fokozottabb erővel építse a békemozgalmat és kiebrudalja hivatalából mindazokat, akik nem hajlandók a békéért síkra szállni. Két békejelölt-pályázó Connecticutban A Johnson kormány vietnami háborús politikáját támogató két képviselő ülésére pályázik két békepárti professzor. Az egyik Robert M. Cook szociológus, a Yale egyetem segédprofesszora, a másik John E. Fitzgerald, westporti biofizikus. Mr. Cook a tengerészgyalogság volt tisztje, bejelentette, hogy habár a szavazókönyvben mint bejegyzett demokrata szerepel, mégis független jelöltként óhajt aktiv részt venni a közelgő választásokban az újonnan megalakult Amerikai Független Mozgalom — American Independent — Movement zászlaja alatt. Ezt a mozgalmat a Független Politikai Akció bizottsága indította meg, melynek tagjai elitélik a kormány vietnami beavatkozását és háboruellenes politikusokat támogatnak. Legalább ezer szavazó aláírását kell összegyűjteni ahhoz, hogy Mr. Cook jelöltetve lehessen. Mr. Cook interjúban igy nyilatkozott: “Az a célunk, hogy a két nagy párton kívüliekhez szóljunk és azokhoz, akik a pártokon belül elégedetlenek a kormány politikájával... sokan vannak, akik ellenzik a háborút, de tüntetésekre nem. mennek”. Ezek szívesen támogatnának háboruellenes jelöltet, mondotta. A kampány kulcskérdése a vietnami háború és a nyomorelleni harc lesz. Kijelentette, hogy azonnali fegyverszünetet kellene kimondani, az amerikai csapatok kivonásával. Dél-Vietnam ideiglenes koalíciós kormányában a Nemzeti Felszabadító Front is képviselve legyen. Mr. Fitzgerald a demokrata párton belül száll szembe a rendes jelölt programjával. “Egész életemben demokrata voltam és hiszek a párt-politikában. . . Vietnam ma a legfontosabb kérdés az országban... ha Vietnamban a kommunizmus győzne, úgy legnagyobb sajnálatunkra ezt is tudomásul kellene vennünk”; mondotta Fitzgerald. 7on!os előválasztás Oregon államban Két pályázó van Oregon állam szenátori tisztségére: az egyik Robert B. Duncan, a másik Howard Morgan. Duncan támogatja a Johnson kormány vietnami politikáját, Morgan ellenzi azt. Ez a magyarázata annak, hogy az ország figyelemmel kiséri az oregoni eseményeket. Az előválasztás kedden, május 24-én lesz. Wayne Morse, a Johnson kormány legélesebb bírálója Morgan jelölését támogatja. Az állami egyetem hallgatói előtt tartott beszédében elítélte az AFL-CIO vezetőit, akik Duncan jelölését támogatják. “A szavazatok majd bebizonyítják — mondotta Morse szenátor —, hogy ebben a kérdésben az AFL-CIO vezetői nem képviselik a tagság véleményét és érdekeit.” «••••••••••••••••••••••••••••••••••••••« A United China and Glass vállalat munkásai sztrájkba léptek. A vállalat vezetői húsz kubai menekültet, nagy fizetéssel sztrájktörőnek vettek fel. “Szét kell zúzni a CIA-t” - mondotta i néhai John F. Kennedy elnök (Folytatás az első oldalról) diplomáciai körökben. Az amerikai kormány először formálisan tagadta, hogy bármi köze lenne az esethez. Később Rusk külügyminiszter kénytelen volt nyilvánosan bevallani, hogy az első nyilatkozat hazug volt és bocsánatot kért a singaporei kormánytól. Évekkel később nyilvánosságra került az is, hogy az amerikai kormány több mint 3 millió dollárral akarta megvesztegetni a singaporei kormányt, hogy hallgassa el az ügyet, de a singaporei kormány 33 millió dollárt követelt. Áskálódunk Kína ellen 1950-ben a CIA emberei összetoborozták a levert Chiang Kai-shek hadseregének a Kinai Néphadsereg elől Burmába menekült csapatait. Az amerikai kémszolgálat e kinai sereget fegyverrel és pénzzel látta el azzal a céllal, hogy a Burmában lévő kínaiak az amerikai fegyverekkel támadásokat intézzenek Kina ellen. Azt remélték, hogy a Kinai Nép- köztársaság kormánya ellentámadást kezd, ami viszont feszült viszonyt hoz majd létre Burma és a Kinai Népköztársaság között. Ennek éppen az ellenkezőjét érte el a CIA. Burma szakított az Egyesült Államokkal és Kina segítségét vette igénybe önállóságának megvédésére. Megtöltjük a szavazó urnákat 1960-ban az amerikai kémszolgálat tagjai, mint “katonai tanácsadók” szerepeltek Laosban. Egyik “szerepük” az volt, hogy az országos választások alkalmával hamis szavazókártyákkal tömték tele a szavazóurnákat. így “választották” meg a reakciós, Amerika-barát Phoumi Nosavan generálist miniszterelnöknek. E “választást” polgárháború követte és csak több évi harc után helyezték a semleges Souvanna Phoumát a kormány élére. Kormányra emeljük Diemet A CIA dicsőségére válik az is, hogy a kormány élére került a Dél-Vietnam népe által megvetett, gyűlölt Ngo Dinh Diem diktátor, akit az amerikai kémek fedeztek fel egy belgiumi kolostorban. Onnan hozták Vietnamba, ahol mesterkedés után és önkényesen miniszterelnökké nevezték ki. Addig ebben a tisztségben tartották — az amerikai katonák szuronyainak támogatásával —, mig Dél- Vietnam népe fel nem lázadt e diktátor ellen. (Itt megjegyezzük, hogy ennek a Diem-“kor- mánynak” adtuk szavunkat, hogy a demokrácia védelmében és a kommunizmus terjeszkedésének meggátlásában támogatni fogjuk.) A CIA elleni vádak A CIA kritikusai a következő vádakat sorolják fel: 1. Az készítette elő a Nehru elleni összeesküvést. 2. Az okozta az India és Pakisztán közötti háborút 1965-ben. 3. Az szervezte meg azt az összeesküvést, amely az indonéziai tábornokok meggyilkolására vezetett. 4. Segítette és támogatta a francia hadsereg Algériában lévő reakciós tisztjeit. 5. Meggyilkolta Patrice Lumumbát, Kongó miniszterelnökét. 6. Meggyilkolta Ben Barkát a marokkói baloldaliak vezérét. 7. Tervezte és végrehajtotta Ghana elnöke, Kwame Nkrumah megdöntését. Hivatalos körök természetesen mindezeket tagadják. Szét kell zúzni a CIA-t John F. Kennedy volt elnök oly dühbe gurult, amikor megtudta, hogy milyen baklövést csinált a CIA a Bay of Pigs-i kudarccal, hogy barátai eLőtt igy kiáltott fel: “Szét kell zúzni a CIA-t.” Persze nem zúzták szét. Éppen ellenkezőleg, azóta is és még most is buzgóbban működik, mint valaha. Még több pénz (senki sem tudja, hogy mennyi), nagyobb emberállomány áll rendelkezésére és most is úgy működik, mint egy “láthatatlan kormány.” (Folytatása következik) Sztrájkba lépett 5.500 GE munkás CINCINNATI, 0. — A General Electric vállalat Evandale, O-i üzemében dolgozó 5,500 munkás sztrájkba lépett. 4,000 munkás a United Autoworkers és 1,500 a masiniszták szakszerve- téhez tartozik. A sztrájkot az idézte elő, hogy a vállalat vezetői nem vették figyelembe a munkások jogospanaszait. Kétezer ilyen panasz vár orvoslásra. Az üzem 8,000 hivatalnoka, irodai alkalmazottja tovább folytatja a munkát.
