Amerikai Magyar Szó, 1966. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1966-02-17 / 7. szám
10 Thursday, February 17, 1966 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Mi TötűtMK** ÓhAíAbAN Tények, számok, adatok & Magyar iépköziársaság elmaíl öl esztendejéről Magyarországon a második ötéves terv időszakában (1961—65j a 180 milliárd forintra tervezett beruházási előirányzatot az előzetes adatok szerint 205—206 milliárd forintra teljesítették. Ez azt jelenti, hogy a tervidőszakban a nemzeti jövedelem mintegy 20 százalékát fordították az állóeszközállomány bővítésére. A fenti összegből az ipar fejlesztésére 90—95 -— a mezőgazdaság fejlesztésére pedig mintegy 50 milliárd forint jutott. A közlekedés és úthálózat fejlesztése és javitása 22—23 milliárd forintba került, a tanácsok művelődési, egészségügyi és la- kásépitési politikáját mintegy 32—33 milliárd forinttal segítette az állam. Öt év alatt egyedül az iparban több mint 100, egyenként százmillió forintnál nagyobb befektetést igénylő létesítményt adtak át rendeltetésének. Az uj beruházások sorában milliárdos értékűek is találhatók. Ilyen pl. a Dunai Cementmü, a Ti- szavidéki Vegyikombinát műtrágyagyára, az ajkai és az oroszlányi erőmű, a százhalombattai erőmű eddig üzembehelyezett része, valamint a Dunai Vasmű előkészítő üzeme és hideghengermüve. Mindezek az eredmények azt jelentik, hogy a második ötéves tervidőszakban az ország történetében példa nélkül álló beruházási programot való sitottak meg. A beruházások koncentráltsága is javult a korábbi évekhez viszonyítva. 1965-ben — évek óta először — nem növekedett a befejezetlen beruházások száma. Az ötéves terv utolsó esztendejében csaknem 400 úgynevezett értékhatár feletti (ötmillió forint értékűnél nagyobb) beruházás fejeződött be. Ezek együttes értéke csaknem 15 milliárd forint volt. Kedvező eredménnyel jártak a koncentrálásra irányuló törekvések a lakásépítkezésekben is. Az építési helyek száma 1965-ben 336-ról 224 re csökkent. Az egy építési helyre jutó évi ráfordítás 8.4 millióról 11.3 millió forintra, az e<*y építkezési helyre jutó lakásszám pedig 93-ról 213ma emelkedett. Előrehaladt a vidék iparosítása; mig 1960- ban az iparban foglalkoztatottak 45 százaléka a fővárosban dolgozott, addig az ötéves terv végén ez a szám már csak mintegy 41. Az ötéves terv ideje alatt az uj munkavállalók 75 százaléka a vidéki iparban helyezkedett el. 2,300,000 hektárra növelhető az öntözött terület Magyarországon — Újabb nagy vízlépcsőt építenek a Tiszán — Magyarországon 20 év alatt a mezőgazdaság vízigénye évi 70 millióról 1,400 millió köbméterre, az ivóviz-fogyasztás 60-ról 200 millió köbméterre, az ipari felhasználás pedig 800-ról 2,000 millió köbméterre emelkedett. Csupán az elmúlt öt év alatt az öntözött mezőgazdasági terület 92,000 hektárról mintegy 288,000 hektárra növekedett. A vízhiány következtében azonban igy is 1960-ban, 1961- ben és 1962-ben átlagosan 4 milliárd forinttal kevesebb volt a növénytermesztésből a bevétel, mint amennyi elegendő csapadék mellett lehetett volna. A kormány ezért határozta el, hogy tovább növeli az öntözött területek arányát, s 1967-ben megkezdik a második tiszai vízlépcső építését. A Kisköre és Abádszalók között létesülő uj vízlépcső révén körülbelül 300,000 hektárnyi aszályos területre juttatják el a vizet. Az építkezés első része 1973-ig valósul meg. A mü a Tisza középső szakasza mentén az ipar és a lakosság vízszükségletét is fedezi majd, 260 millió köbméter térfogatú víztároló medencét építenek s ezen felül mintegy 11,500 hektárnyi halastavat alakítanak ki. A viz- léDcsőnél 28 megawatt teljesítményű, évi 120 millió kilowattóra energiát termelő erőmüvet is építenek. A távlati tervek szerint különböző megoldásokkal Magyarországon összesen 2 millió 300000 hektárrá növelik az öntözött terület nagyságát. Magyar család örökölte a nswarki remete vagyonát Most nemrégen Newark, N.J.-ben meghalt egy Peter Hegedűs nevű idős ember, aki viskójában évtizedekig remeteéletet élt, látogatókat soha nem fogadott. Ő maga időnkint megjelent a környező kereskedőknél, hogy összekéregesse az élelemre szükséges pénzt. A temetési ügyeket intéző hivatalos emberek szalmazsákon kívül semmi bútort nem találtak az elhunyt lakásán, még kályha sem volt, ezzel szemben öt rongyos nadrágot és három kabátot viselt a furcsa ember. Nagy volt azonban a meglepetés, amikor a szalmazsák alól 3,500 dollár készpénz és 43,000 dolláros takarékbetétkönyv került elő, továbbá egy végrendelet, amelyben az elhunyt a vagyont magyarországi nővérére hagyta. Az örököst, meglehetősen nagy családjával együtt, az Általános Értékforgalmi Bank Rt. munkatársai egy dunántúli kis faluban találták meg s a hagyatéki eljárás után ki is fizették számára a remete hagyatékát. Az örökösödési adó és az eljárási költségek levonása után turista-árfolyamon mintegy 800,000 forintot kapott kézhez Hegedűs nővére. Magyar népszokások: A farsang Itt a farsang, bálra készülődik a fiatalság, városon is, falun is. Ámde a falun néhány esztendeje a farsangi mulatság uj formája van kialakulóban. A hagyományos vigasság modern bállal keveredik, a csárdást a twist, a twistet palotás követi. Néhány régi népszokás pedig megújhodását éli. "Remélés" Tardon A beköszöntő mulatság Tardon, a kis matyó faluban napjainkban is a “remélés”. A legények népes csapata, hosszú nyársakkal fel fegyverzetien, tisztelgő látogatást tesz a portákon. “Szabad-e farsangot köszönteni?” — kopogtatnak be a kapukon, réméivé, hogy a nyársak megtelnek sonkával, kolbásszal, hurkával, szalonnával. Végül annak a gazdának a portáján hagyják a “reméléssel” szerzett kincset, akinél az ivóbált rendezik. Mohácson a busójárás a farsang fénypontja. Torz maszkok, félelmetes gúnyák hömpölygő áradata kiséri Karnevál Herceget végig a városon, kereplők, kolompok, tülkök, mozsarak fülsiketítő lármájával. A menetet a főtéren máglyarakás várja, itt a legények vetélkedőjének a tüzugrás a csúcspontja. Aki a legmagasabban ugrik át a lobogó tűz fölött, azé a báli nyitótnác és az első pár- választás joga. Legényavatás Mikóházán Sok helyen a farsang legc.erüsebb színfoltja a legények avatása. Mikóházán a jelöltnek tánctudásból, borivásból kell vizsgáznia s ha kiállja a próbát, akkor jöhet az avatás. A felszentelendőt társai kezénél-lábánál fogva alaposan meglóbál- gatják. Ha ezt is kiállja, tegezheti a felnőtt férfiakat. Kőszegfalván az asszonynép rendez külön mulatságot, s jaj annak a férfinak, aki véletlenül, netán kíváncsiságból, betéved a dinom-dánomba. Menten székhez kötözik, s addig emelgetik a magasba, amig “tengeri betegnek” nem érzi magát. Végül néhány liter ital az ára annak, hogy a kötelek megoldódjanak. Egyes bácsmegyei falvakban az asz- szonybálokon férfiak húzzál: a talpalávalót, de hogy a hagyományok meg ne sértessenek, szoknyákba, pruszlikba öltözötten. Menyasszonytánc A lakodalmaknak is a farsang az idénye. Ezeknek fénypontja a menyasszonytánc. A vőfély “eladó a menyasszony” kiáltással táncra kínálja az újdonsült menyecskét, a vendégtáncosok pedig egy-egy forduló után váltságdíjat fizetnek, szokás szerint díszes cseréptányérra rakják a tánc árát, mivel más feleségével táncoltak. Máshol, mint például a négy nemzetiség lskta Eleken, akkor is rendeznek lakodalmat, ha netán az anyakönyvvezetőnek nem akad dolga. Évszázados hagyomány szerint Hansl és Knedl, az ölök mátkapár lagziját ünnepük meg. Dolgoznak a nagy teljesítményű szivattyúk a Duna-Tisza közén A hóolvadással növekszik a belvízveszély Bács- Kískuu megyeDen. Alig néhány nap alatt újabb 10,000 hold terület került viz alá, s jelenleg a becslések szerint 80,000 holdnyi rétet, legelőt, szántóföldet és gyümölcsöst borit. A megye egész területén megkezdődött a belvizlevezetés. Az Also-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság területén üzembe helyezték a szivattyúkat. Jelenleg 20 nagy teljesítményű szivattyú dolgozik, s rövidesen újabb 11-et helyeznek üzembe. A vízgazdálkodási társulások irányításával lánctalpas traktorok, árokásó gépek dolgoznak a szántóföldeken, a legelőkön, hogy utat nyissanak a víznek a gyűjtőcsatornákhoz, amelyek most még nagy mennyiségű csapadék levezetésére képesek. A helyi tanácsok társadalmi munkát szerveznek a községek belterületén megrekedt vizek levezetésére. Már most gondoskodnak arról, hogy a vízzel borított és csak májusban művelhető területek hasznosításához legyen elegendő rövid tenyészidejű kukorica-, napraforgó-, borsó-, köles- és muharvetőmag. Tíz éves a Magyar Rádió szülőföldünk adása — Évi tízezer levél külföldön élő magyaroktól — Tiz éve kezdte meg munkáját a budapesti rádió “Szülőföldünk” rovata. Az Európából és a tengerentúlról érkező levelek ezrei tanúsítják a műsor és az óhaza eseményei iránt megnyilvánuló nagy érdeklődést. Tavaly például több mint 10,000 levél érkezett a rádió Bródy Sándor utcai címére. Egy sem maradt válasz nélkül. Vita a Fórumon Éppen egy esztendeje, tavaly januárban indult a Szülőföldünk vitarovata, a Fórum, amelynek műsorában egy év alatt több mint 700 külföldi honfitársunk vett részt. A viták középpontjában az itthon és a külföldön élő magyarság közötti kapcsolatok állnak. Különösen sokan helyeselték Bognár József professzor véleményét, amely szerint Magyarország tekintélyének növekedése feltétlenül kedvezően hat a külföldön élő magyarok kinti megbecsülésére. A Fórum vitája keretében igen sok értékes és megvalósítható javaslat hangzott el. Többek között javasolták külföldi magyarok számára írott tankönyvek kiadását, magyar élelmiszereket áruló boltok nyitását és bemutató autóbuszt, amely a világot járva ismertetné a külföldi magyarsággal az óhaza eredményeit. Nagy visszhangra talált az az elképzelés — több honfitársunk is felvetette —, hogy a földkerekség minden táján működő magyar egyesületek, sőt egyének is ültessenek fát az óhazában s alakítsák ki a barátság ligetét, mintegy jelképezve, hogy a világ magyarságát az óhaza ma is összefűzi. Többen felvetették, hogy a hazai iskolák számára olyan szemléltető eszközöket, növényi, állati és geológiai ritkaságokat küldjenek, amelyek itt nem találhatók. Másrészt viszont a külföldön élő magyarság nagy megelégedéssel fogadta, hogy a javaslatok nyomán máris több magyar filmet, könyvet kapnak egyesületek. A Fórum műsora ez évben is sok érdekes vitát igér. Totó 300 nyereménnyel Nemrég a Szülőföldünk megindította a labdarugó világbajnokság sportvita műsorát, melyre máris sok hozzászóló levél érkezett külföldi honfitársainktól. Minden vasárnap Szepesi György, Baróti Lajos és Tabák Endre válaszol a hallgatóknak. Márciusban indul a Szülőföldünk totó-pályázata is. A résztvevőknek négy kérdésre kell válaszolniok. A kérdések; 1. Bejut-e csoportjából a legjobb nyolc közé a magyar csapat? 2. Bekerül-e a legjobb négy közé együttesünk? 3. Eljutunk-e egészen a döntőig? 4. Megnyeri-e a magyar csapat a világbajnokságot? A telitalálatosak között háromszáz értékes jutalmat, közöttük három főnyereményt sorsolunk ki. Egy főnyeremény kéthetes, kettő pedig tíznapos magyarországi vendéglátást jelent. A totó-pályázat eredményeit ez év augusztus 20-án hirdetik ki, a három főnyeremény nyerteseit pedig 1967 nyarán látják vendégük A Szülőföldünk rádió egyébként Londonból a magyar csapat minden mérkőzését közvetíti. Két vendég nyugatról Ez év nyarán tiz napra két vendége lesz a Szülőföldünk rádiónak. Angliából és Franciaországból érkezik két második generációs fiatal, akik az ottani magyar egyesületek kulturrendezvényein vetélkedőn nyerik el az utazással járó dijat. Az Angliába küldött meghívót már meg is kapta az angliai magyar egyesületek vetélkedőjének győztese. J. T„ Budapest Szállodát kap Körmend. Egy volt vendéglátóipari épület átalakításával épül a szálloda, amelyet május végén adnak át rendeltetésének. Az épületben bisztró is lesz.
