Amerikai Magyar Szó, 1966. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)

1966-01-13 / 2. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD

Thursday, January 13, 1966

J2__________

Paál Mát hé:

Magyarország 1956 után

Az ország közgazdaságában mérhetetlen kárt okozott az ’56-os ellenforradalom. Ez kiterjedt a mező- gazdaságra is, a termelőszövetkezetek egy része felbomlott, más része (mely már eredményesen termelt), látva a Kádár-kormány gyors intézkedését, bízott abban, hogy megszüntetik a szövetkezetek termelésének emelkedését gátló akadályokat. Ezek közé tartozott, hogy a szövetkezetekhez való csatlakozást szigorúan önkéntes alapra helyezték; aki nem csatlakozott, az a beadott földjének megfelelő földterületen egyénileg gazdálkodhatott és csak nagyon méltányos adót kellett fizetnie. Megszüntették a termés kötelező beadását, azt az állam felvásárolja, biztosítva a parasztság szükségleteit és vetőmagot.

Nagyobb önállóságot biztosítottak a termelőszövetkezeteknek a termelés irányításában, nem kény- szeritették őket olyan kisérleti termelésre, mint pl. a gyapottal való próbálkozás volt, amire a tsz- ek ráfizettek. Minden tsz-tagnak a család nagyságától függően háztáji földet biztosítottak, amelyen a család azt termelhet, amit akar, annyi állatot tarthat, amennyit kíván és ezeket szabad piacon értékesítheti.

Azonkívül a szocialista testvérállamok is segítségére jöttek Magyarországnak különböző mezőgazdasági gépekkel. Főleg a Szovjetunió adott hatalmas kombájnokat, amelyek kétszer annyi gabonát aratnak és csépelnek, mint a magyar gyártmányúak. Azonkívül jó tenyészállatokkal látták el a mezőgazdaságot, fokozták az agrár-szakemberek kinevelését, úgyhogy 1957 tavaszán megindult a mezőgazdasági munka, a szövetkezetek kezdtek talpra állni, úgyhogy ma már csak 3 százaléka a földnek van magánkézen. Sokat segített ebben, hogy a tsz-be bevitt föld után járadékot kap a volt tulajdonos.

A mezőgazdaságban háromféle szektor van: állami gazdaságok, termelőszövetkezetek és magán- gazdaságok.

Állami gazdaságok

Ezek olyan nagybirtokokból alakultak, melyek minta-, vagy kisérleti gazdaságok voltak. Ma is ezt a célt szolgálják, nagy sikerrel. Ezekből kerülnek ki a nemesitett vetőmagok, fajállatok, ezekben vannak a nagy keltető telepek, innen látják el a szövetkezeteket fajbaromfival. Az állami gazdaságok a szántóterület 14%-át teszik ki, a termelő- szövetkezetek 70%-át, a háztáji földek 9%-át, a kisegítő gazdaságok (agrár-egyetem és mezőgazda- sági szakiskolák) 4%-át. A magángazdaságok 3%- át teszik ki a termő területeknek.

Két állami gazdaságot látogattam meg. Bábolnát és a Herceghalmi Kisérleti Gazdaságot. Csak ezen utóbbiról irok, mivel az előzőről több beszámoló jelent már meg lapunkban. Herceghalmon a gazdaság egyik vezetője, Sió Levente vezetett körül és adott felvilágosításokat.

A gazdaság területe 9,898 kát. hold, majdnem 100%-osan gépesítve van. A szántóterület 7,839 hold melyen a következőket termelik: 1,800 holdon búzát, holdankénti termés 16 métermázsa, 2,200 holdon szemestakarmányt, ahol az árpa 17 métermázsát, a kukorica 28 mm-t hozott holdanként; magborsót 167 holdon, a termés 10 mm holdanként, 283 holdon repcét és mákot, 285 holdon zöldborsót, 1,070 holdon lucernát, 211 holdon siló- kukoricát, 1,020 holdon csalamádét, 233 holdon levendulát és más gyógynövényt; 197 hold rét, 593 hold legelő, 18 hold nádas, 417 hold fiatal erdő, a többi háztáji.

Az állatállomány a következő:

2,180 hizlalásra fogott szarvasmarha, 920 tehén, melyeknek tejhozama 3,200 liter évente tehenenként, 5,654 sertés, 1,405 tenyészjuh, 42 ló. A teheneket mesterségesen termékenyítik meg, a borjakat külön nevelik és mesterségesen táplálják. 4700 sertést hizlalnak évente, a malacszaporodás 6,500. A juhok merino-fajták, gyapjuhozamuk átlagosan 8 kg. Az állattenyésztés nagyon jól jövedelmez.

Az alkalmazottak száma:

A növényteszmesztésnél 189, az állattartásnál 160, a gyümölcstermelésnél 60. Ezenkívül 214 traktoros, fogatos, gépjavító, 37 műszaki, 52 adminisztrációs munkás van. Ezek állandó dolgozók. A kisegítő munkások száma a főszezonban 300-tól 600-ig terjed.

Fizetések:

A munkásoké 18,970 ft egy évre, ehhez jön a háztáji föld, melyet felszántva kapnak, amiből az átlagjövedelem 3,500 ft, ezenkívül eladásra hizlalt disznó és korlátlan számú baromfi.

A traktorosé havi 2,000 ft, a műszakié 2—3,500 ft, az adminisztrációs munkásé 1,200—3,000 ft.

A legtöbb alkalmazott hozzátartozója is dolgozik a nyári és őszi munkáknál.

Az étkezdében napi háromszori étkezés 10 ft, melynek értéke ennek kétszerese. A reggeli: 7 deka sajt, kolbász, vagy szalonna, fél liter kávé. Ebéd: leves, főzelék és hús. Vacsora tészta, vagy húsétel. A dolgozók 60 százaléka a gazdaság területén lakik, a többinek saját háza van. A lakbér havonta 3 szobás lakásért havi 80 ft, 2 szobásért 60 ft, egy szobásért 30 ft. (Összkomfortos lakásokról van szó.)

Ha mindkét szülő dolgozik, a gyermekeket 3 hónapostól 6 éves korig napközi otthonban helyezik el, 1 ft-tól 8 ft-ig terjedő díjazás mellett. A díjazás összege a keresettől és attól függ, hogy hány gyerek van a családban. A gyermekek vizsgázott ápolónők felügyelete alatt vannak és reggelit, ebédet, uzsonnát kapnak. A nyolc-osztályos iskolába autóbuszon viszik a gyermekeket.

A kertészeti iskolában 14 éves kortól tanulnak a gyermekek, két éves tanfolyamon, télen elméleti nyáron gyakorlati oktatás. Van traktoros, gépipari iskola, ahol 3 évig tanulnak. Hetenként kétszer mozielőadás van, minden lakásban van rádió, vagy televízió (ebből több van), van könyvtár, olcsón jutnak színházjegyhez, havonta többször 1—2 busszal viszik Pestre a színházlátogatókat.

Ez bizony más képet mutat, mint amit a régi grófi uradalom nyújtott, ahol szánalmas nyomorúságban éltek a dolgozók.

A termelőszövetkezetek

Amig az állami gazdaságban a kereset nagyjából egyforma, az egyes termelőszövetkezeteknél nagy különbségek vannak. Ha a tagság körében nincs meg az egyetértés, ha egy részük kihúzza magát a munkából, és inkább a háztáji földjén dolgozgat, vagy valami más munkát vállal, ott biztosan bajok vannak. De bajok vannak ott is, ahol a vezetőség nem érti a munkáját, rokonoknak, komáknak kedvez. Az ilyen tsz-ekben is alacsony a munka-egység és a járási, vagy megyei vezetőknek kell közbelépniük, esetleg kívülről kell elnököt, agronómust és könyvelőt hozni, akik már máshol igazolták képességeiket. Számtalan esetben megtörtént, hogy gyenge tsz-t ilyen módon feljavítottak.

A parasztság soraiban még nem olyan erős az öntudat, mint a munkásosztályban, amely hozzászokott a kooperációhoz. S amig a munkásságnál nem befolyásolják az együttműködést a rokoni kapcsolatok, addig a falvakban az nagyon is érvényesül.

Harta község

Ebben a 6,000 lakosú községben az első termelő- szövetkezet 1949-ben alakult, mely sehogy sem tudott zöld ágra vergődni, pedig a hartaiak tudnak és akarnak dolgozni. De a vezetés rossz volt, 6 év alatt 13 elnöke volt a tsz-nek. Akkor azután Oláh Pált, a járási végrehajtó bizottság alelnökét nevezték ki elnöknek. Először bizalmatlanul, fogadták, ami azonban Oláh Pál kedvét nem vette el. Családjával együtt munkához fogott, mire a tagság is meggondolta a dolgot. Tiz éven át folyton emelkedett a Lenin Tsz tagságának jövedelme, minden család dolgozik, a gyermekek a kertészetben segítenek. Az átlag jövedelem 100 ezer ft évente, nagyobb családoknál még ennél is több.

Még két tsz van Hartán, a Béke és az Uj Élet. Ezek indulásuk óta jól dolgoznak, sokáig lenézték a Lenin Tsz tagjait tehetetlenségük miatt. Most már szoros együttműködés van a három tsz között amit Oláh Pál-nak köszönhetnek. Meg is választották egyhangúan országgyűlési képviselőnek is. Néhány adat munkájukkal kapcsolatban: A cuJ MOST KAPHATÓ <

| “LEARN HUNGARIAN" f

Bánhidi-Jókay-Szabó kiváló nyelvkönyve

✓ angolul beszélők részére, akik magyarul % 5 akarnak tanulni

3 Gyönyörű, keménykötésben, finom papiron, raj- 8 A zokkal és képekkel — 530 oldal — a Budapesti % A Tankönyvkiadó Vállalat kiadásában

Ára $4.00 és 20 cent postaköltség A Megrendelhető a

MAGYAR SZÓ KIADÓHIVATALÁBAN

\ 130 East 16th Street, New York, N. Y. 10003 t

korrépa országos átlaga 210 mázsa holdanként, Hartán 300 mázsa. Fűszerpaprikából az országos átlag 35 mázsa holdanként, Hartán 60 mázsa, vöröshagymából az országos átlag holdanként 55, Hartán 90 mázsa.

Hinkel Henriket, a Lenin Tsz agronómusát kölcsönadták a szomszédos Solton lévő Egyetértésnek, a járás legrosszabb tsz-ének, hogy — amint a hartaiak mondják — két év alatt az is felsorakozzon hozzájuk. Nemcsak akronómust adtak nekik, hanem megismertették velük munkamódszereiket is, amint az olyan tsz-községhez illik, mint Harta.

A Mátra-alján

A gyöngyösi járásban is megmutatkozik a tsz-ek közti különbség, amint az Juhász József, a járás mezőgazdasági osztályvezetőjének kimutatásából látható. A járás tsz-ei 78,700 holdon gazdálkodnak, ebből 64% szántó, 20% szőlő, 1,000 hold gyümölcsös, 2,300 holdon zöldséget termelnek. A járásban a munkaegység 1,961 óta 40 ft-on felül volt,

1961-ben átlag 10,111 ft jutott egy dolgozóra,

1964- ben pedig 13,137. A leggyengébb kereset évi

6,500 ft volt, a legmagasabb 20,000 ft-on felül. Ennek semmi más oka nem volt, mint a tagoknak a munkához való viszonya. Abasár hires bortermelő falu tsz-ei érték el a 20,000 ft-on felüli keresetet, de ha szükség volt, az abasári tsz-tagok már reggel 4 órakor kinn voltak a munkán, hogy a kényes műveleteket kellő időben elvégezzék. Az

1965- ös esőzések idején is meg tudták védeni a szőlőt és 40 mm-t szedtek le holdanként. A szomszéd községek tsz-ei majdnem egész termésüket elvesztették kényelmességük következtében.

A hasonló feltételek mellett gazdálkodó Detki-i Szabadság tsz és az Atkári Uj Élet tsz között szintén kirívó különbségek voltak. A Szabadság-ban a munkaegység 60 ft voltamig az Uj Életnél 23 ft. Az ok itt is a munkafegyelem hiánya. A járásban a kenyérgabona-termés alig emelkedett, az átlag kb. 10 mm 5 év óta, holott az országos átlag 13 mm. Jobb a helyzet a munkaigényes termékeknél. A kukoricatermés 5 és fél mázsáról 15 és félre emelkedett, a cukorrépa 55 mm-ról 150 mm-ra, a burgonya 37-ről 61-re, ugyancsak emelkedés mutatkozott a paprika, paradicsom és szőlőnél is.

Az esetleges rossz évekre tartalékot gyűjtenek, a tsz-eknek 2 millió ft-on felüli tartalékuk van. Az Abasár-i tsz-nek 7 millió ft a tartaléka. Ha a kenyérgabona-termés átlagát jó talajmunkával fel tudnák emelni az országos átlagra, akkor a gyöngyösi járás a jobbak közé tartozna. Tudják, mik a hibák, javítani fogják azokat, mert jó a vezetés és a tagság többségében is meg van az akarat.

Fejér megyében

Ebben a megyében születtem, éltem le gyermekkoromat, itt katonáskodtam. A Károlyi-kormány idején egy Ízben mint katonai kormánybiztos tértem ide vissza, igy természetes, hogy ellátogattam most is, mert itt tudtam a legjobban felmérni a változásokat.

A fejérvári járásban főleg a háztáji gazdaság érdekelt, hiszen a megye nemcsak kenyérgabona terméséről volt hires, de mindig nagy neve volt az állattenyésztés terén is. A jelenlegi háztáji földek is kedveznek az állattenyésztésnek. 1964-ben a magántulajdonban lévő szarvasmarhák száma 5,933 volt, a sertéseké 37,600, szárnyasé kb. 300 ezer. Az állami felvásárlók 1964-ben 913 hízott marhát, 1,504 hízott sertést, 1,054 mázsa baromfit, 8 millió tojást, 28,000 hektoliter tejet, 5,468 süldő disznót vettek át. Zöldségből, gyümölcsből 2 millió ft- on felüli értékben vásároltak. A szabadpiacon mint egy 7,000 hízott sertést, számottevő baromfit, tojást, tejet értékesítettek. Látható tehát, hogy a háztáji gazdaságok árutermelése nemcsak tekintélyes jövedelmet jelent a szövetkezeti tagoknak, de előnyös a népgazdaságra is.

Még ennél is jövedelmezőbb lesz a háztáji, ha az állattenyésztésbe lassan bevezetik a sokkal jobb hasznot hozó faiállatokat és a már kiöregedett gyümölcsfák, szőlők helyébe jól értékesíthető, jobban termő fajtákat helyeznek.

Szülőfalum Kálóz, ősrégi község és itt is, mint az egész megyében, a Zichy, Festetich, Dégenfeld grófoknak voltak hatalmas birtokaik. Amikor ellátogattam, a tsz-vezetők és tanácstagok Sárbogár- don voltak a járási gyűlésen, igy csak egyszerű tagokkal beszélgettem. Jóleső érzés volt látni, hogy a hatalmas grófi birtokokon jól dolgozó és jól jövedelmező tsz-ek működnek. A faluból eltűntek az apró ablakos (miket apám s nagyapám csináltí házak, helyettük szép piros-tetős, nagyablakos porták sorakoznak, az istállók a háztól tisztes távolságban. A pusztákon, mint Belmajor, Nagy- és Kisláng — nem láttam már a régi cselédházakat, hanem itt is cserépfedelü házak sorakoztak egymás mellett, szép nagy iskolák, községházak, üzletházak, étterem, cukrászda, eszpresszó, női fodrász, italbolt, a legtöbb valamelyik tsz tulajdona. Ezt láttam Per-