Amerikai Magyar Szó, 1966. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1966-03-10 / 10. szám
14 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, March 10, 1966 Los Angelesi Magyar Munkás Otthon 1251 S. St. Andrews Place. — Telefon: RE 5-9532 Minden hónap első kedd estéjén a Munkás Otthon taggyűlése. Minden hónap második kedd estéjén a Munkás Női Kör gyülésezik. Minden hónap harmadik kedd estéjén kulturelőadas. Minden hónap negyedik kedd estéjén a lapbizottság gyülésezik. Vendégeket minden alkalommal szívesen lát a Vezetőség BOL KAPHATÓ A MAGYAR SZÓ LOS ANGELESBEN7 A 119 South Hill Street-i újságárusnál, a North Fairfax Ave. és Oakwood Ave. sarok, valamint a Munkás Otthonban. Lapkezelő Jehn Ferenc. Levelezni szeretnének A Kazincbarcikai Műszerészi és Automatizálási Főiskola végzős hallgatói vagyunk, 21—22 éves fiatalok. Szeretnénk levelezni Amerikában élő, korban hozzánk illő magyarszármazásu fiatalokkal, zenéről, sportról, szakmai kérdésekről, irodalomról, filmről, stb. Kérjük, amennyiben lehetséges, szíveskedjenek közölni kérésünket lapjukon keresztül. Címünk: Kilner János, Lugossy Csongor, Szabó Attila, Kazincbarcika, Főiskolai Diákotthon, Tardona- part, Hungary. «nj> 24 éves magyar fiú vagyok, foglalkozásom anyag- raktáros (egy konfekcióüzemben). Van egy-két hobbym: képeslevelezőlap, könyv, folyóirat-gyíijtő vagyok. Idegen nyelvet sajnos nem tudok, de szeretnék cserekapcsolatba lépni hasonló érdeklődésű fiatalokkal. Kérem legyen ebben segítségemre levelém közlésével lapjukban. Bizonyára az “uj világban” is vannak hasonló fiatalok. Rüll József, Pécs, Rákóczi ut 28, Hungary. Albók János fényképkiállitás Örömmel tudatjuk newyorki olvasóinkkal, hogy Albók János, kiváló fényképész honfitársunk fényképeiből érdekes kiállítás van ezekben a napokban a Little Gallery-ban, a New York Public Library Hudson Park osztályán, 10 Seventh Ave. South cimen. A kiállítás megtekinthető márc 31-ig, hétfőn szerdán és csütörtökön 12.30-tól 9-ig, kedden 9-től 9-ig, pénteken 12.30-tól 6-ig. Szombaton és vasárnap a könyvtár zárva van. A Hudson Park-könyvtár könnyen elérhető a 6th vagy 8th Ave. subwayval a West 4. utcáig, vagy a Seventh Ave. subwayval a Houston St.-i állomásig. Sok sikert kívánunk Albók János barátunknak ezen újabb kiállítása alkalmával. “Lenni, vagy nem lenni, ez a kérdés” - a Bronxban New York újságolvasói emlékeznek arra, hogy a január 23-i lapszámban minden napilap első oldalon hozta Lindsay polgármester képét, amint ő számos városatya közreműködésével, lapáttal a kezében “megtisztította” a 138. utcában, a Brooks és Willis Avenuek közötti háztelket, összeszedték a sörös kannákat, az eldobott bútordarabokat, az újságpapírok halmazát és a hónapok óta összegyűlt mindenféle piszkot és szemetet. Lindsay polgár- mester ígéretet tett, hogy ezt a háztelket kerületi kis parkká alakítják át, hogy a környék gyermekeinek legyen hol játszani. Robert Kennedy szenátor nagy felháborodással vette tudomásul Lindsay polgármester e kijelentését, mert ő, Kennedy már egy esztendeje dolgozik azon, hogy e helyen egy park épüljön fel. Ez az ő “gyermeke.” Múltak a napok. Múltak a hetek. És emelkedett az üres söröskannák, az eldobott bútordarabok száma, a piszok, a szemét, ugyanazon a helyen, melyet Lindsay polgármester és csatlósai oly szépen megtisztítottak. Ma ez a háztelek éppoly jó, biztos és kényelmes “otthont” nyújt a patkányoknak, mint a nagy hűhóval beharangozott “megtisztítás” előtt. Úgy látszik, hogy a polgármester, Kennedy szenátor, a város Park Commissioner-ja, Hoving ur, mind megfeledkeztek arról az Ígéretről, amit a környék lakóinak tettek, és a gyermekek százainak még mindig az utcákon, vagy a háztelek szemétdombján kell játszaniok. Hoving ur azzal a nevetséges nyilatkozattal állt elő, hogy nemsokára kihallgatásokat fog tartani, hogy megtudja, vajon a környék lakói valóban óhajtanak-e egy kis parkot a kérdéses háztelek helyén? A helyzet nevetséges volna, ha nem volna olyan tragikus. ÉHSÉG Ott az ablak mögött finom húsok, Selyempapirban intenek felém. Mellettük mosolygós, ropogós kenyér ... Öntudatlan feléjük nyúlok ... Éhes vagyok és ez mind az enyém. Éhes vagyok és a kristály kirakat Megállítja kinyújtott kezem. “Magántulajdon ... Törvény ... Börtön ...” Cikkázik át az agyamon! Eh, hiába, Én ezt az ablakot beverem! Munkát hiába kértem tőletek ... Most teszek, mert meguntam beszélni. Gyomrom hiába kongatja a delet, Fiatal vagyok és erős, Éhes vagyok és jogom van élni! Ott a kő ... Fölveszem ... Nem néz senki, rajta hát! Egy roppanás ... Szabad az ut... Elveszem ... A távolban rendőr-sip rikolt, De ki bánja, én már eszem. És az Élet bennem mégegyszer felnevet. Egri Lajos (1934) Tektit a Holdból? A Hayden Muzeum planetáriumában őrzik az egyik legnagyobb ismert tektitet. Ezt a követ a Fülöp-szigeteken találták. (Tektitnek nevezik az űrből származó üvegszerü fekete köveket.) Egyes űrkutatók ennek a Fülöp-szigeti leletnek a vizsgálatával akarnak fényt deríteni a Hold anyagára. Berlányi Zsigmond Sajánlattal vettük hírül, hogy lapunk hűséges olvasója, Berlányi Zsigmond, Detroit, Mich.-ben 1966 feb. 9-én elhunyt. Lapunkat csak az utóbbi 5—6 évben olvasta, de hűségesen ragaszkodott hozzá és kis pénzecskéiéből mindig megtakarított annyit, hogy előfizetését bekűldhesse. Emlékét mindig megőrizzük. RUHIG BÉLA Fájdalommal és megdöbbenéssel vettük a hirt, hogy -tíapunk régi jó barátja, olvasója és támogatója, Ruhig Béla Los Angelesben elhunyt. Temetésén február 1-én Faragó Zsigmond, a Los Angelesi Munkás Otthon elnöke, Ruhig Béla régi jó barátja mondott búcsúztatót, melyet teljes egészében alább közlünk: A TŰZ CSIHOLÓJA Csak akkor születtek nagy dolgok, Ha bátrak voltak, akik mertek S ha százszor tudtak bátrak lenni, Százszor bátrak és viharvertek. Az első emberi bátorság Áldassék: a Tűz csiholója, Aki au ismeretlen lángra Úgy nézett, mint jogos adóra. Mint egy Isten, hóban vacogva Fogadta s'zent, munkája bérét: Még ma is minden bátor ember Csörgedezted az ő vérét. Ez a világ nem testálódott Tegnaphoz lmzó, rongv nulyáknák. Legkülör.b ember, aki bátor S csak egy különb van, aki bátrabb. S aki mást akar, mint mi mod van. Kényes bőrét gyáván nem óvja. Mint ős, ősére ütött Isten. A fölséges Tűz csiholója. Szomorú szívvel, mély fájdalommal jöttünk el, hogy örökre búcsút vegyünk a mi szeretett barátunktól, Ruhig Bélától. Úgy gondoltuk, hogy nagy Írónk, Ady Endre előbb elmondott költeménye méltó módon kifejezésre juttatta érzésünket. Nem könnyű feladat az elhunyt emlékét méltatni, különösen olyannak, aki több mint 40 éve ismerte, vele együtt harcolt. Béla kiérdemelte azt a nagy szeretetet és megbecsülést. amiben része volt, mert nem volt olyan megmozdulás az emberiség jobb jövője érdekében, amelyben ő ne vett volna részt. Több mint félévszázadon át harcéit az emberiség sorsának jobbra fordulásáért. önzetlenül síkra szállt minden igazságtalanság ellen. Tevékeny részt vett a munkanélküliek harcában a depresszió idején, résztvett azokban a nagy harcokban, amelyek a munkásokat megszervezték. Pedig ő maga munkaadó volt. Amikor Magyarországon a Horthy-banditák garázdálkodtak, ő volt egyik megalapítója a Horthy-ellenes Ligának. Amikor pár évvel ezelőtt Magyarországról visszajött, ezeket mondta boldogan: Zsiga, én vagyok a világ legboldogabb embere, mert elértem azt, amiért egész életemben elvtársaimmal harcoltam. Épül a szocializmus Magyarországon. Gyönyörűség volt látni, hogyan fejlődik Magyarország a szocializmus alatt. Minden tőle telhető energiával azon volt, hogy ne legyen különbség ember és ember között, bármilyen fajhoz tartozik is, vagy bármilyen színe legyen bőrének. De különösen próbált az utolsó időkben — mig erejéből telt — resztvenni azokban a megmozdulásokban, amelyek a béke érdekében történnek. Az azonnali és mindenkori békéért. A legjobb férj, apa, nagyapa és testvér volt. Emlékszem a régi időkben, Chicagóban, bárkinek valami baja volt, első útja Ruhig Bélához vezetett. Ha valaki meg volt szorulva, tudta, hogyan kell az illetőn segíteni, legyen az betegség, anyagi gond, politikai meg- hurcolás. Béla mindig kész volt embertársain segíteni. S milyen büszkén mutatta minden héten azokat a gyönyörű leveleket, amelyeket az ő büszkeségétől, fiától, dr. Theodore Ruhigtól kapott. Eltávozása nagy veszteség részünkre, nehezen pótolható nagy űrt hagy hátra maga után. Ruhig Bélát nemcsak a los-angelesi magyar kolónia, hanem az egész ország liberális magyarsága ismerte és gyászolja. Alelnöke volt . a los-angelesi Munkás-Otthonnak, Az ő tanítása. ínmirációia ott fos: élni mindazokban, akik őt ismerték, szerették és nagvrabecsülték. De különösen drága családjában, hűséges élettársában. Koséban “az én Évám”-ban, ahogyan ő nevezte —, akivel 52 évig élt boldogan. Gyászolja őt fia, Teddy, leánya Evelyn, testvérei: Mrs. Olga Adler, Mrs. Katy H yer, Mr:1. Margaret Rothstein -és Jolán Goldman, valamint hat unokája és kiterjedt rokonsága. Ruhig Béla 1887 nov. 13-án született Zsigar községben, Érsekújvár mellett és 1907-ben jött Amerikába. Gyermekei, unokái tovább tígiák folytatni azt a harcot, amiért ő élt. S mi is megtartjuk őt emlékezetünkben. « A Magyar Szó ügyvezető bizottsága, szerkesztő égé és kiadóhivatala, őszinte részvétét küldi Ruhig Rose munkástársnőnek és az egész gyászoló családnak. MEGEMLÉKEZÉS Szeretettel emlékszem me° drága feleségemről, aki 1950 márciu: 14-én hunyta le szemét örökre. Emlékét ölökre szivembe zártam. Barcza Károly, Flushing, N. Y. SIMKÓ JÁNOS A detroiti haladó szellemű magyar munkásmozgalom becsületes munkástársat vesztett Simkó János el- hunytával. Simkó munkástársunk huzamos betegség után március 1-én reggel meghalt. Elhunyt munkástársunk 1887 március 16-án, Salank község, Ugocsa megyében, Kárpátalján született, 1905- ben vándorolt Amerikába és a pennsylvaniai szénbányák telepein telepedett le, később 1942 óta Detroit környéki lakos volt. Halála napjáig hü olvasója és pártolója a Magyar Szónak és a helyi munkásmozgalomnak. Márc. 4-én d.u. 1 órakor a Sőlősy temetkezési vállalat kápolnájából temették. Gyászolják szomorodott szivü hitvese, Simkóné Venter Mária, akivel 44 évet élt boldog házasságban, gyermekei: János, Károly és felesége Marcella, leánya Anna és Mrs. Irene Althauser. férje Richard C. Althauser, unokái Richard Jr. és Janice, a Petőfi Kör tagsága, jó barátai és szomszédai. Emlékét örökre megőrizzük. Miklós György, tudósitó A Magyar Szó ügyvezető bizottsága, szerkesztősége és kiadóhivatala őszinte részvétét küldi a gyászoló családnak. köszönetnyilvánítás A gyászoló család ezúton mond hálás köszönetét mindazoknak, akik drága halottunk ravatalára virágot küldtek, fájdalmunk enyhítésére siettek, halottvivők voltak, a halottas kápolnába eljöttek és azoknak, akik autójukkal utolsó földi útjára elkísérték. Özv. Simkó Mária és gyermekei irw-w— ■. I»........ »»■ IN MEMÓRIÁM Albert Jánes, 1965 március 10, Cleveland, O. Vass Károly, 1963 márc. 11. Miami, Fia. H Jé”sef, 1961 márc. 11, Trenton, N. J. Gecsó István, 1960 márc. 11, Clifton, N. J. Wlach Rezső, 1964 márc. 13, Wien, Austria. Horváth Frank, 1961 márc. 11, Detroit, Mich. Kalccky Borbála, 1951 márc. 11, Youngstown, O. Limpcrger Ferenc, 1952 márc. 12, New York, N.Y. Mrs. Mikita, 1942 márc. 12, Youngstown, O. Ablonczy Frank, 1944 márc. 14, New Jersey. Fojtho Erzsébet, 1958 márc. 14, Rhode Island. Barcza Károlyné, 1950 márc. 14, New Yoi k, N. Y. Edclényi József, 1960 márc. 14, Perth Amboy, N. J. Rigó Mátyás, 1960 márc. 14, Colliers, W. Va. Sakovics Zsigáné, 1962 márc. 16, Hellertown, Pa. MWv"VgWW)MWWVWMMMM%l ELLENTMONDÁS: EGY HÁTRALÉKOS cLÖFIZF.TÖl
