Amerikai Magyar Szó, 1966. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)

1966-03-24 / 12. szám

12 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, March 24, 1966 Túlnépesedés és élelmiszerellátás Századunk embereit két nagy félelem jellemzi: A túlnépesedés problémája és a teljes pusztulás eshetősége (atombomba). Mindkettőre megoldás, ha az emberek hatalomvágya, kapzsisága helyett a humánus gondolkodás kerekedne felül. Az első lépés a hidegháború felszámolása lenne, továbbá a társadalom demokratizálódása és a gazdag orszá­gok segítsége az elmaradt, de fejlődésnek indult uj nemzetek talpraállitására. E két nagy félelem egyikével, az atomveszede­lemmel jogosan sokat foglalkoztak. Már kevésbé ismert a túlnépesedés kérdése, amiről főként bio­lógusok adnak vészjeleket, de ritkán kapunk teljes képet a társadalom ezen hatalmas problémáiról. A túlnépesedést tulajdonképpen századunk nagy sikere okozta: a megjavult közegészség; t.i. keve­sebb csecsemő hal meg az első esztendőben és a járványos betegségeket (tüdőbaj) jobban felismer­ték és gyógyítani tudják. A vegyi és biológiai tudásunk fejlődése kitűnő gyógyszereket (antibiotikumot) teremtett és egy­két évtized után talán a rákbetegséget is felisme­rik tudósaink. Egyelőre a társadalom rendszeres megfigyelői a születések korlátozásában látják a segítséget, de ez ellen szól a vallási előítélet, a nagy tömegek tudatlansága és más okok. Próbálkozzunk tehát a túlnépesedés kérdésével oly módon foglalkozni, amely ugyan a születés kor­látozását igenis számba veszi, de az élelem előállí­tásának fokozásával megkísérli a túlnépesedés sú­lyos veszélyét részben, vagy teljesen elháritani. Vajon lehetséges-e az egész világon több élelmi­szert termelni? Elsősorban van-e több termelésre alkalmas föld? Afrikában és Latin-Amerika egyes részein vannak tartalékterületek, de ha figyelem­be vesszük a népesség növekedésének ott uralkodó irányát, kiderül, hogy ezek nem nagyobbak a Ka­nadában, Ausztráliában és más országokban (U.S., Szibéria, Mandzsúria) található tartalékoknál. Két­ségtelen, hogy Kelet- és Délkelet-Azsia nem ren­delkezik művelésre alkalmas újabb területekkel és a ma ott uralkodó mezőgazdasági technika mellett határozottan túlnépesedés jelenségei észlelhetők. Habár Európa még mindig a legsűrűbben lakott kontinens, a túlnépesedés nem okoz gondot. Baj azonban az, hogy az elmaradt, vagy csak újabban fejlődő országok népsűrűsége állandóan fokozódik és nincs olyan erősen fejlődő iparuk, hogy ezt a feleslegesnek látszó tömeget felszívják. Nem fog­lalkozunk itt az ipari fejlődés kérdéseivel, hanem azzal, hogyan lehetne az élelmiszerellátást a meg­lévő területen fokozni. Mindenki tudatában van annak, hogy egy határ­ban a jó gazdának kétszerannyi búzája termett, mint a rosszul gazdálkodónak. Az országok között még ugyanazon a kontinensen is óriási különbsé­gek akadnak. Pl. 1961—63-as évek búzatermelési átlaga hektáronként (1 hektár = 1,738 kát. hold, kb. 2 kishold) Franciaországban 30.7, Dániában 41.8, Hollandiában 45.5 és Magyarországon 17.9 métermázsa. Magyarországon az utolsó 20 évben legalább 50 százalékkal emelkedett a búzatermés- átlag (miután áttértek a nagybani gazdálkodásra). Mindezt a technikai fejlődéssel és a műtrágya hasz­nálatával érték el. Ismert tény, hogy az egész világon van fejlődés gazdasági téren, de ez inkább az iparban mutatko­zik. A mezőgazdaság a föld legnagyobb részében ősrégi technikával dolgozik. A technikai forrada­lom teljesen elkerülte. Pedig a mezőgazdaság hi­hetetlen technikai változáson ment keresztül és ez különösen az Egyesült Államokban lett nyilvánva­ló, annál inkább, mert a 30-as esztendőkben az amerikai mezőgazdaság jelentékeny része rosszul gazdálkodott, talaja tönkrement, porfellegek és más okok tönkretették a farmereket. Azóta az 1940-es háborús esztendőkben és az 1950-es évek technológiai forradalmának esztendeiben hihetet­len haladás mutatkozott. A technikai forradalomnak négy fázisa volt; 1. A mechanikai korszak, amikor a gép helyette­sítette za állati munkaerőt. Ez a folyamat tovább is folytatódik. 2. A kémia érvényesülése: műtrá­gyában, rovarirtásban és gyomirtásban. 3. Biológiai előrehaladás-a növény termelésnél és állattenyész­tésnél. 4. üzleti és szervezési fejlődésben, amely kiküszöbölte a véletlent, jobb piaci védelmet adott és a számológép fontos szerepet kapott a farmiro­dában. Mindez lecsökkentette a munkások számát; 1945-ben egy farmer munkerő 12 ember élelmét látta el, ma 32 embert dúsgazdagon tud élelmezni. Ezt Magyarországon is látjuk. A Horthy időkben egy mezőgazda önmagát és egy városi lakost tudott csak ellátni, ma már egy termelőszövetkezeti tag kétszerannyi városi lakosnak ad élelmet, holott a városi lakosság többet és jobban étkezik, mint a Horthy időkben. Ez nemcsak a U.S.-ben van igy. Németország­ban szintén látjuk ugyanezt a jelenséget. A mező- gazdasági lakosság 45 százaléka elhagyta a falut és városba ment dolgozni. A technika fejlődése oly nagy, hogy 1950 óta megtízszereződött a trak­torok száma. Kevesebb emberi erő, több gép és kétszerannyi műtrágya a titka, hogy Nyugat-Né- metország hektáronkénti búzatermelése 21 méter­ELTEGYÜK-E A MEGMARADT ORVOSSÁGOKAT? Az orvosságok rendkívül magas ára miatt a leg­többen nem dobják el a megmaradt gyógyszert, hanem megőrzik, avval a gondolattal, hogy szük­ség esetén újból használhatják. Sokkal jobb azon­ban, ha a betegek felkérik az orvost, amikor a re­ceptet kiállítja, hogy utasítsa a gyógyszerészt: Írja rá az orvosság címkéjére a gyógyszer tartalmát, erejét és hogy mennyi ideig használható. Egyes gyógyszerek bizonyos idő után elvesztik hatásu­kat, vagy hosszú idei használatuk káros lehet. Nem igaz azonban a tv-hirdetésekben gyakran hangoz­tatott figyelmeztetés, hogy minden gyógyszer pár hónap alatt megromlik. Egyes gyógyszerek soha­sem romlanak meg. Az American Medical Association hatáskörébe tartozó Council of Drugs mult decemberben hatá­rozatot hozott, amely kimondja, hogy a receptre előirt gyógyszerek tartalmának és erejének meg­jelölése az orvosságos üvegen, vagy dobozon a pa­ciens legjobb érdekeit szolgálja — rendkívüli ese­tektől eltekintően, amikor az orvos lelki vagy más okokból az ilyen megjelölést nem találja ajánla­tosnak. A határozat nem kérte a használati határ­idő megjelölését. A Council azért tartotta szükségesnek a gyógy­szer tartalmának megjelölését mert sürgős esetben az orvos egy pillantással megtudhatja miből áll, különösen ha más orvos által rendelt gyógyszerről van szó. Mérgezésnél és öngyilkosságnál ez külö­nösen fontos lehet. Azt is megakadályozza, hogy összetévesszék az orvosságokat és amikor orvost változtatnak, megkönnyíti az uj orvos munkáját. A gyógyszer tartalmának feltüntetése figyelmezte­tésül szolgálhat allergikus egyéneknek, hogy azt a gyógyszert ne használják. Az AMA szaklapjában a Council on Drugs je­lentette egyes orvosok véleményét a javaslatról. Érdekes kiemelni, hogy egy orvos megjegyezte: “a paciens, aki tudja a gyógyszer nevét, összehason­líthatja az árakat a különböző gyógyszertárakban s konkurrenciára késztetheti a gyógyszerészeket.” Persze ezt az orvos nem a javaslat melletti érvnek, hanem kritikaként hozta fel. A Council on Drugs megjegyezte, hogy sokan kifogásolhatják a gyógyszer tartalmának megneve­zését azon az alapon, hogy ez öngyógyításra vezet­het. Ez a veszély valóban fennáll. Legokosabb, ha senki sem vesz be vagy használ fel megmaradt gyógyszereket az orvos beleegyezése nélkül, csak igy lehet biztos abban, hogy amit bevesz, az ő ese­tében megfelelő adagolásu és hatásos orvosság. Ha a címkén rajtaáll a használati határidő dátuma, nem ajánlatos azután használni. Más esetben csak az orvos mondhatja meg, hogy a gyógyszer eláll-e, vagy nem és hogy lehet-e újból használni. 55 millió nem végzett középiskolát WASHINGTON, D. C. — Vance Hartke, Indiana állam demokrata szenátora rámutatott arra. hogy 25 millió amerikai felnőtt nem végezte be a nyolc éves elemi iskolai, 55 millió középiskolai tanulmá­nyait. A helyzet megváltoztatását célozza az a törvény- javaslat, melyet Hartke szenátor a törvényhozók elé terjesztett. Ha a javaslatot törvényre emelik, a szövetségi kormány a következő három év folya­mán nagyobb összeget juttatna a helyi iskolabi­zottságoknak, mely letehővé tenné esti tanfolya­mok megindítását a felnőttek továbbképzésére. mázsáról 31-re emelkedett. E. cikk keretében nem kutatjuk a fejlett ipari államok hatalmas mezőgazdasági haladásának tár­sadalmi okait és következményeit. Egyelőre leszö­gezhetjük, hogy ha a mezőgazdasági technika min­denütt elterjedne, kétségtelen, hogy az emberiség nemcsak a jelen idők lakosságát tudná ellátni, ha­nem a legközelebbi 100 esztendeig, minden tarta­lékát felhasználná és eliparosodna. így komoly élelmezési gondjai nem lennének. Az elkövetkező 100 esztendő alatt pedig az atomenergia révén, a föld vízellátásának megoldásával a mai mezőgazda­ságra nem alkalmas területeket gyönyörű termő­földdé lehetne átalakítani. önhibánkon kiviili öngyilkosság A Medical Journal vezércikkben foglalkozik a növekvő szívbajokkal és felszólít, hogy tegyenek meg mindent világszerte annak megakadályozására A szívbajok, szivszélhüdés és a rákbetegség követ­keztében több ember pusztul el, mint a többi ve­szélyes betegségekben. Elnökünk még a múlt év­ben bizottságot nevezett ki annak kivizsgálására, mit kellene tenni, hogy elejét vegyük ezeknek a pusztító betegségeknek. Nem kevesebb, mint az emberiség kétharmada pusztul el szívbajokkal kap­csolatban. Nézzünk körül, mondják az erre hiva­tott egyének, hány egészséges embert találunk magunk körül? Uton-utfélen halljuk, hogy “fáradt vagyok, a fejem fáj, allergiám van, stb. ,stb.” Az utóbbi időben 800 százalékkal növekedett a rákbe­tegségek száma, túlnyomó részük tüdőrák. A legtöbb országban központilag gondoskodnak ezen betegségek megelőzéséről, tudományos ala­pon. A Szovjetunióban, Nyugat-Németországban, Kelet-Németországban, Ausztriában, Csehszlová­kiában, Svájcban, stb. a legmodernebb kezeléssel, intézetekben veszik elejét ezeknek a pusztító be­tegségeknek. Néhány jobb érzésű amerikai orvos mozgalmat indított ilyen központilag ellenőrzött intézet felállítására Vermont államban, de ered­mény nélkül. Elnökünk kijelentette, hogy mindent meg kell tenni, hogy elejét vegyük az emberiséget fenyege­tő veszedelemnek, a jólétért, egészségért. Ezen gyönyörű és szívhez szóló szavak azonban kám­forrá váltak, még hozzá azzal az indokolással, hogy az intézmények ártanának gazdasági életünknek. Ez alatt bizonyos érdekeltségeket kell érteni. Ugyanakkor megállapították, hogy több mint 500 olyan kémiai anyag van forgalomban, amelye­ket kipróbáltak állatokon és rákos tüneteket okoz­tak. Ezek a kémiai anyagok mindennapi élelmünk­kel vannak kapcsolatban. Asszonyainknak halvány fogalmuk sincs arról, hogy mit visznek haza ko­saraikban a családi asztalra az üzletekből. Hála a józan észnek, vannak önzetlen orvosok, vegyészek, akik felhívták az illetékesek figyelmét ezekre a veszélyekre. De amig Johnson elnöktől várjuk a népjóléti te­vékenységet, addig be kell érnünk a szép ígéretek­kel, mert abban nem szűkölködik. Van-e szükség ékesebb bizonyítékra egészségi helyzetünkkel kapcsolatban, mint a koreai háború alatt szerzett tapasztalatokra? A katonai orvosok megállapítása szerint aranyifjuságunk, a 22 éve­sek között a hadseregben négy közül három olyan betegségben szenvedett, mely a szívvel volt kap­csolatban. A katonai sorozó bizottság hivatalos je­lentése szerint 755 ezer fiatalembert vizsgáltak meg és ezekből csak 169 ezer volt szolgálatra al­kalmas. A világ egyetlen országának sem volna olyan nagy szüksége egészségügyi központokra, mint ne­künk itt Amerikában. Elnökünk megalakította a “Great Society”-t, az európai nemzetek pedig Re­conditioning Centereket alapítottak, vagyis olyan helyeket, ahol a gyengélkedőket ápolják. A Szov­jetunióban 2,100 ilyen központ van. Csehszlovákiá­ban 400, Kelet-Németországban 400, Nyugat-Né­metországban 20, Ausztriában 4, Svájcban 4, az Egyesült Államokban egyetlen egy sem. Ezek a számok sok mindenre rámutatnak. Mi üzleti szem­pontból próbáljuk megoldani ezt a problémát. Költséges orvosságokkal, a Free Enterprise alap­ján jól kiraffinált hirdetésekkel, jól kihasználva népünk tudatlanságát, tájékozatlanságát, dópolják a jobb sorsa érdemes amerikai népet. A Let’s Live, egészségi magazinból for­dította: J. Schubert tf esssssssssssssssssssssssssssssssssssss Szovjet—amerikai megállapodás alapján közvet­len telexkapcsolatot létesítettek az amerikai kül­ügyminisztérium és az Egyesült Államok moszkvai nagykövetsége, valamint a szovjet külügyminisz­térium és a washingtoni szovjet nagykövetség kö­zött. • 12345678901011121314151617181920212242233456789097 • l A SZÁMOK BESZÉLNEK 1 írja: Eörsi Béla s- s 8 • 12345678901011121314151617181920212242233456789097 «

Next

/
Thumbnails
Contents