Amerikai Magyar Szó, 1965. július-december (14-19. évfolyam, 26-52. szám)

1965-07-29 / 30. szám

Thursday, July 29. 1965. AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 5 Munkás és szakszervezeti hírek ■v_______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________ ‘Sosem fogjuk feladni sztrájkjogunkat' Nemrég vette át I. W. Abel az ország legna­gyobb szakszervezetének, az acélmunkások szerve­zetének országos elnöki állását. Mikor ez megtör­tént, programbeszédet tartott, amelyből érdemes néhány részt idézni: “Mi minden erőnkkel azon leszünk, hogy simán és barátságosan jussunk egyezményre problémá­ink megoldása érdekében. Ugyanakkor kihangsú­lyozzuk, hogy sohasem fogjuk feladni azon jogun­kat, hogy megvonjuk munkánkat — ha arra szük­ség van. “Legközvetlenebb és legfontosabb feladatunk, hogy végleges egyezményre jussunk az ipar tiz nagy üzemével az ideiglenes szerződés lejárta, szept. 1. előtt. Az országnak nemcsak a nagyüzlet érdekeit kell szem előtt tartania, hanem a népről is kell gondoskodni. “Hisszük, hogy az acélipar vezetői ebben a szel­lemben fogják közös problémáikat megközeliteni, mert ezt kívánja az acélmunkások és az egész or­szág érdeke.’ Hosszan beszélt az automatizálásról Beszédében Abel rámutatott azokra a problé­mákra. amelyek a komplikált gépek egyre nagyobb méretű használatából származnak. “Nagyon gyakori, hogy az automatizálás által elért eredményeket a munkáltatók a saját részük­re használják fel és a káros következményeket a munkások vállára helyezik. Nem hisszünk a hala­dás gátlásában, tudjuk, hogy nem lehet a techno­lógia fejlődését visszatartani, ez nincs is szándé­kunkban. De hisszük, hogy a technológia fejlődé­sének előnyeit a munkásoknak kell élvezniük. “Az uj vezetőség első és legnagyobb problémá­ja, hogy választ találjon az automatizálás által elő­térbe került problémákra.” Meg kell szervezni a szervezetleneket Említésre méltó és nem véletlen az, hogy I. W. Abel nagy súlyt fektetett beszédében a szervezet­ien munkások megszervezésére. “Az uj vezetőségnek számos téren hathatós és jelentős határozatot kell hoznia. Többek között fel kell frissíteni és nagyobbá kell tenni az ország munkásmozgalmát. “Ma sok ezer munkás dolgozik szervezetlen üze­mekben, gyárakban, bányákban. Ha mi nem tu­dunk kellő támogatást nyújtani munkástársaink­nak, akiket a szervezetlen üzemekben könyörtele­nül kizsákmányolnak, akkor csak idő kérdése, hogy azokat sem tudjuk kellőképpen megvédeni, akik jelenleg a szakszervezetek támogatását élve­zik. ígéretet teszünk a szervezetleneknek, hogy minden erőnkkel végetvetünk korlátlan kizsákmá­nyolásuknak, amikor besorozzuk őket a szervezett munkások soraiba. Az ő érdekeik a mi érdekeink.” Küzdünk az emberi jogokért . .“Felajánljuk szervezetünket az emberi jogokért folyó küzdelemre. Minden lehetőt elkövetünk, hogy a szervezetünkben lévő kisebbségek egyen­lő jogokat élvezzenek. Jövőnk szorosan összefügg néger testvéreink jövőjével, akiknek olyan hosz- szu időn keresztül kellett másodrangu polgársá­guk hátrányait elszenvedni. Néger testvéreink jo­gát meg kell védenünk, nemcsak szervezetünk, hanem nemzetünk érdekében is.” Politikai akcióra van szükség “Részt kell vennünk országunk politikai életé­ben is. Lépéseket kell tennünk, hogy tagjaink re­gisztráljanak és érvényt szerezzenek szavazó jo­guknak, hogy ezzel előmozdítsák a lakosság érde­keit, mely egyenlő az ország érdekével. Amerikai Magyar Szó 130 East 1 óth Street New York, N. Y. 10003 Tisztelt Ügyvezető Bizottság! Én is résztveszek az idei országos lapkonfe­rencián, Detroitban. Kérem, hogy biztosítsanak szállást..............személy részére. Név:........................................................................ Cim:....................................................................... Város: .......................................... Állam:.......... “E nemes célok érdekében sorainkban a legna­gyobb szolidaritásra és bizalomra van szükség. Nem könnyű problémák ezek, de hisszük és tud­juk, hogy képessek leszünk azokat megoldani, mert egység és bizalom van sorainkban.” Sztrájkolnak az autómunkások MUNCIE, Ind. — 2,200 autómunkás sztrájkba lépett junius 30.-án a túlzott munkairam miatt. A sztrájk következtében a General Motors Corp. kénytelen több ezer munkást elbocsátani az or­szág különböző városaiban lévő teherkocsi gyárai­ból anyaghiány következtében. Chevrolet az ország legnagyobb teherautó tár­sulata, mely hetenként 12,000 teherautót gyárt. Éhbéreket fizet Eastland szenátor WASHINGTON, D. C. — Andrew Hawkins, a déli farm-munkások szervezője két kongresszusi bizottság előtt tanúskodott és hivatalos dokumen­tumokkal bizonyította, hogy James O. Eastland, Mississippi állam néger- és vörösfaló szenátora 30 centes órabért fizet az ültetvényén dolgozó gyapotszedőknek. Hawkins azt is állította, hogy az állam börtönei­ből Eastland ültetvényére küldik a rabokat, akiket minden ellenszolgáltatás nélkül dolgoztatnak lá­tástól vakulásig. A szenátor persze tagadta Haw­kins vádjait. Végelér) a kanadai sztrájk MONTREAL. — Az International Paper Co. 6, 500 munkása rövid sztrájk után visszatért a mun­kába, amikor a munkáltató uj munkaszerződést irt alá, melynek értelmében a munkások maga­sabb bért, hosszabb fizetett szabadságot és jobb munkaviszonyokat élveznek. A munkáltató szerint az uj szerződés 55.7 cent­tel emeli a munkások órabérét. A szerződés há­rom évre szól. Revolverez Meany ur George Meany, az AFL-CIO országos elnöke, ul­timátumot adott a “Szabad Szakszervezetek” Ams­terdamban megtartott kongresszusának utolsó ülé­sén. Azt mondta, hogy ha az AFL-CIO képviselői­nek számát nem emelik a jelenlegi kettőről leg­alább háromra, akkor kivonja szervezetét. Észak- Amerika jelenleg öt taggal képviselteti magát a Végrehajtó Bizottságban, kettő az AFL-CIO-t, ket­tő a kanadai munkásokat és egy a független ame­rikai bányamunkásokat képviseli. Meany ur az AFL-CIO képviseletét a kanadai munkások rovására akarja felemelni, mert a ka­nadai képviselők nem támogatták az ő egységbon­tó indítványait. Vádat emel az NAACP Hz vállalat és öl szakszervezel ellen WASHINGTON, D.C. — A National Association for the Advancement of Colored People, a néger nép egyik tömegszervezete, azt a vádat emelte az Equal Employment Commission előtt tiz társaság és öt szakszervezet ellen, hogy a néger munkások­kal szemben megkülönböztetést gyakorolnak. A társulatok között van többek között a Sear’s Roebuck, a New Orleans Public Service Co,, a Bell Telephone Co. Az öt szakszervezet között van a villamosmunkások (IBEW), a vegyi munkások (ICW), a gépészek (IUOE), az ácsok (CU) és a for­mázok (IUMU) szakszervezete. A társulatok üzemei, melyekben megkülönböz­tetést gyakorolják Alabama, Louisiana, Tennessee és Illinois államokban vannak. Vezetőik tagadják a vádat, melyet Herbert Hill, az NAACP jogtaná­csosa tárt a Szövetségi Bizottság elé. Második éve fart a nyomdász sztrájk TORONTO. — E kanadai város három napilap­ja ellen folyó nyomdászsztrájk julíus 9-én lépett második évébe. 650 nyomdász 1964. jul. 9-én lé­pett sztrájkba a Toronto Daily Star, a Telegram és a Globe ellen, amikor a munkaszerződés lejárt és a két fél nem tudott megegyezni az uj szerző­dés részleteiben. Ezeket a lapokat jelenleg sztrájk­törőkkel állítják elő. A SOKATMONDÓ SZÁMOK Irta: LUSZTIG IMRE Tudom, hogy a számok unalmasak; azokat köny­velők. számvetök. statisztikusok, közgazdászok és hasonlók találták fel. De a munkásoknak is bela kell néha-néha tekinteni a számokba, mert sokat mondanak. A nagy társulatok, trösztök, bankok, stb. min­den három hónapban pénzügyi jelentést adnak ki, hogy a részvénytulajdonosok tudják, mennyi pénzt “csináltak.” Júliusban olvashatjuk a trösztök félévi pénz­ügyi jelentéseit. íme néhány adat : A Kaiser Aluminum társulat profitja 56%-ai emelkedett a múlt é^vel szemben. Dollárokban kifejezve ez 11,118,000-t jelent. Hasonló profit- emelkedésről jelent minden más alumínium-cég. A Xerox társulat minden eddigi rekordot meg­haladó profitról jelent. Ennek ellenére a profit- emelkedés csak 42% volt az utolsó HÁROM HÓ­NAPBAN, ami dollárokban kifejezve 14,076,101-et jelent. A Caterpillar Tractor Co. még ennél is “rosz- szabb“ jelentést tett közzé: csak 31%-os profit- emelkedést tud elkönyvelni, dollárokban 48,439, 437-t. Az American Can Co. büszkén jelenti, hogy 64 éves történetében sohasem könyvelt el olyan ma­gas profitot, mint most. Az év második negyedé­ben a profit 58%-al emelkedett, ami dollárokban 20,231,000-t jelent. Érdekes megjegyezni, hogy az American Can Company ezt a profitot közvetlenül a munkások sztrájkja, a sztrájkot követő béreme­lés és egyéb engedmények UTÁN tudta kimutatni. A WESTINGHOUSE Electric Corp. csak 6.4%- al több terméket adott el, mint a múlt évben, de a profit 57%-al emelkedett. A villamostermékeket gyártó társulat tehát ez év második negyedében $26.499,000 profitról számol be. A félévi profit 74%-al emelkedett a múlt félévihez viszonyítva, ami dollárokban 49,601,000-t jelent. Folytathatnánk ezt a végtelenségig. Minden NAGY társulatnál, minden trösztnél, (olaj, vegyi, acél, bánya, építkezési és minden más iparban) a számok azonosak. Nem véletlen, hogy Walter Reuther, az autó­munkások szakszervezetének országos elnöke, fi­gyelmeztette a kormányt, hogy kongresszusi vizs­gálatra volna szükség, mely megállapítaná a kap­csolatot az iparcikkek ára, a munkások bére és a trösztök profitja között. A valóság természetesen az,, hogy ilyen vizsgá­latra nincs szükség, mert a számok világosak él azokból mindenki megtudhatja, how az iparcik­kek ára túl magas, a bérek alacsonyak és a profit az egekig ér. Hogy az olvasó teljesebb képet al­kothasson magának, itt jegyzem meg, hogy a kor­mány hivatalos jelentése szerint, az ipari munká­sok bére a múlt évihez viszonyítva 4%-al emelke­dett. Évről-évre többet termelünk A hivatalos jelentés arról is beszámol, hogy ez év második negyedében az ország össztermelése (amibe bele vannak számítva nemcsak az anyagi javak, hanem a szolgálati értékek is) 9.2 milliárd dollárral emelkedett. Ez a szám azt mutatja, hogy 1965-ben a jelenlegi számítások szerint az ország össztermelése és az össz-szolgálatok 658 milliár 1 dollárra fognak emelkedni. Ezt a sok számot azért vetettem papírra, hogy rá­mutassak, ez az ország nyersanyagban technikai fejlődésben és szakképzett munkásokban olyan gazdag, hogy könnyen jólétet biztosíthatna min­denkinek. Amikor pld. azt követeljük, hogy a nyugdíjban lévők nyugdiját 100%-al, vagy az országos mini­mális bért két dollárra emeljék, akkor nagyon egyszerűen megoldható, méltányos követelést han­goztatunk. De éppen itt van a hiba. A mai rend­szerben csak a profit számit, és minden más hát­térbe szorul. A méltányos követelések csak olyan mértékben kerülnek előtérbe, amilyen mértékben azokat a munkások hangoztatják és olyan mértékben válnak valóra, amilyen szervezett erővel a munkások azt a munkáltatókra és azok a kormányra kényszerí­tik. , i Í .V\ATUVWWVW\/\AAAAA/\AAAA/\AA/V\AAA/VWW\A/WVyj I Qalller Laics és Paukovils István ! > mindennemű festési munkát vállal New York- j| ban és közvetlen környékén. Telefon: TA 2-3117, vagy SW 5-9011 ' , wwwWWWWWWVWWUWWVWWWUVUV?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents