Amerikai Magyar Szó, 1965. július-december (14-19. évfolyam, 26-52. szám)
1965-08-19 / 33. szám
8 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, August 19, 1945 BECSTELEN UTÓN BECSTELEN CÉLOK FELÉ... Alant közöljük dr. Carlton Goodlett beszédét, amit az amerikai delegáció vezetőjeként mondott Helsinkiben a békéért és a nemzetek függetlenségéért tartott világkonferencián. • Mi, amerikaiak nagy elismeréssel tartozunk azért, hogy ezen a békéért, nemzeti függetlenségért és általános leszerelésért tartott világkonferencián nézeteinket nyilvánithatjuk. Nagy figyelemmel hallgattuk más országok delegátusainak felszólalásait és sokat tanultunk belőlük. Éppen olyan undorral és felháborodással szemléljük a vietnami háborút, mint ők. Mi, amerikaiak, akik jelen vagyunk e konferencián, felismerjük kötelességünket. A főkérdés az, hogy mi lesz az emberiséggel, ha türjiik, hogy a vietnami háború tovább tartson. Rettegve nézzük, hogyan emésztődik fel lelkiismeretünk. Nézzük csak meg, mit tesz kormányunk? Polgárháborúban támogatja a nép ellenségeit. Brutálisan beavatkozott egy ország belügyeibe, az ország lakossága többségének akarata ellenére. Felállított egy bábkormányt és olyasmiket követ el, amelyek csak pár évvel ezelőtt minden amerikait rettegéssel töltöttek volna el. Semmi sem indokolja meg ezt a fegyveres beavatkozást. A konferencián mi, amerikaiak félreérthetetlen hangon kiáltjuk a világ felé, hogy a mi kormányunk becstelen módon próbál becstelen célt elérni Dél-Viet- namban. Követeljük az amerikai hadak azonnali visszavonását. Kormányunk azt állítja, hogy a demokráciát támogatja Dél-Vietnamban. A tény azonban az, hogy éppen az ellenkezőjét cselekszi. Tekintettel arra, hogy kormányunk lépései kihatással vannak arra, hogy a világ népei békében vagy háborúban élnek, igy a mi feladatunk súlyos és jelentős. Fontos az is, hogy a világ népei megismerkedjenek az amerikai békemozgalommal. Nem óhajtjuk, hogy erőnket túlbecsüljék, de" ne becsüljék le lehetőségeinket. A változatos békemozgalom Az amerikai békemozgalom nagyon változatos, nem egységes és nem központosított, mint sok más országban. Nincs politikai orientációja. Legnagyobb hibája, hogy a szakszervezetek nem vesznek benne kellő részt. Résztvesznek benne minden réteghez és a politikai élet minden árnyalatához tartozó egyének. Az aktiv részvevőkön kivül van egy hatalmas tömeg, amely kételkedik abban, hogy kormányunk a helyes utón jár Dél-Vietnamban, ellenzi mostani külpolitikánkat és e tömeg egyre nő. A békéért folyó harcban résztvesznek egyetemi hallgatók, egyetemi tanárok, egyházi emberek, in- tfcllektuelek. színészek, szellemi munkások és a különböző politikai pártok tagjai. Vannak, akik nemcsak egy szervezetben működnek, s ezek az egyének csak abban értenek egyet, hogy a békére törekszenek. Még az amerikai delegáció soraiban is nagy nézeteltérések vannak. A "benn-tanitás" Az elmúlt néhány hónapban nagy port vert fel a békemozgalom. A legdramatikusabb megnyilvánulásai: a washingtoni tüntetés, több városban megtartott tömegtüntetések, egyetemeken és másutt folytatott “benn-tanitások”, melyekben több mint félmillió egyén vett részt és sok millió figyelte a televízión keresztül. Nagy örömmel vesz- szük tudomásul, hogy a “benn-tanitás” kiterjedt már Angliára és Kanadára is. Békemozgalmunk leglélekemelőbb megnyilvánulása, hogy a diákok és fiatalok nagy számban vesznek részt. Lelkesedésük és buzgalmuk magával ragad ezreket és a hidegháború kezdete óta nem volt olyan egység sorainkban, mint most. Érdemes megjegyezni, hogy a hadseregbe önként jelentkezők száma az utóbbi néhány hónapban lecsökkent. Sokan egy vagy más módon tiltakoztak besorozá- suk ellen. Az egyetemi hallgatók százai tettek fogadalmat, hogy nyári vakációjukat arra használják Amerikai Magyar Szó 130 East 16th Street New York, N. Y. 10003 Tisztelt Ügyvezető Bizottsági Én is résztveszek az idei országos lapkonferencián, Detroitban. Kérem, hogy biztosítsanak szállást..............személy részére. Név:........................................................................ Cím:...................................................................... yáros: ............................ Állam: ..... fel, hogy felsorakoztassák az amerikai polgárokat a vietnami háború ellen. Nyilvánvaló, hogy a nyomor ellen nem lehet sikeresen küzdeni, amig az állam olyan nagy összegeket költ hadi kiadásokra; nem lehet sikeresen harcolni a polgárjogokért, amig más népek jogait sárba tiporjuk. Ez a magyarázata annak, hogy a békemozgalom és a polgárjogokért folyó harc egybeolvad. S ezt a jelenséget nem lehet túlbecsülni. A békemozgalom megerősödése azonban nem jelenti azt, hogy nem kell számos problémával megküzdenünk. Az antikommunizmus problémája Kormányunk a kommunista-ellenességre alapozza politikáját. Ezt a politikát folytatta mind a három adminisztráció az utolsó világháború befejezése óta. Az utolsó húsz esztendőben ezt a kommunista-ellenes ideológiát vésték be az emberek agyába. Azonban igaz az, hogy hatása az utóbbi időben csökkent, de még mindig nagyon erős és elterjedt. E politikának két következménye van. Az egyik a világhelyzet eltorzítása, különösen a szocialista országokkal kapcsolatban; a másik nemzeti megzavarodás, ami a mccarthyzmusban jelentkezik. Rá kell mutatnom arra, hogy azok, akik a békéért harcolnak, szembehelyezkednek kormányunk politikájával és ezért gyakran üldözésnek vannak kitéve. Ki kell jelentenem azonban, hogy az AMERIKAI KORMÁNY NEM FASISZTA. Noha a békemozgalomban részvevőket üldözik otthon és a kormány hadműveleteket vezet külföldön, mégis van lehetőség arra, hogy tiltakozzunk és elégedetlenségünket hangoztassuk kormányunk politikája ellen. Lehetőség van arra, hogy a tömegek mozgósításával megváltoztassuk kormányunk politikai irányvonalát. Ezért dolgozunk és ilyen módon akarunk végetvetni a háborúnak Vietnamban. Kormányunk azon az állásponton van, hogy Dél- Vietnamban nem polgárháború folyik, hanem egy ország megtámadásáról van szó. Továbbá, hogy ha ott a “szabadságharc” győzelemmel végződik, akkor csak idő kérdése, mikor fogják a kommunisták uralni a világot. Kormányunk látszólagos békejavaslatai sok embert félrevezettek. Ezzel kapcsolatban nem szabad elfelejteni, milyen erőt jelent, hogy a hírszolgálat a kormány befolyása alatt áll. Tény azonban az, hogy egyre többen látnak át kormányunk hamis érvelésén. A Dominikai Köztársaságba való katonai behatolás csak meggyorsította ezt a folyamatot. Főköveteléseink Az amerikai békemozgalom főkövetelései a következők: 1. Be kell szüntetni a bombázást. Nincs ok arra, hogy beavatkozzunk Dél-Vietnamban, a Dominikai Köztársaságban, vagy bárhol másutt, mert minden államnak joga van függetlenségéhez. 2. Be kell szüntetni a hadműveleteket Vietnamban és tárgyalásokat kell kezdeni a Nemzeti Felszabadító Front (NFL) képviselőivel, amit az amerikai haderők kivonásának kell követnie. 3. E tárgyalások alapját az 1954-es genfi egyezmény határozatainak kell képeznie. 4. Nyilvánvaló, hogy fegyveres erővel nem lehet nemzetek közti ellentéteket megoldani. 5. Az amerikai békemozgalom támogatja az Egyesült Nemzeteket, annak ellenére, hogy tudatában van annak, hogy e szervezet csak úgy felelhet meg hivatásának, ha minden országnak helyet ad soraiban. Ellenezzük, hogy az amerikai kormány megkerüli, figyelmen kivül hagyja az Egyesült Nemzeteket. Azok az amerikaiak, akik jelen vannak ezen a konferencián, örömmel veszik tudomásul, hogy kormányunk résztvesz a genfi leszerelési konferencián. Az Egyesült Nemzetek tanulmányai rámutattak arra, hogy egy ország jóléte nem emelkedik a hadi kiadások emelkedésével, sőt ellenkezőleg, az általános leszerelés hozza magával az általános jólétet és lehetővé teszi, hogy számtalan milliárd dollárt a nyomor elleni harcra fordíthassanak, felépítsék a Vietnamban lerombolt városokat, falvakat, melyért az amerikai kormány felelős. A washingtoni kormány védekező állásponton van a békemozgalommal szemben. A külügyi hivatal szónokokat küld ki az egyetemekre, hogy ellensúlyozza a “benn-tanitás” hatását, magasrangu kormánytisztviselők a televízión keresztül próbálják a kormány politikáját “eladni.” Az amerikai békemozgalomnak köszönhető az is, hogy egyre több képviselő és szenátor szólal fel a kormány külpolitikája elleti Ugyanakkor a kormány fokozza a békemozgaí lom elleni hajszát és kérdőre vonja a mozgalom részvevőinek hazaszeretetét. Szeretné eltitkolni az országon belül, de különösen külföldön, hogy mi megy végbe az országban. Ha az amerikai békemozgalom tovább akar fejlődni, akkor szükséges, hogy a részvevők olyan ajánlatokat terjesszenek a nép elé, amelyek elfogadhatók, figyelembe véve az amerikai nép politikai érettségének fokát. Csak igy lehet kormányunk politikáját megváltoztatni. Míg ez a meghatározás alapvető, ugyanakkor szükséges az is, hogy a nép politikai meglátásának magasabb nivóra való emelésére törekedjünk. Az eddig történtek nagy buzdítást jelentenek számunkra a békemozgalomban, de helytelen volna azt hinni, hogy az amerikai nép többsége résztvesz benne. * ] Kapcsolat a polgárjogokért folyó küzdelemmel Az amerikai békemozgalom nem forradalmi jellegű, mint már említettem, nem is politikai mozgalom. Viszont egyre nagyobb azoknak a száma, akik belátják, hogy az amerikai kormány külpolitikáját csak politikai erővel lehet megváltoztatni. A polgárjogokért folyó küzdelemben elért eredmények bizonyítják, milyen eszközökre van szükség. A polgárjogokért harcolók belátják, hogy céljuk eléréséhez szükséges, hogy a békéért is síkra szánjanak. Ez a magyarázata dr. Martin Luther King, jr. nyilatkozatának (New York Times, jul. 5), melyben többek között a következőket mondja: “Elérkezett az idő, hogy a polgárjogokért harcolók foglalkozzanak a háború és béke kérdésével. Be kell fejezni, véget kell vetni a háborúnak Vietnamban.” Több más polgárjogi vezető egyetért dr. King álláspontjával. Ez a fejlemény kihat az ország lakosságának különböző rétegeire és jelentékeny politikai erő létrehozását teszi lehetővé. Az amerikai békebarátok abban a hitben jöttek el erre a békekonferenciára, hogy a különböző országokban lévő békemozgalmak kölcsönösen támogatják egymást és ezzel olyan hatalmas mozgalmat hoznak létre, amely képes lesz a háborús veszélyt legyőzni. A háború állandó fokozása Vietnamban közelebb hozza az atomháború veszélyét. A békeszerető emberiségnek módot kell találnia arra, hogy a hadviselő feleket a tárgyalóasztalhoz vezesse. Az amerikai delegáció ajánlja, hogy a Világ Békekonferencia vezetősége kövessen el mindent, hogy ez a legrövidebb időn belül megtörténjen és tárgyalások kezdődjenek a háború befejezésére. Küldjünk delegációt, amely tárgyal a Dél-Vietnami Felszabadító Front képviselőivel és a dél-vietnami kormánnyal. Ez a delegáció menjen el Washingtonba, Pekingbe, Moszkvába, Londonba és törekedjen arra, hogy a békéhez vezető konferencia minél előbb megvalósuljon. Ugyancsak lépjen ösz- szeköttetésbe az Egyesült Nemzetek képviselőivel. Itt ezen a konferencián ismét kijelentjük, hogy minden lehetőt elkövetünk kormányunk külpolitikájának megváltoztatására, a Vietnami Demokratikus Köztársaság bombázásának megszüntetése érdekében és a dél-vietnami harcok befejezésére. E cél érdekében állandóan hangoztatjuk, hogy az amerikai kormánynak le kell. ülnie a tárgyalóasztalhoz a Vietcong képviselőivel, mert ők azok, akik a nép szószólói. Minden lehetőt elkövetünk a genfi egyezmény kibővítésére. Végül kihangsúlyozom, hogy nem nyugszunk, amig kormányunk és hazánk nem mint a reakció képviselője, hanem — múltúnkhoz hiven — mint békeszerető, háladó szellemű ország lesz ismeretes az egész világ előtt Hisszük, hogy sokoldalú békemozgalmunk kivezeti népünket a háború posványából. Készek vagyunk — ha kell — börtönbe menni és szenvedni, abban a hitben, hogy — mint a polgárjogokért harcolók is hangoztatják — “Mi győzni fogunk” (We shall overcome). FORDULJON BIZALOMMAL II A 1 JOSEPH BROWNF’ELD f CÉGHEZ AZ IKKA ÉS IBUSZ KÉPVISELETE J; Repülő- és hajójegyek, mindenféle utazási j ügyek és biztosítások £ * Tudományos és szépirodalmi könyvek, szótá- lg rak, hanglemezek magyarországi beszerzői t Kérjen árjegyzéket! Uj cim: 1484 THIRD AVENUE New York, N. Y. 30028 — Tel.: LE 5-6490 \
