Amerikai Magyar Szó, 1966. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)

1966-04-21 / 16. szám

Thursday, April 21, 1966 10 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Ml TőkT€NH(*z ÓH42.A&AN I 488 millió forint kárt okozott az árvíz és a belvíz Magyarországon az elmúlt télen és kora tavasz- szal a belvíz 557,000 holdat borított el, ebből a be­vetett terület 121,000 hold volt. 1,700 lakás ment tönkre, ezenkívül sok lakó-, ipari és mezőgazdasá­gi épület megrongálódott. A belvíz okozta károkat 438 millió forintra becsülték. Ezen kívül az ár­víz összesen mintegy 20,000 hold területet öntött ■ el s körülbelül 28 millió forint kárt okozott. A Tiszán, a Túron, a Tárnán, a Zagyván és a Körösö­kön a nagyerejü árvízvédelmi munkákkal sikerült elejét venni a nagyobb árvízkároknak. A magyar Minisztertanács határozatot hozott, hogy gondoskodni kell a helyreállításhoz szüksé- , ges építőanyagról. A tönkrement házakat a mély- fekvésű vizjarásos területek helyett magasabb he­gyeken fogják felépíteni. Az újjáépítésre nem al­kalmas tanyai épületek helyett a lakóházakat a kö­zeli községek belterületén építik fel. Erre a célra megfelelő telkeket bocsátanak a károsultak rendel­kezésére. Négy uj magyar tengerjáró hajó A magyar tengerhajózás újabb négy, egyenként 3,500 tonna hordképességü hajóval gazdagodott. Velük a magyar tengeri flotta hajóinak száma 16- ra emelkedett, a hajók befogadóképessége pedig 15,000 tonnáról 21.000 tonnára nőtt. 1965-ben a magyar tengeri hajók egyébként mintegy 160,000 tonna árut szállítottak, a folya­mi hajók pedig több mint 2,2 millió tonna árut továbbítottak. A hajófuvarozásnak a magyar köz­lekedésben fokozatosan növekedő szerepet szánnak s már idén forgalmuk 12 százalékos növekedését tervezik. Kereskedelmi tárgyalások és szerződéskötések a magyar kormánydelegáció afrikai és indiai látogatása során Ujházy László, a Külkereskedelmi Minisztérium főosztályvezetője, aki szaktanácsadóként tagja volt a Kállai Gyula miniszterelnök vezette magyar kor­mányküldöttségnek, nyilatkozatot adott az MTI munkatársának a meglátogatott afrikai országok­ban és Indiában folytatott kereskedelmi tárgyalá­sokról. szerződéskötésekről. —- A nem szocialista országokkal fennálló áru­cserénkben a fejlődő országok mintegy 20 száza­lékkal részesednek, külkereskedelmünk összforgal­mának pedig mintegy 7 százalékát bonyolítjuk ezekkel az országokkal — mondotta. E számok alapjában véve nem nagyok, de a kapcsolatok bő­vítésének üteme gyors. — Az Egyesült Arab Köztársaságban Biró Jó­zsef külkereskedelmi miniszter aláírta az 1970-ig szóló uj árucsereforgalmi megállapodást és a má­sodik gazdasági együttműködési egyezményt. Az EAK-kal összforgalmúnk három év alatt 30 száza­lékkal nőtt és 1965-ben a kétoldalú forgalom kö­rülbelül 26 millió dollárt ért el. Az EAK-ba a kö­vetkező ötéves terv keretében gyárakat, komplett üzemberendezéseket is szállítunk. Egyébként mi­niszterelnökhelyettesi szinten gazdasági kapcsola­tokat ápoló együttműködési bizottságot alakítunk. — Az Etióp Császárságban a kormánydelegáció látogatása alkalmából elvi megállapodás jött lét­re, hogy Addisz Abeba közelében mintegy ezer hektáros területen mezőgazdasági kísérleti üzem létesítésében vesz részt Magyarország. — Tanzániában felmerült annak lehetősége, hogy Magyarország résztvehetne a nemzeti fel­dolgozó kis- és középméretű ipar fejlesztésében olymódon is, hogy tanzániai vállalkozókkal társas viszonyba lépjen. E téma tanulmányozására gaz­dasági szakembereket küldünk Tanzániába. Hason­ló kérdések merültek fel Kuwaitban is. Tanzániá­ban és Kuwaitban felvetődött az is, hogy hozzunk létre magyar kereskedelmi kirendeltséget s mi ezzel a javaslattal egyetértünk. . . — Indiában a delegáció látogatásakor Írták a két ország külkereskedelmi miniszterei azt a jegyző­könyvet. amely a kereskedelmi megállapodás érvé­nyét 1970-ig kiterjeszti. A magyar-indiai kereske­delmi összforgalom 1961-hez képest 1965-ig mint­egy 65 százalékkal nőtt. Jelenleg a kétoldalú forga­lom összértéke mintegy 37 millió dollár. A forga­lom előreláthatóan a következő időkben évi 8—10 százalékkal emelkedik majd. A közeljövőben egyéb ként megkötjük az első gazdasági együttműködési megállapodást is — mondotta befejezésül Ujház\ László. Mii tanult a középkori magyar diák? Egy magyar bíboros — Scitovszky János eszter­gomi érsek — 1868 augusztusában két értékes kéz­iratot vásárolt Budán. Egy régi misekönyvbe kö­tött, 180 lapos XV. századi papirkéziratot és egy jelentéktelen külsejű, kisméretű, 23 pergamenle vélre, a XI—XII. században Írott kéziratot. Száz esztendőnek kellett eltelnie ahhoz, hogy kiderüljön: ez utóbbi kézirat a magyar művelődés­történet egyik legjelentősebb emléke. A 23 pergamenlevélből álló kódexre elsőként, egy kiváló történész-pap, Knauz Nándor figyelt fel 90 évvel ezelőtt. Őt az utolsó levélen keresztbe irt hat sor érdekelte. Ez a hat sor ugyanis az első nyolc árpádházi király temetkezési helyeiről tudó­sit. Szent Istvántól kezdve Endrén, Bélán, Salamo­non, Gézán, Szt. Lászlón, Kálmánon keresztül egé­szen II. Istvánig feljegyezte az ismeretlen levélíró, hogy kit hol temettek el. A temetkezési helyek: Fehérvár, Tihany, Szekszárd, Póla, Vác és Várad. A feljegyzést egyébként minden bizonnyal II. — vagy más néven Vak — Béla életében, 1131—1141 között rótták hártyalevélre. (Ha későbbi lenne a felírás, akkor megemlítette volna II. Béla halálát is.) Egy levél titkát a 23-ból tehát megfejtették. Mi lett a többivel? A század elején a bencés Zoltová- nyi Irén a kódex első 19 levelére megállapította, hogy az ismeretlen leiró a németországi Halber­stadt apátpüspökének az Énekéhez irt magyará­zatát másolta le a XI. század vége felé, Szent Lász­ló uralkodása alatt. Maradt a 19—23-ig terjedő 5 levélnyi rész. Erre csak a legújabb kutatások derítettek fényt. Megál­lapították: a XII. század elején valamelyik káptala­ni iskolában — talán Esztergomban — Párizsban tanult tanár oktatta a diákokat. Az egyik szorgal­mas tanítvány a tanár előadása nyomán lejegyez­te a tananyagot. így jött létre ez az 5 levélből álló “tankönyv”, amelyből kiderül, hogy mit tanultak a középkorban egy káptalani iskolában. . . Elsősorban latin grammatikát, azután prozódiát. Fontos volt a retorika elsajátítása is. A középkori A kis Magyarország sok tudóst és művészt “ter­melt” a múltban, még többet a jelenben és min­den jel szerint az évek múltával ezek száma egyre növekszik. E tudósok sokaságából többen, egy vagy más ok miatt az óhaza határán kívül a különböző országokban helyezkedtek el. Van belőlük jó né­hány itt is az Egyesült Államokban. Carelli Gábor, Darvas Lili, Ernster Dezső, Szentgvörgyi Albert, Szirmai Albert és sokan mások. E művészek és tu­dósok nagy része dicsőséget és jó hírnevet szerez a magyar népnek az által, hogy szép, hasznos és eredményes munkát végeznek munkakörükben, legyen az az operában, a színpadon, vagy a tanári katedrán. Nem minden külföldön élő magyar tartozik ebbe a kategóriába. A kivételek közé tartozik dr. Ed­ward Teller, amint köztudomású az amerikai atom­bomba egyik felfedezője. Ez a “tudós” helyeselte a bomba használatát a japán nép ellen és ellenezte az atomcsend szerződés létrejöttét az Egyesült Ál­lamok és a Szovjetunió között. Ez az első benyo­másra normálisnak látszó egyén elkerülhe­tetlennek véli a harmadik világháború kitörését és az atom- Ás hidrogénbomba használatát. Teller ur soha sincs megelégedve az amerikai atombomba­készlettel és állandóan sürgeti a bombák elraktá­rozását. Hidegvérrel mondja el, hogy hány mil­lió amerikai veszti életét az első órákban egy atomháború esetén. Most újabb javaslattal áll elő Teller ur. Azt ajánlja, hogy az Egyesült Államok adja fel azon jogát, melynek értelmében csupán az ország elnö­ke döntheti el, hogy mikor lehet az atombombát használni. Teller ur azt javasolja, hogy a NATO minden egyes tagját hatalmazzák fel az atomfegy­ver használatára. Ez természetesen nem jelent egyebet, mint azt, hogy a nyugatnémet hadsereg diákoknak meg kellett ismerkedniük a levélírás tudományával, a diktámennel is. Akár csak manapság, a középkorban is, az egy­házi év középpontjában a husvét állott. A husvét idejének kiszámítását, a “komputuszt” az iskolá­ban verses formában tanították' — a képletek jobb és könnyebb megjegyzése miatt. A husvétkiszámi- tás magyarázatából még az is kiderül, hogy ezt a részt a mester az Ur 1100. évében adta elő diák­jainak. A kis kéziratnak ez a része azért a legértéke­sebb, mert az első olyan magyar iskoláskönyv a XII. század elejéről, melyhez hasonló korai, iskolás jegyzetként összeállított tankönyv külföldön sem található. Nemzetközi kongresszus a magyar nyelvről Eddig tizenöt ország 38 tudósa jelentette be részvételét Első ízben rendez nemzetközi kongresszust a magyar nyelvről a Magyar Tudományos Akadémia. A kongresszust Debrecenben augusztus 24-e és 28-a között bonyolítják le. Napirendjén “A magyar nyelv története és rendszere” cimü téma szerepel. Ennek keretében az előadók a többi között a ma­gyar nyelv történetét, leiró nyelvtanát, nyelvjárá­sait, helyesírását, más nyelvre gépi utón történő átültetésének problémáit fogják ismertetni és ele­mezni. A Magyar Tudományos Akadémia a kongresszus ra számos külföldi nyelvészt is meghívott, akik ha­zájuk egyetemein a magyar vagy a finn-ugor tan­széken oktatják a magyart. A meghívás alapján eddig tizenöt országból 39 nyelvész jelentette be részvételét. A jelentkezők száma az egyes orszá­gok szerint: Anglia 2, Csehszlovákia 8, Finnország 1, Franciaország 1, Német Szövetségi Köztársaság 1, Olaszország 1, Románia 9, Svédország 1, Szovjet­unió 4, USA 4. A hungarisztika neves külföldi művelői közül résztvesznek a kongresszuson többek között John Lotz, a newyorki Columbia Egyetem és Denis Si- nor, a Bloomington-i Indiana Egyetem magyar származású professzorai, Jusamoto Tokunaga,, a to­kiói egyetem nyelvész professzora, aki negyed év­századdal ezelőtt Magyarországon tanult és a közel­múltban Magyarországon több előadást is tartott, Wolfgang Schlachter göttingeni nyelvész profesz- szor, aki korábban a budapesti Eötvös Kollégium hallgatója volt. NYUGDÍJBA MENJÜNK? NEM! ! ! EGY UJ OLVASÓT SZEREZZÜNK! is kapja meg a felhatalmazást. Tudott tény az, hogy a nyugatnémet hadsereg tele van fasiszta szel lemben nevelt tisztekkel s nem kell nagy képzelő­tehetség, hogy megállapítsuk, mennyivel állnánk közelebb a harmadik atombombás világháború le­hetőségéhez, ha Teller ur javaslata valóra válna. Ez a veszély fennáll és bekövetkezhet, mert úgy látszik az amerikai kormánykörök befolyásos egyé­nei hasonló gondolatokkal foglalkoznak. George W. Ball helyettes külügyminiszter kijelentésére uta­lunk, aki a CBS televízión adott interjújában azt mondotta, hogy Franciaországnak a NATO-ból va­ló kilépése “arra kényszerit bennünket, hogy sok­kal hamarább használjuk az atombomba fegyvert, mintsem eredetileg óhajtottuk.” Ball ur ezúttal a Szovjetunió és a nyugat közötti háborús eshető­ségről beszélt. Általános ez a gondolatmenet a Johnson-kormány magasrangu tagjai között. Úgy beszélnek a háborúról, mintha csak idő kérdése lenne, hogy mikor robban ki. Téliért és Ballt egy fából faragták. Mindkettőnek viszket a tenyere a háborúért. Mindketten hajlandók és készek az atombomba használatára. Ha tőlük függne, akkor már az atombombák ide-oda repülnének. Szeren­csére nem tőlük függ, az amerikai népnek is van ebbe beleszólása. Az amerikai nép tudja, hogy nem csak mi küldhetünk és dobhatunk atombombát a Szovjetunióra, de ők is küldhetnek vissza ide atom­bombát halálos pontossággal. Az amerikai nép, politikai éretlensége ellenére tudatában van annak, hogy az atomháború az egész emberiség elpusztításához vezethet. Ezért a lakos­ság nagy része ellenzi a Teller—Ball ajánlatot. Mi sajnálattal vesszük tudomásul és szégyeljük, hogy dr. Edward Teller magyarszármazásu és mi a magyar nép nevében ezúttal nyilvánosan a leg­határozottabban elutasítjuk dr. Teller emberiség ellenes javaslatát. MAGYAR TUDÓSOK, MŰVÉSZEK A KÜLFÖLDÖN

Next

/
Thumbnails
Contents