Amerikai Magyar Szó, 1966. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)

1966-03-17 / 11. szám

8 AMERIKAI MAGYAR Sió — HUNGARIAN WORD Thursday, March 17, 1966 Az ebben a rovatban kifejtett nézetek nem szükség szerűen azonosak a szerkesztőség álláspontjával. A régi dzsentri lazsál FLORIDA. — Szeretnék én is hozzászólni a la­zsálás kérdéséhez. Meg kell vizsgálni az adatok alapján, hogy kik és miért lazsálnak Magyarorszá­gon? Biztosan tudom, hogy nem a volt három mil­lió földnélküli paraszt lazsál, vagy azoknak sarja, mint ahogy azt is tudom, hogy az ipari munkásság értelmes része határozottan nem lazsál. S végül az urak által kigunyolt és kicsufolt volt cseléd és napszámos sem lazsál, hiszen ezeknek a gyermekei­ből és unokáiból vált iskolázott, modern néppé a magyar nép. Elképzelhető volna, hogy ezek lazsál­nak? Szerény véleményem az, hogy az ostoba volt burzsoázia lazsál, amelyik feketézik is, hogy káro­kat okozzon a kormánynak a magyar nép életnívó­jának rovására. Ezek elvegyülnek a nép közé, de­mokráciáról beszélnek és buzdítanak a lazsálásra. Aki elhiszi, hogy a haladást meg lehet állítani, az nagyon téved. Csak az a meglepő, hogy a ma­gyar kormány olyan keveset tesz a megfékezésük­re, hacsak nem arról van szó, hogy ez esetben el­fogadták Krisztus azon tanítását, hogy bocsásd meg nekik uram, mert nem tudják, mit cseleksze­nek. Viszont arról is szó lehet, hogy a szocialista Magyarország mezőgazdasági államból ipari or­szággá fejlődött és igy ma képes a szocialista ter­melést magas fokra emelni, vagyis ebbe az irány­ba törtetni az emberi méltóság és józan ész irá­nyításával. A magas technika segítségével képes lesz megépíteni azokat a gépeket, melyekkel elő­állíthatja az automatizált termelést és akkor nevet­ségessé válik a lazsálás kérdése. Kocsis Lajos Régen olvasd! üyan napiért KANADA. — Én is megkaptam a naptárt, amit nagyon köszönök. De egyben bocsánatot is kérek, hogy ilyen későn küldöm be az árát, de nem tehet­tem előbb, mert a kórházban voltam. A naptár ki­tűnő, .már régen olvastam ilyen tanulságos, jó írá­sokat. Kívánom, hogy még sok ilyen jó naptárt ké­szítsenek. J. Soboslay Lsgpn béka! CALIFORNIA. — Sajnos nem tudok lapunkon segíteni, mert nem kapok elég nyugdijat és sok orvosságra van szükségem. Ez a gazdag ország nem törődik az öregekkel, mert kell a pénz háborúra. Elnökünk csak úgy dobálja a milliókat, mert kell a pénz, hogy szegény elnyomott népeket öljünk és még jobban elnyomjunk. Minden anyának ösz- sze kell fognia és tiltakozni a háború ellen, hogy ne vigyék el fiainkat ágyutölteléknek, hozzák visz- sza a katonáinkat és adjanak nekik munkát, isko­lát, műveltséget, hogy mint szabad emberek köve­teljék jogaikat. Szégyen a mai világban, a husza­dik században ölni, elnyomni a szegény, rongyos embereket, akik jogaikért, szabadságukért küzde­nek, szenvednek. Az egész világon legyen béke. I. F. Ml volt érdekes a naptárban DÉL-CALIFORNIA. — Amikor a Magyar Szó feb. 3-i számát olvastam, az a régi mondás jutott eszembe, hogy “kinek a pap, kinek a papné.” Frank Mike munkástárs rövid levelének olvasása közben jutott ez eszembe, mert azt Írja, hogy “nem talált a naptárban semmi érdekeset és az érdektelen dolgok helyett Írhattak volna érdeke­sebbeket is. Bocsánat, hogy ilyesmit irok.” Szerintem ezen utóbbi kifejezése volt a levél leg­jobb része, mert ugyljítszik a levélíró megérezte, hogy nem egészen úgy van, ahogy levelét megírta, vagyis nem talált semmi érdekeset a naotárban. Nemcsak én mondom, hogy vannak érdekes dolgok a naptárban, hanem sokan, akik beírtak a szerkesztőségbe és levelükkel bizonyították a nap­tárral való megelégedésüket. Ott van pl. Rév. Gross cikke mindjárt az elején, azután az ameri­kai űrhajózásról szóló irás és még sok-sok más \ PAUL’S SHELL SERVICE j QAS. OIL, BATTERY, TIRE, AUTO PARTS I J 19505 Allen Road — Melvindale, Michigan 5 ! Telefon: WA 8-9808 — SZŐKE PAL, tulajdon©«! szép, jó, érdekes cikk. Én már 47 évvel ezelőtt megirtam, hogy számomra a naptár olyan, mint kedves lapunk, igazsághirdető tanítómesterünk. De a fenti levél írója nem irta meg, hogy mit tartott volna olyan érdekességnek, aminek a naptárban lett volna a helye. Remélem, hogy Frank Mike munkástárs is be fogja látni, hogy a naptár nem is olyan érdektelen. Taylor Szabó József Ami kimaradi az idézetekből NEW YORK, N. Y. — Élvezettel olvastam Ko­vács János kedves kanadai olvasónk naptárértéke­lését, különösen ahogj odavagdossa a szent bib­liát Johnson elnökünk fejéhez. Az idézetek mind jók, csak az a kár, Rogy csupán .ótestamentumi “szakértőket” citált szentéletü elnökünk fejére. A javát, az ujtestamentumi illetményt kihagyta. Kovács munkástársarn remélem nem fogja kifo­gásolni, ha ezt a nyilvánvaló elnézést pótolom, márcsak annál is inkább, mivel a minap a new- yorki Town Hallban tartott “Vietnami Bentolvasá- son” éppen ezzel a résszel, János jelenéseinek 18-ik fejezetével állították a vádlottak padjára áj- tatos elnökünket. Nem akarván drága lapunkban túl sok helyet igényelni e témának, csupán néhány szakaszt idé­zek itt: “És ezekután láték már Angyalt leszállni menny­ből, kinek nagy hatalma vala... “És kiálta teljes erejéből, nagy szóval, mondván. Leomlott, leomlott ama nagy Babilon, és lett ör­dögöknek lakhelyekké, minden tisztátalan lélek tömlöcévé... “Mert az ő paráznasága haragjának borában it­tak minden népek, és a földnek Királyai ő vele paráználkodtak, és a földnek kalmárai az ő gyö­nyörűséges gazdaságival meggazdagodtak ... “És hallék más szózatot a mennyből: Fussatok ki Babilonból én népem és ne legyetek részesek az ő bűneiben, hogy az ő büntetésével ne büníettes- setek. "Mert az ő bűnei meggyűlvén, szinte az égig hatottak ... “Ennek okáért egy nap jőnek ő reá az ő csapá­sai, a halál, a siralom és az éhség és tűzzel égette- tik meg.. *. “És siratják őket és jajgatnak őrajta, a földnek királyai, akik azzal paráználkodtak. A földnek kal­márai is siratják és jajgatják őket, mert az ő árui­kat immár senki nem veszi. . . “És az ilyen marháknak, mondom árosai, akik meggazdagodtak tőle távol állnak az ő kinjától való félelem miatt, sirván és jajgatván.” Tény, János Jelenéseinek szerzőjét nem tekint­hetjük sem marxistának, sem az- “uj baloldal” tag­jának, de meg kell adni, ilyen hűséges jellemzését a honolului konferenciának (a földnek királyai ve­le paráználkodtak), Wilson angol miniszterelnök problémáinak (jajgatnak, mert az ő áruikat immár senki nem veszi), valamint Erhard német minisz­terelnök pont e heti kijelentésének (az ilyen mar­háknak árosai, akik meggazdagodtak tőle távol ál­lanak az ő kinjától való félelem miatt), keresve sem lehet találni. (Erhard német miniszterelnök a hét végén ki­jelentette, hogy a német kormány soha nem fog csapatokat küldeni Vietnamba. Furfangosok ám ezek a német MARHA ÁROSOK.) Régi olvasó (Utóirat: Ami “Babilont” illeti, ugyan melyik amerikai város nevében foglaltatik e három ma­gánhangzó a, i, o ebben s. sorrendben és melyik amerikai város végződik — on-nal. Még egy né­hány ördögöt és “tisztátalan lelket” is lehet éppen­séggel találni benne.) Újból kapható VIETNAM iüSIEBE STORY OF TIE GUERILLA WAR Wilfred G. Burchett rendkívül érdekes és időszerű könyve, melyei mint szemtanú irt a vietnami helyzetről Félkemény kötésben — Ára csak $1.95 Megrendelhető a Magyar Szó kiadójában 130 East 16th St., New York, N. Y. 10003 LATIN-AMERIKA SZÉGYENFOLTJA Bogota több mint 135,000 lakossal Latin-Ame- rika egyik legszegényebb, legelhagyatottabb he­gyes-dombos városa. Sam Schuiman társadalomtu­dós 9 hónapot töltött ebben a városban, amely Co­lombia fővárosa és tanulmányozta a helyzetet. A nyomor, a nélkülözés leírhatatlan, az emberek fa­bódékban laknak, mely csak disznóólhoz hasonlít­ható. A városban egyetlen gyár nincs és mégis az ország hitet vesztett, kétségbeesett, kiuzsorázott népe ezrével özönlik oda. Gazdag földbirtokosok és háziurak Bogota keleti részén 1,200 családot préseltek be ezekbe a fabódékba, akárcsak a disz­nókat, azzal a különbséggel, hogy a disznók eltar­tásáról gondoskodnak. Ablak, ajtó csak a jobbfajta bódékban található, különben rongyokkal védekeznek az időjárás vi­szontagságai és a kíváncsiskodók ellen, öt gyermek huzza meg magát egy ágynak nevezett deszkahul­ladékból összetákolt láda tetején, a család többi része a puszta földön rongyokba burkolva húzódik meg. Privát élet, morál ismeretlen fogalom ezeken, a nyomortanyákon. Egészségügyi felszerelés csak a gazdag negyedekben található, ott azután a leg­modernebb. Fiatal gyermeklányok havi 4—5 dollárért és kosztért házimunkát végeznek. A szegények szen­vedését súlyosbítja a gazdagok közelben lévő, pa­zarul berendezett otthona, ahol családok naponta szemetes kannákból meritik élelmezésük nagyobb részét. A vallás részére sincs sok kilátás megnyerni ezeket az állati sorban élő embereket, bizalmatla­nok mindennel és mindenkivel szemben. Azt mond ják, hogy se pénzük, se kedvük nincs ahhoz, hogy templomba járjanak. Az egyetlen, amiben hisznek, a tulvilági élet. Ha haláleset van a gyerekek kö­zött, nem csinálnak gondot belőle, azt mondják: boldog, megszabadult a földi nyomortól és szenve­déstől, mert a mennyországban tárt karokkal vár­ják, különösen a csecsemőket. Anyák szerint, akik átlagban 10—12 gyermeket szülnek, minden ötö­dik gyermek a mennyországba kerül. Ha valaki talán kétségbe vonná ezeket a hihe­tetlen állapotokat, vagy propagandát látna benne, felhívom a figyelmét a Toronto Daily Star 1965 nov. 27-i számában megjelent cikkre. Ez dicséret- reméltó nyíltsággal megirja, hogy Latin-Ameriká- ban a sötét barna reverendát viselő katolikus pa­pok lázadnak egyházuknak a nyomor iránt tanúsí­tott lelketlensége ellen. Sok pap tart már azokkal, akiknek lelkiismerete nem tűri a hallgatást, ha­nem harcot hirdet a nép felemelése érdekében. Úgy a városokban, mint vidéken a földi megvál­tást követelő nép mellé állnak a plébánosok abban a reményben, hogy a hiveik jobb jövőjét biztositó politikai és gazdasági forradalmat békés utón való­síthatják meg. Koneribuna Jimenez atya, akit sokan támadnak, mert nyiltan beszél a nép szenvedéseiről, azt mond ja, hogyha az egyház istenhez akarja vezetni a né­pet, akkor el kell távolítani a nyomorúságot, visz- sza kell állítani az emberi jóságot. Az egyháznak kötelessége küzdeni a nyomor és betegségek el­len, ha nem teszi ezt, akkor nem vezetheti a tö­meget. Azt kérdezi Jimenez atya, hogyan hihet valaki Isten szeretetében, hogyan hiheti, hogy az Isten részesíteni akarja az emberiséget az élet javaiban, ha nélkülözésre kárhoztatja és kirekeszti az érte­lemből. Hogyan lehet elvárni a nyomorban élő tömegtől, hogy higyjen az emberiség jövőjében? Nem taníthatjuk a nyomorban élő gyermekeket arra, hogy van Isten. Az ilyeneknek joguk van ta­gadni az Isten létezését, mert amit maguk körül látnak, nem más, mint tűrhetetlen hamis keresz­ténység, melynek semmi köze a krisztusi tanítás­hoz. Jimenez atya szerint meg kell nyerni az ifjúsá­got saját példaadásunkkal, hogy Krisztus tanítá­sai alapján követeljen társadalmi változást, de Ugyanakkor küzdeni kell a társadalmi igazságtalan ságok, a kizsákmányolás ellen. Saját erkölcsi pél­dánkkal kell megmutatni a nyomorgó népnek, hogy lehet reménye a jobb életre, az emberhez illő tisztességes megélhetésre. J. Schubert, Elsinore jj tMtá. íj I RÉTESHÁZ ÉS CUKRÁSZDA \ j! 1437 THIRD AVENUE, NEW YORK, N. Y. | <[ (A 81-ik Street sarkán) — Telefon: LE 5-8484. J (j Mignonok .születésnapi torták, lakodalmi, Bar- j : J * Mitzvah-torták. — Postán szállítunk az ország < minden részébe. — Este 7.30-ig nyitva J WWWVMVuvnnnwwvinivwniWinnnMvwwvuvwM >

Next

/
Thumbnails
Contents