Amerikai Magyar Szó, 1965. július-december (14-19. évfolyam, 26-52. szám)

1965-08-19 / 33. szám

Thursday, August 19, 1945 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Singapore kivált Malaysiából Anglia áttér a méterrendsz rrs A jövő hónapban lesz két éve, hogy hosszú tak­tikázás és kulisszák mögötti alkudozás végén a brit kormány mesterkedései segítségével megala­kult a Malaysia Államszövetség. Valamennyi tag­ja — Malájföld, Singapore, Sarawak, Észak-Borneó — több mint száz évig angol gyarmat volt, és az angolok az uj államszövetség megalakulása után is megőrizték politikai, gazdasági és katonai pozíciói­kat; támaszpontjaikon a legutóbbi időkben körül­belül 70 ezer brit katona állomásozott. Az államszövetség központi kormányát a maláj­földi Kuala Lumpur székhellyel Tunku (herceg) Abdul Rahman alakította meg, de e kormánynak működése eiső percétől súlyos belső nehézségek­kel és külpolitikai problémákkal kellett szembe­néznie. A belső nehézségek közül a legsúlyosabb a Malájföldi Szocialista Front, a Pánmaláj Iszlám Párt és a szakszervezetek ellenállása, a mestersé­gesen összetákolt államszövetséggel szemben. A kormány tavaly ősszel brutális rendőri intézkedé­sekkel, statáriális törvénnyel válaszolt az ellen­állásra. Százával tartóztatták le a két párt és a szakszervezet funkcionáriusait, majd amikor a di­ákság is csatlakozott az ellenálláshoz, ellenük is megtorló intézkedéseket hoztak. A központi kormány azonban igy sem tudta megerősíteni a helyzetét, és akkor — mint a Tri­bune cimü munkáspárti angol lap még 1964 szep­temberében megállapította —, a maláj és a kínai népcsoportok közötti “faji összetűzések medrébe’’ próbálta a belpolitikai problémákat terelni. Azon­ban ez nem járt sikerrel, mert a maláj és kínai la­kosság egységesen szállt szembe a központi kor­mánnyal. A kormány csak annyit ért el, hogy az időtől kezdve a kínai származású Li Kuang-ju sin- gapore-i tartományi miniszterelnököt, Abdul Rah­man első számú ellenfelének kezdték tekinteni az államszövetségben, miután a kínai lakosság arány­száma Singapore-ban a legmagasabb: 75 százalék. A.Malaysia Államszövetség létrehozása és a brit katonai támaszpontok fenntartása két év óta sok nemzetközi bonyodalmat okozott. Ismeretes, hogy Indonézia tiltakozott Észak-Borneó bevonása ellen, és azt követelte, hogy a lakosság népszavazással döntsön hovatartozásáról. Később pedig, amikor Malaysiát a Biztonsági Tanács tagjává választot­ták. Indonézia emiatt kilépett az ENSZ-ből. Az ál­lamszövetség léte és kormányának politikája állan­dó feszültséget okozott és okoz ma is a Távol-Ke­leten. Singapore kiválása most ismételten nagy erővel mutat rá. hogy az angol neokolonialisták mester­séges tákolmánya, a Malaysia Államszövetség oly “ország”, amelynek fenntartását a benne élő né­pek nem kívánják. A singapore-i tartományi kormány döntését meg­figyelők úgy értékelik, mint az államszövetség bomlásának első mozzanatát. Li Kuang-ju megjegy­zése szerint “Singapore kiválása csak a kezdet.” Egy régóta vajúdó probléma dőlt él, amikor junius 12-én az angol kormány bejelentette, hogy Anglia folyamatosan áttér a méterrendszerre. Azt, hogy a kérdés már régóla megérett a döntésre, mi sem mutatja jobban, mint hogy — bármilyen hosz- szu ideig és bármilyen hevességgel folyt is a vita az angol mértékegységek és a méterrendszer hívei között — ma már alig akadt egynéhány az angol gyárosok közül, aki ellenezte volna ezt az elhatá­rozást. És ez érthető is, hiszen az angol exportnak több mint a fele olyan országokba kerül, ahol a méterrendszert használják, s a legtöbb gyár amúgy is kénytelen volt már kétféle mértékegységgel dol­gozni, ha külföldön értékesíteni akarta termékeit. Érdekes módon Angliának ez az elhatározása sokkal nagyobb zavart keltett az Egyesült Álla­mokban, mint otthon, s az angol bejelentés újjá­élesztette és elmélyítette azt a vitát, amely Ame­rikában is hosszú időn át hol fellángolt, hol le­csillapodott e kérdés körül. Az amerikai gyárosok nagy része, főként a nehézipari üzemek tulajdono­sai, következetesen ellenezték és ellenzik a méter­rendszerre való áttérést, amely véleményük sze­rint beláthatatlan zavart és szükségtelen kiadáso­kat jelentene számukra. Problémák persze, bőven adódnak Angliában is. Tavaly határozták el például, hogy Anglia minden gyárában, amely fém ablakkereteket állít elő, egy­ségesen áttérnek a 4 hüvelykes szabvány méret alkalmazására. Ez volt az első ipari csoport, amely elfogadta az angol építésügyi minisztériumnak azt a javaslatát, hogy koordinálják a gyártást, s ter­melésüket egységes modulokra alapítsák. A mé­terrendszerben most természetesen uj méretekre kell majd áttérniük. Ezzel a csoporttal határozot­tan szembenállnak a téglagyárosok, akik nem vol­tak hajlandók elfogadni a minisztérium által java­solt 4 hüvelykes szabvány méretet, mert számí­tottak arra, hogy előbb-utóbb úgyis bevezetik a méterrendszert. Amint az események bizonyítják, nekik volt igazuk. A legtöbb dolga az angol szabványügyi hivatal­nak lesz, amelynek most össze kell hangolnia az ország tervbevett nagyszabású szabványosítási programját a méterrendszerre való áttéréssel. A hivatal jelenlegi, 400 főnyi létszámát ennek meg­felelően a kétszeresére emelik. Az uj mértékegységre való áttérés természete­sen nem történhet meg egyik napról a másikra. A kormány azt reméli, hogy 10 év alatt át tudnak térni a méterrendszerre úgy, hogy fokozatosan egyik iparágat a másik után állítják át. Vannak azonban olyan területek is, ahol egyesek vélemé­nye szerint az átállás kétszer ennyi időt is igénybe fog venni. Bármilyen nehézségeket okoz is az ipar­ban a méterrendszer bevezetése, abban csaknem minden érdekelt egyetért, hogy Anglia elhatározá­sa ma már szükségszerű és elkerülhetetlen volt. Atomfegyver-ellenes értekezlet Nagaszakiban Nagaszakiban a város atombombázása 20. évfor­dulójának előestéjén plenáris ülést tartott az atom- es hidrogénfegyverek eltiltásáért küzdő nemzet­közi értekezlet, amely Hirosimában kezdődött aug. 6-án, a város atombombázásának 20. évfordulóján. Aug. 9-én a nagaszaki Béke-parkban 15,000 em­ber vett részt azon az ünnepségen, amelyet az atomrobbanás halottai és sebesültjei emlékének szenteltek. Az értekezlet részvevői határozatba foglalták: nem szabad megengedni a hirosimai és nagaszaki atomtragédia megismétlődését, haladéktalanul be kell szüntetni a vietnami amerikai agressziót, ki kell vonni a külföldi csapatokat, elsősorban az amerikai csapatokat Dél-Vietnamból, be kell szün­tetni a VDK bombázását, vissza kell adni Japán­nak Okinawa szigetét, és el kell távolítani minden amerikai haditámaszpontot Japán területéről. VI. Pál pápa aug. 8-án Rómában imát mondott az összesereglett hívők előtt. Hirosima bombázá­sának huszadik évfordulójával kapcsolatban kije­lentette, hoev a bombázás “pokoli mészárlás”, a civilizáció elleni merénylet” volt. Szükségesnek Ítélte a nukleáris fegyverek betütását. kir'k+'k'k'k'k'k'k'kit'kJr'k'k-k+ic'k'k+lcIrk'k'kiC'kit+'fr-fciriklrk'k'kit KIOLVASTAD A LAPOT? ADD TOVÁBBI MAS IS TANULHAT BELŐLE! A bonni belügyminiszter jelentése a “kommunista tevékenységről” Höcherl bonni belügyminiszter, Kommunista te­vékenység 1964-ben címmel, jelentést hozott nyil­vánosságra, amely megállapítja, hogy Nyugat-Né- metországban 1964-ben összesen 9,289 nyomozási eljárást indítottak “államvédelmi” ügyekben. A legtöbb ilyen eljárás ellenzéki beállítottságú állam­polgárok ellen irányult, akiket azzal vádoltak, hogy kommunista tevékenységet fejtettek ki, il­letve a kommunista párt betiltása ellen szálltak síkra. 1964-ben e vád alapján 744 bírósági eljárást folytattak le, és 300 embert ítéltek el. A belügyminiszter jelentéséből az is kitűnik, hogy a Német Kommunista Párt az üldözések elle­nére eredményesen harcol. A kommunista párt több mint 300 üzemi csoportjáról tesz említést, amelyek jelentős tevékenységet fejtenek ki, és megállapítja, hogy sok kommunistát választottak be fontos funkciókba az üzemi tanácsokba, vagy a szakszervezeti bizottságokba. A szudáni krízis A kormány fegyveres fellépése Dél-Szudánban uj szakaszt jelez abban a krízisben, amelybe a re­akciós Umma Párt uralta koalíció sodorta az or­szágot. Észak és Dél ellentétei nem ujkeletüek, gyökerei egy évtizedre nyúlnak vissza. A néger lakta Dél helyi önkormányzatot követel, a néger lakosság nyelvének használatát, és szabad vallás­gyakorlatot. ÍA három tartomány körülbelül négy­milliónyi lakosságából félmillió keresztény, a töb­bi törzsi vallások követője vagy pogány.) A khar- tumi kormány azonban ragaszkodott az arab hiva­talos nyelvhez és a mohamedán uralkodó vallás­hoz. Az Abboud-féle diktatúra erőszakos eszközökkel, a hadsereg bevetésével próbálta letörni a nemzeti­ségi követeléseket. A gyarmatosító hatalmak az ellentéteket igyekeztek a maguk javára gvümöl- csöztetni, sőt tovább szították a nézeteltéréseket. A nemzeti demokratikus forradalom győzelme után hatalomra jutott ideiglenes kormány kerek- asztal-értekezletet hivott össze, hogy megegyezés­re jusson az önkormányzatot követelő lakosság képviselőivel. Ezek a megbeszélések nem vezettek közvetlen eredményre, csupán az utat, jelezték, amelyen megegyezést lehetne elérni. Ebben az idő­szakban — amikor Szudán haladó politikát köve­tett — született meg a gyarmatosítóknak az a ter­ve. hogy Dél-Szudánt elszakítják, s olyan ütköző államot létesítenek belőle, amely imperialista be­folyás alatt áll. Később, amikor Csőmbe zsoldosai megközelítették a szudáni határt, a tervet módo­sították: Kongó és Dél-Szudán egyesítésére gon­doltak, amely Afrika szivében hatalmas neokolo- nialista erődítményt jelentene, és veszélyeztetné valamennyi afrikai országot. A reakciós-feudális Umma Párt elnyomó politi­kája hozzájárult ahhoz, hogy a gyarmatosító ha­talmak kihasználhatják a Szudánban támadt ellen­téteket. Az országot a széthúzás veszélye fenyegeti, mert délen a szeparatizmus képviselői jutottak előtérbe, akik a gyarmatosítók és Csőmbe segítsé­gére támaszkodnak. Szudán kettészakadásának le­hetősége és a polgárháború kirobbanása nemcsak Szudánt gyengíti és szolgáltatja ki az imperialista manőverezésnek, de újabb tűzfészket teremt Afri­kában, veszélyeztetve valamennyi ország függet­lenségét s a földrész egységét. Egy nyugatnémet motorhajó az Elbán 'megsértet­te az NDK államhatárát. A határőrök többszöri fel­szólítására sem állt meg, ezért az NDK államhatá­rának védelmében a határőrök tüzet nyitottak rá. «WWUWVWWWWWWWWVVWWWWMA^ <1 I Daltler Lajos és Paukovits István I i mindennemű festési munkát vállal New York- ff I ban és közvetlen környékén.->• Telefon: TA 2-3117, vagy SW 5-9011 f (ww%wvvv\mmAv\\mv\\\nvvv\n\5 £ 130 East 16th Street $ MAGYAR SZÓ KIADÓHIVATALA Y New York, N. Y. 10003 ( Tisztelt Kiadóhivatal! - $ Látom, hogy EBBEN A HÓNAPBAN le- 2 járt az előfizetésem. Itt mellékelek $..........-t 2 Cim: ............................................................ 3 $ Név: ........................................ 1 > a *L3SSWŰKSS3K)E)S30SJSJSJÜS3SSSJS3S3S3Í3SJS3SSS5SSÍSS3S3SSSSS3B3SJS3SSE&5»3 í “PORSZEM f A VIHARBAN” j / Rácz László külmunkatársunk kitűnő könyve A 1 193 oldal, szép kötésben Ára $2.00 Megrendelhető a MAGYAR SZÓ kiadóhivatalában —. —I \ Magyar Szó Kiadóhivatala % 130 East 1 öth Street )) i New York, N. Y. 10003 Kérem küldjék meg Rácz László PORSZEM $ £ ban. Mellékelek érte: $..............................-t. | í Név:.................................................................... Ä | A VIHARBAN c. könyvét .............. példány- £ í Cim: .................................................................. * Á Város;......................................Állam: ...... |

Next

/
Thumbnails
Contents