Amerikai Magyar Szó, 1965. július-december (14-19. évfolyam, 26-52. szám)

1965-08-12 / 32. szám

AMERIKA! MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, August 12, 1965 — •' ' V' — ' I 1 Mt TönTéMK «z ÓhAíAban Harminc országba exportét a magyar hajóipar Eddig 61 millió forintot gyűjtöttek az árvízkárosultaknak Az árvízkárt szenvedett lakosság segélyezésé­ül sajtótájékoztatót tartott Rostás István, a Ma- ;yar Vöröskereszt főtitkára, a társadalmi bizott- ág elnöke. Elmondotta, hogy aug. 5-ig 61 millió ,00 ezer forintot fizettek be a károsultak csekk- zámlájára.. Ebből mintegy 6—7 milliót a tár- adalmi szervek gyűjtöttek össze a falvakban és . városokban, a többi pedig a dolgozók felajánlá- aiból származik. Csupán hat nap alatt több mint L0 millióval növekedett a segélyezési alap. A segély többet ér, ha gyors. Ezért határozta ;1 a társadalmi bizottság, hogy nem várja meg a ervezett 150 millió forint teljes összegyűjtését, íanem annak egyharmadát, ötvenmilliót, augusz- ;us 20-ig az ingókárok pótlására segélyként ki­osztja a károsultak között. Az eddigi számítások szerint ebből az 50 millióból fedezni lehet az el- jusztult ingóságok beszerzését. Összesen mintegy 10 ezer családról van szó, s átlagban 4—5 ezer Print segélyt kaphatnak. (A segély összege a ká­rosodás mértékétől függ.) Az ingatlanok helyreállítására juttatott segély kiosztását már most előkészítik, s augusztus 20 után megkezdik. Ez a lakóépületek helyreállítását nem akadályozza, hiszen a kormány 100 millió torint hosszú lejáratú, kamatmentes hitelt bizto­sított az összedőlt vagy megrongálódott házak felépítésére, illetve helyreállítására. Az ingatlan- károk pótlására 50 ezer forintig adhatnak segélyt a társadalmi bizottságok. Természetesen az álla­mi hitel összege a segély összegével csökken, s így a kárt szenvedett lakosság kevesebb adósság­gal hozhatja rendbe portáját. Minden fillér a károsultaké A társadalmi bizottság már a megalakulásakor döntött arról, hogy az összegyűlt pénzből még egy levélbélyeg árát sem szabad elvenni, azt teljes egészében szét kell osztani a károsultak között. Az adminisztráció, a levelezés vagy a kiszállás költségeit is minden társadalmi szervezet a maga pénzéből fedezi. lekordido alatt készül az Árvíz c. könyv Az árvíz elleni hősi küzdelem megörökítésére Arviz 1965 címmel könyv jelent meg a Kossuth Könyvkiadónál. A könyv teljes bevételét az árvízkárosultak megsegítésére ajánlották fel. Öt nyomda fogott össze, hogy rekordidő alatt elkészüljön a huszon­ötezres példány számban megjelenő kiadvány. A Franklin’ Nyomda vállalta a szedést és a magas- nyomást, amelyek mintegy 250 munkaórát vettek igénybe. A szedőt.eremben a Béke-brigád, a nyo­mógépeknél az Ifjúsági brigád ajánlotta fel, hogy elvégzi ezt'a munkát. A könyv készítésében részt vettek az Egyetemi Nyomda dolgozói is, akik a mélynyomást, a Zrínyi Nyomda dolgozói pedig az ofszetnyomást végezték el, a könyv boritótáb- lájának nyomását pedig a Kossuth Nyomda dol­gozói vállalták. lét uj kórház épül Szolnok megyében Két uj kórház épül Szolnok megyében. Az egyi­ket a megye legnagyobb mezőgazdasági körzeté­ben, Karcagon létesítik, ez 460 fekvőbeteget gyó­gyít majd; a másik Szolnokon épül 300 beteg ré­szére. A Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat jó ütemben halad a két építkezéssel. Karcagon elké­szült a 208 méter hosszú központi'épület; kéthar­mada kilencemeletes, lépcsőházi szárnya pedig tiz emelet magasságú. Az épületet előre gyártott ele­mekből rakták össze, s rövidesen munkához lát­nak a viz- és fütőszerelők is. A kórház külső fa­lait aluminium függöny panelek burkolják, belse­jében klímaberendezés biztosítja a külső időjárás­tól független hőmérsékletet. A szolnoki MÁV kórház és Rendelőintézet építői már jórészt fel­szerelték az acéllemez tokba helyezett ablakokat. A hatemeletes épület a város egyik építészeti lát­ványossága lesz. u* Petres István és Szabó Ferenc tsz-kombájnosok augusztus 1-ig 8200 mázsa gabonát takarítottak be a csávolyi Egyesülés Tsz földjén. A Magyar Hajó- és Darugyár óbudai gyáregy­ségéből kétemeletes, fellobogózott hajó indult pró- bautjára. A 800 lóerős, 76.5 méter hosszú, több mint 15 méter széles hajót itt készítették a tele­pen, s rövidesen a csehszlovák kirándulókat szál­lítja majd a Dunán. A Druzsba —ez a hajó neve — üdülőhajó, s 200 vendégnek és 50 főnyi sze­mélyzetnek ad helyet. Szép és korszerű berende­zését a legmodernebb műanyagok felhasználásá­val alakították ki. A vendégeket két- és négy­ágyas kabinokban helyezik el, a kényelmet, a szó­rakozást szalon, étterem, valamint eszpresszó, könyvtár, kártyaszoba, büfé biztosítja. Található itt orvosi rendelő és betegszoba, a fedélzeten pe­dig zuhanyozó is. A próbaút alkalmával Schmidt Imre, a Magyar Hajó- és Darugyár kereskedelmi osztályának ve­zetője elmondta, hogy az utóbbi években az óbu­dai gyáregységben 48 személyhajó épült. A so­rozatból három üdülőhajóként került forgalom­ba. Az elképzelések szerint Óbudán végleg abba­hagyják a személyhajók gyártását, illetve egyet még készítenek a SZOT üdülői számára. A tájé­koztató foglalkozott azzal is, hogy a tervek sze­rint az idén 12 tengeri hajó, tizenöt 2,000 lóerős és két 1360 lóerős tolóhajó, valamint 82 portál- és 24 uszódaru készül. Balatonfüreden harminc uszályt építenek az egyiptomi nílusi flotta szá­mára. Megemlítették azt is, hogy a magyar hajóipar harminc országba exportál, s hogy 1970-ig már minden kapacitását lekötötték. Leginkább 1100—■ 1600 tonnás tengeri és Duna—tengeri hajókat, folyami tolóhajókat, valamint úszó- és portálda­rukat készítenek. Érdekességnek számit, hogy az egyik velencei hajózási társaság is megrendelt Vácról egy vízibuszt, s ha beválik az ottani csa­tornákon, akkor többet is vásárolnak. A jövőről szólva a tájékoztató foglalkozott az­zal, hogy készítik a 16 tonnás uszódaru prototí­pusát, valamint a 2,000 tonnás, Szibériában is használható folyami tolóhajókat. A harmadik öt­éves terv során megkezdik a KGST keretében Magyarországra profilírozott 1,500 tonnás hajók szériagyártását is. Mire a sajtótájékoztató és a beszélgetés véget ért, befejeződött a Druzsba üzemi próbájának el­ső szakasza. A vendégek, a meghívott szakembe­rek elégedetten nyilatkoztak az óbudaiak uj ter­mékéről. Az üdülőhajó rövidesen elindulhat ren­deltetési helyére, Pozsonyba. Magyar kártya 40 országban Calcuttától Rio de Janeiróig, Amszterdamtól Kairóig negyven országban játszanak a százéves budapesti Játékkártyagyár termékeivel. A legtöbb kártyát Jugoszláviába exportálják, valamivel ke­vesebbet szállítanak Romániába és az Egyesült Államokban. A 32 lapos normál (úgynevezett ma­gyar) kártyából mintegy 6 millió csomag megy 32 országba. Mennyiségi sorrendben Anglia az el­ső, utána Szíria következik, majd Hollandia, Szu­dán, Ausztrália és Svédország. Kisebb mennyiség­ben vásárol Málta, Panama, Gibraltár, Lichten­stein. A nemzetközi piacon igen népszerűek a magyar romi- és gyermekkártyák is. A römikártyákat több mint százféle cim- és hátlaprajzzal készítik. Nagy az érdeklődés a sport-sorozatok iránt, amelyeken a világ úgyszólván összes autómárkája megtalálható. A gyerekkártyák sorozatai a legismertebb mesék szereplőit ábrázolják. u0 Csaknem százezer tonna követ robbantottak az Észak-magyarországi Kőbánya Vállalat tarcalí kő­bányájában egyetlen robbantással. A hegy belse­jébe fúrt alagutban 137 mázsányi robbantóanya­got helyeztek el. A hatalmas lezuhanó Sziklatömbö­ket villamos kotrógéppel emelik a zúzógépbe. u0 Ifjúsági karnevált rendeztek Szegeden. A tarka menetben megelevenedtek a legnépszerűbb mese­alakok: János vitéz, Hófehérke a hét törpével, Há­ry János, s nem hiányzott a menetből a görög mondák legendás hirü trójai falova sem, bátor ka­tonáival. lg .. Harmadfokú készültség a megáradt Vas és Zala megyei folyók mentén 67 családot kitelepítettek — 20,000 hold viz alatt Vas megyében BUDAPEST, aug. 4. — A nyugat-dunántuli fo­lyók felső szakaszain a szombati és főleg a vasár­napi zivatarok, kiadós esők következtében újabb árhullámok alakultak ki, bár a korábbi maximumo­kat sehol sem érték el. A Rába felső, töltésezetlen szakaszán mezőgaz­dasági területeket öntött el a viz. Csákánydorozs- ló, Vasszentmihály és Körmend területén lakóhá­zakat is veszélyeztetett; átmenetileg 50 családot kellett biztonságosabb helyre költöztetni. Kedden Körmendnél tetőzött az árhullám. A legjobban ve­szélyeztetett területen a honvédség, a KlSZ-fiata- lok és a lakosság nyulgátakkal védekezett. Sár­várnál szerda délutánra várták a tetőzést, de a je­lek szerint a maximumnál lényegesen kisebb lesz a vizszint; óvatosságból azonban megerősítették a község gátjait. A hirtelen lezúdult csapadék a Répcét is meg- duzzasztotta. Csepreg és Bük községnél nyulgáta- kat emeltek, és sikerült megakadályozni a lakott területek elöntését. A Vas megyei Tanács árvé­delmi szervezete harmadfokú készültséget tart. Az eddigi jelentések szerint a megyében mintegy 20,000 hold — közte 4,000 hold szántó —- került viz alá, s 13 kisebb hidat is megrongált az áradás. A veszélyeztetett vagy elöntött területekről me- gyeszerte mentik a gabonát, biztonságosabb hely­re hordják a termést. Harmadfokú készültséget tart a Zala megyei Tanács árvízvédelmi szervezete is a Zala folyó és a Mura mentén. A Zala völgyé­ben 17 családot költöztettek biztonságos helyre. A legújabb jelentések szerint a Rába, a Répce és a Zala felső szakaszán már apad a viz. Hétfőn és kedden nem volt számottevő csapadék sem, amely utánpótlást adhatott volna; a Mura viszont bőséges vizpótlást kap Ausztriából. Ezért a magyar szaka­szon, Letenyénél még kedden is áradt a folyó. A viz 16 centiméterrel meghaladta az áprilisi árhul­lám szintjét és további 20—30 centiméteres emel­kedés várható. Ezzel pedig az árhullám már 40—• 50 centiméternyire megközelíti a korábbi maxi­mumot. A magyar egészségügy nemzetközi elismerése A napokban érkezett meg Madridból az Egész­ségügyi Felvilágosítás Nemzetközi Uniójának VI. kongresszusáról dr. Métneki János, az Egészség- ügyi Minisztérium Egészségügyi Felvilágosítási Központjának igazgatója. Mint elmondotta, a kong resszuson 65 ország csaknem 1,400 küldötte vett részt. A delegátusok arról tanácskoztak, milyen szerepet játszanak az egészségügyi ismeretek az egyes országok fejlődésében, a helyes egészs<é’f- ügyi magatartás, az egészségügyi ismeretek ho­gyan befolyásolhatják a civilizációval kapcsolatos kérdések megoldását. Az egészségügyi felvilágosí­tás egyes részterületeinek kérdéseit szakbizottsá­gokban vitatták meg; 15 úgynevezett technikai bi­zottságot alakítottak, amelyek a kongresszus után is működnek, és a világértekezlet határozatait részletesebben kidolgozzák. Magyarország helyet kapott mind a 15 technikai bizottságban. Magyarország egészségügyi kultúrájának megbe­csülését és tekintélyét mutatja, hogy a magyar képviselőt beválasztották a világszervezet 17 tagú végrehajtó bizottságába, amelyben a szocialista or­szágok közül a Szovjetunió, Lengyelország és Jugo­szlávia vesz még részt. A világszervezet tagjai kö­zül 14 ország nemzeti bizottsággal gyakorolhatja a tagsági jogokat, a többi taghoz képest megnöve­kedett súllyal; e 14 ország között szintén helyet kapott a Magyar Népköztársaság. Magyar gyógyszer “véletlen” karrierje Évekkel ezelőtt kezdték el gyártani a Mytedon (külföldön Mydocalm néven ismert) elnevezésű izomgörcsoldó gyógyszert Budapesten. A készít­mény jól bevált az' ideggyógyászati betegségek ki­sérő jelenségeként fellépő fájdalmas izommerev­ségek és reumás izomfájdalmak gyógyítására. Egy szerencsés véletlen folytán a klinikai kezelés köz­ben arra figyeltek fel, hogy a gyógyszernek értá- gitó hatása is van. Kísérletezni kezdtek, s kiderült, hogy a Mytedon az egyik leghatásosabb gyógyszer érszűkületek kezelésére. Ezek után nagy mennyi­ségben kezdték el gyártani a “véletlen” folytán uj karriert befutó gyógyszert, amelynek injekciós adagolása javítja a vértag vérellátását, jelentősen csökkenti a fájdalmakat. !0_

Next

/
Thumbnails
Contents