Amerikai Magyar Szó, 1966. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1966-03-31 / 13. szám
4 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, March 31, 1966 “NEHEZEBBEN KELL DOLGOZNOTOK KEVESEBB BÉRÉRT” William Hart, az acélmunkások szakszervezetének kerületi vezetője a következőket mondotta az Alcoa vállalat New Kensington, Pa. üzemében dolgozó munkások gyűlésén: “Igaz, az uj szerződés értelmében nehezebben kell, hogy dolgozzatok, többet kell termelnetek — ég mindezért kevesebb bért fogtok kapni, de... nem veszítitek el munkátokat, nem lesznek munkanélküliek és nem kényszerültök arra, hogy itt hagyjátok a várost, ahol születtetek, felnőttetek, ahol gyökeret vertetek.’’ Az “uj” szerződés úgy jött létre, hogy a vállalat vezetősége beidézte a 2,200 munkás képviselőit. A tárgyalások folyamán a vállalat szószólói azt hangoztatták, hogy az üzem nem képes tovább folytatni a termelést, mert a jelen szerződés túl magas béreket szab meg a munkásoknak. A jelen 150 dollár minimális nyugdijat követel Walter Reuther DETROIT, Mich. — “Ha komolyan akarunk a nyomor ellen harcolni — mondotta Walter Reuther, az autómunkások szervezetének országos elnöke—akkor az első lépés amit életbe kell léptetni, hogy a- szövetségi kormány emelje fel a jelenlegi havi 45 dollár minimális nyugdijat 150 dollárra. “Ha megengedjük, hogy milliárdokat költsünk arra, hogy egy embert a Holdra küldjünk, akkor azt is megengedhetjük, hogy az ország jövedelmének több mint 3 százalékát költsük a nyugdíjban lévő polgáraink támogatására.” Reuther rámutatott arra, hogy az Egyesült Államok, a világ leggazdagabb országa kevesebbet költ a nyugdíjban lévők támogatásár^únint bármely más demokrata állam. A nemrég eleibe léptetett 7 százalékos nyugdíjemelés kevés és semmiképpen sem kielégítő. Reuther, a National Council of the Aging konferenciáján a következő javaslatokat tette: 1. A szövetségi minimális nyugdijat fel kell emelni havi 150 dollárra. 2. A szükséges pénzt a nagyjövedelműek adó- sásából kell fedezni. 3. Le kell szállítani a nyugdíj életkort. 4. Ha a megélhetési költségek emelkednek, akkor a nyugdijat is automatikusan emelni kell. Tüntetnek a szölö-szedök Kaliforniában DELANO, Cal. — 150 mexikói-amerikai férfi és nő, akik sztrájkban állnak múlt év szeptembere óta, 130 mérföldes menetre indult. A sztrájkolóknak se pénzük, se eledelük nincs. A hosszú utat úgy számítják megtenni, hogy támogatást kapnak majd a szervezett munkásoktól. Útjuk célja, hogy Sacramentoban, az állam fővárosában, a kormányzó elé terjesszék panaszaikat. Panaszuk az, hogy a szőlőültetvényesek az ország törvényei megszegésével, nem hajlandók elismerni az általuk választott szakszervezetet és sztrájktörőkkel szüretelik, takarítják be a szőlőtermést. A munkások $1.40-es órabért követelnek, de a szőlőtulajdonosok ezt túl magasnak tartják. Sztrájkolnak a nyomdászok BOSTON, Mass. — A város ujságvállalatainál dolgozó nyomdászok három hét óta sztrájkban állnak. A sztrájk következtében a Herald, a Traveler, a Morning Globe, az Evening Globe és a Record American újságok nem jelentek meg. Az újság- vállalatok egyezményre jutottak számos más szakszervezettel, de a nyomdászok bérköveteléseit nem hajlandók megadni. Kennedy szenátor bizottságot alakított, mely próbálja a munkásokat és a munkáltatókat megegyezésre juttatni. A bizottság minden eddigi próbálkozása eredménytelennek bizonyult. Tiltakoznak a vasúti munkások G. E. Leighty, a Railway Labor Association képviselője, 22 vasúti szakszervezet nevében tiltakozott a Johnson-kormány azon törekvése ellen, hogy a vasúti munkások ne kérjenek több mint 3.2 százalékos bérjavitást. Leighty tiltakozó beadványát a szenátus gazdasági bizottsága elé terjesztette. szerződés — mondják a vállalat képviselői — meg bilincseli az üzemvezetőség kezét és nem tudja a munkásokat úgy felhasználni, ahogyan jónak látja. Mindezt meg kell változtatni — különben lezárják az üzemet és a munkások elvesztik állásukat. Ez a háttér. Ezért jött létre az uj szerződés, a bérlevágás, a munkaütem meggyorsítása és mindazon jog elvesztése, amiért a munkások sok-sok éven keresztül, nagy áldozatok árán, harcoltak. Ez a nagyvállalatok egyre gyakrabban igénybevett fegyvere. Ha a béreket akarják lenyomni, egyszerűen kijelentik, hogy az üzem nem hoz hasznot, ezért kell, hogy a munkások elfogadjanak bér leszállítást, különben lezárják az üzemet. Itt az ideje, hogy az amerikai szakszervezetek szembe szánjanak a munkáltatók e csalafintaságával és végetvessenek az eféle bérleszállitásoknak. Sztrájkba lépett 3,400 autómunkás LOUISVILLE, Ky. — A Ford gyár itteni üzemében dolgozó 3,400 munkás sztrájkba lépett. A festőfülkében a szellőztetés hiánya miatt tarthatatlanná vált a helyzet. A szakszervezet próbálta a munkások panaszát jóvátenni, de az üzemvezetőség hajthatatlan maradt. Ezért a sztrájk. Csökken a házépítés WASHINGTON, D. C. — Február havában 17 százalékkal csökkent az uj házak építése. Ezzel a házépítkezés az utolsó három esztendőben a legalacsonyabb pontra jutott, amit a szakértők főleg azzal magyaráznak, hogy a pénzkölcsönzés megdrágult. Visszahelyeztek 71 munkást WASHINGTON, D. C. — A Textile Workers Union 1963-ban kampányt kezdett az ország egyik legnagyobb szövőgyára, a J. P. Stevens & Go. üzememen. megszervezésére. A vállalat vezetői műiden lehetőt elkövetnek, hogy gyáraikat nyílt üzemként vezessék és lehetetlenné tegyék a munkások megszervezését. Többek között eibocsájtottak 71 munkást, akik aktívan részt vettek a munkások szervezésében. A TWU eljárást indított a J.P. Stevens vállalat ellen. A National Labor Relations Board most hozott döntést az ügyben. Elrendelte a 71 munkás visszahelyezését és utasította a vállalatot, hogy ne gátolja a szakszervezet szervezési munkáját. Három év telt el azóta, amióta a szervezési munka megkezdődött. A vállalat minden valószínűség szerint, nem teljesiti az NLRB utasítását, hanem a bíróságnál fog tellebbezni. A bírósági eljárás szintén éveket vesz igénybe. Közben a munkások szervezetlen üzemekben dolgoznak, alacsony bérért s a szervezet egyéb előnyei nélkül. Szervezkednek Chicago nyomorfanyáin 300,000 férfi, nő és gyermek él Chicagóban a nyomortanyák gettóiban. A házak — melyekben magas házbér mellett százezrek kénytelenek lakni — legtöbbje 75 évvel ezelőtt vagy még régebben épült. Leromlottak, elhanyagoltak, a vakolat omlik, a festék rég lekopott a faiakról, a szemét halmokban áll, a patkányok jó fészekre találnak e nyomortanyákon. » Rév. Martin Luther King Jr., hadat üzent a nyomortanyák és fenntartóik ellen és ezek felszámolására serkenti a városi, az állami és a szövetségi hatóságokat. A hadjáratot a 300,000 főnyi nyomortanyában élő lakosság segítségével és közreműködésével óhajtja végrehajtani. “Szakszervezetbe” tömöríti a nyomortanyák lakóit. E munkájában segítségére van az autómunkások szervezete, mely bizonyos időre 125 szervezőt bocsájtott dr. King rendelkezésére. Dr. King mozgalma már eddig is sok eredményt tud felmutatni. A város közigazgatási szervei szorgosan dolgoznak azon, hogy a nyomortanyákat patkánymentessé tegyek, hogy a házakat renoválják, hogy az uj lakások építését meggyorsítsák. Mindez, természetesen nem kielégítő és számos más lépésre van szükség a 300,000 lakó helyzetének megjavítására. Az építkezési ipar szakszervezetei és a néger nép életlehetősége Az amerikai néger nép nagy többsége előtt zárva van a lehetőség, hogy szakmát tanuljon. Minden szakmára áll ez, de különösen az épületipari szakmákra. Nagyon kevés néger villanyszerelő, kőműves, ács, vizvezetékszerelő stb. dolgozik e szakmákban. Az épületipari szakszervezet négerellenes politikája nemcsak a néger népnek okoz kárt, hanem a szervezett munkásoknak is és a fő oka annak, hogy nincs meg a közösségi érzés a néger népmozgalom és a szervezett munkásmozgalom között. Ez a közösség megerősítené mind a néger nép, mind a szervezett munkások mozgalmát és elősegítené mindkét csoport célkitűzéseit. Az ilyen egység létezése lehetetlenné tette volna azt, hogy a demokrata politikusok megszegjék abbeli ígéretüket, hogy törvényen kívül helyezik a Taft-Hartley törvény 14B szakaszát. William H. Booth, New York Emberi Jogok Bizottságának elnöke azon munkálkodik, hogy a new- yorki épületipari szakszervezetek e néger ellenes politikáját megváltoztassa. Booth levélben arra szólította fel Peter Brennan-t, a szakszervezet elnökét, hogy tegyen jelentést arról, hány néger tagja van a különböző épületipari szakszervezeteknek. Brennan kijelentette, hogy neki esze ágában sincs ilyen jelentést tenni Boothnak, vagy bárki másnak. Brennan e magatartásával azt bizonyítja, hogy nem hajlandó senkivel együttműködni, aki az épületipari szakszervezetek hosszú ideje folytatott négerellenes politikáját akarja megváltoztatni. Az Amerikai Magyar Szó élesen elitéli a szak- szervezeti vezetők bűnös, helytelen, néger- és munkás-ellenes magatartását és reméli, hogy a szakszervezetek tagsága minél előbb lépéseket tesz, hogy a vezetőség akarata ellenére, kellő változást hozzon létre e tarthatatlan helyzetben. Szervezkednek New Yorkban a közjóléti segélyen ólok New York városban 500,000 egyén él közjóléti segélyen. A 35 éves, portorikói születésű Frank Espada beszédet tartott a Közjóléti Hivatal felügyelői előtt, melyben kijelentette, hogy megkezdte a város fél millió közsegélyen élő lakosának a Welfare Recipients League-be való megszervezését. Espada kihangsúlyozta, az uj szervezet követelni fogja, hogy a segélyen élők megkapják mindazt, amire a törvény őket feljogosítja. Rámutatott arra is, hogy New Yorkban még további 500,000 ember joggal követelhet közsegélyt, de mivel nem ismerik a törvényt, nem folyamodnak érte. Espada szerint, ha a szervezetnek sikerül a városi segélylistára tenni a jelenlegi 500,000-en kívül még 500,000-ret, akkor a város pénzügyi válságba kerül. “Mi éppen ezt akarjuk, mert akkor a szövetségi kormánynak kell közbelépnie. Akkor nem lesz más megoldás, minthogy megszűnjön a közsegély és a segélyre szorultak évi minimális jövedelmet kapjanak a szövetségi kormánytól.” Dr. James Allen Jr., New York állam közoktatási megbízottja úgy döntött, hogy a középiskolai diáklányok nadrágban is mehetnek iskolába. David Dubinsky, a női szabók szakszervezetének országos elnöke, 34 évi szolgálat után, tisztségéről lemondott. : Sztrájkra szavaznak a bányászok : • WASHINGTON, D. C. — A United Mine £ • Workers politikai bizottsága arra kérte a szer- { • vezet vezetőségét, hogy tegyen meg minden 9 { lépést, hogy rávegye a puhaszén bányabáró- • J kát uj szerződés aláírására, mely lényeges • 2 béremelést is magában foglal. A bizottság • • szószólója W. A. Boyle, aki a bányászok or- * • szágos szervezetének is elnöke, kinyilvánítót- 2 • ta, hogy a puhaszénbányászok készek sztrájk- 2 2 ba lépni ha uj egyezmény nem jön létre. • Sztrájkra készülnek a gépészek £ 2 WASHINGTON, D. C. — 23 légiflotta vál- • 2 lalatnál alkalmazott 34,000 gépész sztrájkba • • lép április 23-án, ha addig nem jön létre uj, • • kollektiv munkaszerződés a vállalatok és a 2 • munkásokat képviselő International Associa- 2 2 tion of Machinist szervezet között. i ) i i 1 2-3 1 t c ( 1 c 1 \ € i n \ s e t i c
