Amerikai Magyar Szó, 1965. július-december (14-19. évfolyam, 26-52. szám)

1965-08-05 / 31. szám

Thursday, August 5, 1965. AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD A kultúra frontján KÖRKÉP A MAI MAGYAR NOVELLÁRÓL Hagyományszerüvé kezd válni az a jó szokás, hogy a Magvető Kiadó évről évre megrendezi a magyar novella időszerű seregszemléjét. Nagyjá­ból keresztmetszetet kapunk igy egy műfaj álla­potáról, az előző évi antológiákkal összevetve pe­dig pontosan és rendszeresen kirajzolódik széppró­zánk egy jelentős ágazatának mozgása, fejlődésé­nek jelleme, iránya. Hadd jelentsük ki mindjárt: az idei összevetés, novellisztikánk mérlege — a Könyvhétre megjelent uj antológia tükrében — biztató helyzetképet, fellendülést mutat. A József Attila-i intelem—“az igazat mondd, ne csak a valódit’ — a központi magvuk, alapgondo­latuk e novelláknak. Megfigyelhető: íróink egyre makaesabbul, egyre eltökéltebben törekednek a meztelen igazságra, a tények sokoldalúságára, az összetett valóság leplezetlen, stilizálatlan megkö­zelítésére, a látszatok és konvenciók, előítéletek s elfogultságok elvetésére. Ez a fokozott művészi igazságkeresés, valóságfelszin mögé tekintő Írói látásmód pedig mindinkább erősiti az írások rea­lizmusát, az igazi, a teljes valóság megörökítését. Jelenség és lényeg, rész és egész, állapot és folya­mat egyszerre, komplexen tükröződik az antológia darabjainak jó részében, igy például Kamondy László, Moldova György, Salamon Pál, Simonffy András Írásaiban, leginkább talán Vészi Endréé­ben: a képmutatás, a hazug és embertelen színle­lés megbélyegzésében. Kiveszőben van novellisz­tikánk régi kerékkötője: az anekdotizmus, a prob­lémákat lekerekítő, idillizmusba lapositó álhumor módszere; eltűnőben van a sztéfolyó, ködösen le­begő hangulatkép, a puszta látvány távlattalanul érzékeltető rajz-—, általában a semmitmondásnak nincs jövője újabb novellairodalmunkban. Légüres tér fogadja a valóságot meghamisító, súlytalan fantáziatermékeket. Az antológia újabb bizonyság arra, hogy a ma­gyar prózai kisepikában az emberi összetartás, a szocialista emberség tiszta szólama van felerősödő­ben. Lelki gazdagodás, érzelmi telítődés figyelhe­tő meg a megjelenített novella-figuráknál: pszicho­lógiai karakterük sokrétűbb, árnyaltabb és dif­ferenciáltabb, morális érzékenységük rétegzet­tebb érzékviláguk mélyebb és rejtettebb — most sokkal teljesebbek lettek a magyar széppróza áb­rázolt jellemei. Ennek következtében erőteljeseb­bek, sűrűbbek a konfliktusok is: a gazdagabban megélt élet gazdagabb konfliktusokkal jár. S vala­mi természetesség, kötetlen magabiztosság és illu- ziótlanság érzékelhető e különféle konfliktus-tí­pusok megjelenítésében, az irók nem ismernek — igen helyesen — kényes kérdéseket. Voltaképp az alkotói demokratizmus egyik fajtája, magasabb foka rejlik ebben: az iró egyenrangúnak tekinti valamennyi olvasóját, nincs számára olyan prob­léma, gond, emberi kétség, amelyet ne lehetne feltárni a nyilvánosság előtt. Ez a természetesség nyilvánul meg abban, hogy az irók aggálytalanul és maradéktalanul érvénye­sítik művészi egyéniségüket: az antológiára a sok­színűség ábrázolásbeli sokféleség jellemző. Goda Gábor elemző ironikus okossága, Gerelyes Endre illuziótlan szigora, Galambos Lajos drámai me- mentói, Galabárdi Zoltán múlttal szembeforduló keserű indulata, Illés Endre villanásos, egyre lí­raibb hangulatváltásai, Kamondy László ironikus racionalitása, Lengyel József fanyar józansága, Mesterházi Lajos intellektuális lírája, Moldova György groteszk humora, Salamon Pál szenvedé­lyes igazságratörése, Simonffy András probléma­érzékének tisztasága, Sükösd Mihály fájdalmas dezilluzionizmusa, Szabó István életforma-váltását gyorsító egészséges türelmetlensége, Szakonyi Ká­roly hangulatteremtő pasztellszínei,, Urbán Ernő földközeli valóságérzéke, Várkonyi Mihály gyerek­korral viaskodó szorongásos riadtsága külön-külön is de egymás mellé társítva, együtt még inkább felnőtt irodalmat mutat. Fiatal, de érett szocialis­ta irodalmat. A szabadabb, levegősebb élet, az uj igények és élettartalmak teszik élesebbé a feltárt konfliktu­sokat, melyek jórészt öregek és fiatalok, szülők s gyerekek között villannak fel. (Pl. Fekete Gyula, Galgóczi Erzsébet, Gerelyes Endre, Sükösd Mi­hály, Szabó István, Tímár Máté novelláiban). Kö­zöttük érzékelhető leginkább a régi és uj, a vál­tozó élet rétegei közti különbség, az életritmusbe­li eltérés, a fejlődés iránya. Az emberek uj éle­tet akarnak élni odahaza is, a régi kölönceitől megszabadultan. Ezzel kapcsolatos, hogy egyre többet vetődik fel az Írásokban a mult: a “húsz év“ kontrasztjaként, elmélyítő ellenpárjaként. Az irók napjainkban adják át végképp a múltat a tör­ténelemnek. Éppen nem a sematikus nyomoriro­dalom kellékeit variálják ezek az Írások. Az elmúlt húsz esztendőt végigélt irók tekintenek vissza egy olyan kiküzdött közéleti-közösségi piedesztálról, ahonnan már valóban másnak, idegennek, lomtár­ba valónak tűnik a szülők hajdani kényszerű vilá­ga­Erről szól a család, a magánélet szintjén Ga­lambos Lajos tragikus színezetű, erős atmoszfé- ráju kisregénye, a Fekete kötés, s Galgóczi Erzsé­bet patologikus jelenséget társadalmi érvénnyel megjelenítő, fullasztó töménységű Aknamezője is. A drámaiságot — a magyar novella régi alapvető jellemét — érjük tetten, kiteljesedetten, felfoko­zott szenvedéllyel s a valós helyzetek életizétől át- hatottan ezekben az írásokban. S azt, hogy a Hor- thy-kor drámai helyzetei mivé váltak, változtak, milyen uj összeütközéseket és dilemmákat szültek a felszabadulás után, vagy a személyi kultusz ide­jén. Ezek az Írások arról vallanak, hogy felrobba­nó aknaként lappang életünkben a tegnap és a tegnapelőtt hagyatéka, ráng idegünk hálójában “a múlt síkos hala”. A régi világ előítéleteit és tév­hiteit, a hamis tudat ballasztjai cipelik púpként Kamondy László kitűnő novellájának, a Szemér­mes ateistáknak fiatal hősei, Várkonyi Mihály an­tiszemita lumpenfigurája és Simonffy András ci­gány-alakjai. Tanulságául annak, hogy vannak be nem hegedt, még mindig gyulladt sebek a társa­dalom testén, amelyeket, akármilyen nehéz, de be kell gyógyítanunk. A Körkép 65 novelláinak kiélezett polarizált áb­rázolását, erős konturu cselekményeit, markáns vonalvezetését, figuráinak kemény küzdelmeit üd­vözölnünk kell. De valami egzaltáció, túlzás, tul- fokozás is érezhető e novellák egyrészében, a grandguignolhoz való vonzódás. Külön-külön hite­lük van az ilyen Írásoknak, de igy együtt — s ez már inkább a válogatás számlájára írandó! — van bennük valami tulfeszitettség is. Gondoljuk meg: az egyik novellában az anya kiszúrja kislánya szemét (Galambos), a másikban az anya elvágja alvó fia torkát (Galgóczi), a harmadikban egy kül­telki szegény ember kiirtja egy ivó egész törzskö­zönségét (Galabárdi), a negyedikben testvérek párharcot vívnak anyjuk temetésén (Gerelyés), az ötödikben az anya öngyilkos lesz két gyerekével együtt (Sipkay), s olyan is akad, ahol a műhely vezetője tüzes dróttal égeti meg munkástársát (Várkonyi). Azért tesszük ezt szóvá, mert különben a válo­gatás — Rátkai Ferenc és Tóth Gyula munkája — sikerült, alaposan átgondolt. Néhány irás akad csupán, amelynél szerintünk a válogatás nem volt szerencsés. így Gáli István itt közölt írásának “el­len sematizmusa”, Mocsár Gábor lapos tényleirá- sa, Sipkay Barna szentimentalizmusa és Tatay Sándor idillizmusa bizony nem erősségei az anto­lógiának. Kétségtelen ellenben, hogy mig a tava­lyi Magvető-antológia csak a fiatal irók munkássá­gáról adott helyzetképet, az idei Körkép már sok­kal inkább megszolgálja a nevét: érzékelteti jelen­legi novellairodalmunk teljességét. Fenyő István Magyar film lett a nyertes a moszkvai filmiinnepélyen Moszkvában nagyszabású filmünnepély volt nemrégen, ahol 50 ország filmjeit mutatták be. A két héten át folyó filmfesztivál minden nap kb. 60,000 nézőt vonzott Moszkva különböző színhá­zaiba. Mindjárt a kezdettől fogva Sergei Bondar­chuk “Háború és béke” c. filmje volt az érdeklő­dés központjában. A filmnek eddig csak két rész­lete készült el (a teljes film négy részletből fog állni). Ez a film nyerte meg a filmünnepély első diját, egy magyar filmmel együtt. A magyar film cime: “Huszonegy nap” melyet Sánta Ferenc re­gényéből Fábri Zoltán készített. Ez a film a magyarországi* életet viszi vászonra 1945-től kezdve, néhány epizódot az 1956-os ese­ményekről is bemutat. Egy amerikai film: “The Great Race” ezüstér­met nyert az ünnepélyen. Csehszlovákiában, Fran­ciaországban készült filmek is magas kitüntetése­ket nyertek. Különleges arany-érmet adtak egy olasz filmnek. Progresszív vezetőket választottak DETROIT, Mich. — A szálloda- és éttermi mun­kások nagy többséggel, 4:1 arányban, újraválasz­tották a haladó vezetőiket. „9 Godfrey Franklin, aki az ellenzéki lista éléa állt,támogatást kapott a szervezet vörösfaló tag­jaitól, akik rágalmazó röplapot adtak ki a prog­resszív vezetők ellen. Godfrey azonosította magat a röplap tartalmával és csúfos vereséget szenve­dett. Myre Wolfgang, az újraválasztott vezetők egyi­ke, elismert munkásvezér, aki hosszú éveken át az első sorokban harcolt a munkások érdekében.; Már a detroiti ülősztrájkok idején is tevékeny volt* Leszavazták a “vörösfaló” határozati javaslatot NEW YORK. — A festőmunkások két lokálja, a 454-es és 490-es leszavazta a szervezet kerületi bizottsága által elfogadott határozati javaslatot, melyben elitélik a Szovjetuniót “antiszemita” ma­gatartása miatt de támogatják a Johnson admi­nisztráció vietnami politikáját. E két lokál tagsága azzal vádolja a Martin Rar« back által vezetett kerületi vezetőséget, hogy a vörös faló javaslatokat azért ajánlották, hogy el­tereljék a tagság figyelmét a munkáltatókkal foly­tatott tárgyalásokról az uj szerződéssel kapcso­latban. A munkások követelik a jelenleg érvényben lé­vő két bérskála megszüntetését, melynek értelmé­ben az uj házakban dolgozó festők $4.16-ot, a régi házakban dolgozók pedig $3.80-at kapnak órán­ként. A munkások követelik a Joint Industrial Board (Közös Ipari Bizottság) megszüntetését, mert e szervezet teljesen a munkáltatók vezetése alatt és azok érdekében működik. A Medicare vörösfaló szakasza A törvényre emelt Medicare egyik szakasza a törvény előnyeit nem terjeszti ki olyanokra, akik felforgató szervezetek tagjai. A kormány mindea bizonnyal nem fogja ezen szakaszt érvényre jut­tatni, de ha mégis megpróbálná, úgy azt a legfel­sőbb bíróság bizonyára alkotmányellenesnek mi­nősítené, amire van már példa a múltból. ií : A Medicare ;e: szakasza azt bizonyítja, hogy: a niccarthyzmus szószólói még mindig dolgoznakiés a munkásoknak még éberebbeknek kell lenniük velük szemben. CLEVELANDI ÜZLETI KALAUZ * Lapodat segíted, ha hirdetőinket támogatod! • Örbatfs Flowers ™ “ST“ " 11529 BUCKEYE ROAB, CLEVELAND, OHIO • Virágok minden alkalomra • Rhirlou I minilru BOROSS LÁSZLÓ, tulajdonáé oniney Laundry Teiefon: wa 1-9466. — 12907 UNION AVENUE, CLEVELAND, OHIO Ruhák, öltönyök, stb. tisztítása különleges eljárássaa saját üzemünkben. ÄLVAS Shell Service "“„“Se“ Delco Batteries — Firestone Tires — Brake Service — Tune ups. — Galgany Confectionery Az Amerikai Magyar Szó és a Nők Világa is kapható, valamint magyar és amerikai könyvek, magazinok, újságok, cukorka és cigaretta. Jakab-Tolh 8 Co. gyászolók kényelmére. — 12014 és 11713 BUCKEY® ROAD, CLEVELAND, O. Tel.: CE 1-384 és WA 1-44S1 Louis A. Bodnar & Son Sri“-'“““ 3929 LORAIN AVENUE, CLEVELAND, O. — Telefon; MElrose 1-3075. — A west-sidei magyarság és mun­kásság elismert temetkezési intézete. — Jutányos árak Éjjel-nappal mentőszolgálat. Buckeye Jewelers SäSStV** és aíá** 11611 BUCiycxE ROAD — CLEVELAND, OHIO Lorain Heights Hardware 11410 LORAIN AVENUE, CLEVELAND, OHIO Festékek, vlllanyfelszerelési cikkek és építkezési vaw- áruk raktára. rTgzo FUNERAL HOMES, INC. ”7 Steven Lukács engedélyezett temetkezési váll?.lkow4 balzsamozó. — Két kápolna: 12519 Buckeye Road. £■ 17504 Harvard Ave. — Telefon: LO 1-2Í30.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents